Csíkszeredában húsvétvasárnapján
reggel 8 órakor tartjuk az ételszentelést. A fegyelmet és a felfejlődést csak az tudja megszívlelni, aki már
egyszer részt vett. Az ételszenteléskor is kitűnik, hogy a székely katona
nemzet. Tud fegyelmezett lenni, és közösségére dicsőséget hozni. A húsvéti
ételszentelés Csíkszeredában megőrizte évszázados, eleven ünnepélyességét,
társadalmi, családi, ökumenikus jellegét. Húsvét reggelén, 8 órakor a Főtéren tartjuk
a Kárpát-medence egyik legnagyobb ételszentelését.
A
szertartást a Szakszervezetek Művelődési Háza előtt elkészített asztaltól
végezzük. A kihangosításról a Rolle együttes gondoskodik.
A hívek, amint
a térre érkeznek, szíveskedjenek a sorokat kialakítani a Művelődési Ház és a
Nagy István Líceum felőli részen. A sorok kialakítását mindig a tér közepéről kezdjék és fokozatosan
növeljék a sort a Kossuth utca, valamint a Sapientia Egyetem felé. Vigyázzanak
arra, hogy a tér közepe ne maradjon üres. Az ünnephez és a katona nemzet
múltjához méltóan a papság egy-egy szembefordult sor között vonul el és hinti
meg az eledeleket. Az ételszentelést himnuszaink eléneklésével zárjuk.
Népünk ajkán a húsvéti szent
eledelek (kalács,
kicsontolt sonka, bárány, hámozott tojás, kenyér, só, torma, bor) összefoglaló
régi neve a kókonya. Miután a nagyböjtben felkészültünk a húsvétra,
bűnbánatot tartottunk, gyóntunk és áldoztunk, ezért első húsvétvasárnapi
eledelünket is megáldatjuk. Az eledeleket legtöbb helyen kengyeles, füles
kosárban teszik, amit hímzett terítővel, abrosszal takarnak le. A terítő
elkészítése mindig az új asszony első feladatai közé tartozott. Az
ételszentelés után mindenki siet haza, így is jelezzük azt, hogy a munkában is
elsők akarnak lenni, nemcsak az étkezésben.
Húsvét megkoronázza a nagyböjt negyvennapos táplálkozási
fegyelmét. Lelkileg megtisztultan először
ülhetünk a húsvéti eledelek mellé. Felidézzük az Utolsó Vacsorát a családban, a
magunk közösségében. A bárány Jézus áldozatára emlékeztet. A piros tojás Krisztus
vérére és feltámadására emlékeztet. Amint a csirke kikel a tojásból, úgy támadt
föl Jézus a sírjából, hogy nekünk örök életet adjon. Fegyelmezetten étkezünk, ahol
minden morzsára, darabra tisztelettel vigyázunk, mert szentelmény, és ami nem ehető,
azt tüzben szoktuk elégetni. A közös
reggeli után szentmisére megyünk, hogy Krisztus asztaláról is táplálkozzunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése