A kalocsai székesegyház falai a múltnak mélységes mély kútját rejtik, ezt igazolják az elmúlt évek történései. Bábel Balázs érsekkel Farkas P. József beszélgetett múltról, jelenről, jövőről. Az interjú a Civil Naplóban jelent meg.
– Mi újság van Kalocsán? Milyen a kapcsolat az érsekség és az önkormányzat között?– Mindig törekedtünk a jó viszonyra! A város velünk együtt nyerte meg a Kalocsa Szíve elnevezésű programot. Ott, ahol nagyon fontos, ahol európai uniós programok futnak, akaratlanul is vannak érdekellentétek, súrlódások. Sokszor alsóbb szinten, a tervekben vannak kisebb-nagyobb ellentmondásaink. Azonban látjuk, látszik, hogy dialógussal megoldódik minden.
– Mi a párbeszéd alapja?
– A cél közös: Kalocsa nyerjen! A születőben levő új múzeumunk – egy kulturális központ lesz Astriceum néven, az első kalocsai érsekről, Asztrikról elnevezve – pályázatát is megbeszéltük. Most azon a ponton vagyunk, hogy rendeződnek a félreértések.
– Jól tudom, hogy a polgármester és az érsek kapcsolata felhőtlen?
– Korrekt. Amikor megválasztották, átjött hozzám, tisztelettel bemutatkozott. Nemrégiben én is meglátogattam. Az igazsághoz hűséges akarok lenni, legyen akár jobb-, akár baloldali beállítottságú a vezetés.
– Tudja mit mondanak az emberek a hosszú ideig tartó főszékesegyházi munkákról?
– Az emberek sokféleképpen ítélik meg. 2013-ban, amikor lepotyogtak a stukkók egy augusztus 15-i ünnepségen, úgy határoztunk, hogy ezt is felújítjuk. A külső munkákkal már majdnem készen voltunk, csak hat hónapot kellett várnunk az engedélyekre. Az elején kisebb-nagyobb javításokra került sor. Amikor már úgy láttuk, hogy most már elkészül a székesegyház, akkor jöttek a gondok. Fel kellett szednünk a mosókonyhaszerű aljzatot. Ott pedig a múlt köveit találtuk, az alapítástól. A mesterek elbontották a Szent István-kori falakat. Csodadolgok, fontos értékek kerültek elő. Nem tudtuk, hogy miért roppan meg többször a kövezet. Nem a bejövő gépek miatt. Háromszázötven sírt találtunk.
– Erről nem szólt adat?
– Nem. Tisztességesen el lesznek temetve a vizsgálatok után; a honfoglaláskortól egészen 1850-ig. Aztán láttuk, hogy nemcsak sírok vannak, hanem előkerülnek csodálatos építészeti emlékek a 11-12. századból.
– Ilyen feltáráshoz az egyház pénze nem elég.
– Kapóra jött Lázár János miniszter látogatása az elmúlt év elején. A miniszterelnök úr felhatalmazásával, megtekintette az építkezést. Ígéretet tett, hogy komoly összeget – egy milliárd forintot – adnak az itt folyó kutatásra, területkialakításra, hiszen az itteni munkák a legrangosabb magyarországi feltárásokat idézik. Most a költségvetés nyomán tudjuk, az ígéret bizonysággá lett.
– De ez csak az egyik program.
– Ehhez kapcsolódik – már a Kalocsa Szíve programban – a régi Kanonok Ház területén újfajta, interaktív, klasszikus múzeum létrehozása. Ez lesz az Astriceum. Ezen a néven szálloda és vendéglő is van a közelben. Lesz itt Prokopp-képtár, gyerekfoglalkoztató és kulturális központ. Erre a mi régészeti pályázatuk nem lenne elég. Viszont magunkra vállaltuk a teret. Bár nem mi tettük teljesen tönkre a házat, biztos, hogy mi is használtuk. Így lenne egy gyönyörű, barokk központ. Az elképzelés sokak tetszését megnyerte.
– Mikor teljesül a hívek kérése, mikor használhatják a székesegyházat?
– Nem tudok pontos dátumot mondani. Persze azért jellemző: ha nincs gyászmise, akkor öten jönnek át hozzám, az érsekségre. Én mondom a misét; a főpapi kápolna nem utolsó hely. Itt járt a napokban Koltay András, véleményem szerint a legjobb nemzeti filmrendezőnk. Három részes, ötvenkét perces filmet forgat a vállalkozásról, amit a Duna Televízióban is szeretnénk bemutatni. El van ragadtatva! Azt mondta, hogy ez az utóbbi másfél század legrangosabb templomi feltárása. Azt mindenki tudja, hogy rendbe hozták Pannonhalmát és Jákot is. Ami itt van, az csodával határos!
– Közben ismert a hír: közvetlenül átjárható lesz a Duna, elkészül a Kalocsa–Paks híd. Mit jelent ez Önöknek?
– Nagyon sokat! Rövid időn belül, itt lehetnek az érdeklődők. Mi pedig valóban igazi újdonsággal fogadhatjuk őket: a magyar múlt rendkívüli emlékeivel.
– Kecskeméten azt kérdik sokan, miért nem költ többet a nagytemplomra?
– Először is be kell fejezni ezt az építkezést. Addig nem kezdhetek bele a társszékesegyházba. Egy cégnek sem lehet odaadni ellenőrzés nélkül. Ezeket a pénzeket nagyon hosszú utánajárással tudtuk megszerezni. Arra, mennyire gyengén állunk, Kecskemét viszonylatában elég egy példa: gyűjtést szerveztem a társszékesegyházra, hetven ezer forint volt a kecskeméti eredmény. Tehát, ha nem szerzünk céltámogatást, bele sem kezdhetünk. Ezt a munkát pedig itt, Kalocsán, be kell fejeznünk.
Fotó: Lambert Attila
Magyar Kurír
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése