A nagykövet is levelet írt a The New York Timesnak

Magyarország washingtoni nagykövete is hivatalos levélben kérte a The New York Timest a Magyarországgal kapcsolatban közölt valótlanság kiigazítására – értesült a Magyar Idők. Szemerkényi Réka levele az ügyben egyébként lehetséges jogi lépéseket megelőző, tárgyalásos magyar javaslatként kéri a hamis tényállítás korrigálását az amerikai laptól.

Lapunk úgy tudja, hogy a magyar nagykövet levele ismételten felhívja a The New York Times szerkesztőségének figyelmét arra, hogy miközben az általuk közölt cikk egy magyar hivatalos személyt egy rendkívül súlyos bűncselekmény elkövetésével vádol meg, arra vonatkozóan semmilyen bizonyítékkal nem szolgál. De nemcsak a cikkben nem található bizonyíték a feltételezett incidensre, hanem egyetlen más médiatudósítás, illetve magyar vagy nemzetközi hivatalos iratok sem említenek ilyen esetet – áll a levélben. Információink szerint a nagykövet emlékezteti a szerkesztőséget, hogy Magyarország jogállam, amelyben ha egy ilyen kegyetlen és erőszakos cselekmény történne, akkor annak komoly következményei lennének. Magyarország ugyanakkor mindeddig hiába kérte a The New York Timestól, hogy mutassa be az általa közölteket alátámasztó tényeket, bizonyítékokat.

Fotó: Reuters

A magyar nagykövetségi levél emlékezteti a neves amerikai lapot, hogy ennek a helyreigazítási ügynek nem Magyarország migránsokkal kapcsolatos politikája, hanem a tények valódiságának fontossága a tétje. A The New York Times azonban saját újságírószakmai és -etikai előírásai­val ellentétesen nem igazította helyre a munkatársa által leírtakat.
Kormányzati forrásokból a Magyar Idők úgy értesült, hogy a magyar külképviseletekre, illetve a magyar kormányhoz egyelőre továbbra sem érkezett válasz a The New York Times Magyarországgal kapcsolatos vitatott cikkének kijavítására vonatkozó hivatalos megkeresésekre. Nemcsak a New York-i főkonzulnak és most már a washingtoni magyar nagykövetnek, de lapunknak a helyreigazítást firtató kérdéseit sem méltatta válaszra mostanáig az amerikai lap szerkesztősége.
Mint ahogy erről már beszámoltunk, a The New York Times egyik január eleji cikkében közölte, hogy egy szír nőt – testvére állítása szerint – egy magyar börtönőr súlyosan bántalmazott, mert elutasította a közeledését. A magyar Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága szerint ez nem történt meg, sőt az eset egyáltalán nem is fordulhatott elő. A magyar állam New York-i főkonzulátusa ezt követően kezdeményezte a megtévesztő és valótlan tényállítás helyesbítését a lapnál. A szerző, Katrin Bennhold a magyar sajtónak nyilatkozva pedig maga ismerte el, hogy nem ellenőrizte az általa hivatkozott állítás igazságtartalmát. Ezzel pedig megsértette a nagy múltú, globálisan ismert amerikai lap saját újságírói számára kötelező vállalati újságírói etikai kézikönyvét.

magyaridok.hu

Saját elveit szegte meg a The New York Times

A The New York Times saját etikai kódexét szegte meg, amikor Magyarországgal kapcsolatban névtelen forrásra hivatkozva közölt valótlan és ellenőrizetlen állítást – derül ki az amerikai lap belső szabályzatából. Mint arról beszámoltunk, az újság munkatársa egy szír bevándorló nőre hivatkozva azt írta: egy magyar börtönőr súlyosan bántalmazta, mert elutasította a közeledését. A magyar büntetés-végrehajtás ezt cáfolta. Közölték: Magyarországon nem voltak és nem is lehettek börtönben bevándorló nők, így a bv-alkalmazottak nem kerülhettek velük semmilyen kapcsolatba.

A Belügyminisztérium kérésére és a Külügyminisztérium utasítására a New York-i magyar főkonzulátus hivatalos úton kezdeményezte a lapnál a cikk valótlan állításának helyreigazítását. Ez azért is indokolt, mert Katrin Bennhold maga ismerte el, hogy nem ellenőrizte az általa hivatkozott állítás igazságtartalmát. Ezzel pedig megsértette a nagy múltú, globálisan ismert amerikai lap saját újságírói számára kötelező vállalati újságírói etikai kézikönyvét.
A kódex szerint a lap legfőbb értéke a hitelesség, a munkatársaknak pedig mindent meg kell tenniük, ami erősíti ezt, és semmi olyat nem szabad tenniük ami gyengíti. A szabályzat szerint az újság dolgozóira a legmagasabb szintű újságíró-etikai előírások vonatkoznak, amelyek jegyében a The New York Times legfőbb feladata a hírek pártatlan bemutatása harag és részrehajlás nélkül az olvasók és a hírforrások igazságos, nyitott kezelésével. Alapvető cél a lap pártatlanságának és semlegességének biztosítása. Az etikai kódex hivatkozik a tisztességes hírszerkesztői gyakorlatról szóló, 1999-es Newsroom Integrity Statement előírásainak betartására is, amely olyan alapvető szakmai kérdésekre vonatkozik, mint a tények valódiságának ellenőrzése, az idézetek pontossága, illetve a fotók eredetiségének megtartása.
Az etikai kódex megemlíti a névtelen forrásokkal kapcsolatosan szükséges távolságtartást is, utalva a lap bizalmas forrásainak kezeléséről szóló 2004-es Policy on Confidential Sources szakmai anyagra. A lap tehát előírja újságíróinak, hogy az igazság lehető legjobb megismerése által a lehető legteljesebb tájékoztatást adják az olvasóknak. Ugyanakkor pedig előírja maga számára azt is, hogy akár kicsi, akár nagy tévedést követ el, amint annak tudomására jut, azt azonnal kijavítja.
Lapunk kérdésére, hogyan lehetséges az, hogy egy külföldi médium saját etikai irányelvei alapján sem hajlandó elismerni és kijavítani ténybeli tévedését, Szánthó Miklós az Alapjogokért Intézet vezetője azt mondta: a nyugati sajtóvilágban az önszabályozó etikai, szakmai előírások betűin könnyen átlépnek a szerkesztőségek – mostanában Magyarország esetében is –, mivel ezek jogilag semmire sem kötelezik közzétevőiket.

Vincze Viktor Attila
magyaridok.hu