Karácsony és Szentcsalád

Karácsony az öröm születése. Örömről szól az éjféli mise evangéliuma: „Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek. Ma megszületett a Megváltó nektek, Krisztus, az Úr, Dávid városában” (Lk 2,1-14). A pásztorok miséje az öröm valóságát hirdeti: „A pásztorok hazatértek, dicsőítették és magasztalták az Istent mindenért, amit csak hallottak, és úgy láttak, ahogy tudtul adták nekik” (Lk 2,15-20). Az ünnepi mise a megtestesülés titkának, Isten végtelen irgalmának értésébe vezet. Itt szemléljük, hogy milyen közel jött hozzánk az Isten Jézus Krisztusban. Az örömünk is belőle forrásozik: „Kezdetben volt az Ige, az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige, ő volt kezdetben Istennél. Minden általa lett, nélküle semmi sem lett, ami lett... S az Ige testté lett, és közöttünk élt. Láttuk dicsőségét, az Atya Egyszülöttének dicsőségét, akit kegyelem és igazság tölt be. János tanúbizonyságot tett róla, amikor azt mondta: „Ez az, akiről hirdettem: Aki nyomomba lép, nagyobb nálam, mert előbb volt, mint én.” Mindannyian az ő teljességéből részesültünk, kegyelmet kegyelemre halmozva. Mert a törvényt Mózes közvetítette, a kegyelem és az igazság azonban Jézus Krisztus által lett osztályrészünk.” (Jn 1,1-18) Hogy emberségünkben kiteljesedjünk, ezt a Krisztus szerezte örömet kell újra és újra átélnünk. Szent Ferenc 1223 karácsony éjszakáján élő Betlehemet állított fel Greccio egyik barlangjában – így idézte fel Jézus születésének estéjét. A környék lakói Ferenccel együtt imádkoztak, énekeltek, örültek, hogy ilyen szerető Istenünk van. A misztérium ilyen formában történt megjelenítésével a szívekbe írta, hogy emberré lett az Isten, testvérünk lett az Isten. Ettől kezdve a templomokban elterjedt a Betlehem állítás és a betlehemezés. Amikor még jobban át akarták élni a titkot, ezért házuk tisztaszobájába állítottak Betlehemet, karácsonyfát. A legszegényebb embernek is hitet, reményt, szeretetet sugallt Jézus születése. Az általa történt megszentelődés olyan nagy horderejű esemény, amely az egyén, a család és a társadalom életét fokozatosan átalakítja.

Karácsony első vasárnapján a Szent Családot ünnepeljük, és bárki megkérdezheti, hogy mit jelent Jézus, Mária, József a mai családnak: atyának, anyának, gyermekeknek? 

Először is egy volt a három egymás tiszteletében és szeretetében. 

Másodszor megtanulhatjuk, hogy semmi sem árthat azoknak a gyermekeknek, akiket szeretnek, és azoknak a szülőknek sem, akik bíznak és készek életüket adni a gyermekeikért és egymásért. Amit a szülő adni tud gyermekeinek, és a gyermekek a szülőknek, az a szeretet. 

A szeretet bontakoztatja ki az egyént. Ezért a kilenc évesen árván maradt Lincoln Ábrahám (1809-1865), a nagy hírű amerikai államelnök, amikor palotáját megépítette, a homlokzatára ezt a feliratot helyezte: „Mindazt, ami vagyok, és ami leszek édesanyám neked köszönhetem.”

 „Nekem Atyám dolgaiban kell lennem!” Lk 2,49.    

Darvas-Kozma József