A The New York Times saját etikai kódexét szegte meg, amikor
Magyarországgal kapcsolatban névtelen forrásra hivatkozva közölt
valótlan és ellenőrizetlen állítást – derül ki az amerikai lap belső
szabályzatából. Mint arról beszámoltunk, az újság munkatársa egy szír
bevándorló nőre hivatkozva azt írta: egy magyar börtönőr súlyosan
bántalmazta, mert elutasította a közeledését. A magyar
büntetés-végrehajtás ezt cáfolta. Közölték: Magyarországon nem voltak és
nem is lehettek börtönben bevándorló nők, így a bv-alkalmazottak nem
kerülhettek velük semmilyen kapcsolatba.
A Belügyminisztérium kérésére és a
Külügyminisztérium utasítására a New York-i magyar főkonzulátus
hivatalos úton kezdeményezte a lapnál a cikk valótlan állításának
helyreigazítását. Ez azért is indokolt, mert Katrin Bennhold maga
ismerte el, hogy nem ellenőrizte az általa hivatkozott állítás
igazságtartalmát. Ezzel pedig megsértette a nagy múltú, globálisan
ismert amerikai lap saját újságírói számára kötelező vállalati újságírói
etikai kézikönyvét.A kódex szerint a lap legfőbb értéke a hitelesség, a munkatársaknak pedig mindent meg kell tenniük, ami erősíti ezt, és semmi olyat nem szabad tenniük ami gyengíti. A szabályzat szerint az újság dolgozóira a legmagasabb szintű újságíró-etikai előírások vonatkoznak, amelyek jegyében a The New York Times legfőbb feladata a hírek pártatlan bemutatása harag és részrehajlás nélkül az olvasók és a hírforrások igazságos, nyitott kezelésével. Alapvető cél a lap pártatlanságának és semlegességének biztosítása. Az etikai kódex hivatkozik a tisztességes hírszerkesztői gyakorlatról szóló, 1999-es Newsroom Integrity Statement előírásainak betartására is, amely olyan alapvető szakmai kérdésekre vonatkozik, mint a tények valódiságának ellenőrzése, az idézetek pontossága, illetve a fotók eredetiségének megtartása.
Az etikai kódex megemlíti a névtelen forrásokkal kapcsolatosan szükséges távolságtartást is, utalva a lap bizalmas forrásainak kezeléséről szóló 2004-es Policy on Confidential Sources szakmai anyagra. A lap tehát előírja újságíróinak, hogy az igazság lehető legjobb megismerése által a lehető legteljesebb tájékoztatást adják az olvasóknak. Ugyanakkor pedig előírja maga számára azt is, hogy akár kicsi, akár nagy tévedést követ el, amint annak tudomására jut, azt azonnal kijavítja.
Lapunk kérdésére, hogyan lehetséges az, hogy egy külföldi médium saját etikai irányelvei alapján sem hajlandó elismerni és kijavítani ténybeli tévedését, Szánthó Miklós az Alapjogokért Intézet vezetője azt mondta: a nyugati sajtóvilágban az önszabályozó etikai, szakmai előírások betűin könnyen átlépnek a szerkesztőségek – mostanában Magyarország esetében is –, mivel ezek jogilag semmire sem kötelezik közzétevőiket.
Vincze Viktor Attila
magyaridok.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése