A felejthetetlen szenvedőkért

„Wilhelm Gustloff” a német tengeri flotta egyik legnagyobb luxus gőzöse volt. A hajót 1937. május 5-én bocsátották nagy ünnepség keretében vízre. A 208,5 méter hosszú, 23,5 méter széles és 25 484 bruttó regiszter tonnás hajó a maga idejében a világ egyik legnagyobb luxus gőzösének számított. Az 1463 főnyi utas kényelmét a hajón 417 fős személyzet biztosította. A hajó vízrebocsátásától kezdve szállította a német munkásokat, luxus körülmények között, elsősorban norvégiai és svédországi hajókirándulásokra. 1939. szeptember 20-án átadták a hajót a haditengerészetnek, ahol mint kórházhajót vették állományba.

1944. októberében a harcok már német földön dúltak. Az egyik első falu, amelyet a szovjet csapatok elfoglaltak Nemersdorf volt Kelet-Poroszországban. A vörösök a férfiakat és fiatal fiúkat rögtön agyonlőtték, de nem kímélték az egészen kicsiny gyermekeket sem. A nőkre még ennél is borzalmasabb sors várt. Őket előbb megerőszakolták Sztálinnak a németek ellen felhergelt katonái, majd ezt követően brutális kegyetlenséggel végeztek velük is. A Vörös Hadsereg katonáit szándékosan hergelték, uszították, fanatizálták a német lakosság ellen elkövetendő rémtettekre. 
Ilja Ehrenburg, Sztálin, őrült, németgyűlölő propagandistája az „Öljetek” című röplapján uszította a katonákat a kegyetlen gyilkosságokra:

A gyilkosságra uszító

Ilja Ehrenburg

“Öljetek! Dicső szovjet harcosok, öljetek! A németek nem emberi lények. Az a szó, hogy “német” a mai naptól legyen a legnagyobb szitokszó, amit a szátokra vesztek. Ölnöd kell, és ha nem öltél meg legalább egy németet a mai nap, akkor ez a napod kárba veszett! Ha nem tudod őket golyóval kivégezni, akkor a bajonettel szúrd agyon őket.  Ha csendes körülötted a front, és amíg várod, hogy ismét harcba indulj, ezalatt az idő alatt is keress németet, akit megölhetsz. Öljetek, mert nincs annál nagyobb élvezet, mint amikor a halomba szórt német hullákat ugorjátok át! Ne a napokat, ne a kilométereket számoljátok, hanem öljetek és öljetek! A megölt németeket számoljátok az elfoglalt városok helyett. Öld a németet, ez a nagyanyád kérése! Öld a németet, ezért imádkozik az anyád! Öljetek, ezt kéri tőletek a gyereketek! Öld a németet, ezt kéri hangosan kiabálva tőled a szovjet haza! Ne hibázz, ne adj kegyelmet, ölj! Dicső szovjet harcosok, öljetek!”

Szovjet terror

Ezek után nem csoda, ha sokan közülük szinte hőstettnek tekintették a gyilkosságokat. Amikor a német csapatoknak sikerült a falut visszafoglalniuk, borzalmas látvány tárult szemük elé. Az oroszok nemcsak a civil lakosságot irtották ki, hanem közel ötven, velük elméletileg szövetséges francia hadifoglyot is lemészároltak…

A német lakosság értesült a borzalmakról és elindult a menekültek áradata a kikötők felé. 

1945. januárjától kezdődően a több milliónyi német, és nem német menekült elszállításában 672 kereskedelmi, utasszállító és iskolahajó vett részt, jónéhány más egység mellett. 

Kézen fekvő volt, hogy a Gdynia kikötőjében állomásozó „Wilhelm Gustloff” is csatlakozik a flotta menekítő akciójához. A Vörös Hadsereg elől menekülők folyamatosan érkeztek a kikötőbe. 

          - Ha átrepülsz, gondolj rájuk -

Friedrich Petersen kapitány megkezdte a menekülők felvételét a hajójára. Az SS emberei vigyáztak arra, hogy csak gyerekek, várandós asszonyok, asszonyok és sebesültek kerüljenek fel a hajókra. Két hét alatt több mint 14000 ember zsúfolódott össze a hajón. 1945. január 30-án délelőtt 10 órakor Petersen kapitány végre megkapta az indulásra vonatkozó parancsot. Céljuk Swinemünde volt.  

A „Wilhelm Gustloff” végül 12 óra 20 perckor futott ki a tengerre. Este nyolc óra körül a „Wilhelm Gustloff” hóviharba került. A kapitány felkapcsoltatta a hajó piros-zöld navigációs fényeit. Ezt észlelte az orosz S-13-as jelű tengeralattjárója. 

Parancsnoka, Alexander Ivanovics Marinyeszko 700 méterre közelítette meg a „Wilhelm Gustloff”-ot és három torpedót lőtt rá. A hajó oldalra dőlt, ekkor Petersen kapitány kiadta a parancsot a hajó elhagyására. A sebesült katonáknak esélyük sem volt a megmenekülésre a mínusz 15-20 fokos hidegben. A hajó 70 percig volt még a felszínen, majd 22 óra 15 perc körül egy nagy robbanás kíséretében elmerült.

Összesen 1239 túlélője volt a katasztrófának. Hatszor annyian haltak meg mint a “Titanic” esetében.

Tíz nappal később Marinyeszko szovjet kapitány elsüllyesztette a „General von Stauben” kórházhajót is, ahol az 5 000 menekültből kevesebb, mint 600 élte túl a katasztrófát. Itt is többen haltak meg, mint a „Titanic” esetében. Marinyeszko, 27 évvel a halála után, 1990-ben (!) kapta meg a legmagasabb kitüntetést, a „Szovjetunió hőse” címet.

1945. április 16-án a szovjet hadiflotta elsüllyesztette a „Goya” utasszállítót, fedélzetén 6 220 menekülttel, melyből csak 165 fő élte túl a katasztrófát…

A „Wilhelm Gustloff” roncsai a mai napig, 44 méter mélyen, az oldalára dőlve pihennek a homokos tengerfenéken. A roncsot, a sok ezer áldozat sírját, azóta hivatalosan kegyeleti hellyé, tengeri temetővé nyilvánították.
*
Nagypéntek misztériumára a hitetlen világ újabb és újabb koreográfiát talál.
Keresztények sírjatok, mélyen szomorkodjatok...

Kapcsolódó cikkek:
415 éves ravaszság és hősiesség
25 éve: a jelenlévők nagy megdöbbenésére
Csakis Isten dicsőségére