2015. 11. 13.

Orbán-interjú egy svájci lapban

Svájc legolvasottabb közéleti hetilapja nagyinterjút közölt Orbán Viktorral Európa védelmezője címmel.  Merkel tudná megállítani a menekültáradatot.
Az interjú részleteit folymatosan közöljük. 
A menekültválság destabilizálhatja az Európai Uniót, nemcsak az érkező migránsok nagy száma miatt, hanem a demokráciába vetett hit megingása miatt is – hangsúlyozta a kormányfő.
ov
Orbán Viktor szerint ma az európai elit csak felületesen, másodlagos jelentőségű ügyekről beszél, azonban olyan alapvető témákról, mint a szabadság, a kereszténység, a nemzet vagy a büszkeség, nem esik szó.

Aki mást képvisel, mint az euroliberális fősodor, kipottyan a keretekből és megkísérlik elszigetelni

Az első kérdésre („Orbán úr, uniós hivatali kollégái valamelyike kért öntől tanácsot, kifejezte köszönetét, netán bocsánatot kért öntől?”) adott válaszában a magyar kormányfő úgy fogalmaz: „Kollégáimmal a viszony nem mindig könnyű, legyen az telefonbeszélgetés vagy személyes találkozó” – adta közre a blogstar.hu.  
A második kérdésre, miszerint: „Arra gondolok persze, hogy a menekültkérdésben folytatott politikája végül beigazolódott. Most már mindenki gyorsan kerítést akar építeni.”
Orbán Viktor elmondta, hogy „A vitakultúra, a szabad véleménycsere és a szabad beszéd kultúrája sajnos már nem feltétlenül része a vitáknak a vezető politikusok esetében. A nyílt téren – azaz a médiumokban és a nyilvános fórumokon – még ritkábban… a szabad és tisztességes véleménycsere egyre kevésbé része az európai politikai elit kultúrájának. Mindent szabályoznak, fegyelmeznek, és egy vezető politikus irányultsága olyan, mint politikai táboráé. Aki mást képvisel, mint az euroliberális fősodor, kipottyan a keretekből és megkísérlik elszigetelni. A baloldal Európában e téren sokkal ügyesebb, mint a néppárti tábor. Elvesztettük azt, ami az európai kontinenst vonzóvá tette, és ami számunkra, magyaroknak vonzerőt gyakorolt, ez pedig: a szabad politikai vita”.

Merkel figyelmen kívül hagyja a közvéleményt

A miniszterelnök elmondta, Európában az elit nem a lényeges dolgokról beszél, mint a szabadságról, a kereszténységről, a nemzetről, a büszkeségről. Ellenkezőleg, „ami az európai nyilvánosságot uralja, az az európai-liberális blabla takaros, de másodrendű témákról.” A Merkel kancellárra vonatkozó kérdésben Orbán Viktor azt felelte, hogy a közvéleményt figyelmen kívül hagyják. A miértet illetően úgy fogalmaz: „A liberalizmus ma már nem a szabadságért száll ringbe, hanem a politikai korrektségért, ami a szabadságnak az ellentéte”. Kijelentette azt is, hogy a görögöket kényszeríteni kell a Schengen-határok betartására, ha erre maguktól képtelenek vagy nem akarják, mint ami ténylegesen a helyzet. A törököket illetően úgy fogalmazott, hogy az EU most fizeti meg annak az árát, hogy nem vette figyelembe: egy büszke nemzettel áll szembe. „A nemzetközi kapcsolatokban a legfontosabb az, hogy mások nemzeti büszkeségét tiszteletben tartsák”. Az európai migránskvótákat illetően Orbán így válaszolt: „Ettől minden magyar dühbe gurul. Álláspontunk igen egyszerű: nem mi romboltuk szét azokat az országokat, ahonnan jönnek. Senkit nem bombáztunk. Senkit nem hívtunk ide. És most azok, akik bombáztak vagy meghívást küldtek számukra, hogy ide jöjjenek. Méltányos ez?”

A migráció mögött egy mesterterv sejlik fel


A migrációs váságban a titkos szolgálatok felelősségét firtató kérdésre Orbán Viktor úgy válaszolt: „Nehéz szabadulni ettől a gondolattól. Hónapokon át vitatkoztunk, de az eredmény mindig ugyanaz volt: engedjétek be az embereket! És ehhez jön még, hogy az első hónapokban valamiért senki nem tudta hangosan kimondani azt, hogy Európa szempontjából létfontosságú kérdésről van szó. Előbb hónapokig humanitárius kérdésnek tekintették, azután pedig technikai problémának, hogy hol helyezzék el a menekülteket, és hogyan osszák el őket. Senki nem vetette fel azt a kérdést, hogy nem sokkal inkább a létezésünkről, kulturális identitásunkról, életmódunkról van-e szó. Nem tudom biztosan, hogy igazából mi történik, és senkit nem akarok hibáztatni, de felmerül a gyanú, hogy mindez nem véletlen. Nem vagyok elég bátor ahhoz, hogy a nyilvánosság előtt bizonyosságként beszéljek erről, óhatatlanul felvetődik azonban az, hogy e mögött egyfajta „masterplan” rejlik.”
Arra a kérdésre, hogy ki állhat emögött a magyar miniszterelnök azt mondta: Ez a legnehezebb kérdés. Ehhez azonosítanunk kell néhány baloldali tanulmányt, amely az elmúlt években jelent meg, és az Európai Unió jövőjével, a társadalommal és egy lehetséges európai szuperállammal foglalkozik. Éppen újraolvasom ezeket a cikkeket, esszéket, és ennek során tűnik fel, hogy néhány szerző a nemzetállam egyre kisebb szerepét követelte. Szerintük az egyén és a nemzetek feletti szuperállam között egyre kevésbé van szükség a nemzetállamra, új típusú kapcsolatot szorgalmaznak. Az európai baloldal és a radikális amerikai demokraták kiötlöttek egy elméletet ezen új világ számára. Túl felszínes lenne azt mondani, hogy ez a migráció mögötti motívum; de biztosan összefügg a migrációs kérdéssel.”– fogalmazott Orbán Viktor.
Hozzátette: „A migrációt esélyként látják. Az európai baloldali értelmiséget egy-két évtizeden át ideológiailag erre készítették fel. Most egyszerű reál- és hatalmi politikával van dolgunk. Valamennyi közvetett bizonyíték és tapasztalat arra mutat, hogy ezeknek a migránsoknak az elsöprő többsége a későbbiekben baloldali szavazó lesz, amint letelepedett. Jövőbeli baloldali választókat importálnak tehát Európába.”

A migrációs helyzet pozitívumai


A bevándorlási válságnak nem csak negatívumai vannak. Orbán Viktor szerint „vannak olyan fogalmak és koncepciók, amelyeket sokáig nem volt szabad kimondani, ma azonban ismét a nyilvános vita részévé kezdenek válni. „Határok” – jók vagy rosszak? Ma ismét lehet arról beszélni, hogy vannak jó oldalai. Vagy a „nemzet.” Ezt a fogalmat ismét lehet pozitív értelemben használni. „Kereszténység.” A legtöbb európai vezetőnek – engem is beleértve – azt tanácsolják, hogy ezt a szót ne használjuk túl gyakran, mert a legtöbb európai már nem érzi magát kereszténynek. Most azonban ez a szó ismét visszatér a politikai vitákba. Vagy „büszkeség,” „egy nemzet büszkesége.” Szintén megint legitim kifejezés. A migrációs válság pozitív következménye, hogy ismét nyíltan próbálunk beszélni földrészünk identitásáról, szabadabban, mint a két utóbbi évtizedben. A második pozitív következmény: ismét komolyan veszik a biztonság kérdését. Európa magától értetődőnek tartotta saját biztonságát az elmúlt húsz-harminc évben. Ez most ismét figyelmünk középpontjában áll. Harmadsorban ismét nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a megoldásokra vonatkozó nemzeti nézeteknek. Korábban a „közös európai megoldásnak” sosem volt alternatívája.”- nyilatkozta a miniszterelnök.

Orbán Viktor Máltán tanácskozott a visegrádi négyek vezetőivel is, a találkozó után úgy nyilatkozott, hogy próbálta felhívni a figyelmet arra, hogy a migráció ma Európának elsősorban veszélyeket rejt magában.

magyaridok.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése