Egyáltalán nem meglepő, hogy
Magyarország is szerepelt az Egyesült Államok halállistáján – így
kommentálta a Híradónak nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő a
nemrégiben nyilvánosságra került információt. Vagyis, hogy egy korabeli
dokumentum szerint a hidegháború idején, ha elmérgesedett volna a
nagyhatalmak közötti helyzet, akkor az amerikaiak akár Magyarországra is
dobhattak volna atombombát. 1945. augusztus 6-án egy amerikai bombázó
fedélzetéről dobtak atombombát Hiroshimára. A vakító villanással és
gombafelhővel kísért robbanás után több mint 100 ezren haltak meg a
japán városban. Ez volt az első eset, hogy háborúban nukleáris
fegyvereket használtak. Alig két évvel a támadások után kezdődött a
hidegháború – azaz a két szuperhatalom, az Egyesült Államok és a
Szovjetunió, a nyugati és a keleti blokk szembenállása. Most
nyilvánosságra került azoknak a célpontoknak a listája, amiket Amerika
akkoriban atombombával támadott volna. Magyarország is köztük van. A
fegyverek között egy 60 megatonnás atombomba is volt, ami négyezerszer
nagyobb erejű, mint a hiroshimai.
A biztonságpolitikai szakértő szerint nem meglepő, hogy Magyarország
is szerepelt a listán, mert a támadásokat a szovjet blokk légibázisai
ellen tervezték. Ezek között volt a berettyóújfalui, illetve a tököli
katonai repülőtér is. Georg Spöttle a Híradónak azt mondta: sokkal
aggasztóbb, hogy Európában 1200 lehetséges célpontot jelöltek ki és ezek
között civil helyek is voltak. A listán csak a városok nevei
szerepelnek, a célok pontos megnevezését kódok helyettesítik. Ezek
alapján Budapesten a nagytétényi vegyi üzem lehetett az egyik célpont. A
szakértő szerint nem biztos, hogy az amerikaiak tudták, hogy az
valójában jelent-e veszélyt.“El tudom képzelni, hogy anno sem a CIA-nak, sem pedig az amerikai hadsereg elhárításának nem voltak pontos adataik arról, hogy a varsói szerződés tagállamaiban milyen típusú gyárak vannak” – mondta Spöttle. Hozzátette, az amerikaiak a kémrepülőgépek felvételeiből minden nagyobb gyár esetében arra következtettek, hogy esetleg katonai üzemről van szó, vagy nagyon gyorsan át lehet alakítani azokat katonai üzemmé.
A papírok szerint a Szovjetunióval szövetséges kelet-európai államokra kisebb töltetű bombákat dobtak volna az amerikaiak. A hidegháború idején az Egyesült Államoknak 22 ezer nukleáris robbanófeje volt, ezek száma mostanra jelentősen csökkent.
globoport.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése