A szétrombolt Széphavasi kápolnarom

Széphavas - középkori, félkör záródású templomalap a rombolás előtt

Kedves Olvasó! Ne feledje el, hogy az alábbi kápolnát a középkorból származó Széphavasi Boldogasszony vagy a Szentlélek-kápolna alapjainak szétdúlásával építették fel az alább látható formaidegen épületet. Nagy Lajos király (1342-82) alatt is a Székelyföld határa legalább a Szeret folyóig tartott. 1399-ben Korjatovics Juga kalandor-vajda foglalta el a Moldva folyótól délre eső területet a Milkó folyóig, Foksány városáig. A Széphavasi kápolnák soha nem voltak a nemzet egyesülésének szent helye, ez utólagos belemagyarázás. A moldvai magyarokat itt fogadták, amikor a Csíksomlyói búcsúra érkeztek és itt búcsúztatták , amikor hazaindultak.

Bővebb ismertetőt Széphavasról és kápolnáiról itt talál:
Krisztussal a keresztet: Csíkból Gyimes felé

Krisztussal a keresztet: Kis-Pogányhavasi Szent László ...

Krisztussal a keresztet: Széphavasi hóhérok

Ezután olvassa el az alábbi tudósítást.

A Széphavas Egyesület zarándoklatot szervez a Gyimesfelsőlok nyugati oldalán található Széphavas nevű tetőre, ahol a környékbeli hívők és a külföldi adományozók jóvoltából újjáépülhetett Szentlélek-kápolna – tájékozta a romkat.ro.

Emberöltőkön át ez volt az a hely, ahol a moldvai csángó magyarok Szent László útján jőve itt találkoztak székely zarándok testvéreikkel a csíksomlyói búcsúba igyekezvén, és itt köszöntek el egymástól a hazafelé vezető útjukon. A széphavasi kápolna a nemzet egyesülésének szent helye volt – vélekedik róla Orbán Balázs – amíg Mária Terézia 1744-ben meg nem tiltotta a moldvai csángók Erdélybe jövetelét. Később a kápolnát is leromboltatta.
A három irányból induló zarándoklat programja: Ciherek Patak – gyülekezés 10 órától, indulás 10.15-kor; Fügés Tető (Gyimesi Hágó) – gyülekezés 10.30-tól, indulás 10.45-kor; Csíkszépvíz, templom – gyülekezés 9 órától, indulás 9.30-kor. A Pogány-havas és Széphavas közötti szakasz a Mária-úton halad. Ciherek Patakától az út hossza 5 km út, 450 méter szintkülönbséggel, körülbelül 2,5 óra; Fügés Tetőről (Gyimesi Hágó) az út hossza 4,8 kilométer, 200 méter szintkülönbséggel, körülbelül 2,5 óra; Csíkszépvízről, Pogány-havas érintésével, körülbelül 9 kilométer az út, 600 m szintkülönbséggel, körülbelül 4 óra.
A széphavasi ünnepség 13 órakor kezdődik. A programból: Antal Imre és zenészek bevezető éneke; Orbán Balázs: A Székelyföld leírása, Csíkszék, Szépvíz és környéke – felolvasás; Vass Nimród atya üdvözlő szavai; Molnár V. József köszönő szavai és rövid beszéde a három templomról (Fallóskút, Szép-havas, Anna-rét); Esztány Zsolt építésvezető köszönete az önkéntes építőknek; Tímár Zsombor és Ferenc Tibor polgármesterek a helyiek nevében köszöntik a zarándokokat; moldvai csángók Szentlélek-hívó éneke.
A szentmise és a kápolna szentelése körülbelül 14 órakor kezdődik. A szentmisét, Tamás József segédpüspök és a környék papjai mutatják be. Az ünnepi liturgia után zenés-táncos program következik a helyiekkel, a moldvaiakkal; közreműködik Antal Imre és a zenészek.

Magyar Kurír

Széphavasi hóhérok

Így álltak hozzá 2012-ben

A Magyar Hírlap 2014.01.27. (1.,8.o.) Szentély, ahol magyarok találkoznak címmel adja hírül, hogy nagyon szép kápolnát épít innen nyolcszáz kilométerre, a Szép Havas tetején a budakeszi Szép Havas Egyesület. Döntő részben önerőből húzták fel a Szent Léleknek keresztelt kegyhely falait. (!)
Az egyesület azt szeretné, ha a magyarság találkozóhelye s a magyarság egyesítésének kápolnája lenne az épület.
Az építésről s a hozzá kötődő lelkiségről nyilatkozik a lapnak Szabó Mihály, az egyesület titkára és Hargitay András, a szervezet vezetőségi tagja.
A beszélgetésből kiderül: a Szent Lélek-kápolna építésére szervezett jótékonysági koncertet február 1-jén, szombaton tartják Budapesten, a Szent Margit Gimnázium dísztermében, 17 órai kezdettel (XI. kerület, Villányi út 5-7.)
Eddig a hír.
Arról viszont hallgatnak, hogy a Széphavas Egyesület régészeti kutatás és a Hargita Megyei Műemlék Hivatala engedélye nélkül, ősmagyarkodó, beteges elképzelés alapján feldúlta és jóvátehetetlen kárt okozott Csík szék 13-14. századi egyházi emlékében.
2012. május 21-én 13 órakor készített felvételen jól látszik, hogy a téglalap alakú és félkör szentélyzáródású templom alapjait a szentélynél teljesen szétdúlták. Hogy rotunda kápolnát építsenek a szentély körül mindent megsemmisítettek. A szentély és a hajó között pedig alapot ástak, melynek földjét baloldalra dobták ki.
Talál rájuk a mondás: “Ki minek nem mestere, annak hóhéra!”.
 **

A széphavasi kápolnákról kevés írott emlékünk maradt fenn. Közvetlen és közvetett utalások szólnak róla. A legkorábbi 1630-ban Kun Szeráfin Rómában tanuló ferences növendék jelentése, amit a Hitterjesztési Szent Kongregációnak írt az erdélyi katolikus egyház helyzetéről. Beszámolójában felsorolja többek között Erdélyország hegyeit és átjáróit. A hegyeknél első helyen említi Széphavast. „Alpes nominatae in regno sunt: 1. Szep havas, hoc est Beatae Virginis, ubi in praesens quoque extat capella miraculosa Beatae Virginis in regione Czik.” Vagyis „Az ország havasainak neve: 1. Szép havas, ez Szép Szűz Mária havasa, ahol a jelenben is áll a Csodatevő Boldogasszony kápolnája Csíkban.” A latin nyelvű levélben a Széphavas név után, hogy az olvasók megértsék a havas nevét, magyarázataként hozzáfűzte, hogy ez a Szép Szűz Máriáé. Nagyon fontos üzenetet tartalmaz ez a rövid mondat, mert Szép Szűz Mária nevét nemcsak a kápolna viseli, hanem még a hegyet is róla nevezték el – Szép havas, hoc est Beatae Virginis –, ami azt jelenti, hogy a környékbeli lakosság körében nagy tiszteletnek örvendett Szép Szűz Mária kápolnája. A helynév meg arról tanúskodik, hogy nem új keletű a névadás, hanem régi, akárcsak a kápolna. Az viszont fontos, hogy a kápolnát a Csodatevő Szűz Mária szentélyének írja, amitől a havas szintén a nevét kapta. 

A téglalap alakú templom félkör szentélyzárodással

Egyházi énekeinkben, imádságainkban, köznapi beszédünkben is Szűz Mária neve előtt a szép vagy a csodatevő jelző elég gyakran előfordul. Ha énekeinket nézzük, akkor a hagyományhoz híven a csíksomlyói búcsúsok vagy a labarum alatt vonuló tanulók ma is, mikor megérkeznek a Salvator-kápolnához az „Egészen szép vagy Mária” énekkel köszöntik a Csodatévő Boldogasszonyt. 
1649-ben Millei István kolozsvári jezsuita, a római elöljárójának küldött jelentésében a „székely hegyek közt levő Szűz Mária kápolnájának pünkösdi búcsújáról” tesz említést, ahol  egy jezsuita páter már kétszer prédikált.
1821-ben tartott püspöki vizitációkor még jövedelme volt a kápolnának. Orbán Balázs, amikor ott járt a következőt írta: „Ez 26 lépés hosszú, 8 lépés széles épület volt, félkör apszisú a szentélye a hajó szélességével bír, illetőleg annak minden megszakadás nélküli folytatása, nyugatra néző homlokzata még 7 láb magasságban fennáll, más oldalain is 3 láb vastag falak még 4–5 láb magasan állva, daczolnak az idővel. Ennyi maradvány van e szent romokból, melyek még alig egy század előtt búcsújárók áhitatos énekeit visszhangozták." 

Botár István csíkszeredai régész 2010 nyarán a Kispogányhavasi Szent László kápolnánál végezett régészeti ásatást és annyi időt szakított, hogy a Széphavasi kápolnát pontosan felmérte: "17,5 m hosszú, 6,5 m széles, falvastagsága a szentélynél 0,70 m körüli. Alaprajza meglehetősen egyedi." A régészeti tanulmányban megjegyezte, hogy majdani kutatásoknak kell eldöntenie, hogy mikorra tehető a kápolna építése. 
**
A múlt egyik értékes emlékét a Széphavas Egyesület neve alatt, magyar nemzetet egyesítő kegyhely építése címén, magyar pénzen, magyar lobogó alatt szétdúlták és megsemmisítették. Egy kegyeletes helyet tettek tönkre a kegyhely építők. De mitől lesz kegyhely az építményük? Ki szenteli fel és milyen célra? Mert csak úgy, nem lehet kápolnát építeni.
Tíz méterrel arrább is építhették volna, ha már egy kihasználatlan bástyaszerű építményt akartak, sőt ha a hegyélére építik legalább látható lenne a Gyímesi útról.
Ezzel az építménnyel a Széphavasi székely építészeti emlék nyomai megsemmisültek, s ezt nem a románok tették! Hanem az ostobák!
Talál rájuk a mondás: “Ki minek nem mestere, annak hóhéra!”.