Macedonius, a
remete már 45 éve élt az erdő sűrűjében, az egyedül épített kunyhójában. Csak a
madarak éneke törte meg az erdő mély csendjét. Egy nap azonban zaj ütötte meg a
remete fülét. Egy vadász állt előtte, aki nézte-nézte ezt a szegényes otthont
és lakóját, és nem tudott betelni vele. Mikor meglepetéséből magához tért,
megkérdezte a remetétől: „Te Isten embere, mit keresel itt a vadonban?”
Macedonius jóságosan ránézett a vadászra, majd így szólt: - „Szívesen megmondom, de először te mondd
meg, mit keresel itt?”
– „Vad után szaladok, és addig nem nyugszom, amíg el nem
kapom.”
– „Én meg az Isten után szaladok és addig nem nyugszom, amíg el nem
érem. Nos, ki cselekszik bölcsebben?”
A vadász elgondolkozott, és beszélgetésük
után Macedoniushoz szegődött.
A modern ember szenvedélyektől űzve,
délibábokat kerget, rohan. Időhiányra vagy fáradtságra hivatkozva nem ér el a
templomig, nem hallja meg a szentmisére hívó harang szavát. Most az élet lett olyan
sűrű, mint egykor a vadon. Mégis jó eltalálni vasárnapról vasárnapra a
templomba, ahol Isten teszi fel az élet bölcs kérdését: Jó irányba halad-e
életed? Gondolkozz el és maradj mindig Isten közelében, mert ettől függ
testi-lelki megnyugvásod.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése