CDU-s politikus Orbán Viktorról

Orbán Viktor miniszterelnök nagy szolgálatot tesz az egész Európai Uniónak és különösen a németeknek Magyarország külső határának következetes védelmével – ezt írta Erika Steinbach CDU-s politikus, Bundestag-képviselő, a CDU/CSU-frakció emberi jogi és humanitárius segítségnyújtásért felelős szóvivője a kormányfőnek küldött levelében, amelyet Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke juttatott el szerdán az MTI-hez.

A magyarországi határvédelemért Orbán Viktornak köszönetet mondó Erika Steinbach közölte: felháborodással értesült a luxemburgi külügyminiszter minapi kijelentéséről – amely szerint ideiglenesen vagy végleg ki kell zárni Magyarországot az EU-ból -, Jean Asselborn kritikáját arcátlannak és helytelennek tartja, amellyel nemcsak Magyarországot állította pellengérre, hanem az EU-nak is komoly károkat okozott.
A német politikus aggasztó jelnek tartja az EU állapotát illetően, hogy néhányan Magyarországot tennék felelőssé az európai menekültpolitika kudarcáért, annak ellenére, hogy Magyarország az EU által hozott közös szabályokhoz tartja magát.
„Amennyiben az Európai Unió még mindig nem ismerte fel, hogy a következő évtizedekben Európát óriási migrációs hullámok fogják elérni, akkor a saját polgárai ellen vétkezik. Migrációkutatók 250-400 millió fő közötti afrikai Európába utazását vetítik előre” – írta Erika Steinbach.
A képviselő levele végén szolidaritását fejezte ki Magyarország iránt, és arra kérte Orbán Viktort, továbbra is tartsa szem előtt a sürgős migrációs kérdést.
Erika Steinbach leveléhez mellékelte azt a sajtóközleményt is, amelyet a luxemburgi külügyminiszter Magyarországot érintő nyilatkozata után adott ki. Ebben egyebek mellett azt írta: a belső összetartozáshoz az is hozzátartozik, hogy „nem kritizáljuk, hanem támogatják azokat az országokat, amelyek a közös megegyezés alapján hozott törvényekhez tartják magukat, és alkalmazzák őket”.
Szerinte Jean Asselborn megnyilvánulása káros a szükséges összetartásra. „Sajnos esetében ez nem az első kirohanás egy EU-tagország ellen” – jegyezte meg, felidézve, hogy a németeket „exportélősködőnek”, egoistának, zsugorinak és elnyomónak nevezte.
Végre kritikus módon kellene szemügyre vennie az EU-t, hiszen az unió évek óta elmulasztott komoly tárgyalásokat folytatni a bevándorlók származási országaival, valamint az Afrikai Unióval és az Arab Ligával annak érdekében, hogy az ezekben a régiókban élőknek lehessen jövőképük az otthonuk közelében – írta közleményében a CDU-s politikus.
MTI

Orbán: a demokráciaexport őrület megbukott

A közel-keleti káosz azt mutatja, minden népet hagyni kell építeni saját rendszerét, és nem szabad megmondani nekik, mi mit tartunk helyes útnak – jelentette ki a 180 percben a kormányfő.

Az a tény, hogy a Földön különböző civilizációk léteznek, nem ok arra, hogy ezek összecsapjanak, békében lehet élni a muszlim világ mellett is, egy keresztény civilizációhoz tartozó ember nem lehet iszlámellenes – mondta a Orbán Viktor a „szunnita pápával”, az imámmal lefolytatott egyiptomi találkozója kapcsán a Kossuth Rádióban.
A vallási vezető véleménye egyébként, hogy a 90 milliós Egyiptomnak stabilizálnia kell helyzetet, és legyen olyan erő, amely fenntartja a rendet, mert ha ez nincs, a mostani áradat háromszorosával kell szembenéznie Európának – tette hozzá a miniszterelnök. Az egyiptomi hadsereg egyébként egységes, az alkotmányos rend pillérei állnak, most gazdasági sikerek kellenek, ami iszonyatos politikai feladat – emelte ki.

A demokráciaexport nevű őrület megbukott

Ez a demokráciaexport nevű őrület megbukott, a közel-keleti káosz azt mutatja, minden népet hagyni kell, hogy építse saját rendszerét, és nem szabad megmondani nekik, mi mit tartunk helyes útnak. Líbiát is hagyni kell felfegyverkezni, és hagyni, hogy maga oldja meg a problémáját, Európa abban segíthet, hogy az emberek Líbiában maradjanak, és ha kell, ott épüljenek táborok.

Vihar előtti csend Európában

Az EU-nak is megvan egyébként a baja, hiszen az európai vezetők szembekerültek a népükkel, az ellenállás egyre nő, és ebből előbb-utóbb baj lesz. Márpedig nem a népnek, hanem a vezetőknek kell megváltozni, egyébként ebből az egészből nem sül ki jól – hangsúlyozta Orbán Viktor. A Brexit kapcsán azt mondta, nem vindikáljuk a jogot megmondani a briteknek, mit tegyenek, akárhogy döntenek, elfogadjuk.

A bicskei tábort felszámolják

A hazai helyzetről Orbán Viktor azt mondta, a bicskei tábort hamarosan felszámolják, és emlékeztetett a nemrég bevezetett szigorításokra. A miniszterelnök megismételte: Soros György folyamatosan támogatja azokat az erőket, amelyek a magyar kormányt le akarják nyomni.

Hosszú kormányülés lesz

A pénteki kormányülésről Orbán Viktor azt mondta, hosszú lesz, mert az elmúlt két év feladatait, ügyeit, döntéseit kell most végigvenni és, ha lehet, lezárni, hogy minél kevesebb kerüljön át a következő két évre. Ilyen ügyek pedig vannak bőven, például az oktatás megnyitott kérdéseit biztosan le kell zárni – emelte ki.

A kormány mindent megtett a szurkolók biztonságáért

A hamarosan kezdődő foci Eb-ről azt mondta, nem veszi a bátorságot, hogy a meccsekre készülő magyar szurkolók helyett döntsön, de a kormány mindent megtett a magyar emberek biztonságáért, a magyar diplomácia pedig a lehető legnagyobb erővel lesz jelen. A miniszterelnök hozzátette: nagyon fontos minden magyar regisztráljon a konzuli szolgálatnál.

magyaridok.hu

Talány, mi mozgatja Merkelt

Orbán Viktor Madridban, az Európai Néppárt tisztújító közgyűlésén mintegy negyedórás, nagy hatású és tabukat döntögető beszédet mondott. A közszolgálati tévében láthattuk-hallhattuk a beszédet elejétől a végéig, s így láthattuk azt is, hogy az elnöki pulpituson ülők közül gyakorlatilag mindenki tapsolt (Donald Tusk is), csak két személyiség nem: Angela Merkel és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

Mondhatnánk azt is: az Európai Uniót formálisan (Juncker) és informálisan (Merkel) irányító két politikus méltatlan módon, udvariatlanul viselkedett. Merkel a papírjai között matatott, Juncker üveges tekintettel bámult maga elé. Ez volna az európai modor, ráadásul az egy pártcsaládhoz tartozók között?
Persze, nyilvánvalóan, itt nem egyszerűen udvariatlanságról, hadd ne mondjam, pofátlanságról volt szó. Sokkal inkább arról, hogy sem Merkel, sem Juncker nem merte venni a bátorságot, hogy Orbán Viktort megtapsolja – tették mindezt azért, hogy még a látszatát is elkerüljék a világ közvéleménye előtt annak, hogy ők a nyugati nagyhatalmak és a pénzügyi globális vezető körök által kiátkozott magyar miniszterelnök, mint konzervatív eszmetársuk felé a legminimálisabb egyetértés jeleit mutatnák. S miután még a mai napig is akadnak elemzők, véleménymondók a magyar médiában, akik Merkel asszony migránsügyben felmutatott eddigi tevékenységét „józannak, reálisnak, korrektnek” tartják, érdemes még egyszer megvizsgálnunk azt, hogy vajon teljesen szuverén politikát folytat-e Merkel, vagy ha esetleg mégsem, akkor ki és mi mozgatja döntéseiben. (Megj. a szabadkőműves háttérhatalom!)
Ebből a szempontból néhány mozzanatot érdemes kiemelni.
A WikiLeaks tevékenységének köszönhetően néhány éve nyilvánosságra került, hogy az amerikai titkosszolgálati ügynökség, az NSA szinte mindenkit lehallgatott és lehallgat a világ fontos szereplői közül, s nemcsak az ellenségeket, hanem az úgynevezett szövetségeseket is. Így derült ki a botrányok botránya, hogy Angela Merkel mobiltelefonját is lehallgatták. Mindenki azt várta, hogy ennek következményei lesznek, Németország határozottan fellép az Egyesült Államokkal szemben, védve a saját, nemzeti érdekeit. Ám nagyon nem ez történt… Néhány hümmögés és ejnye-bejnye után tulajdonképpen semmilyen érdemi ellenlépés nem történt. Mire utal ez? Nyilvánvalóan arra, hogy az Egyesült Államok és a Merkel vezette kormány között olyan kapcsolatok vannak, amelyek – fogalmazzunk így – egyfelől elszakíthatatlanok, másfelől nem feltétlenül egyenrangúak, s nem a kancellár asszony előnyére.
Ráadásul, nem is olyan régen, 2015 májusában az is kiderült – nem kis botrányt okozva –, hogy a német hírszerzés az ominózus amerikai NSA-val karöltve rendszeresen lehallgatta a francia elnöki palotát, a francia külügyminisztériumot, az Európai Bizottságot, valamint jó néhány európai nagyvállalatot. No comment.
Ezek után tiszta és világos, hogy milyen kapcsolatok fűzik össze a kancellár asszonyt, a német kormányt és az Egyesült Államok vezetését. Az amerikaiak mindent tudnak Merkelről, s nem az ördögtől való feltételezés az, hogy a migránsügy kezelésében is – finoman szólva – együttműködnek. Azt már ki sem merem mondani, hogy irányítják. Az Egyesült Államok köztudottan multikulturális társadalom, s immáron eljutottak odáig, hogy a nem őshonos, ázsiai, latin, afrikai stb. lakosság születési arányszáma megelőzi a „fehér” lakosságét. Az Egyesült Államok – és a mögötte álló globális pénzügyi vezető körök – számára egy faji szempontból kevert multikulti, föderális Európa geopolitikai szempontból is a legideálisabb partner. Merkel júliusban még azt mondta egy palesztin kislánynak, hogy a politika kemény dolog, s „lehet, hogy neked és szüleidnek el kell hagynotok Németországot”. Két hónappal később már arról beszélt a német kormány, hogy a befogadásnak nincs felső határa…
Az Egyesült Államokkal való szoros együttműködés kiterjed az USA legfontosabb partnerére, Izraelre is. Merkel asszony 2008. március 18-án beszédet mondott az izraeli parlamentben, a knesszetben. Az első mondatokat héberül mondta el, majd így folytatta németül: „Németország Izraelért viselt felelőssége része országom államrezonjának. Más szóval Izrael biztonsága nekem, mint német szövetségi kancellárnak, sohasem válhat alku tárgyává. És ha mégis azzá válna, a bizonyítás órájában ezek nem maradnak üres szavak.”
Aligha kell magyarázni e szavakat: a „bizonyítás órája” nyilván egy olyan, Izraelt veszélyeztető háborús fenyegetés, amelynek során Németország nem habozna az Egyesült Államokkal együtt katonailag is kiállni Izrael mellett. Az amerikai–izraeli–német szövetség a Merkel-érában erős és feszes, mondhatnánk, megbonthatatlan. Vajon elképzelhető, hogy Merkel a migránsügyben a szövetségesei akarata ellenére cselekszik? Nem hiszem.
Végül emlékeztetnék arra, hogy Jean-Claude Juncker EB-elnökké választását több európai miniszterelnök is kifogásolta, köztük a svéd és a holland is. Juncker egyértelműen a transznacionális, köztük amerikai többségi tulajdonú nagyvállalatok kijáró embere, aki hazájában, Luxemburgban adóparadicsomot épített ki nekik – mint miniszterelnök… Merkel némi hezitálás (amit egy ideig talán Orbán is komolyan vett) után egyértelműen kiállt a globális pénztőke embere mellett, s egy délután erős érvekkel meggyőzte a svéd és a holland miniszterelnököt is Juncker nélkülözhetetlenségéről.
Ha Merkel el is hiszi azt, amit mond és hirdet migránsügyben – még az is elképzelhető, hogy igen –, tulajdonképpen mindegy. A lényegesebb az a tény, hogy döntéseiben – ismét finoman szólva – nem teljesen szuverén. És ez nagy baj és nagy veszély Európára nézve. Egy remény azonban mégis van: Merkel láthatóan nagyon szereti azt a pozíciót, amit elért, s nem szívesen mond le látszólagos vezető szerepéről. Viszont szembesül az európai, s immáron a német társadalom, az emberek, a közvélemény radikális hangulatváltozásával, Európa megvédésének, a migránsáradat azonnali leállításának egyre hangosabb követelésével. Ha hatalmon akar maradni, a demokráciának legalább a látszatát meg kell őriznie.
Éppen ezért az a reményem, hogy Merkel a rá jellemző kompromisszumkészségével rugalmasan el fog szakadni eddigi, mindenkit befogadó politikájától, de közben úgy fog tenni, mintha alapelveiből jottányit sem engedett volna. Orbánt továbbra sem fogja megtapsolni, ám csendben megvalósítja Orbán elképzeléseit. De bár történjen így, ha ez az ára annak, hogy Európa lélegzetvételhez jusson.

magyaridok.hu
Fricz Tamás politológus 

Orbán Viktor népszerűbb, mint valaha

Áprilisban a teljes népesség 28 százaléka választotta volna miniszterelnöknek Orbán Viktort, októberre viszont másfélszer többen, a megkérdezettek 43 százaléka nyilatkozott így - derül ki a Nézőpont Intézet Heti Válasz megbízásából készített felmérésből, amelynek összefoglalóját az intézet szerdán juttatta el az MTI-hez.

A felmérés összefoglalója szerint a kormányfő támogatottsága az októberben változatlanul 34 százalékon álló kormánypárti táborénál is magasabb. Orbán Viktor támogatottságának erősödése a bevándorlás-ügyben kialakult tartós nemzeti egységnek, valamint annak köszönhető, hogy továbbra sincs ellenfele a pártvezetők között.
Az elemzésben az olvasható, amíg Orbán Viktor támogatottsága erősödött az elmúlt fél évben, Vona Gábort közel feleannyian választanák csak kormányfőnek: a Jobbik elnökét áprilisban a megkérdezettek 13 százaléka választotta volna miniszterelnöknek, októberben csak 7 százalék.
A baloldali pártvezetők közül továbbra is Gyurcsány Ferencet (Demokratikus Koalíció) választanák a legtöbben miniszterelnöknek, őt áprilisban a megkérdezettek 10 százaléka, októberben a 7 százaléka tartotta alkalmasnak a posztra.

Gyurcsány őrült, hazudik -  ez a boldog tömeg?!

Tóbiás József, Szigetvári Viktor, illetve Schiffer András támogatottsága egyaránt 1 százalékos. Karácsony Gergely PM-es politikust áprilisban még a megkérdezettek 6 százaléka választotta volna miniszterelnöknek, októberben már csak 3 százalék. További 2 százalék egyik pártvezetőt sem választaná kormányfőnek, de nem is tudott erre alkalmas személyt megnevezni. Az ebben a kérdésben bizonytalanok, illetve nem válaszolók aránya 35 százalék – olvasható az elemzésben.
A felmérés szerint a Fidesz-KDNP tábora szeptemberre 34 százalékra erősödött vissza az előző hónapokhoz képest, és a kormánypárti tábor októberben is változatlanul 34 százalékon áll.
A Jobbikkal ugyan szeptemberben még 17 százalék szimpatizált, októberre viszont 12 százalékra csökkent a párt szimpatizánsi tábora. Az MSZP, a DK, az Együtt, a PM, valamint az LMP tábora statisztikai értelemben nem változott szeptemberhez képest.
A szocialisták 1 százalékpontos veszteséggel 7 százalékon, a DK változatlanul 5 százalékon, az Együtt 1 százalékpontos többlettel 2 százalékon, a PM 1 százalékon, míg az LMP változatlanul 4 százalékon áll. Az egyéb párttámogatók aránya most is 3 százalék. A rejtőzködők és nem szavazók összességében a szeptemberi 28 százalék után ezúttal a teljes népesség 32 százalékát teszik ki – olvasható a tájékoztatásban.
A potenciális szavazók alapján a pártok támogatottsága a következő: a Fidesz-KDNP 45, a Jobbik 22, MSZP 10, a DK 9, az Együtt 2, a PM 1, a Liberálisok 1, az LMP 5, az egyéb pártok potenciális szavazói tábora pedig ugyancsak 5 százalékos. A potenciális táborok arányának változása mögött a szimpatizánsok egymáshoz viszonyított aktivitásának minimális változása áll, érdemi elmozdulás nem volt a potenciális szavazói táborok esetében szeptemberhez képest.
A Nézőpont Intézet október 17-21. között, ezer ember kiválasztásával, reprezentatív mintán végezte el telefonos kutatását. A felmérés hibahatára legfeljebb 3,2  százalék.

MTI

Fokozta Orbán Viktor védelmét a TEK

Emelte Orbán Viktor miniszterelnök védelmi szintjét a migráció miatt a Terrorelhárítási Központ (TEK).

A Magyar Idők információi szerint a Terrorelhárítási Központ (TEK) a migráció miatt már korábban emelte Orbán Viktor védelmi szintjét. Úgy tudjuk, a fokozott figyelem kiterjed a miniszterelnök környezetére, családjára is.

Az intézkedések nem csupán személyi, hanem objektumvédelmet is jelentenek, amelyből a TEK-en kívül természetesen a nemzetbiztonsági szolgálatok is kiveszik a részüket. Értesüléseink szerint fokozták az elemzői tevékenységet és intenzív egyeztetés folyik a nemzetközi társszervekkel is.
Az intézkedések része egyebek mellett, hogy a szakembergárda magasabb létszámban látja el a kiemelt feladatokat. A védett személyekkel, illetve családtagjaikkal programjaikat előzetesen sokkal körültekintőbben egyeztetik. Az érintettek által felkeresett helyszíneket tüzetesen átvizsgálják. Magasabb szintre emelték a technikai védelmet is, ami nem csupán a védendő személyek telekommunikációs kapcsolatainak ellenőrzésére, hanem az általuk használt járművek minőségére is kiterjed. Ez utóbbi jelentheti golyóálló üveggel, magasabb teljesítménnyel rendelkező gépkocsik biztosítását, de indokolt esetben megtörténhet, hogy egyes családtagok képzett sofőrt kapnak maguk mellé.
A TEK a Magyar Idők megkeresésére csupán annyit válaszolt, hogy a Terror­elhárítási Központ továbbra is a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló 160/1996. (XI. 5.) kormányrendelet alapján gondoskodik a miniszterelnök és a legfőbb ügyész biztonságáról. A jogszabály értelmében a TEK folyamatosan gyűjti, rendszerezi, ellenőrzi és értékeli a védett személyek veszélyeztetettségére vonatkozó, valamint az ellenük irá­nyuló erőszakos cselekmények megelőzésére szolgáló adatokat.
Horváth József, a katonai titkos­szolgálatok korábbi helyettes vezetője közölte, a kormányfő, illetve családja védelmi szintjének emelése a szakmai protokoll része, és a TEK nem is intézkedhetett másként. Hozzátette, hasonló módon dönthettek minden olyan országban, amelyet a migrációs probléma érint. A vezérőrnagy szerint Magyarország ebből a szempontból különleges helyzetbe került, mert azzal a döntéssel, hogy a szerb határon a kormány határozata alapján kerítés épült – amely akadályként jelentkezett a szervezetten érkező illegális bevándorlók előtt – az Iszlám Állam és több terrorszervezet haragját is kivívhatta. – Ezek ettől kezdve ellenségként kezelik a magyar miniszterelnököt és környezetét – fogalmazott Horváth József.

magyaridok.hu

Az európaiak támogatják a magyar kormány intézkedéseit

Európa lakossága túlnyomó részt támogatja a magyar kormány intézkedéseit - mondta Orbán Viktor miniszterelnök amikor megérkezett az Európai Néppárt kongresszusára.

"Schengen egy érték, amelyet védenünk kell" - hangsúlyozta a magyar kormányfő és megerősítette, hogy nem várható a horvát határ megnyitása, mert a magyar kormány célja, hogy a migránsokat visszafordítsa, a jelenlegi migrációs hullám ugyanis megsemmisítheti Európát.
"Egyrészről, ami itt történik, az szétverheti Európát, és mi meg akarjuk védeni Európát. Másrészről vannak nemzetközi kötelezettségeink, aláírtunk nemzetközi szerződéseket, amelyek egyértelműek, és amelyeket be kell tartani. Európa a törvény uralmát jelenti, ha nem tartjuk be a szabályokat, az káoszhoz vezet. Be kell tartanunk a szabályokat, jelen esetben a schengeni szabályokat" - fogalmazott.

Arra az újságírói kérdésre, hogy "miért akarják megvédeni Európát, amely láthatólag nem kér ebből?", a miniszterelnök hangsúlyozta: biztos benne, hogy az emberek többségének nem tetszik az, ami történik, és nem csak a magyaroknak, hanem az európaiaknak sem.
A horvát televízió kérdésére válaszolva a kormányfő hangsúlyozta, hogy Magyarország tiszteli a horvát népet, tiszteli az ország megválasztott vezetőit, és továbbra is jó kapcsolatokat akar fenntartani Horvátországgal.
A madridi EPP kongresszus egyik kiemelt témája az európai migrációs válság, amellyel kapcsolatban egy határozati javaslat vitáját és elfogadását is tervezik.

(MTI)

Cameron: Orbán Viktorra bízom

David Cameron brit kormányfő a múlt heti EU-csúcsról rendezett hétfő esti alsóházi vitanapon az ellenzéki Liberális Demokraták vezetője, Tim Farron kérdésére válaszolva kijelentette, hogy Európa külső határainak védelme nem a brit kormány és nem személyesen az ő felelőssége.

"Orbán Viktorra bízom, hogy (ebben az ügyben) megvédje magát, de annak, amit a magyar miniszterelnök és mások is mondanak, az a lényege, hogy Európának van egy külső határa, és Európának be is kell bizonyítania, hogy van külső határa, nehogy azt lehessen hinni, hogy az Európai Unióba könnyű és kockázatmentes út vezet" - fogalmazott a brit miniszterelnök.
huninfo

Orbán: Európa a legjobb hely a világon

"Európa értékeit védelmezzük" címmel közölt interjút Orbán Viktor miniszterelnökkel a Focus című német hírmagazin a szombaton megjelenő, digitális formátumban péntek este kiadott számában.

 

Orbán Viktor szerint az EU 2000-ben kitűzött céljai nem valósultak meg, de így is "Európa a legjobb hely a világon", de egyensúlytalanság alakult ki Brüsszel és az EU-tagállamok között, és ez a mai problémák egyik forrása. Ilyen probléma a "menekültkérdés", amelyben "inkompetens, tanácstalan benyomást keltünk", mert "Brüsszelből várjuk a megoldást", amely azonban "nem fog jönni". Ezért el is maradt a felkészülés az előre látható folyamatokra, és most "minden ellenőrizetlenül zajlik".

"Felmerül a kérdés, hogy Brüsszel a jövőben ismét hozzátesz a nemzetek tehetségéhez és cselekvőképességéhez, vagy elvesz belőle, mint eddig" - mondta a kormányfő. A hatáskörök nyílt vita és az államok beleegyezése nélkül, "lopakodva" kerülnek Brüsszelhez, és egy "hatalmas bürokratikus gépezet" alakult ki, amely a saját logikáját követi és nem partnerként, hanem vetélytársként kezeli a nemzetállamokat.
Helmut Kohl volt német kancellár soha nem ezt akarta, ő a "kis nemzetek legnagyobb barátja" volt, és a kisebb országok soha egy német kancellár iránt nem viszonyultak akkora bizalommal, mint Kohl iránt. "Ez a bizalom elveszett" - jelentette ki Orbán Viktor.
Arra a kérdésre, hogy Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök vagy Angela Merkel jelenlegi német kancellár felelős-e ezért, a kormányfő azt mondta, hogy az egyensúlyt "gazdasági rendszerünk válsága" bontotta meg, és a "hiba nem Junckerben vagy Merkelben van, hanem a gazdasági válság rossz kezelésében".
A miniszterelnök igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a menekültpolitikának tagállami hatáskörben kell-e lennie. Kifejtette: a görögök nem tartották be a schengeni szerződés előírásait, és ezzel "lehetetlen helyzetbe hozták Magyarországot és Ausztriát". Magyarország azonban a magyar-szerb határon érvényesíti a szerződés előírásait, és ettől a héttől kezdve a magyar-horvát határon is így tesz. "Meglehet, hogy ez egyeseknek nem tetszik" - mondta Orbán Viktor.
Arra a felvetésre, hogy a német kancellár szerint kerítésekkel nem lehet megállítani az életük védelmében rohanó embereket, a kormányfő úgy reagált: Magyarország nem szomszédos sem Szíriával, sem Irakkal, és "akik idejönnek, nem az életükért menekülnek". "Legtöbbjüket migránsnak tartjuk, akik egy jobb életet akarnak" - tette hozzá.
Mindenkit megillet az emberi méltósághoz és a biztonsághoz fűződő jog, de "egy német élet vagy egy magyar élet nem jár mindenkinek", csak azoknak, akik "megdolgoztak érte" - mondta Orbán Viktor. Hozzátette: Európa legfeljebb átmenetileg fogadhat be szükségben szenvedőket, és amikor hazájukban helyreáll a rend és nincsenek többé veszélyben, vissza kell térniük oda. "Nem tudunk mindenkit befogadni" - mondta a kormányfő.
Arra a felvetésre, hogy "illiberális Európát", egy új konzervatív mozgalmat szorgalmaz, elmondta: bizonyos témákat csak bizonyos "kontextusban szabad interpretálni", például a "menekültkérdést", amellyel kapcsolatban a befogadás kultúrája és a határok nyitottsága a divatos, holott a határoknak "nem nyitottnak, hanem ellenőrzöttnek" kell lenniük, de ez "illiberális gondolat és politikailag inkorrektnek számít".
Az európai elit nyelve "ideologikus és doktriner", és rögtön szívtelennek és kirekesztőnek bélyegzi azt, aki kimondja, hogy a migránsok 80 százaléka katonai szolgálatra alkalmas korban lévő fiatal férfi. Ez egy "antidemokratikus, liberális nyelv", amelynek megjelenése "ironikus" fejlemény, hiszen a liberalizmus egykor a szabadságot célozta meg, ma viszont annak ellentétét jelenti - mondta Orbán Viktor.
Arra a felvetésre, hogy Angela Merkel a kereszténységre, emberiességre, szolidaritásra hivatkozik, a kormányfő kifejtette: ő mindezen értékek alapján állva más következtetésekre jut, mint a német kancellár. A keresztényi felelősség azt jelenti, hogy hozzá kell segíteni az embereket ahhoz, hogy "folytathassák eddigi életüket", és a keresztény ember elsősorban a gyermekei, szülei, szomszédjai és hazája iránt tartozik felelősséggel.
Európa pedig egy életforma, amelynek része a gondolat és a vallásszabadság, a jogegyenlőség, a férfiak és nők egyenlősége. Ezek "kulturális értékek, amelyeket meg kell védenünk", most viszont Európában "párhuzamos társadalmak" jönnek létre, amelyek nem akarnak igazodni ezekhez az értékekhez.
Az iszlám vallás és kultúra nem olvad össze a keresztény vallással és kultúrával; egy másmilyen életformáról van szó - vélekedett a kormányfő. Kijelentette: "Nem olvasztótégely jön létre, hanem multikulturalizmus egymástól elválasztott társadalmakkal", Magyarország pedig nem akarja ezt.
Az "iszlám kultúra ma erősebb, mint a miénk", jobban tiszteli az életet és nagyobb értéket tulajdonít a családnak, amit a demográfiai mutatók is jeleznek. A magyarok érzik a csontjaikban a 150 éves oszmán uralmat, amelynek idején "egy muzulmán és egy magyar világ létezett". Franciaországban járva ennek "modern változatát" látni, így azt ugyan nem lehet tudni, hogy az integráció sikere eleve kizárható-e, de a példák azt mutatják, hogy eddig "nem sikerült".
"Az iszlám soha nem volt Európa része, hanem bejött ide", és szellemi értelemben nem tartozik Európához - mondta Orbán Viktor. Hozzátette: nem zárja ki, hogy az iszlám összeegyeztethető a demokráciával, de az arab tavasz "legkeserűbb tanulsága" az, hogy nem a szabadság kibontakozásához vezet a nyugati demokrácia "rákényszerítése" olyan országokra, ahol az "idegenszerű", hanem még "az a kevés is veszendőbe megy, ami volt".

napi.hu

Orbán Viktor páratlan bejelentése

Magyarország csatlakozik az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bankhoz (AIIB) - jelentette be Orbán Viktor egy nappal a jelentkezési határidő lejárta után. Mint mondta ezzel Kazahsztán példáját követi a magyar kormány.

Magyarország úgy döntött, hogy csatlakozik a Kína vezette Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bankhoz (AIIB) - mondta a kazahsztáni látogatáson tartózkodó Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Reuters tudósítása szerint szerdán. Peking március 31-ét adta meg határidőnek, ameddig a világ országai jelezhetik belépési szándékukat az új nemzetközi befektetési bankba - emlékeztetett a hírügynökség.
Szakértők szerint az új nemzetközi pénzügyi szervezet segít Pekingnek abban, hogy erősítse regionális és világszintű gazdasági befolyását. Abban azonban vita van köztük és a világ országainak kormányai között is, hogy ebben kockázatot vagy lehetőséget látnak-e. Az Egyesült Államok kezdetben próbálta lebeszélni szövetségeseit arról, hogy csatlakozzanak az AIIB-hez, mert úgy vélte, hogy az versenytársa lesz a Világbanknak, illetve az Ázsiai Fejlesztési Banknak, amelyekben erős befolyással bír.

Nagy csapat
Az utóbbiban Japán az USA partnere, így nem meglepő, hogy a szigetország szintén távol marad az AIIB-től. Számos európai ország azonban nem osztja Washington aggodalmait, ezért az utóbbi napokban az amerikai kormány is hangnemet váltott.
Most már arról szól a kommunikáció, hogy ha az új szervezet kiegészíti a meglévők tevékenységét, akkor hasznos szereplője lehet a nemzetközi pénzügyi rendszernek.
A csatlakozó európai országok egyébként egyebek mellett azzal  érvelnek, hogy ha bent vannak a klubban, akkor gondoskodnak arról, hogy a szervezet átláthatóan, a formális és informális pénzpiaci etikettnek megfelelően működjön.
Az IMF is jelezte együttműködési készségét az AIIB-vel és végül a március végi határidőre 40 ország jelentette be csatlakozási szándékát. Köztük olyan nagyok találhatók, mint Dél-Korea, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Olaszország. Orbán Viktor a Reuters tudósítása szerint szerdán nem rájuk hivatkozva jelentette be Budapest belépési szándékát, hanem azt mondta, hogy ezzel Kazahsztán példáját követik. Ezentúl további részletekről nem beszélt. Az sem derül ki a tudósításból, hogy határidőre, azaz egy nappal korábban beadták-e a jelentkezési kérelmet vagy sem.

napi.hu