Aki megóv a reumától, a köszvénytől és a szembetegségektől.

Sarlót, kést, vágóeszközt használók Szent Kiliánt, vértanúságának eszköze, az éles kard miatt választották védőszentjüknek.  
Szent Kilián megóv a reumától, a köszvénytől és a szembetegségektől.
Kélián (1279), Gellén, Kiliyén, Gilyén, Ghyllány családnév illetőleg a háromszéki és gyergyói Kilyén helynév arról tanúskodik, hogy középkori jámborságunk ismerte.

,,Írország sziget az óceánban, szántóföldjei termékenyek, de híresebb a szentjei miatt, akik közül Itália Kolumbánnak, Alemannia Gallusnak, Frankföld Kiliánnak örvendezik.'' Ezek a szavak, amelyeket Szent Kilián egy korai életrajzában találunk, Európa, az Egyház és a szentek történetére nézve egyaránt fontosak. Bizonyítják az írek jelentőségét a kereszténység európai elterjesztésében, rámutatnak arra, hogy a népek - gyakran messzi távolságokat áthidaló - kapcsolata, amely az Egyházra oly jellemző, a nemzeti sajátságokat nem szünteti meg, hanem inkább kibontakoztatja.
A nyugat-európai népek kereszténnyé levésében az ír szerzetesek fontos szerepet vállaltak.
Kiliánt, mint ,Frankföld apostolát tisztelik. Ama sok ír hithirdető között, akiket Európában tisztelnek, Kilián több tekintetben is mindenkor kitűnt. Viszonylag korán írásba foglalták életének részleteit.
Az 1700-as évek közepén amikor az írek összeállították nemzeti szentjeik propriumát, azok között a szentek közt ,,akik a katolikus hitet Írországból elvitték más országokba'', elsősorban Szent Kolumbánt és Kiliánt nevezték meg.
Szent Kilián ünnepét mindmáig megülik Németország legnagyobb részében. Kiliánt már a hazájában püspökké szentelték kolostorában, amikor elhatározta, hogy a Szigetországból a műveltség tekintetében messze Írország alatt álló európai szárazföldre megy, és ott néhány társával együtt ,,teljes szegénységben követi Krisztust''.
Mielőtt megkezdte volna a misszióját Würzburgban, Rómában felhatalmazást kapott 686-ban Konon pápától. Tizenegy társából csak ketten, Kolonat és Totnan mentek vissza Kiliánnal Würzburgba. Kilián még Írországból tudta, hogy mekkora a jelentősége az uralkodónak a pogányok megtérítésében. Csakhamar sikerült a fiatal Gozbert herceget a keresztény hitre téríteniök.
Kilián tüstént és rettenthetetlenül a fejedelem hitének gyakorlati bizonyítását kívánta, azt ugyanis, hogy hagyja el bátyja özvegyét, akivel - az egyházi törvény ellenére addig együtt élt.  Amikor az asszony, név szerint Geilana megtudta, hogy Gozbert végül beleegyezett a lassú elválásba, elhatározta, hogy megöli Kiliánt.
Gozbertnek egy hadjárat alkalmával bekövetkezett távolléte Geilanának meghozta a kívánt alkalmat. Az ,,oratóriumban'', vagyis a ,,cellában'', amely ír szokás szerint kápolna és lakóhely volt egyben, egy Geilana által felbérelt ember vezette csoport 689. július 8-án lefejezte Kiliánt és társait. A tetemeket, az egyházi ruhákat és könyveket elásták a cellában, és lóistállót rendeztek be föléjük. Csoda folytán azonban egy idő múlva sértetlenül megtalálták a három vértanú testét. A gyilkos megőrült és öngyilkosságot követett el.
A frank nép Isten ítéletét látta benne, és végleg elfordult a pogányságtól.