Msgr.
Orbán László pápai prelátus, nyug. esperes-plébános a 14 gyerekes család 12. gyerekeként 1918. január 25-én
született a háromszéki Bélafalván. Rokona volt Fekete János vértanú
papunknak. Hamar árvaságra jutott. Iskoláit szülőfalujában, a középiskolát a csíkszeredai Római
Katolikus Főgimnáziumban végezte. A Mária Kongregáció tagja lett,
kongreganista elöljárója pedig Léstyán Ferenc volt, akit mindig nagy
tisztelettel emlegetett. Teológiai tanulmányait Gyulafehérváron és
Kolozsvárt végezte. Pappá Márton Áron püspök szentelte 1943. június 6-án.
1943-ban Gyergyócsomafalván káplán. A meneküléskor egyedül maradt pap a
vidéken, mert nem menekült el és járta Gyergyó falvait. 1946-ban
Csíkszeredában segédlelkész, Zsögödben dalárdát szervezett, összefogta a
Legény- és leányifjúságot. Ezért a kommunisták 1947-ben le akarták
tartóztatni, de az egyik szigurancás kellő időben figyelmeztette és még azon
éjszaka gyalog átment Székelyudvarhelyre, ahol Márton Áron püspökkel
találkozott. Feltárta előtte helyzetét és a püspök onnan Bátosra küldte
plébánosnak. Majd 1948-ban Kézdialmás plébánosa lett, ahol 1949. július
5-én letartoztatták, vizsgálati fogságban volt, majd 1950. május
11-1951. május 28. között a Duna-csatornánál raboskodott. Ezt követően
kényszerlakhelye 1956-ig a Baragán síkságon, és utána Kézdialmás plébánosa, ahol kis
templomot épített. Vallotta, hogy ahol templom van, ott megmarad a magyar közösség. 1966-ban Gyergyóremetére kapott plébánosi kinevezést.
Lelkipásztori évei alatt megépítette a csutakfalvi kápolnát, felkarolta
a filiás helyeket. A templomot renováltatta, központi fűtéssel
szereltette fel 1982-ben. Ekkor a sekrestye volt szószékfeljárata alatti
helyen a kazánház kialakításán dolgoztak, amikor két kripta bejáratára
bukkantak, az egyiket kinyitották, ahol szerzetesek teste volt egymás
mellett elhelyezve. A másik kriptához nem nyúltak. Számos káplánja volt.
Vigyázott rájuk. Az egyik segédlelkésze Lázár Lajos lett 2003-ban a
plébános, és Laci bácsi a lelki kísérője volt, a plébános 2009-ben
bekövetkezett haláláig. Gyergyóremetei hívek hálája kísérte továbbra is.
Nyugdíjasként Borszékon, Csíkszeredában tartózkodott, majd a
gyergyószentmiklósi Árpád-házi Szent Erzsébet Öregotthon lakója volt,
ahol 70. évi papság után, 2013. március 11-én befejezte földi
pályafutását. Az utóbbi hónapjait agyvérzés okozta bénulásban töltötte.
Szentségekkel többször is megerősítve költözött a mennyei hazába.
Mindig tisztelettel tekintettünk fel mindnyájunk Laci bácsijára.
Szilárd, katona jellem volt, az élet megtanította őt is. Az Egyház
elkötelezett szolgája volt. A 1989-es fordulat után az egyházközségek
javainak
visszaszerzésén fáradozott, valamint az Agro-Karitász beindításán.
Konzervatív nézetei ellenére, a zsinati újításokat is tisztelte, mert az
Egyház sorsát a szívén hordozta. A véleményét nem rejtette véka alá,
hanem ki is mondta. Róla suttogták, hogy egy papi temetés végén,
megkérdezte a püspökétől: kit szándékozik kinevezni az elhunyt plébános helyére.
Amikor a püspök megmondta a leendő plébános nevét, állítólag Laci bácsi
csak ennyit mondott: Látszik, hogy nem ismeri sem a papját, sem a
plébániát.
Imádságunkkal és szentmisével kísérjük őt, aki ezt vallotta és kérte:
"Míg életemben földi hajlékoknak szépítgetése volt nehéz feladatom,
halálomban fogadjanak be az örök hajlékok."
Temetése 2013. március 13-án, szerdán 11 órakor lesz a gyergyóremetei templomból.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése