Milyen a jó férj, a jó feleség?

Milyen, a jó férj?

Amilyennek Isten megálmodta: Hajtsátok uralmatok alá a föl­det és népesítsétek be!

Az igazi férfi Isten munkatársa: teremtő és gondviselő. Munká­ja Isten teremtő művének folytatása. Gondoskodása Isten gondvi­selésének képviselete. Ura a teremtésnek, nem szolgája és rabja. Nem lehet rabja sem a technikának, sem a kényelemnek, sem sál­ját alantas vágyainak. Ura és parancsolója önmagának, hogy ura és parancsolója tudjon lenni a dolgoknak, méltó feje a családnak.

A házasélet teremtő élet. Nem válhat apró piszkosságok bar­langjává. A talpig férfi felelősnek érzi magát azért, hogy benépesítse a földet, de azért is, hogy kikkel népesítse be. Annyi gyerme­ket vállal, amennyiért felelősséget tud vállalni. És valóbán vállal­ja a felelősséget értük. Nem háríthatja a nevelés gondját felesé­gére, még kevésbé a nagymamára. A nő egész lénye inkább a gyermek testének gondozására van beállítva, és rendszerint el is akad annál. A szellem, a jellem, a lélek nevelése elsősorban az apa fel­adata. Az értelem, az objektív normák, az erkölcs képviselője első­sorban a férfi. Ugyancsak ő az önfegyelemre való nevelés, az esz­ményadás, a lelkesítés mestere. Az apa puszta magatartása többet számít gyermekei alakításában, mint az anya minden igyekezete. A gyermek jellemét és vallásosságát elsősorban az apától kéri számon Isten. Az apa nem mondhat le, az anya javára sem! A legnagyobb tragédia az eltékozolt élet. Úgy dolgozz csalá­dodért, úgy kormányozd, úgy vezesd, neveld, úgy szeresd, hogy egy pillanatig se kelljen úgy érezned, hogy hiába éltél.

Milyen legyen a jó feleség?

Amilyennek Isten megálmodta: A férfi segítője és társa. Nem játékszer, nem cseléd, nem zsarnok. Nem lehet pusztán a férfi vágyainak kielégítője. Isten az asszonyt az élet anyjának akarja. Aki játékszerré süllyed, azt elveti a Teremtő. És nem csodálkozhat, ha elvéti férje, mihelyt ráunt, vagy már nem vonzó játékszer.

Cseléddé degradálj a saját magát, akinek egyetlen gondja a csa­lád testének és anyagi ügyeinek ápolása. A dolgozó nő is kéresse az alkotás örömét, otthonában is, munkahelyén is. Azután kérjen részt férje gondolataiban, alkotó terveiben, szellemi életében, szórakozásaiban. Érdeklődjék, ösztö­nözzön, lelkesedjék, bátorítson, csüggedésben támasza legyen. így válik nélkülözhetetlenné. És nem ez számára a legfontosabb?

Zsarnok nőuralom? Elveszett asszony az, akinek sikerül a papucskormányzás megteremtése. Megöli saját szerelmét, a legszebb érzést. Mert csak úgy tudja szeretni a férfit, ha becsülni is tudja, ha felnézhet rá, ha erősebbnek érzi. Aki boldog feleség akar lenni, az ne maga alá gyűrni próbálja férjét, inkább segítse arra a posztra, amelyre Isten állította, segítse valóban fejévé lenni családjának.

Aki jó férjet akar, igyekezzék minél jobb feleség lenni!

Dr. Szalai János