2013. márc.15. - Szabadságot!

Ünneplő Testvéreim!

Miért ünnepeljük meg évente március 15-t?

Azért ünnepelünk március 15-én, hogy meg tudjuk különböztetni a szabadságot a szabadosságtól! A libertas-t a liberalizmustól!

Isten az embert értelemmel és szabad akarattal ajándékozta meg. Azért teremtett szabadnak, hogy meghagyja nekünk a felelősséget.  
A szabadság és felelősség együtt jár.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948. dec. 10.) 1. cikkelye kimondja: „Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell, hogy viseltessenek.”

Nekünk, szabadnak született embereknek kell választanunk mindennap a jó és a rossz, az igaz és a gaz, a szép és a rút, a szent és a bűn között.

Ha Isten akarata szerint, az igaz értékek mentén rendezzük be életünket, akkor boldogulunk. Ha életünket az értékek mentén: az igazság, jóság, szépség és szentség szerint éljük, akkor felszabadulunk és érdemet szerezhetünk Isten előtt. Ha az értékek ellen döntünk, akkor szolgaságba döntjük magunkat, amit bűnhődés és büntetés követ. Úgy vagyunk, mint a folyó, amely ha partjai között folyik, akkor áldást hoz. Ha pedig partalanná válik, akkor mindent tönkre tesz.

A szabadsággal kétféleképpen élhetünk: a jó választásával és úgy, hogy hűségesek maradunk döntéseinkhez.

A szabadság nagy ajándék, amit a legkisebb kortól a legmagasabb korig tanulni és tanítani kell.  
A gyermek akkor lesz szabad, ha szabadon, örömmel és szeretettel megtanulja, hogy mi a jó.  
- Amikor a gyerek felfogja és felelősséget érez, például a leckét meg kell tanulni, a házi feladatot le kell írni; 
- amikor belátja,  hogy a tudást csak tanulással lehet elsajátítani, akkor ő a szabadságot éli.
A gyerekeket erre a szabadságra és felelősségre a szülők kell, hogy rá neveljék.

Az ifjú akkor lesz szabad, ha naponta törekszik arra, hogy jó ember legyen. 
- Azért tanul a lány, hogy majd jó feleség és jó édesanya legyen. 
- A fiú is jó akar lenni, hogy majd jó férj és jó édesapa legyen. Ezt a célt elérni csak mindennapos lelki szabadságharccal lehet, ha naponta küzd a restség, a gazság, a rút és a bűn ellen.

A családban a szülők is meg kell vívják belső szabadságharcukat az ösztön, a világ önzése és gondjai között, hogy meg tudják élni Krisztusban való egységüket és igent tudjanak mondani az életre. Ezt teszik, amikor a szeretet himnuszát gyakorolják: 
- amikor jóságosak egymáshoz és gyermekeikhez;
- amikor egymás keresztjeit türelmesen elviselik; 
- amikor nem a válás útjára térnek, hanem egymásnak megbocsátanak;
- amikor egymásról nem mondanak le olyan címen, hogy ’kutyából nem lesz szalonna’, mert tudják, hogy a megtévedt, bűnös emberből lehet Isten kegyelméből megtért ember.

A nagyszülők is meg vívják belső szabadságharcukat, hogy jó öregek legyenek és ne szóljanak bele a fiatalok jó elhatározásaiba; 
- amikor az unokákkal és dédunokákkal megosztják élettapasztalataikat;
- amikor családjaik számára példaképek, az imádság és a béke forrásai akarnak lenni.

Ünneplő Testvéreim!

Amikor a jót gyakoroljuk a családban, a munkahelyen, a társadalomban és az egyházközségben, akkor mi a szabadságot és az autonómiát éljük. Az autonómiát másképpen szubszidiaritásnak is nevezzük.

Az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1976. március 23-án) I. részének 1. cikkelye kimondja: „Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket, és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket.”

A szubszidiaritás (kisegítés, felsegítés) vagyis a kölcsönös kisegítés elve szerint „egy magasabb szintű közösségnek nem szabad beavatkoznia egy alacsonyabb szintű közösség belső életébe, és nem szabad megfosztania illetékességétől, épp ellenkezőleg, szükségleteiben támogatnia és segítenie kell, hogy annak tevékenységét összehangolja a társadalmat alkotó más tényezőkkel, tudniillik a közjó érdekében.”

A székelyeknek évszázadokon keresztül autonómiája volt a hét székely székben, nevezetesen: Sepsi, Kézdi, Orbai, Csík, Udvarhely, Maros és Aranyos székben. A székelység egy nagy család a Székelyföldön, ahogy a szászok mondták Szeklerland, s a román pedig Ţara Secuilor-nak nevezte. Ez történelem.

A székely népnek, mint családnak atyja az Isten, édesanyja a Boldogságos Szűz Mária és gyermekei a hét székely szék lakói.  
Egy nagycsaládot szétdarabolni a nacionalista románok kedvéért nem teheti meg bűn nélkül a román kormány.  
- Ha Románia kereszténynek mondja magát, akkor ilyen gyilkos tervet nem vihet végbe! 
- Ha mégis meg merészelné tenni, akkor számoljon elszántságunkkal is, hogy mi minden hazai és külföldi fórumon és végső esetben minden eszközzel tiltakozni fogunk, mert Isten adta jogainkat akarják elvenni!

Nézzük csak a teremtő Istent, aki nem akarta magának fenntartani az összes hatalom gyakorlását, hanem minden teremtményének megjelölte azokat a feladatokat, melyeket az természetének képességei szerint végezni tud. Az embert pedig társuralkodójává tette. Ha egészséges és békés Európát, társadalmat akarunk, akkor a kormányzásnak ezt a módját kell követni a mindennapi életben is.

Isten világot kormányzó stílusa - mely mélységes tiszteletet tanúsít az emberi szabadság iránt -, kell inspirálja azok értelmét, akik az emberi közösségeket kormányozzák. Nekik, a politikusoknak kell úgy viselkedniük, mint az isteni Gondviselés szolgáinak, hanem akkor csa hatalom bitorlói! 

A szubszidiaritás vagyis a kölcsönös kisegítés elve a gyakorlatban az autonómia, amely szemben áll a kollektivizmus, különösen a kommunista kollektivizmus minden formájával.

„A szubszidiaritás megvonja az állam beavatkozásának határait.

Harmóniába próbálja hozni az egyének és a közösségek kapcsolatait.

Az igaz nemzetközi rend megvalósítására törekszik” (KEK 1883-85).

(A szubszidiaritás a kereszténydemokrácia egyik alapelve, mely szerint amit egy adott szervezeti szint meg tud oldani, abban magasabb szint nem jogosult dönteni. A magasabb szervezeti szintek feladata a kisegítés, az önszerveződés támogatása, és döntés a helyi szinten bizonyíthatóan nem kezelhető kérdésekben.

A szubszidiaritás  a személyi szabadsággal és a közösségi életből szükségképpen folyó kötöttséggel kapcsolatos feszültségek feloldására is szolgál. Szabályozza az egyes emberek, a kisebb-nagyobb közösségek, a társadalom és az államhatalom kölcsönös viszonyát.

A szubszidiaritás azt kívánja, hogy mindazt, amit az egyes ember vagy egy kisebb közösség céljának megfelelően meg tud valósítani, azt a nagyobb közösség vagy az államhatalom ne sajátítsa ki önmagának. Ha ezt tenné, megsértené az ember személyi szabadságát, felelősségtudatát, és lehetetlenné tenné az öntevékenységet. Az államhatalom támogassa az embert és a kisebb közösségeket, amennyiben rászorulnak és tevékenységük megfelel a közjó érdekeinek. Egészséges társadalomban a közösségek és társadalmi mozgalmak száma döntő jelentőségű. Ezekben fogalmazódik meg a közjó gyakorlati tartalma. Ezek jelentik a különböző politikai pártok részére is a társadalmi alapot, és rájuk tartozik azok tevékenységének ellenőrzése.)

A szubszidiaritás elvéből következik:

1) a társadalom (egyén, család, egyházközségek, lakóhelyi és munkahelyi közösségek, települések, régiók, nemzeti szervezetek, állam, EU és nemzetközi közösségek) életének hierarchikus rendezőelv szerinti szemlélete;

2) az országos és nemzetközi területi szinten a föderalista berendezkedés;

3) az állami szinten széleskörű önkormányzati rendszer;

4) a pluralizmus érvényesülése a szellemi életben és az oktatásban;

5) a demokratikus módszerek alkalmazása a legalacsonyabb közösségektől a legmagasabbakig;

6) az egyének joga és kötelezettsége a társadalom életében való cselekvő részvételre és a hatalom ellenőrzésére.

Ezen szempontoknak a megvalósulása jelenti az autonómiát.
 

Az őshonos erdélyi magyar közösség 7 pontos követelése 2013. március 15-én:

1.) A magyar nyelvnek, mint regionálisan hivatalos nyelvnek használata Erdélyben.

2.) Az oktatási és a kulturális életünk saját magunk által való igazgatása.

3.) A területi, közigazgatási beosztás befolyásolása, hogy minél kisebb arányban legyenek regionális kisebbségek.

4.) A gazdaság- és területfejlesztési esélyegyenlőség.

5.) A magyar kisebbség szimbólumainak hivatalos elismerése.

6.) Folyamatos parlamenti, önkormányzati, …kormányzati képviselet számarányos biztosítása, szavazástól függetlenül.

7.) A jó szomszédság ápolása a románokkal és az itt élő nemzeti kisebbségekkel, valamint a magyarországi polgárokkal. 

E 7 pontnak a teljesítése jelenti az autonómiát. 
Mi nem akarunk többet, csak azt a jogokat kérjük a többségtől, amelyet a románok élveznek Hargita és Kovászna megyében.  
- Őket az állam pozitív diszkriminációval kezeli, legyen szó a 125/2000. számú törvényről vagy az állami dotációról.

- Követeléseink emberi igényeinket fejezik ki, amik isteni jog alapján bennünket megilletnek, amiről nem mondunk le, és amiért küzdünk. 
- Ha a közhatalom birtokosai figyelnének arra, amit Isten a szívünkbe írt, akkor ez ma nem lenne téma. 

A 19. század végén a cionizmus megalapítója, Herzl Tivadar minden beszédét így fejezte be: “Ha akarjátok valóság lesz!” És Izrael Állam 1948-ban valóság lett.

A székelyföldi autonómia akkor lesz valóság, ha ezt mindenki egyetértésben akarja a szabadság és szubszidiaritás elve alapján, a kicsiktől a legidősebbekig, de ezt mindenkinek akarnia kell. 
Ezért minden magyar és minden székely számít! 
Kérem a különböző pártállású személyeket, hogy se a médiában, se a virtuális világban ne mocskolják egymást. Ha ezt teszik továbbra is, akkor az autonómia legnagyobb ellenségei lesznek. Ellenkezőleg, ahogy a Miatyánkban naponta és itt is imádkozzuk: "bocsásd meg a mi vétkeinket, amiképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétőknek" - keressék a megbocsátást, a megbékélést, mert az autonómia csak egységes összefogással valósítható meg.

Ünneplő Testvéreim!

Az emlékezés nemcsak ismeretet kínál nekünk, hanem nagyobb szabadságot is. 
- Merjük kérni mindazt, ami jogos. Ettől ne féljenek politikusaink, mert ha hátuk mögött tudják népünket, és hallják a többségiek is népünk szavát -, akkor tudnak eredményesen küzdeni jogainkért. Ha csak tárgyalgatnak a nép feje fölött, akkor bűnt követnek el, mert a nép ruházta fel őket, hogy a közösség boldogulását szolgálják.

- Március 15. üzenete segítsen szabadságunk gyarapításában és hogy hűségesek maradhassunk döntéseinkhez, ezért naponta imádkozzunk. Újítsd meg Urunk a Székelyföld színét, hogy méltóan éljünk a szabadság harcosok utódaiként.
Darvas-Kozma József 

Kapcsolódó cikkek:
Hadd fenyegessen a parlament!  
1. Darvas-Kozma József beszéde 2012 március 15-én - YouTube
2.Mit kíván ma a magyar nemzet? - Székelyhon.ro
1849. Nyergestető