2024. 10. 15.

Okt. 15 Perinatális és Babagyász Nap

Október 15-én, kedden 17 órai kezdettel, a perinatális gyász és babagyász világnapján a csíkszeredai Millenniumi templomkert falában található Anyaság szobornál a plébánia és a Csíki Anyák Egyesülete tisztelettel megemlékezik a megfogant, de meg nem született, avagy túl korán eltávozott kisbabákról. Virágot, mécsest lehet hozni ez alkalomból, és imádkozunk. 

2024. 10. 14.

Krisztus világa 2024. október - Szemle

Az imádság szabaddá tesz
– Az Egyesült Államokban tapasztaltam, hogy a halál valóságával nem akarnak szembenézni az emberek. Óvják a szívüket a koporsóra hulló rögök koppanásától, de a halloweent népszerűnek tartják. Gondoltam, hogy ez a szokás a tengerentúl marad. Tévedtem. Már Erdélyben is néhol átvették, sőt módosították az idegen szokást. Egy ilyen variáció, amikor a halálesetet bejelentők a szertartáson és énekeinken szeretnének változtatni, mert ez vagy az az ének túl drámai. Most miért óvakodunk attól, ami jó, ami 1855-től minden énekes könyvünkben benne van. Hitünk szerint is mindaz, aki életét Jézushoz kapcsolja, annak a halál Jézushoz érkezést jelent, belépést az örök életbe. Ez is bátorít, hogy jól készüljünk föl halálunk órájára. Sőt imádságban kérjük a Szűzanyát, hogy „imádkozzál érettünk most és halálunk óráján”. Október hónapot sem lehet kicserélni, amiért a magyar történelem és kereszténység emlékekkel, ünnepekkel teli hónapja, életet és halált hirdető szőttes. Az élet a fogantatással kezdődött és nem szűnik meg, ezt a prefációban hittel így valljuk: „Mert híveid élete, Urunk, megváltozik, de meg nem szűnik, és amikor halandó testünk enyészetnek indul, lelkünket a mennyben örök otthon várja.” Éppen ezért énekeljük: „Ments meg engem, Uram, az örök haláltól” és 
Örök nyugodalmat adj, ó, Uram, neki, s örök világosság fényeskedjék neki…” - olvassuk a vezércikkben.
Örök evangélium – „ Száz annyit ne kapna ezen a világon” (Mk 10,17–30) – Belon Gellért püspök elmélkedése. Minden kisebb lemondás és áldozat, amit Istennek adunk, azt százszorosan, vagyis többszörösen kapjuk Istentől vissza. Akárhányszor megtörténik, hogy valakin segítünk vagy valamilyen jó célra adakozunk, rövidesen valamilyen formában az visszajön. Mint a szólás mondja: Isten nem marad adósa senkinek sem. Amikor adunk, akkor kockáztatunk valamit. Anélkül, hogy visszavárnánk a bevetett jóságot, valahogy visszakapjuk azt. Kicsiben lejátszódik ugyanis az, amit Jézus nagyban, más vonatkozásban mondott: „Aki elveszti életét énérettem, megnyeri azt”. (Lk 9,24) Szent Ferenc mindent odaadott az Istennek, és úgy érezte, hogy még a halálban is Isten adakozó jóságát kell megköszönnie a Naphimnuszban. Belőle ez természetes egyszerűséggel és őszinteséggel tört ki. Mi is rájöhetünk erre, ha komolyan értelmezzük Jézus szavait az adakozásról és életünk odaadásáról.
Jézussal a demens betegek ápolóotthonában – Judith Rosen írása. Ha valaki betegsége vagy idős kora miatt el is veszíti kapcsolatát a külvilággal, az nem jelenti azt, hogy ez hitvilágára is ugyanúgy érvényes. A lány meglátogatja édesanyját a kórházban, aki nem akar enni. Ezért a következőt mondta: „Aki hosszú ideig nem eszik, az Jézushoz megy.” Az anyai szemek felcsillannak: „Nem én megyek Jézushoz. Jézus jön hozzám.” A lány elámul, és nem próbál szavakkal csatázni. Látja, hogy az édesanyja kapcsolata a külvilággal zavart, de az emberi értelmen túlmutató valósághoz, Istennel nagyon is élő kapcsolata van. Talán tisztább az emberi értelmen túlmutató valósághoz és mélyrehatóbb, mint „egészséges” korában. Fordította Bács Béla János.
A római szentmisekánon szentjei (6. rész) Dr. Jakubinyi György ny. érsek atya folytatja és befejezi a római szentmisekánon szentjeinek a bemutatását. Az átváltoztatás/Úrfelmutatás után szerepel a szentek második névsora. A hét vértanú nő: Szent Felicitász fiatal asszony, Szent Perpétua rabszolgája, hitújonc. A börtönben keresztelkedtek meg. Karthago mellett, Thuburbo minus-ban 203. március 7-én vadállatok elé vetették, majd tőrrel leszúrták őket. Szent Ágota szűz. A szicíliai Cataniában szenvedett vértanúságot 250-ben. Szent Lúcia, a szicíliai Siracusában szenvedett vértanúságot 304. december 13-án. Szent Ágnes római szűz vértanú. 12 éves volt, amikor Róma prefektusának a fia feleségül akarta venni. Ágnes már korábban szüzességi fogadalommal Krisztus jegyese lett, ezért elutasította a pogány ifjút, aki bosszúból följelentette és lefejezték. Szent Cecília, római szűz vértanú. A hagyomány szerint 250 körül szenvedett vértanúságot, s ez alatt egyedül az Úrnak énekelt. Szent Anasztázia szűz vértanú. Sirmiumban szenvedett vértanúságot édesanyjával, Szent Fausztinával együtt 304 körül Diocletianus császár idején. A szentek második névsora a Mindenszentekkel zárul. A naptárban november 1-én van Mindenszentek főünnepe.
Mementó – Hitvallók és vértanúk – P. Gurzó György Anaklét – róla a főszerkesztő ír, kiemelve, hogy a Gondviselés különös adománya volt Anaklét atya a ferences rendnek és a gyulafehérvári egyházmegyének egyaránt. Szerzetesként Rómában tanult, majd hazatérve a novíciusok magisztere. 1951-ben deportálják. 1952 májusától 1955. március 25-ig kényszerlakhelyes Désen. Itt is dolgozik és tanít. Az állam által szervezett papi békemozgalom ellenében a titkos egyházi kormányzat jogi biztosítója, körleveleivel irányítja a titkos ordináriusok jogszerű működését. Áron püspök visszatértekor tartoztatták le és 7 évi börtönre ítélték. Szabadulása után teológiai tanár, majd Székelyudvarhely rector spiritualisa haláláig.
Dr. Boga Alajos - A Márton Áron által szentszéki felhatalmazással felállított, az egyház autonómiáját biztosító egyházkormányzati rendszernek Boga Alajos az első vértanúja. Szeptember 14-én volt 70. évfordulója annak, hogy 1954. szeptember 14-én meghalt a máramarosszigeti börtönben. A vértanúnkat bemutatja – Virt László. Ég és Föld között Istennel – Bakó M. Hajnalka kvíze Alacoque Szent Margit Mária szűzről, a Jézus Szent Szíve tisztelet terjesztőjéről. 
Derűs oldal – Móricka labdázik, és átrepül a labda a szomszédba. Szomszéd: - Öcskös, tiéd ez a labda? - Miért, összetört valamit? - Nem. - Akkor az enyém.
Keresztrejvény - Fájdalmas Anya ima szövege rejlik. Áprily Lajos: Őszi rigódal versével zárul.

A szeptemberi szám itt olvasható: 

KRISZTUS VILÁGAErdélyi katolikus családok lelkiségi havilapja – rólunk és nekünk szól. Megrendelhető a plébániákon, a kézbesítőknél és a szerkesztőségben: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38. sz., Hargita megye, tel/fax: +40-266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159  0154 1927 0001, BCR Agentia Miercurea Ciuc. ISSN: 2558-8389.

2024. 10. 12.

Hirdetés: 2024. október 13.

1. Rózsafüzér ájtatosságot végzünk hétköznap 18:30 órakor.

Ma 16 órakor "családos" mise.

2. A plébániai hittanórákra várjuk a diákokat.

3. Jövő vasárnap, október 20-án a Millenniumi templom búcsúja. A búcsú napján a 11 órai szentmise kimarad, a búcsús mise 12:30 órakor kezdődik. A szentmise főcelebránsa és igehirdetője Ft. Keresztes Zoltán ezüstmisés plébános, aki segédlelkészként itt szolgált a plébániánkon.

4. Jövő vasárnap, Missziós vasárnap a missziókért végzett imádság napja is, ugyanakkor a templomi gyűjtés a missziók javára történik.

5. A búcsúra készülve, csütörtökön, pénteken és szombaton az esti szentmise keretében triduumot, lelkielőkészületet tartunk.

6. Keresztelői felkészítő pénteken 18 órakor a felső hittanteremben.

7.Szombaton de. 10 órakor Ministránsképző. Várjuk a gyerekeket.

8. Szombaton Élő rózsafüzér zarándoklat. Gyülekező 10 órakor, indulás 10:30 órakor.

9. Frigyessy Ágnes 5 napos erdélyi zenés könyvbemutatója során október 19-én, szombaton a csíkszeredai Millenniumi templomban (az esti mise végén) 20 órakor Legyen meg a te akaratod című kötetének a bemutatója, az egykori gulágos papokról és a Burg Kastl gimnázium szétveréséről. Közreműködik Lukácsy Katalin művésznő, aki megzenésített verseket ad elő.

10. A Millenniumi templom újra fedése elkezdődött, ehhez a hívek segítségét előre is köszönjük.


 

 

2024. 10. 10.

Október 11-én 20 órakor a Millenniumi templomban

 


28.B. Az akadálytalan Krisztus követés - gondolat

Szent Márk az evangélium első részében bemutatja az Úr Jézus galileai működését, az Isten országáról szóló tanítást és az országba való belépés követelményeit. Miután Jézus beszélt messiási szenvedésének és feltámadásának titkáról tanítványainak, útra kelt Jeruzsálem felé. Mihelyt Júdea vidékére ért, nagy tömeg gyűlt köréje és szokott módján tanította őket. A Jeruzsálem felé vezető út kínálkozó alkalom volt, hogy az emberek kérdéseket tegyenek fel Jézusnak. Ez történt talán az egyik reggel, amikor Jézus a befogadó házból kilépett az utcára, odafutott egy ember, térdre borult előtte és úgy kérdezte: „Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” (Mk 10,17-30) Az elhíresült gazdag ifjú kérdésével egy valódi katekézist indít el, amely megvilágítja hitünk alapjait. Egyedül Isten a jó – mondja Jézus, ő az erkölcsi jó mértéke és mintája. Ha üdvözülni akarsz, tartsd meg az Isten parancsait, mert azok Isten-ember és ember-ember kapcsolatait szabályozzák. Mert a tízparancsolat léte, ismerete és érvényessége alapvető jelentőségű mindenki számára. Ez az Istennel és emberrel élés szabályrendszere. Ha ez nincs, akkor semmivé válik a vallásos élet, a család szolidáris rendszere, az adott szó és minden viszonyt összekuszálnak a rendetlen vágyak és a hatalom imádata. A gazdag ifjú kijelentette: „Mester, ezeket mind megtartottam…” Jézus ránézett, megkedvelte és egy új perspektívát rajzolt fel, a feltétel nélküli szeretetet: „Menj, add el, amid van, oszd szét a szegények közt, és így kincsed lesz az égben. Aztán gyere, és kövess engem!” E szavak az ifjú szívéig hatoltak, de ő a gazdagságról nem akart lemondani. Szomorú lett és elment. Az Isten országába való bemenetel kegyelmi ajándék, olyan lehetőség, amit egyedül csak Isten adhat meg annak, aki felismeri Jézust és követi. Jézus bővebben is kifejtette tanítását és rámutatott, hogy a tőle érkező isteni hívásra adott „igen” válasz az áldozatos követésben áll. És minden áldozat, amit érte és az evangéliumért hoznak, más formában ugyan megkapja sokszoros jutalmát itt a földön, az eljövendő világban pedig örök életet. A Jézust követők nem világmegvető, hajléktalan lelkek, hanem az Isten ország új rendjének a zarándokai, akik az áldozatos élet útján a kiteljesedő életre jutnak. Isten szava, igéje Jézus, aki személyesen megszólít minket, de le is leplezi rejtett kifogásainkat. (Zsid 4,12-13) Szívünk logikája által felszínre segíti jobbik énünket és megmondja: „Valami hiányzik még belőled!” Mi az, micsoda? És ha imádkozol, a Lélek megadja a helyes életszemléletet és megnyít Isten igéjére, és elvezet a bölcs döntésből fakadó teljes önátadásra. (Bölcs 7,7-11) Aki Istent első helyre teszi életében, az része lesz Krisztus családjának, ahol testvéreket talál, akiket szerethet, szülőkre, akiket tisztelhet, s otthonra és földre, ahol munkálkodhat.

„Boldogok, akik lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.” Mt 5,3.

Török József - Szent István király élete 7. - 8. rész

Török József - Szent István király élete 7.

Szent István a bakonybéli kúriát felesége távoli rokonának, a Türingiából jött Szent Günthernek adta, és hamarosan templom meg monostor emelkedett Szent Móric tiszteletére. Szent Gellért is itt töltött néhány évet visszavonultságban remetéskedve. Ezután a pécsváradi apátság következett (1030). A Somlóhegy tövében létesült a Szent Lambert-apácamonostor, ahol a király sánta atyafia”, Skolasztika vezetésével a benedeki regulát követve szolgálták Istent és a felebarátot. Ez az alapítás István utolsó évei alatt történhetett. Ekkortájt hívott szerzeteseket a Monte-Cassino-i apátságból a Szent Márton védnökségét élvező monostorba. – Amikor a férfivá serdült Imre mint trónörökös megkapta a bihari dukátust, szükségessé vált az egyházi szervezet kiegészítése a bihari püspökséggel. Ezt a csanádi püspökség alapítása követte 1030-ban. Szent István akaratából Szent Gellért lett az első püspök, Marosvár pedig a püspöki székhely. A források ekkor még hallgatnak a váci püspökségről, de a Duna-Tisza köze sem maradhatott egyházmegye nélkül, és ennek is minden bizonnyal Szent István az alapítója. – Az 1030-as év vészterhesnek bizonyult. II. Konrád német-római császár szerette volna Magyarországra is kiterjeszteni befolyását, ezért nagy létszámú seregével megtámadta az ország nyugati határát. A király tanácsot tartott ellene a püspökökkel és a főemberekkel és a haza védelmére egész Magyarország fegyvereseit összevonta”. A császári seregek a Rába tájékáról visszafordultak, és a magyarok őket üldözve Bécset elfoglalták.
A következő év nyarán a császár kezdeményezésére békét kötöttek. – Szent István és vele a fiatal keresztény királyság számára a legsúlyosabb próbatétel Szent Imre, a trónörökös 1031-ben, egy vadászat alkalmával bekövetkezett halála lett. A nagyobb fiú, Ottó halálakor még ott volt az öcs, Imre. Az ő halálával azonban nem maradt több trónörökös férfiágon, mert István rokona, Vazul felelőtlen természete miatt alkalmatlan volt az uralkodásra. Vazul már mellőzöttnek érezte magát a szeniorátusi elv alapján akkor, amikor Imre hivatalosan trónörökös lett a bihari dukátus elnyerésével. Szent István Imre halála után nővére fiát, a velencei Orseolo Pétert jelölte utódjául a trónra. A magát immáron másodszor mellőzöttnek érzett Vazul összeesküvést szervezett a beteg király Ellen, de a merénylet meghiúsult. 
Az elfogott Vazult és merénylőtársait megvakították. Vazul fiainak pedig el kellett hagyni az országot. A király életére törő Vazul büntetése a kor törvényei alapján súlyosabb is lehetett volna. Az pedig valótlan, hogy Vazul fülébe ólmot öntöttek. Ha arra is felfigyelünk, hogy Vazul fiai, akik később trónkövetelőként jelentkezhettek, sértetlenül hagyták el az országot, lehetetlen tudomásul nem venni Szent István megbocsátás felé hajló ítéletét. – A szent király utolsó évei a befelé fordulás, az imádság, az ország és az egyház apró, ügyesbajos dolgaival való törődés időszakának bizonyultak. Minden cselekedetét teljesen Istennek szentelte, fogadalom és felajánlás útján szüntelen imáiban magát és királyságát a mindenkoron Szűz Istenanya, Mária gyámsága alá helyezte” - jegyezte föl róla a nagy legenda. Ez az alapja annak, hogy országát, népét különös módon felajánlotta Szűz Máriának. Nem lehet tudni pontosan: a második törvénykönyve ezidőtájt, vagy két évtizeddel ennekelőtte íródott. Ebben arról rendelkezett hogy minden tíz falu építsen templomot. 

8. rész - A törvénycikkelyek folytatása:
Ruhákról és oltártakarókról a király gondoskodjék, papról és könyvekről a püspök.” A források szerint a maga alapította fehérvári bazilikát aranyoltárokkal, keresztekkel, kehelyekkel, valamint színaranyból szőtt és drágakövekkel kirakott főpapi öltözetekkel gyarapította és látta el”. Erről tanúskodik a jelenleg Münchenben lévő Gizella-kereszt, vagy a koronázási palást, amelynek egyik alakja, ha stilizáltan is, de az ő vonásait őrzi. A királyi egyházak mellett gondja volt a kicsiny falusi egyházakra, templomokra. Méltán nyerte el hát birodalma határain belül az apostol nevét, mert noha az evangélium hirdetésének tisztét ő maga el nem vállalta, a hit hirdetőinek, mint vezérük és felügyelőjük, megteremtette a gyámolítás és gondoskodás vigaszát”. A felebaráti szeretet hősies gyakorlásában szintén első volt. „Az irgalomnak és kegyességnek szélesre tárt karjaival ölelte át Krisztus szegényeit, sőt bennük Krisztust, hogy egyetlen vendég vagy zarándok sem távozott tőle szomorúan, jósága vagy valamilyen vigasz nélkül. A szűkölködők felsegítésére mindennapos állandó költséget határozott meg, az éjszakát virrasztásban, tevékenyen és vidáman volt szokása tölteni, Krisztus híveinek lábát mosogatva, a szegények keblébe alamizsnát dugva, mivel eltökélte, hogy e világon a szűkölködő Krisztust tagjaiban vigasztalja.” – Az idegenből érkezett zarándokok mellett Szent István törődött az idegenbemenő magyar zarándokokkal, ezt példázza négy zarándokház alapítása. Kettő a Szentsírhoz igyekvőket szolgálta (Konstantinápolyban és Jeruzsálemben), a másik kettő pedig az apostolfejedelmek sírjait felkeresőknek adott szállást (Ravenna és Róma).
A szent király kivételesen hosszú, 41 évi uralkodás után érkezett az örökkévalóság küszöbére, és ezt Hartvik püspök így írta le:
Közelgett éppen a jeles ünnep, ugyanazon Mindenkor Szűz Mária mennybevitelének az angyalok és az emberek előtt nevezetes napja. Nagyobb irgalom reményét remélte, ha e nap örömei közt bomlana föl teste, ezt külön könyörgésekkel kérte; sóhajtozás s könnyek árán el is nyerte. Eljött hát az az áldott nap, amelyet halála csakhamar még áldottabbá tett. Körben állt a papság, s püspökök és az ispánok kara s tömegestül a szolgák; középen feküdt a király, Isten kedveltje, a lelki szentség kenetét felvette, mi Urunk, Jézus Krisztus testének-vérének útravalójával felüdített szent lelkét az Úr megtestesülésének 1038. évében a Mindenkor Szűz s a szent angyalok kezébe letette, hogy az el nem múló égi boldogság nyugalmára vezessék. … Gyásztisztességére Pannónia minden tájáról összesereglettek, a királyi 
székhelyre, azaz Fehérvárra vitték el a testet, s minthogy a tőle épített egyház a Szentséges Szűz tiszteletére még nem volt felszentelve, tanácsot tartván a főpapok, azt határozták, hogy szenteljék fel előbb a bazilikát, a testet a földnek csak azután adják át. A felszentelés ünnepségét megtartván, szent testét az épület közepén fehér márványból faragott szarkofágba helyezték…”.

 

Szent István király élete 5-6. rész

27.B. Az Egyház és a házasság - gondolat

Ferenc pápa egy szerdai általános kihallgatáson három szót ajánlott a házastársaknak, amit mindig mondani kell otthon: „kérem, köszönöm és bocsáss meg”.
A házastársak a „kérem” szóval tiszteletet fejeznek ki és nem lesznek tolakodók a házaséletben. A „köszönöm” – a szolgáló szeretet iránti tisztelet kifejezése. Ezért mindig mondjunk köszönetet házastársunknak: köszönöm, amit értem tettél. Nagyon szép köszönetet mondani. És mivel mindnyájan tévedünk, van egy szó, amit egy kicsit nehéz, de ki kell mondani: „kérlek, bocsáss meg”. Ezzel a három szóval: kérem, köszönöm, bocsáss meg és az egymásért mondott imával a házasság megy előre – mondta a Szentatya.
– A mai vasárnap szentmiséje az egyik legfontosabb és legszebb, ugyanakkor a legnehezebb emberi kapcsolatról, a házasságról szól. A meghatározás szerint a házasság egy férfi és egy nő egész életre szóló, szabad akarattal vállalt szövetsége, mely természete szerint a házasfelek javára, gyermekek nemzésére és nevelésére irányul. – Az olvasmányban és az evangéliumban erről olvasunk, hallunk. Ilyenkor jó számba venni a többi emberi kapcsolatunkat is, nemcsak a családi kötelékeket: milyen emberi kapcsolataink vannak, milyenek a barátságaink, az ismerőseinkkel, munkatársainkkal való viszonyunk? – Egyházunk ismeri az életet, és tudja sok elhagyott férfi és nő roppant nehéz életét. Igyekszik is segítségükre lenni, de nem tehet azt amit akar. Isten népének Jézushoz kell igazodnia. Istennek ez a mondása:
nem jó az embernek egyedül lennie. Alkotok neki segítőtársat, aki hozzá illő” (Ter 2,18-24) – bevésődött az emberi lélek mélyébe, és ez az ember alapvető hivatására utal. Elemi vágya az embernek, hogy legyen valakije. S ez a boldogságát szolgálja. Társas lény az ember, s ennek egyedül kielégítő megoldása a házasság, – hacsak  nincs valakinek isteni elhivatottsága a szüzességre, Isten népének a szolgálatára. 
Teljes értelemben csak annak van valakije, akinek házastársa van, őt a gyermek sem pótolhatja sokáig. Ez a szempont még inkább felbonthatatlannak mutatja a házasságot. (Mk 10,2-16) A farizeusoknak Jézus világosan megmondta, csak a házasságban van igazán valakije az embernek, csak akkor, ha kettejük önátadása teljes, egész életüket átfogó, felbonthatatlan szövetség. Nem élheti át a házasságot, aki a szövetséget feltételekhez köti, vagy csak egy ideig akarja. Az ember az embernek egészen csak a mindhalálig jegyében adhatja oda magát. Ez az igazi szeretet. És ha ilyen volt az önátadás, ez akkor sem szünhet meg, ha a másik elhagyja. A keresztény élet kereszthordozás még a házasságban is. (Zsid 2,9-11)  A házasságban egymásért áldozatot kell vállalni, s erre az önzetlenségre kell nevelni a gyermekeket egészen kicsi koruktól. Krisztus is ezt várja el az ő követőitől.

 

„Ha szeretjük egymást, Isten szeretete tökéletes lesz bennünk.” 1Jn 4,12.

2024. 10. 05.

Hirdetés: 2024. október 6.

1. Október 6.-a az 1848/49-es forradalom és szabadságharc vértanúira emlékezünk. 

1849. október 6-ra emlékezünk

A Vártéren gyertyát lehet elhelyezni.

2. Elsővasárnapi szentségimádás 13:30-tól 18 óráig.

3. Október hónapban naponta rózsafüzér ájtatosság 18:30 órától.

4. A plébániai hitoktatásra hívjuk a diákokat.

Kedden: 0-I-II. osztálynak  3-4 óráig, 

IV-V-VI. osztálynak 4-5 óráig. 

Csütörtökön: VII-VIII. osztályosnak 4-5 óráig.

Pénteken: 3-4 óráig III. osztály I. csoportja (Nagy Imre Iskola),

a II. csoportnak 4-5 óráig (Petőfi, József Attila, Nagy István stb...)

A bérmálkozók felkészítője pénteken 19-20 óráig. A plébániai hittanórák rendjét közöltük az Egyházközségi Apostolban is.

5. Október 10-én, csütörtökön du. 5 órakor Medjugorjei imaest a Segítő Mária Bentlakás dísztermében.

6. Keresztelői felkészítő pénteken 18 órakor.

7. “Őshonosok a hazában – Európai kisebbségek népművészete” című koncertsorozat keretében a Millenniumi templomban fellép október 11-én, pénteken 20 órakor a nyolctagú korzikai Ensemble Tavagna együttes, és a Szászcsávási Dalárda. 

Szeretettel várjuk az érdeklődőket.

8. Ugyancsak október 11-én,18 órakor a Városházában dr. Balázs Lajos: Gyermekek nélkül nem érünk semmit című könyvének bemutatója.

9. Krisztus világa szeptemberi száma kapható. A tartalomból: Emlékezzünk – a Márton Áron-i gazdag örökségről… * A római kánon átváltoztatás után szereplő szentjei – Jakubinyi érsek írása. * Könyvek és képek között – Sárközi Sándor atya írása. * Viccek. * Keresztrejtvény * A lap ára 3,50 Ron.

10. Október 12-én, szombaton az Erdélyi Katolikus Karizmatikus Megújulás Találkozója a Szakszervezetek Művelődési Házában 9:30 órától 18:30 óráig.

11. A Millenniumi templom tetőzetét újra kell fedni, ehhez a hívek szíves segítségét kérjük.

12. Emlékezzünk 1849. október 6-ra, a magyar Golgotára ..... 


 Gyermeknevelés....