2014. 05. 18.

Ukrajna a káosz felé halad

Kijev összeomláshoz vezeti Ukrajnát

Amikor a Nyugat és Kijev nem ismeri el a Donyeck és Luganszk megyében megrendezett népszavazás eredményeit, ezzel de facto megfoszt több millió állampolgárt azon jogától, hogy demokratikusan fejezhesse ki akaratát.

Míg Nyugaton vannak politikusok, akik hajlandóak tárgyalni a Donyecki és a Luganszki Köztársaság képviselőivel, Kijev kategorikusan nem hajlandó erre, és bírálja az EBESZ által javasolt, a válság megoldását célzó „útitervet”. Ugyanakkor a szakértők figyelmeztetnek, ha Kijev és az ország keleti része a közeljövőben nem talál kompromisszumot, realitássá válik az ország végleges összeomlása, és a polgári konfliktus még nagyobb méretűvé válik.

Míg Kijevben folyt az úgynevezett „összukrán kerekasztal”, amelyen keleti képviselők nélkül keresték a válság megoldását, a Luganszki és a Donyecki Népköztársaságban folytatódot az úgynevezett terrorellenes akció. A helyzet visszafordíthatatlanná válik. A büntető akció megkezdése után, amelyet Kijev saját állampolgárai ellen folytat, semmilyen tárgyalásról a kormánnyal szó sem lehet – mondják a köztársaságok vezetői. A május 25-re tervezett elnökválasztás mind technikailag, mind biztonsági okok szempontjából lehetetlen itt.

A Nyugat nem akarja észrevenni a kijevi hatóságok bűntetteit, és a népszavazás eredményeit, ugyanakkor a közelgő elnökválasztásról csak pozitív hangon beszél. Azonban a donyecki és luganszki fejlemények éppen az a demokrácia, amit a Nyugat szavakban megvéd. Erre hívja fel a figyelmet Anvar Mahmutov az Állami Duma Külügyi Bizottságának tagja.

Ukrajna keleti régiójában a nép megtette a választást. Úgy akar élni, ahogyan mindemki: maga akarja irányítani területének életét, maga akarja kinevezni a vezetőket, maga akarja építeni saját életét. Sőt, hajlandók Ukrajna kötelékében maradni, ha ezek a szabályok világosak lesznek. Éppen ez jelenti a területirányítás demokratikus megközelítését.

Kijevben gondolni sem akarnak a kérdés ilyen felvetésére. Ott csak a nyers erőben és a Nyugat támogatásában bíznak.

A történelem nem ismer olyan példát, amikor tisztességes és átlátható választásokról lehetne szó ott, ahol folyik a harc. Azonban Kijev és a nyugati támogatói éppen úgy beszélnek a május 25-ki szavazásról, mint igazságos és átlátható választásról. A cél egyértelmű: legitimitást adni azoknak, akik fegyveres államcsíny útján kerültek hatalomra, és akiknek kezén honfitársaik vére van.

Harkiv megyében is népszavazásra kerül sor

A kelet-ukrajnai Harkiv megyében is népszavazást tartanak majd a régió függetlenségéről, mint ahogyan ez Donyeckben és Luganszkban történt - mondta ma Harkivben Jurij Apuhtyin a Dél-Kelet Koordinációs Tanács tagja.

Apuhtyin úgy véli, hogy május 25-én Harkiv lakóinak nem az elnökválasztásra kell menniük, hanem gyülekezniük kell a Szabadság téren. "Nem ismerjük el ezt a választást" - mondta az aktivista.

Korábban Harkiv megye úgy döntött, hogy nem rendezi meg népszavazást az önrendelkezésről.
**

ENSZ-főtitkár helyettese úgy véli, hogy „Ukrajna káosz felé halad”

Ukrajna „a káosz felé halad”.

Ha nem tesznek sürgős és megfelelő intézkedéseket, az ország eléri a pontot, ahonnan nincs visszatérés – jelentette ki Ivan Simonovics ENSZ főtitkár emberi jogi helyettese.

Szavai szerint az ukrán válság egyre inkább hasonlít rá szülőhazájában, Horvátországban lezajlott eseményekre, amikor az 1990-es évek elején katonai konfliktusra került sor, és Horvátország különvált Jugoszláviától.

Az ukrajnai elnökválasztást illetően reményét fejezte ki, hogy arra tervek szerint május 25-én kerül sor, de megjegyezte, hogy ez "nagyon nehéz" lesz.

Oldalak