Megnyílt a Szentkapu a mongol fővárosban

Jurta templom - szentkapuval Mongóliában - RV

„Isten irgalmassága az Atyaisten anyai szívéből ered” – ez az a tanítás, ami gyökeresen átalakította azoknak a mongoloknak az életét, aki befogadták a kereszténységet. „A megbocsátás lehetősége és annak a tudata, hogy a bűn nem tesz pecsétet ránk egy örök életre, mélyen megérinti a mongolok lelkét” – nyilatkozta róluk Giorgio Marengo missziós Consolata szerzetes atya az AsianNews katolikus hírügynökségnek.
A szentév Mongóliában is kezdetét vette, mégpedig az Ulánbátorban tartott szentkapu megnyitásának a szertartásával. Wenceslao  Padilla prelátus, mongóliai apostoli prefektus vezette az ország hat katolikus plébániájának a képviselőit, akiknek jelenlétében december 8-án, a világegyház rendjéhez igazodva, nyílott meg a szentkapu.
„A szentév és benne a szentkapu megnyitása valami hallatlan újdonság a mongol katolikusok számára. Külön feladat lesz számunkra – tájékoztat Marengo atya – hogy megmagyarázzuk a jubileum jelentőségét. Ezért is fordítottuk le mongol nyelvre a Misericordiae vultus, az Irgalmasság arca kezdetű pápai bullát. A plébániák közösségei a szentév során felkeresik a fővárosi „székesegyház” szentkapuját, illetve egy közös csoport Rómába is elzarándokol a Szent Péter bazilika szentkapujához”. Két héttel ezelőtt az ország törvényhozása eltörölte a halálbüntetést, ami szép polgári jele a megbocsátásnak. 
Giorgio Marengo atya 430 km-re él a fővárostól, olyan helyen, ahol nincsenek kőből épített házak, hanem az emberek jurtában laknak. „A mi templomunk is egy ilyen jurta, és benne ünnepeltük meg a szentév kezdetét”. A 3 milliós ország lakosságának 53 százaléka buddhista, 3 százalék sámánhívő, két százaléka keresztény, nagyjából hatvanezer lélek, míg közel negyven százalék felekezeten kívülinek vallja magát.
(vl)

Tudtad-e, hogy amit nyaltál Mongóliából származik?

Leginkább Dzsingisz Kán, jurták, tevék, buddhisták jutnak eszünkbe Mongóliáról. Nem is ezekről lesz szó, a közép-ázsiai ország kevéssé ismert érdekességeinek nézünk most utána. A fagylaltos vonatkozást is megmagyarázzuk.
Mongólia fővárosa Ulánbátor. Ma körülbelül egy milliós várost főpapi székhelyként alapították 1639-ben, mely a nomád életmódnak megfelelően vándorolt.
A helyét összesen 28-szor megváltoztató létesítmény végül 1778-ban telepedett le a Túl folyó mentén. Elhelyezkedése és a szibériai anticiklon miatt Ulánbátor a világ leghidegebb fővárosa, ahol -1 fokos az átlag hőmérséklet.

Ha délre indulunk a fővárostól, a világ legrégibb nemzeti parkját nézhetjük meg. A mongol vezetés a Bogd Kán Nemzeti Parkot 1778-ban alapította, száz évvel hamarabb az amerikai Yellowstone-nál. A területtel eredetileg a Ming dinasztia képviselői foglalkoztak a 16. században, hogy megóvják természeti szépségét.
Mongólia nemzeti lovának (taki) 66 kromoszómája van, a többi fajtának csak 64. Ezt tartják a világ utolsó igazi vadlovának. A hagyományostól eltérően (ilyen-olyan nevek) a mongolok színük alapján különböztetik meg lovaikat. Akár csak a türkök.

Az őslénykutatás egyik mérföldköve is Mongóliához kapcsolódik. Dinoszaurusz csontokat ugyanis először a Góbi sivatagban ásott ki az amerikai Roy Armstrong Chapman 1922-ben. Sokak szerint ő inspirálta a híres régész, Indiana Jones karakterét.
Mongólia a legritkábban lakott ország a világon, ahol alig három millióan élnek. Az állattartásból jelentős bevételeket szerző országban 35 birka jut egy emberre. Míg a nyugati világ társadalmai küzdenek az elöregedés ellen, Mongólia lakosságának 36 százaléka 18 éven aluli – állapította meg a UNICEF tavaly nyáron.

Mongóliáé a világ legkisebb tőzsdéje, amely egy átalakított gyermekmozi épületében székel. A mongol tugrikot valójában Nagy-Britanniában nyomják és onnan érkezik Közép-Ázsiába.
Egyesek szerint a mongoloknak köszönhetjük a fagylaltot – derül ki Chris Clarke 2012-es könyvéből (The Science of Ice Cream). Állítólag élelmiszer gyanánt állati belekbe raktak tejszínt a Góbi sivatagban téli portyára induló lovasok. Az viszont az ügetés közben felrázódott és a hidegben megfagyott. A finomságot először Kínába juttatták el a Mongol Birodalom hódításai során, ahonnan Marco Polo vitte magával Olaszországba a 13. században.

Tikász Cseperke
globoport.hu

Dél-Koreában szentelik fel az első mongol diakónust

Jelenleg minden Mongóliában dolgozó misszionárius külföldi, az apostoli prefektúra élén a Fülöp-szigetekről származó püspök áll. A mongol fiatal felszentelésével javul a katolikus egyház jogi helyzete a belső-ázsiai országban.

Szent Péter és Pál-székesegyház, Ulánbátor

Csütörtökön szentelik diakónussá az első mongol származású diakónust Szöulban. A 23 éves papnövendék felszentelése után az ulánbátori apostoli prefektúrában fog szolgálni.
A katolikus egyház 1992 óta van jelen Mongóliában, amikor Ulánbátorban missziós központot nyitottak a Mária Szeplőtelen Szívéről elnevezett kongregáció szerzetesei, az úgynevezett scheuti misszionáriusok. 2002-ben a missziót apostoli prefektúra rangjára emelték. Ma nyolcvan misszionárius tevékenykedik a prefektúra területén, mindannyian külföldiek. Az egyház számára azért bír nagy jelentőséggel a szentelés, mert a Mongol Köztársaság törvényei előírják, hogy csak mongol származású lehet vallási testület vezetője, papíron jelenleg ez a vezető a Fülöp-szigetekről származó Wenceslao Padilla püspök titkárnője, s ő az összes egyházi ingatlan tulajdonosa is. A katolikus egyház reméli, javul jogi helyzete, és hivatalosan is birtokosa lehet a misszióhoz tartozó ingatlanoknak.

Az ország lakosságának mintegy két százaléka vallja magát katolikusnak, a többség tibeti színezetű buddhizmust követ, de elterjedt a sámánizmus is. A Szovjetunió egykori szatellitállamában a kommunizmus bukását követően a nulláról kellett kezdeni az evangelizációt. A lakosság közel fele a fővárosban, Ulánbátorban él, az ország nagy részét elfoglaló füves puszta, a magas hegyek, délen húzódó Góbi-sivatag főként nomád viszonyok között élő lakosságát elérni nagy kihívás a misszió számára. A szerzetesi missziós közösségek főként árvaházakat, öregek otthonát, iskolát és kórházat hoztak létre. Tevékenységük jelentős hozzáadott értéket jelent az ország infrastruktúrájának építéséhez.
A Szentszék és Mongólia 1992. április 4-én létesített egymással diplomáciai kapcsolatot. A kommunista rezsim bukása óta a helyi egyház és az állami vezetők között jó viszony áll fenn.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Wikipédia, Katholisches.de
Magyar Kurír