2016. 01. 11.

Az erdélyi magyarság nehéz helyzete

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestere, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa a Székely Hírmondó című napilap hétfői számában közölt nyilatkozatában értékelte az erdélyi, székelyföldi magyarság helyzetét.
Antal Árpád elmondta: az elmúlt 25 évben a román politikusok megtanulták, hogy így vagy úgy, de viszonyulni kell a magyar kérdéshez, és ha nem is az elvárásoknak megfelelően, de azért a politika szintjén lehetett eredményeket elérni. Az elmúlt években viszont nemcsak a politikai diskurzus változott meg, hanem a hatóságok hozzáállása is a magyarokhoz, a magyar intézményekhez.
A polgármester szerint az állami intézmények azóta viszonyulnak másképp a székelyföldi önkormányzatokhoz, amióta mind a belügyminisztérium, mind a titkosszolgálatok szintjén dokumentumokba foglalták a magyar veszélyt, és azt, hogy az autonómia kérdése nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
„Pontosan látszik, hogy a Számvevőszéket különösen mi foglalkoztatja az ellenőrzések során: a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Székely Mikó Kollégium, a Székely Vágta, a Sepsi-SIC Sportklub, de lehet látni azt is, hogy mondvacsinált okokkal távolították el Gyergyószentmiklós és Csíkszereda polgármesterét, akik azért kerültek ebbe a helyzetbe, mert aktívan támogatták Székelyföld autonómiáját” – fejtette ki a Székely Hírmondónak adott nyilatkozatában Antal Árpád.
Hozzátette, hogy az elmúlt két évben azok az intézmények erősödtek meg, amelyekre a magyar érdekképviseletnek semmilyen ráhatása nincsen. Ezek sorában a titkosszolgálatokat, valamint a terrorizmus- és korrupcióellenes ügyészséget említette. „A kisebbségvédelem lehetőségei nagyon behatároltak lettek, tehát új módozatokat kell keresni a közösségi jogok szélesítésére, például égetően szükség lenne egy új román-magyar paktumra” – vélte Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere.

MTI

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése