6. Törődj a saját dolgaiddal és hagyd, hogy más is törődjön a magáéval. Mennyi bonyodalmat, mennyi bosszúságot, mennyi szenvedést okoznak
nemegyszer az emberek, mikor - néha legjobb szándékkal - beavatkoznak mások
életébe!
Ne avatkozzál
viszálykodásba, mert a legtöbb esetben mindkét fél ellened fordul, és ha kibékülnek,
az ellened folytatandó harc jegyében békülnek ki.
Ne foglalkozzál házasságok összeboronálásával, mert
ha a házasság sikerül, akkor nem neked számítják föl, ha nem sikerül egészen
bizonyos, hogy téged tartanak minden szerencsétlenség egyedüli okának.
Ne adj kéretlenül tanácsot, a legtöbb esetben nem
aratsz köszönetet a legjobb tanácsért sem, mert jegyezd meg, az emberek mikor
tanácsot kérnek tőled már el vannak határozva, hogy azt teszik, amit ők maguk jónak
gondolnak.
Óvakodjál attól, hogy magadat az emberek bírájává
told fel. Gondolj arra, hogy az emberek félannyira jók, mint barátaik állítják,
de fél annyira sem rosszak, mint ellenségeik kikiáltják.
Ne tárd fel gyöngédtelenül mások gyarlóságait. Akik
ma meghallgatják élceidet, holnap kerülni fognak, mert föltételezik, hogy más
társaságban őket pellengérezed ki. Különösen falun és kis helyiségben kell
tudni: mit kell elhallgatni és mit lehet kimondani. Az emberek legtöbbször
visszamondják, amit másokról mondtál...
Éppen ezért, aki tudatosan igyekszik, hogy lelke és
háza békéjét megőrizze, őrizkedjék hírt hordani, egyik helyről a másikra, kifecsegni
négyszemközti bizalmas társalgást, családi megbeszélést.
Továbbá ne fűszerezze
mondanivalóját megszólássál, becsületrablással, ne szokjék hozzá a szeretetlen
iróniához és gúnyolódásokhoz, amelynél a hiúság pillanatnyi diadalát mások
fájdalma és egy elvesztett szeretet árán vásárolhatja meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése