A hazai társadalom keresztmetszetét még főbb
szempontok szerint is nehéz lenne felvázolni. A ’89-es változást követően
számos törvényt hoztak, hogy a demokrácia látszatát keltsék nyugat felé, és
Románia felvételt nyerjen az EU-ba. Ami jó is részben. Viszont a törvények végrehajtását maga az állami apparátus
késlelteti. Ezt teszik a kommunista diktatúra idején elvett ingatlanok visszaszolgáltatásával
is. Vannak törvények, mégis teljes káosz uralkodik ezen a téren. A magyar
egyházaktól elvett javakat, olykor formai hibákra hivatkozva nem akarják
visszaszolgáltatni, vagy újra államosítják, mint a sepsiszentgyörgyi
Mikó-kollégiumot.
A törvény végrehajtói tőlünk mindent megpróbálnak elvitatni, súlyos
médiakampányt folytatnak ellenünk, ugyanakkor a keleti egyháznak maga a kormány
adományoz nagy értékű székelyföldi ingatlanokat. A mai napig ilyen alakoskodó
demokráciát űz Románia. Márpedig hazugságra, lopásra és alakoskodásra
egy országot nem lehet felépíteni, főleg megtartani. Jézus megmondta: „Minden önmagával meghasonlott ország elpusztul,
és ház házra omlik.” (Lk 11,17)
Igeliturgiánk a keresztény élet keresztmetszetét adja: megtérés,
beilleszkedés Krisztus misztériumába és a szeretet kibontakozása. – A megtérést Isten megelőző kegyelme segíti elő (ApCsel 9,26-31). Az olvasmány elmondja, hogy a keresztény üldöző Saul a
kegyelem hatására, Krisztus lánglelkű Pál apostola lett. Sokféle megtérés volt
és van. Mindenik a szellem és értelem megtisztításával kezdődik, majd folytatódik
az akarat megtisztításával.
Az értelem megtisztítása abban áll, hogy a
hitigazságokat mélységes hittel elfogadjuk, más emberi okoskodással össze nem
vegyítjük, és a világot, a történelmet és életünket a hit fényében szemléljük. Krisztus
elfogadása olykor azért is nehéz, mert megköveteli, ha hiszek benne, akkor
példája szerint éljek! Ez akaratunk teljes meghódolása. Csak így bontakozik ki
Jézus tanítása bennünk, és veti ki előbb szellemünkből, majd pszichénkből,
végül testi életünkből a tisztátalanságot.
A megtérés tehát egész életre kiható
folyamat, elkötelezettség: Krisztust ölteni magunkra (Róm 13,14). A
keresztséggel szentségileg is megpecsételődik megtérésünk, Krisztusba
oltódásunk (Jn 15,1-8). Jézus metaforája: Ő a szőlőtő (kegyelem forrása) és mi
vagyunk a szőlővesszők (kegyelemből élők). Gyümölcsöző élet viszont a belső összekapcsolódásból, vagyis az ember és Jézus kommuniójából fakad. Ez a beilleszkedés a keresztség által jön létre, és lát el ingyenes ajándékokkal.
A megkeresztelt
feladata, hogy ezeket az ajándékokat élje a közösségben személyes hűséggel és
Isten előtti felelősséggel. Bontakozzék ki szeretetben (1Jn 3,18-24), vagyis tegye meg Isten akaratát
és gyakorolja a felebaráti szeretetet. Ez vezet el a végső győzelemre.
„Gyermekeim
… szeressünk tettel és igazsággal” (1Jn 3,18
Darvas-Kozma
József
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése