A csíkszeredai Szent Kereszt felmagasztalása templom búcsúsmiséjét 2014. szeptember 14-én, vasárnap du. 18 órakor tartjuk.
A főcelebráns és igehirdető Exc. dr. Kiss-Rigó László Szeged-Csanádi megyéspüspök úr lesz.
Rövid életrajza:
1955. április 6-án született Budapesten. Gyermekkora egy részét Indiában töltötte.
Két év sorkatonai szolgálat után Esztergomban és Budapesten végezte teológiai tanulmányait.
1981. június 14-én szentelték pappá Esztergomban.
1982-ben teológiai doktorátust szerzett a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián, Budapesten.
Szécsényben, majd a budapesti Haller téri templomban volt káplán.
1983-tól 1985-ig a római Pápai Magyar Intézet ösztöndíjasa volt. A Lateráni Egyetemen szerzett egyházjogi licenciátust.
1985-től az esztergomi Szent Anna Plébánia káplánja, 1997-től plébánosa.
1986-tól az Esztergomi Hittudományi Főiskola tanára, 2003-tól főigazgatója.
1991-től 2004-ig az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatóságának igazgatója.
1998-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának tanára.
II. János Pál pápa 1994-ben pápai káplán címmel tüntette ki.
2004. február 21-én szentelték püspökké Esztergomban.
1955. április 6-án született Budapesten. Gyermekkora egy részét Indiában töltötte.
Két év sorkatonai szolgálat után Esztergomban és Budapesten végezte teológiai tanulmányait.
1981. június 14-én szentelték pappá Esztergomban.
1982-ben teológiai doktorátust szerzett a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián, Budapesten.
Szécsényben, majd a budapesti Haller téri templomban volt káplán.
1983-tól 1985-ig a római Pápai Magyar Intézet ösztöndíjasa volt. A Lateráni Egyetemen szerzett egyházjogi licenciátust.
1985-től az esztergomi Szent Anna Plébánia káplánja, 1997-től plébánosa.
1986-tól az Esztergomi Hittudományi Főiskola tanára, 2003-tól főigazgatója.
1991-től 2004-ig az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatóságának igazgatója.
1998-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának tanára.
II. János Pál pápa 1994-ben pápai káplán címmel tüntette ki.
2004. február 21-én szentelték püspökké Esztergomban.
Megyéspüspök: 2006. augusztus 26-tól.
Röviden ismertetem a Szeged-Csanádi egyházmegye történetét:
 |
| Szegedi Dóm |
Szent István király 1028-ban,
Ajtony legyőzése után, a hatalmas kiterjedésű területen létrehozta Csanád
vármegyét, Marosvár székhellyel, amely nem sokkal később Csanád vezér nevét
vette föl. 1030 körül került sor a Csanádi püspökség létrehozására, amely
feladattal Szent István a két évtizede Magyarországon tartózkodó velencei
származású bencés szerzetest, Imre herceg korábbi nevelőjét, Gellértet bízta
meg. Gellért püspök kinevezésével és egyházszervezésével ily módon a nyugati
típusú egyházszervezet jelent meg. Nevéhez fűződik a Mária kultusz
meghonosítása, a templom és kolostorépítéshez itáliai építészmestereket
hivatott és az így emelt épületek a korszak legmagasabb színvonalán álló
építmények lettek. Székhelyén a magyar ifjak számára papi szemináriumot
létesített. Gellért püspök halála után (1046) püspök utódai folytatták a
térítést és védték a népet a besenyők, kunok támadásától, majd a tatárjárás
után az újjáépítésen fáradoztak. Csanád
jelentőségét mutatja, hogy királyaink többször megfordultak. A 15. század
folyamán a törökök több alkalommal feldúlták. Az 1514-es Dózsa-féle
parasztháború, majd 1526-ban a mohácsi vész után a törökök feldúlják. Temesvár
1552-es ostrommal történt elfoglalása után Csanád végképp török fennhatóság alá
került. A török mindent elpusztított, a katolikus papokat megölte, csak a
ferenceseket tűrte meg. Ezért a Szeged-Alsóvárosi ferences kolostor
szerzetesei a 16-17. század folyamán a
Csanádi püspökség területét is ellátták egyházi téren. 1686-tól Buda
felszabadításától másfél évtizeden keresztül az egyházmegye hadszíntér.
1699-ben kinevezték Dolny Istvánt püspöknek, tekintettel a hajdani Csanádi
püspökség jelentős részének török megszállás alatti voltára, Szegedet jelölték
ki a püspök lakhelyéül. 1702-ben a mai Dóm téren lévő egykori Dömötör
templomot, adták püspöki templomul és ettől nem messze biztosítottak egy
szerény épületet a püspök székhelyéül. Utóda Nádasdy László sokat fáradozott a
magyar vármegye és egyházmegye helyreállításán, de az osztrák hatalom
akadályozta. 1723-ban a temesvári jezsuita házfőnököt nevezte ki ottani püspöki
helynökké, míg ő Szegedről irányította püspökségét. Halála után a bécsi udvar,
hogy elkerülje a sokat “kellemetlenkedő” magyarokat, három nem magyar
származású püspököt nevezett ki. 1730-as évek közepétől már Temesvár lett a
püspöki székhely. 1775-ben VI. Pius pápa Szegedet és környékét a Csanádi
egyházmegye részévé tette. A csanádi püspökséget az I. világháború után három
részre darabolták. Utolsó püspökét, Glattfelder Gyulát a román nacionalisták
kitoloncolták, 1923. március 12-én Szegedre érkezett. Azóta ismét Szeged
püspöki székhely.
D-K. J.
A püspökség honlapja: http://www.szeged-csanad.egyhazmegye.hu/
Ajánló: Szeged - Csíkszereda 1 - 2 ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése