A pálos remeték
gyergyói jelenlétéről, Ferenczi György gyergyószentmiklósi esperesnek, az
erdélyi katolikusok vikáriusának naplója (Regestum, 1613–1660) nyújt támpontot.
Ferenczi esperes 1645. június 20-án Rómától búcsút kér a Békény-loki Nagyboldogasszony monostor számára, Nagyboldogasszony és első remete Szent Pál ünnepnapjára,
ahol hat remete testvér él nagy szegénységben. Ferenczi állítja, hogy a
Békényloki remeteséget az erdélyi fejedelem alapította, és ez nem más, mint
Báthori Kristóf, aki 1579-ben behívta a pálosokat és biztosította őket, hogy
bárhol kérik megtelepedésüket, azt kegyelmeteknek megadjuk. A monostor a Békény
pataka és a Csanód-patak találkozásánál volt, mert a patak mellett út vezetett
fel a Piricskei vámhoz. 1973-ban a Gyilkos-tó felé vivő úton az 5-ös km
közelében történt útépítéskor felszínre került épületmaradványokban a régi
kolostortemplom maradványait ismerték fel. Ferenczi György kijavíttatta a
monostort és harangot is vett 11 forintért.
Gyergyószentmiklóson
volt a másik Krisztus kínszenvedése remeteség.
Ennek a kápolnáját is naponta, sűrűn látogatta a nép. Ferenczi e remeteközösség
számára, Feketevasárnapra és Urunk mennybemenetelének ünnepét követő szerdára
folyamodott indulgentiáért. Egy feljegyzés szerint az 1646-ban dühöngő
pestisben két nap alatt a szerzetesek mind meghaltak. Kápolnájuk a plébánia
gondozásába került. Ez a
Szenvedő Krisztus kápolna a Szent Miklós templom kerítésének északi részén ma
is áll. Évente egyszer Úrnapján használják.
A szárhegyi öt kápolnás pálos monostor
keletkezése, akárcsak a csíksomlyói monostoré, az 1345. évi tatárok fölött
aratott székely győzelemhez és Lázár Egyed csíki kapitány nevéhez fűzhető. A
Szármány-hegy oldalán, másképp Szárhegyalján öt kápolnát építettek és erős védfallal vették körül. A
középső és egyben a legnagyobb kápolnához Gyümölcsoltó Boldogasszony és
Nagyboldogasszony ünnepén ősidőktől fogva búcsúra sereglett a környék népe, s
ez a gyergyóiak becsben tartott szenthelyévé vált. A monostor kegyura kezdettől
a Lázár család volt. Feljegyezték, hogy 1601-ben Mihály vajda előcsapata
feldúlta a monostort és az itt élő István barátot megölték. Lázár István gróf
1644 tavaszán P. Fulgentius da Iesi ferences missziósra bízta a kápolnákat és
hat szobás refektóriumot épített. Ifjú Lázár István, édesapja emlékére a
monostort a csíksomlyói ferenceseknek adta. 1750 körül az öt kápolnából három
teljesen összeomlott, a negyedik is romlandó, az ötödik a Nagyboldogasszony
kápolna, amelyet a kolostor templomává alakítottak át, szűk és sötét volt,
ezért P. Csergő Krizogon házfőnök ezek anyagából a mostani templomot s a
kolostor másik két oldalát építtette fel. Az építkezést 1752-ben fejezte be.
A szárhegyi
pálos monostor remetesége a szokásnak megfelelően a közeli Gyergyóremete - Szent Lénárd remeteségben keresendő. A
hagyomány szerint egy remete telepedett le, a rengeteg erdők között, a Bányának
nevezett helyen. Előbb egy kis kápolnát épített, melynek utódja minden jel
szerint a Szent Lénárd remete tiszteletére szentelt templom. Lénárd a
koraközépkor egyik leghíresebb, legnépszerűbb szentje.
Orbán László plébános a templom
sekrestyéjében munkálatokat végeztetett 1982-ben, amikor ásás közben kétszakaszos, két
befalazott ajtós szerzetesi kriptára
bukkantak, melynek egyik nyílását kibontották.
A dongaboltozatú kriptában,
koporsó nélkül, hét egymás mellé helyezett szerzetes, látszólag épen maradt
teste feküdt. A felnyitást követő félórában, a levegő hatására a tetemek
összeomlottak. A szerzetesek
maradványait ezután összegyűjtötték és a Mélich-kriptában helyezték el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése