„Valahányszor egy
oltár vagy templom ünnepét üljük, ha őszintén és figyelmesen veszünk részt, s
ha áhítattal és igazán átéljük, ami a kézzel épített templomban történik,
mindannyiszor lelkünk szentélyében éri el beteljesedését az ünnepség.” Szent
Ágostonnak e megállapítása minden találkozásra érvényes.
Életünk az állandó találkozások sorozatában fejlődik. Már az életinduláshoz két
sejt találkozására van szükség. A születéskor a levegővel, a szülői
szeretettel, a táplálékkal, sok ezzel-azzal kell találkozni. Az élet állandó találkozás a valakikkel és valamikkel.
A
természetfeletti életünk is a találkozásban születik, mégpedig az Istennel való találkozásban, és a
Vele való kapcsolat által bontakozik ki.
Már az üdvtörténeti találkozás is
megtörtént a teremtéskor és folytatódott a bűnbeesés
után is.
A Noéval, Ábrahámmal kötött szövetségkor megerősödött, majd állandósult Jézus Krisztusban és Egyházában.
A Noéval, Ábrahámmal kötött szövetségkor megerősödött, majd állandósult Jézus Krisztusban és Egyházában.
Ezeknek az
egyetemes találkozásoknak üdvözítő ereje van.
Jézus Krisztus húsvéti misztériumával mindenki számára biztosította, és Egyházában a világvégéig állandósította a szentségi találkozást. A szegénységbe burkolózott, Jézusban közénk jött Fiúisten, aki nemcsak valamit akar adni véghetetlen gazdagságából, mint a földi gazdagok, hanem szeretettel „önmagát” adja.
Aki megfelelőképpen akar találkozni Jézussal, annak vállalnia kell a feltétel nélküli önátadást (a keresztségtől kezdve a többi szentségen át), hogy elkezdődjék benne a természetfeletti evolúció.
Jézus Krisztus húsvéti misztériumával mindenki számára biztosította, és Egyházában a világvégéig állandósította a szentségi találkozást. A szegénységbe burkolózott, Jézusban közénk jött Fiúisten, aki nemcsak valamit akar adni véghetetlen gazdagságából, mint a földi gazdagok, hanem szeretettel „önmagát” adja.
Aki megfelelőképpen akar találkozni Jézussal, annak vállalnia kell a feltétel nélküli önátadást (a keresztségtől kezdve a többi szentségen át), hogy elkezdődjék benne a természetfeletti evolúció.
Jézus egész befogadásával a lét
síkján feljebb kerül az ember, bekerül a kegyelmi életbe és Isten partnere lesz
a szeretetben. A keresztségben
kapott lehetőségével csak az tud helyesen élni, aki megismeri Jézust. Szent
Ágoston mondta: „Aki megteremtett téged megkérdezésed nélkül, nem fog üdvözíteni
téged, közreműködésed nélkül.”
A találkozás által, ha Isten barátja leszel, akkor teljes skálájú emberi életet tudsz élni - egész önmagad és
mindenkit elfogadva az Atyától, mint Jézus. Ha az élet minden regiszterén,
minden földi találkozásban az Atyáért élsz, és képes vagy lemondani önmagadról, akkor Jézussal egyesülsz. Ha így teszel, akkor az Atya átölel Jézusban, és életedet kiteljesíti.
A szentségi
találkozások által az ember élete már istengyermeki élet, azaz kegyelmi élet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése