Életének
85. évében elhunyt Marosi Barna marosvásárhelyi író, újságíró. A Magyar
Művészeti Akadémia tagja hétfőn távozott az élők sorából – adja hírül
Simon Virág a kronika.ro-n.
Marosi Barna 1931 szeptemberében született Marosvásárhelyen. A
középiskolát szülővárosában, a Református Kollégiumban végezte 1950-ben,
majd 1954-ben a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett kémia
szakos diplomát.
Újságírói pályáját az Előre szerkesztőségében kezdte rögtön az egyetem
elvégzése után, ahol négy évig tevékenykedett. A magyarországi 1956-os
forradalom alatt tanúsított magatartása miatt fegyelmi úton
eltávolították a sajtóból. Előbb a bukaresti Reactivul vegyi üzem
munkása (1958–59), a marosvásárhelyi cukorgyárban kémikus (1959–68),
majd 1968-tól az Előre utazó riportere volt. 1989 decemberétől 1993-ig a
Romániai Magyar Szó új folyamának szerkesztő-publicistája. 1996–1998
között a Duna Televíziónál főszerkesztő, majd külpolitikai műhelyvezető,
1998–2000 között alelnök. Marosvásárhelyen élte le életét, 2005 óta a
Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Első írását a marosvásárhelyi Vörös Zászló közölte 1951-ben.
Riporterként a Románia minden tájegységére kiterjedő iparosítás és
urbanizáció mindennapjait mutatta be közvetlen emberi sorsokon
keresztül. Dános Miklóssal közösen írta a Két hét a Dunán című
riportkönyvet 1957-ben, Beke Györggyel és Cseke Péterrel közösen
szerepel az Emberarcok című riportkötetben (1976).
Saját riportgyűjteményei közül kiemelkedik a Megbolygatott világ,
melyben többek között felidézi az elmúlt századfordulóról Bernády György
Marosvásárhely polgármesterségének városépítő hagyományát. Az Előre
Kiskönyvtára szerkesztőbizottságának tagja, több riport-antológia, így a
Hazánk új arca (1986), Sokágú termőfa (1986), Tenni és teremteni
(1987), Jövőépítők (1987) közli írásait. Más önálló kötetei: Kapu utca
10. (kisregény, 1965); Sújtólégben – rezesbandával (Zsil-völgyi napló,
1979) – írja a kronika.ro.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése