Erdélyi románok az autonómiáért – együtt, vagy külön

Forrás: erdely.ma/archivum

Erdélyi románok az autonómiáért – együtt, vagy külön? Ez volt a címe Tusványoson az Erdélyi Magyar Néppártnak a Kós Károly sátorban tartott fórumának.

Sabin Ghermantól, az Erdélyi Demokratikus Liga alapítójától azt kérdezte a Kossuth Rádió munkatársa, hogy miként hangolhatók össze az erdélyi magyarság és a székelység autonómiatörekvései az erdélyi románok autonómia-koncepciójával.

Természetesen a törekvéseink közösek, a gondot csak az okozza, hogy az autonómiáról szóló diskurzus csupán a politikai elit szintjén alakult ki. A a román pártok nem akarják, a magyar pártoknál pedig, amíg meg nem jelent a székely mozgalom, illetve a fiatalabb pártok, ahelyett, hogy ki-ki felvette volna a kapcsolatot a saját elitjével, az autonómiáról többnyire csak az RMDSZ választási kampányaiban esett szó – mondta Gherman.

A magyarok a románok nélkül és a románok a magyarok nélkül nem vívhatják ki az autonómiát – hangsúlyozta az Erdélyi Demokratikus Liga alapítója. Hozzátette: most minden esély meg van erre, mivel megjelentek a fiatal magyar pártok és az erdélyi románok is szerveződnek. Szerencséjük, hogy nem „bukarestiesedtek el”.

Az erdélyi román politikus nem használná a föderalizmus kifejezést, ő inkább régiósításként emlegetné, ami szerinte ugyanazt jelenti. Sabin Ghermant a romániai történelmi régiók autonómiája érdekli, de eltudna képzelni „aszimmetrikus” autonómiát is és így a székelyföldi autonómiához hasonlóan például a zsilvölgyiek, a bánságiak, a havasalföldiek, vagy akár a mócvidékiek is autonómiát kaphatnának. Ha ez így vetődik fel a románok előtt, akkor már nem fognak megijedni attól, hogy valaki az országukat akarja feldarabolni, mert mindenkit megillet az autonómia, a közösségek pedig így hatékonyabban fognak működni. – magyarázta Gherman.

A liga elnöke szerint egy nagy régióban is több régió lehet, de nem olyan nagy régiók, mint amilyeneket az Európai Unióra hivatkozva létrehoztak, vagy amilyen óriásrégiókat tervez Románia, hogy feloldódjanak benne a közösségek, mint ahogy a székelyek is.

Arra a kérdésre, hogy mikor alakulhatnak ki valódi autonómiák Romániában, Sabin Gherman azt válaszolta: akkor, amikor Erdélyben összefognak a románok és a magyarok. Ha egy-két éven belül nem vívjuk ki az autonómiát, akkor még akár ezer évet is kell várni arra, hogy újból felmerüljön ez a törekvés – szögezte le az Erdélyi Demokratikus Liga alapítója.

Árus Zsolt, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) gyergyószéki képvelője, aki szintén jelen volt ezen a vitán, úgy gondolja, hogy nincs különbség az SZNT autonómiatörekvése és a román autonómiapártiak elvei között, viszont kételkedik abban, hogy a románoknak lenne esélyük áttörést elérni az autonómia terén. „Amennyiben mégis sikerül ez nekik, akkor velük könnyebb lesz megállapodni Székelyföld autonómiájáról, ezért én drukkolok nekik” – fogalmazott Árus. Majd kifejtette: az erdélyi autonómia egy esély lenne arra, hogy Erdély vezetőivel megállapodjanak arról, miszerint Erdély hagyományos régiónak is ugyanaz az autonómia jár, mint Románián belül Erdélynek.

Árus szerint a román autonómiapártiaknak nincs komoly hátterük, miközben a székely identitás sokkal erősebb, ezért Székelyföld ügyében hamarabb előbbre lehet jutni, mint Erdély ügyében.

Kossuth Rádió