Április 6-án, húsvéthétfőn megkezdődött Mátraverebély-Szentkúton a Piarista Rend Magyar Tartományának káptalanja. Ez az 51. tartományi káptalan a magyar provincia történetében. A rendtartomány tájékoztatását adjuk közre.
A káptalant megnyitó szentmisét Székely János püspök tartotta, aki beszédében kiemelte, hogy minden megújulás feltétele a személyes megtérés. Biztatta a káptalan tagjait, hogy ne „a marásra készülő kígyót”, hanem a „daloló pacsirtát” keressék a másikat hallgatva. Prédikációját a szerzetesekkel kapcsolatos személyes élményeinek felidézésével zárta.
A káptalani atyák ezután megválasztották a káptalan titkárát, majd a provinciai kongregáció jelentéseit hallgatták meg.
A csendes imát és az ebédet követően a jelentéseket a káptalan tagjai négy fő témakörbe csoportosítva, hatfős bizottságokat alakítva beszélték meg (közösségi élet; küldetés és világiak; kezdeti képzés és központi intézmények; gazdasági ügyek).
A nemrég felújított mátraverebély-szentkúti zarándokháznak a piarista káptalan tagjai az első vendégei.
Ez az 51. tartományi káptalan a magyar provincia történetében. Az első magyar tartományt érintő káptalan 1723-ban volt Nyitrán. A kommunista diktatúra alatt, 1943-tól 1976-ig nem tudtak tartományi káptalant tartani. Azt követően háromévenként, 1991-től pedig négyévenként rendeznek káptalant a piaristák.
A tartományi káptalan tagjai a tartományfőnök, négy asszisztense, a kilenc házfőnök, az ökonómus, a titkár, a novíciusok és a növendékek magiszterei, valamint a helyi káptalanokon megválasztott vokálisok (képviselők), akiknek száma annyi kell, hogy legyen, mint a hivatalból megválasztott tagok száma.
A káptalannak három része van: az első az elöljárók beszámolóinak meghallgatása és azok megvitatása, a második az új elöljárók megválasztása, a harmadik pedig a jövőre vonatkozó tervezés és a határozatok meghozatala.
Fotó: Piarista.hu
Magyar Kurír
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése