A kompromisszum értelmében az ENSZ megfigyelői kérhetik az iráni hatóságoktól, hogy vizsgálódhassanak az iráni katonai helyszíneken. Teherán azonban nem köteles erre minden esetben engedélyt adni vagy elhalaszthatja a látogatások időpontját.
A megegyezés szerint Teherán jogosult arra, hogy elutasítsa az ENSZ kérését, és ekkor az ügyben a nagyhatalmak és Irán képviselőiből álló választott bíróság járna el.
Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője a Kossuth rádió 180 perc című műsorában elmondta: az ENSZ BT tagjai között érdekegyezés áll fönn, tehát fel kell oldani az ENSZ-szankciókat valamilyen módon, és Irán is érdekelt a megállapodásban, hiszen a szankciók visszavetették az iráni gazdaságot. Továbbá az iráni lakosság is szeretné a megállapodást – húzta alá.
A szakértő szavai szerint az egyezség 1979 óta fennálló problémákat oldana meg, és ezáltal történelmi megállapodás születhetne az iráni-amerikai kapcsolatokban.
Egy retorikában erősen Amerika- és Izrael ellenes politikáról van szó, így a megállapodás jelzi, hogy a közel-keleti hatalmi viszonyok változóban vannak – mondta a szakértő.
Az aláírással Szalai Máté szerint nem lesz probléma, ám a ratifikálással lehet gond a hazai törvényhozásban, de valószínűleg hosszú távon így sem lesz baj. A kérdés, hogy a két állam szövetségesei hogyan reagálnak a megállapodásra – tette hozzá Szalai Máté.
Az atomsorompó egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvét Irán eddig nem írta alá, most valószínűleg megteszi, és ez felhatalmazná a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség embereit, hogy ne csak nukleáris létesítménybe kérjenek vizsgálati lehetőséget, hanem minden létesítménybe – hangsúlyozta. Irán ugyan attól fél, hogy katonai titkait ezáltal kiszivárogtatják, ám hamarosan kiderül, hogyan nyugtatják meg az iráni felet ebben a kérdésben – mondta a szakértő.
Az Iszlám Állam kapcsán egyértelművé vált, hogy Amerika és Irán között egyre több kérdésben áll fenn érdekegyezés – szögezte le Szalai Máté.
hirado.hu / Kossuth Rádió
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése