Erdő Péter: A katolikusoknak is hozzá kell szólniuk Európa nagy témáihoz

Erdő Péter bíboros az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa elnökeként november 25-én elkísérte Ferenc pápát Strasbourgban tett rövid látogatásán az Európai Parlamentbe és az Európa Tanácsba. A magyar főpásztor a Szentatya két európai intézményben mondott beszédéről nyilatkozott a Magyar Kurírnak.

– Hogyan értékeli Ferenc pápa strasbourgi látogatását?

– Igen sikeres találkozás volt ez a Szentatya és az európai intézmények között. Nagy szívélyességgel fogadták őt mindkét helyen, figyelemmel hallgatták, és reagáltak is arra, amit mondott. Különösen az Európai Parlamentben mondott beszédére igaz ez, amelyet többször szakított meg taps; hol jobboldalról, hol baloldalról kezdtek el tapsolni aszerint, hogy milyen problémákat vagy milyen értékeket említett meg. A beszéd végén az egész parlament fölállt, és igen hosszan megtapsolta Ferenc pápát. Martin Schulz parlamenti elnök bevezető szavai és köszönetmondása is ezt a szívélyességet jelezték, és azt a várakozást is, amellyel a parlament a Szentatya beszédét fogadta.

– Ferenc pápa nagyon sok érzékeny témát érintett az európai parlamenti képviselőknek mondott beszédében, kezdve a bevándorlási politikától a családok és a szegények helyzetéig. Bíboros úr mit tart fontosnak ezzel a beszéddel kapcsolatban?

– A Szentatya egy panorámát adott, beszélt arról, hogy az európai népek közti béke és alkotó együttműködés milyen lényeges, ugyanakkor felhívta a figyelmet egy alapvető problémára: arra, hogy Európa elöregedőben van, nem édesanya, hanem nagymama inkább – ahogy ezt más beszédeiben is mondani szokta. Rávilágított a termékenység problémájára, értsük rajta egyrészt – a szó biológiai értelmében – gyermekek vállalását és nevelését, de értsük azt is, hogy mit kínál Európa a világnak, milyen vonzó ideálokat követ, amelyeket másoknak is tovább akar adni.

Egyfajta fáradtság, lehangoltság, individualizmus jellemzi a mai európai életet, és ezt Ferenc pápa egész pontosan megfogalmazta. Ennek a meghaladásáról már inkább az Európa Tanácsban hallottunk, ahol elvi magasságokban járt a beszéd. Szó volt arról, hogy vissza kell térni a gyökerekhez, és a gyökerekből táplálkozva lehet a fa hajtásait megújítani, hogy új termést hozzon. A gyökerekből kell táplálkozni, vagyis az eredeti, alapvető emberi értékekből: azokból az értékekből, amelyek keresztény értékek is. Erről beszélve említette azt is, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága és más szervek munkájában többedik generációs, úgynevezett emberi jogok is szerepelnek, amelyeknek mintha nem lenne kapcsolata ezekkel a gyökerekkel, vagy legalábbis nem könnyen átlátható. Kétségtelenül nagyon komoly feladataik vannak ezeknek az intézményeknek, melyeket elvileg senki sem vitat, sőt mindkét helyen örültek annak, hogy ezek az európai szervezetek egyfajta elismerést, bátorítást kaptak a katolikus egyház oldaláról.

– Az Európa Tanács, illetve az Emberi Jogok Európai Bírósága tagjaihoz intézett beszédben fontos szerepet kapott az, hogy a pápa felajánlotta az egyház segítségét, ami az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsán (CCEE) keresztüli párbeszédben tud megmutatkozni. Bíboros úr mint ennek a testületnek az elnöke hogyan fogadta Ferenc pápa szavait?

– Örömmel, mert ez azt jelenti, hogy az előző években végzett munkát pozitívnak és értékesnek tartja. Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) titkársága jelentős kapcsolatokat tart fenn egyrészt a Szentszéknek az Európa Tanács mellett működő képviseletével, másrészt magának a tanácsnak a tagjaival. Ez a kapcsolat sokszor lehetővé teszi, hogy amikor egyes országokban a püspöki karok felfigyelnek egy-egy előkészületben lévő tervezetre, fel tudják venni a kapcsolatot azokkal, akik az adott országot az Európa Tanácsban képviselik.


– A nemzetközi sajtó kiemelten foglalkozik a pápa strasbourgi beszédei kapcsán azzal a képpel, amit az Európai Parlamentben mondott el Ferenc pápa. Raffaello egyik leghíresebb vatikáni freskóját idézte fel, amelyik az athéni iskolát ábrázolja, amelyen Platón és Arisztotelész áll a középpontban, egyik az ég felé, másik az emberek felé mutatva. A Szentatya úgy fogalmazta meg, hogy Európát és történelmét ennek mintájára a menny és a föld folyamatos kölcsönhatásaként lehetne meghatározni. A sajtó kiemeli, hogy valóban fontos a ma Európájában a párbeszéd. Hogyan tapasztalja, e terület szempontjából a látogatás milyen eredményeket hozott?

– Ezt majd megmutatja a jövő; azonban biztos, hogy ezen gondolatok és értékek mentén az európai katolikusoknak – és nem csak a püspökökre gondolok – hozzá kell szólniuk azokhoz a nagy témákhoz, amelyekkel akár az Európai Unió, akár az Európa Tanács foglalkozik. Hogy ennek a bátor és világos hozzászólásnak mennyi lesz a foganatja, sok mindenen múlik, mindenesetre nem szabad föladni a reményt, világosan és lelkesen kell hozzászólni e témákhoz, keresztény szellemben. Néha úgy tűnik, hogy eredménytelen ez az igyekezet, néha azonban – és pont az Európa Tanácsnál tapasztaltuk ezt – elérhetők olyan többségek a szavazáskor, amelyek ezen értékek mellett foglalnak állást.

– Magyarországról delegált képviselők is hallgathatták a pápát mind a két plénumon. Meg tud határozni egy-két olyan területet a pápa üzenetéből, amely kifejezetten a magyar politikai, szociális és egyéb valóságra reagált?

– A munka értékének elismerése és a család támogatása, valamint az élet fontossága olyan kérdések, amelyek ma Magyarországon is nagyon aktuálisak.
Fotó: Europress/AFP; CCEE
Kuzmányi István/Magyar Kurír

Erdő Péter bíboros beszéde márc. 10-én

Elhangzott nagyböjt 4. vasárnapján, a Santa Balbina-templomban.

(Lk 15,1-3.11-32

Krisztusban Kedves Testvérek

Nagyböjt 4. vasárnapja van. A bűnbánat útját járva közeledünk Krisztus kereszthalálának drámájához és a feltámadás ünnepéhez. Egyházunk életében is drámai napokat élünk. XVI. Benedek pápa lemondása után készülünk a konklávéra, kérjük a Szentlélek segítségét, hogy csakis Isten akaratát követve és az Egyház javát keresve választhassuk meg Szent Péter utódát.
A bűnbánat és a megtérés Krisztus tanításában központi helyet foglal el. Már nyilvános működése kezdetén azt hirdeti: "Térjetek meg, mert elközelgett az Isten országa!" Isten és ember viszonyát sokféle úton közelíthetjük meg. Szavakba nem foglalható érzések, természeti környezetünk, a világmindenség nyitott lelkű szemlélése is ezek közé az utak közé tartozik. Hiszen a Teremtő átvilágít, átragyog a teremtett világon. Bennünk pedig rejlik valamilyen titokzatos érzék a valóság mélyebb dimenzióinak megragadására.
De az emberben csodálatra méltó tulajdonság a beszéd és az ezzel szorosan összefüggő fogalmi gondolkodás is. Le tudjuk írni, és az Egyház hosszú története során pontosan meg is fogalmaztuk, hogy mi a bűn, mik Isten erkölcsi törvényének legfőbb szabályai, mi a bűnbánat, mi a bűnök bocsánata, amelyben szilárdan hiszünk, és amelyet még a Hiszekegyben is megvallunk. És Krisztus tanítása nyomán fogalmakba és meghatározásokba öltöztetve kidolgozta az Egyház a kegyelemtan gazdagságát is. Mert nem csupán meg kell bánnunk bűneinket. Nem csupán el kell nyernünk Isten bocsánatát a bűnbánat szentségében - vagy ha arra nincs mód, a tökéletes bánat révén -, hanem ez a megtérés egyben a kegyelmi állapot visszanyerését is jelenti. Ragyogó fehér menyegzős ruhát, Isten bensőséges közelségét.
De fogalmakon, meghatározásokon és szabályokon túl a mai ember sokszor a virtuális valóságban mozog. Egész nemzedék számára jelenthet vonatkozási pontot egy-egy kép, egy-egy történet, amely akár a világhálón magával ragadó erővel terjed. És itt, a kommunikációnak ezen a síkján újra csak közvetlenül találkozunk Jézussal, és rádöbbenünk, hogy az ő eredeti, személyes hangvétele, a példabeszédek világa, mintha éppen sajátosan is a mai emberhez szólna. Krisztus mindig a kortársunk, mindig fiatal. Üzenete mindig friss és erőteljes.
A tékozló fiú példabeszéde, ahogyan Szent Lukács evangéliumából felolvastuk, talán nem is szorul magyarázatra. Mert ott látjuk, ott érezzük magunkat ennek a fiúnak a szerepében. Mi vagyunk azok, akik örökségünknek tekintjük az életet, és szabadon, kedvünkre azt akarunk kezdeni vele, amit éppen tetszik. És megyünk, vagy még inkább sodródunk a magunk útján, és kopnak, rongyolódnak körülöttünk a helyzetek és az adottságaink, és szinte nem marad semmi a kezdeti energiából. Kezdjük rosszul érezni magunkat, fordulunk jobbra-balra, segítséget keresünk. De egyik helyzetünk rosszabb, mint a másik. Mintha ritka lenne a levegő. És akkor eljön a pillanat, hogy fölemeljük a fejünket, és meginduljunk az eredeti tisztaság és szeretet felé. Ahogyan Ady Endre írja: "Be szép a régi kép, a tiszta, Be szép volt a világon élni".
És ez az a pillanat, amikor az Isten felé kell fordulnunk. Amikor olyan új, végtelen lehetőséget kapunk, mint utunk kezdetén. Fölkelek és Atyámhoz megyek - mondja a tékozló fiú.
Nem lesz könnyű a visszaérkezés, de egyben biztosak lehetünk: akit otthagytunk, akitől "függetlenítettük magunkat", ő most is tárt karokkal vár minket.
Nem csak visszafogad fiának, de ünnepet rendez nekünk. És gyűrűt húzat az ujjunkra. S még a lábunkra is sarut rendel. Itt, Rómában - a régi templomok apszismozaikja alapján és a konstantini kalandos adománylevél szövegéből kiindulva - talán még fehér kapcát is ad a saru alá, ami pedig a perzsa satrafák és a római bíborosok kiváltsága volt. Szóval nem akarja, hogy akárcsak egy porcikánk is magán viselje a számkivetettség és a kóborlás porát.
Ez a helyzet pedig elragadó igazság és távlat az életünk számára. Azt jelenti, hogy nem tengerparti kagylóhéj módjára végezzük a világmindenség hordalékaként, hanem hazatalálunk. Isten személyes szeretetébe, a boldogság, a világosság és a béke országába.
Most van itt az alkalmas idő. Most kell felkelnünk, felemelnünk a fejünket, s ha nem találjuk a hazavezető utat, hát kérdezősködnünk kell a régiektől, hogy melyik volt a jó út, melyik az az ösvény, amelyik a fogságból az egyetlen és igazi otthon felé vezet. Ez az út maga Jézus. Őt meghirdetni az embereknek - ez az Egyház dolga. Ezért létezünk. Kérjük a mai szentmisében Urunkat és Mesterünket, adjon világosságot és erőt Egyházának, hogy ma is hazahívó szó, világosság, iránymutatás, örömhír lehessünk az egész emberiség számára. Ámen.

Erdő Péter nyilatkozata a közeljövőről

Hétfőn délelőtt elkezdődött Rómában az első általános bíborosi kongregáció. Ennek előestéjén Erdő Péter bíboros a Magyar Katolikus Rádiónak nyilatkozott a közeljövő eseményeiről. XVI. Benedek pápa a magyarokról is megemlékezett, amikor február 28-án elbúcsúzott a bíborosoktól – mondta a főpásztor, és a hívek imáját kérte az Egyházért és a bíborosokért.

A vasárnapi interjúban Erdő Péter elmondta: az általános kongregáción a konklávéra készül a testület, minden egyéb feladat ezzel függ majd össze. Hétfő délelőttől, a munka megkezdését követően a bíborosi testület tagjai a szabályok szerint nem nyilatkozhatnak az általános kongregáció ülésein elhangzottakról. Először imádsággal összpontosítanak a feladatra, kérve a Szentlélek segítségét. Feltehetően elhangzik majd friss tájékoztatás a pápaválasztásra jelenleg érvényes szabályokról.

Erdő Péter bíboros összefoglalta, hogy XVI. Benedek pápa lemondása után, de még hivatali ideje lejárta előtt kiadott motu proprióban változtatott a konklávé szabályain, melynek jelentős újdonsága, hogy a bíborosi testület dönthet arról, hogy a korábban előírt 15 napos határidőt nem várják ki, hanem hamarabb elkezdődhet a konklávé, amennyiben jelen van minden pápaválasztási joggal rendelkező és magát ki nem mentő bíboros.

A kongregáción rövid beszámolók lesznek a kontinensek lelkipásztori helyzetéről, szükségleteiről.

Majd megkezdődnek az egyéni felszólalások, amelyek az Egyház javát, szükségleteit hivatottak vizsgálni – foglalta össze a várható munkamenetet a bíboros. Az általános kongregációk időtartamára vonatkozóan elmondta: legkésőbb március közepéig van idő, mert utána össze kell ülnie a konklávénak. A mostani szabályok szerint hamarabb is elkezdődhet a konklávé, de ezt még ma nem lehet tudni.

A nagyböjt idején Rómában is számos liturgikus eseményre kerül sor, amelyeken a bíborosok is részt vesznek. Sokan zarándokolnak Genazzanóba, a Jó Tanács Anyjának kegyképéhez. Ez a kegyhely 1400-as évek második felétől fontos zarándokhelyként él Róma életében, ebben az időszakban sokan megteszik ezt az utat.

Erdő Péter, aki végigkísérhette Benedek pápa működését az elmúlt nyolc évben, és részt vett az előző konklávén is, megemlékezett legutolsó találkozásáról Benedek pápával: február 28-án délelőtt, amikor a Szentatya elbúcsúzott a bíborosoktól, mindenkihez intézett egy-egy személyes, kedves szót. A magyarokról is megemlékezett, üzenve, hogy nagy szeretettel imádkozik értük. Ez a figyelmesség végigkísérte őt pápasága során – fogalmazott a főpásztor.

Végül Erdő Péter bíboros üzenettel fordult a magyar hívekhez imáikat kérve az Egyházért és a bíborosokért, hogy a „Szentlélek megvilágosítson minket és hallgassunk az útmutatására”.

Az interjút Zimányi Ágnes készítette.

Magyar Kurír

Kapcsolódó cikkek: 

XVI.Benedek és a liberális média támadása 1.   

XVI.Benedek és a liberális média támadása 2.

Sarokba Szorított Szent és a tengeri csata 

Magyarország nem pusztul, hanem tisztul!

 

XVI. Benedek pápasága a hit jegyében

Erdő Péter bíborossal készített interjút az Új Ember. A beszélgetés néhány részletét olvashatják az alábbiakban.
– Bár Magyarországon sajnos nem köszönthettük személyesen a Szentatyát, zarándokként sokan találkozhattunk vele Rómában. Nekünk, magyaroknak mit adott ez a pápaság?
– Benedek pápának Magyarországhoz, a magyar egyházhoz való viszonya is nagyon értékes és bensőséges volt. Tudta, hol van Magyarország, nem kellett megmutatni neki a térképen Budapestet; ismerte a történelmünket, a magyarországi embereknek a lélektani és külső helyzetét is. A szeretet nyilatkozott meg abban, hogy elrendelte Salkaházi Sára és Meszlényi Zoltán püspök boldoggáavatását. Az sem véletlen, hogy két határon túli vértanú püspököt is az ő rendeletére avattak boldoggá: Scheffler Jánost és Bogdánffy Szilárdot. De ő az, aki gyönyörű levélben fordult hozzánk Árpád-házi Szent Erzsébet születésének évfordulóján is. Ugyanakkor az európai püspököknek is írt ebben a tárgyban, és nagyon fontosnak tartotta azt az üzenetet, amelyet Szent Erzsébet példája hordoz.
Ad limina látogatásunkon az egész püspöki kart fogadta, de fogadott minket külön-külön is, és megrendítő volt, hogy milyen jól ismeri a körülményeinket, azt a helyzetet, amiben lelkipásztorként helyt kell állnunk. És bátorított minket, s azt hiszem, pontosan azt tette velünk, magyar püspökökkel is, ami Szent Péternek a küldetése is volt: hogy megerősítse testvéreit a hitben, így az egyházba vetett hitben és a hívő optimizmusban is.
– Mit tart a legfontosabbnak XVI. Benedek pápa tanításában?
– Fontos tanúságtétele volt az is, hogy újra és újra fölhívta a figyelmet a központi kérdésekre, tehát a hangsúlyokat érdemes figyelni a tanításában és a munkásságában. Nem véletlen, hogy pápaként sem hagyta abba a hittudósi munkát, hanem háromkötetes könyvet adott ki a Názáreti Jézusról. Mert sokféle téma lehet a hitben, de központi kérdés csak egy van: Jézus Krisztus, mert ezen áll vagy bukik az egész kereszténység. A reményünk forrása nem valamilyen elmélet vagy filozófiai következtetés, hanem Jézus Krisztus személye és a vele való kapcsolat. Az egész új evangelizáció tulajdonképpen erről szól: kapcsolatba kell hoznunk az embereket Jézus Krisztussal. Ez a cél nem csupán valami elméletnek a terjesztése. Azt hiszem, Benedek pápa olyan hangsúlyokat helyezett el, amelyek hosszú időre eligazítanak. Köztük az, hogy teológiai gondolkodásunknak és lelkipásztori munkánknak a lényegre kell irányulnia. Számos részletben lehetnek esztétikai élmények, gyönyörűségek, de a lényegnek a hangsúlyozása a mai kor parancsa. A szinódusok tematikája is nagyon figyelemreméltó volt. Benedek pápa folytatta, megtartotta az elődje által meghirdetett szinódust, majd az isteni igéről volt egy nagy szinódus, amely pápaságának szép mozzanata volt, hiszen a hit tárgya az Isten igéje. Istennek hisszük el azt, ami a hitünk igazsága, és e tekintetben a szinódus utáni apostoli buzdítás is maradandó dokumentuma annak, hogyan tudta ő egyrészt serkenteni és segíteni a püspököket, a világegyházat abban, hogy megfogalmazza a hitét, másrészt pedig pápai tekintéllyel összefoglalni és erővel továbbadni azt.

A teljes interjú – amelyben Erdő Péter szól még a Szentatya apostoli utazásainak jelentőségéről, arról, hogy mit tett Benedek pápa a keresztények egységéért és a vallásközi párbeszédért, és mivel alapozta meg a következő szentatyának a tevékenységét, illetve az egyház jövőjét – az Új Ember február 27-én, szerdán megjelenő számában olvasható. Ebben a számban egy négy oldalas mellékletet is talál az olvasó a konklávén résztvevő bíborosokról.
/Magyar Kurír/

Ajánló:
XVI. Benedek pápa mellett 2013.02.28.

Erdő Péter bíboros részt vett az utolsó audiencián

Erdő Péter bíboros Rómába utazott, hogy XVI. Benedek pápai szolgálatának utolsó előtti napján részt vegyen XVI. Benedek nyilvános audienciáján – tájékoztatott az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye sajtószolgálata.

Nemzeti zászlót lobogtató magyar zarándokok nagyobb csoportja is köszöntötte utolsó általános audienciáján XVI. Benedek pápát február 27-én, szerdán délelőtt a római Szent Péter téren.
A magyarok a lengyel csoport mellett foglaltak helyet. A téren feltűnt a Pápai Gergely Egyetem zászlaja is, ahol magyar hallgatók is tanulnak. Középen, a kordonon belül mintegy ötvenezren voltak jelen, akik jegyet váltottak az eseményre. A tér külső karéjában további ezrek követték az eseményeket. A Szent Péter téren mintegy 200 ezren férnek el.
Esztergom–Budapesti Főegyházmegye sajtószolgálat/MTI/Magyar Kurír
**
Közép-Európa pápa jelöltjeként emlegetik a székely gyökerekkel rendelkező Erdő Péter bíborost.

Ajánló:
XVI. Benedek és Napóleon
XVI. Benedek 2013. febr. 26.
II. Alekszij orosz pátriárka Erdő Péternek

 

Mi történt a Vatikánban az elmúlt héten? - Római Riport

videó lejátszása

II. Alekszij orosz pátriárka Erdő Péternek

MEMENTO:
 II. Alekszij Moszkva és egész Oroszország pátriárkája 2007. június 14-15-én Moszkvában fogadta Erdő Péter bíborost, Magyarország prímását. A találkozó alkalmábal a bíboros az Orosz Ortodox Egyháznak Szent István-ereklyét ajándékozott.
Az ortodox-katolikus konzultációt, amelynek témája: „A társadalmi berendezkedésről, az emberi jogokról és az emberi méltóságról szóló egyházi tanítás antropológiai és etikai alapjai”. A konzultáción, melyet a Moszkvai Patriarchátus Külső Egyházi Kapcsolatok Osztálya, a római Hittani Kongregáció és az „Igazságosság és béke” pápai tanácsa szervezett, részt vett Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke.
„Ez az együttműködés éppen a keresztény gyökerű európai kontinensen rendkívül fontos, amit most sajnos elfelejtenek, sőt megcsúfolnak. Éppen Európában érezni különösen erősen azokat a kísérleteket, hogy a társadalomra kizárólagos szekuláris gondolkodásmódot és életmódot kényszerítsenek, a vallást pedig a társadalmi folyamatok szélére szorítsák” – nyilatkozta az Orosz Ortodox Egyház elöljárója.
II. Alekszij hangsúlyozta, hogy a két egyház közös álláspontja a globalizációról, a vallás társadalomi szerepéről, a személyiség jogairól és méltóságáról, a családi értékekről, a demográfia és a bioetika kérdéseiről gazdagítja az együttműködést. Ennek az együttműködésnek köszönhetően egyre gyakrabban sikerül megtalálni a hatékony közös tevékenység formáit, például az Orosz Ortodox és a Római Katolikus Egyház brüsszeli és strassbourgi európai képviseletének szintjén, valamint az ENSZ-ben.
A magyarországi ortodox-katolikus kapcsolatról szólva II. Alekszij pátriárka megjegyezte, hogy az országban testvéri jellegű a két egyház viszonya. A pátriárka különösen hangsúlyozta Erdő Péter szerepét a jó kapcsolatok fejlődésében: „Meg vagyok győződve arról, hogy e kapcsolatok előtt nagy jövő áll, figyelembe véve azt a tényt, hogy jelenleg Ön a Római Katolikus Egyház legfiatalabb bíborosa. Isten segítségét kívánom Önnek munkásságában.”
A találkozó végén Erdő Péter Szent István ereklyéjét adta át a pátriárkának. A bíboros megjegyezte, hogy az első magyar király, aki még az egyházszakadás előtti időben élt, az „egységes keresztény egyház szentje, akit szentté avatott a Konstantinápolyi Pátriárkátus is”. Erdő Péter hangsúlyozta, hogy István királyt tisztelettel övezik a „Moszkvai Pátriárkátus magyarországi ortodox egyházmegyéjében is”.
II. Alekszij pátriárka közölte, hogy az ereklyét a moszkvai Megváltó Krisztus székesegyházban fogják elhelyezni, abban a nagy ereklyetartóban, amelyet nem régen készítettek, és amely több szent ereklyéjét tartalmazza.
II. Alekszij Erdő Péter bíborosnak egy nyugati hagyomány szerint készült püspöki keresztet ajándékozott.