Székely autonómia skót segítséggel

Forrás: alfahir.hu

Az utóbbi időben állandósultak a magyarellenes megnyilvánulások Romániában – hangoztatta Kántor Zoltán. A budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője úgy vélekedett, választási év következik, és ilyenkor mindig kicsit intenzívebbek a magyarellenes megjegyzések, mert míg korábban félévente voltak a romániai magyarság számára kedvezőtlenebb megnyilvánulások, most mintha havonta születne ilyen kijelentés román részről.

Azt mondta, a két ország között, illetve a romániai magyarság és a román többség, az állam között kisebbségi kérdésekben feszültségek vannak, magyar részről a két ország közötti viszonyt ez meghatározza addig, míg az erdélyi magyar kisebbségi kérdést nem oldják meg megfelelő módon.
Kántor a román kormányfő harcias nyilatkozata után fejtette ki véleményét, miután a kapkodó Ponta újra előcibálta a magyar kártyát.

Hogy a helyzet valóban „fokozódik”, érzékelhető, hiszen a belpolitikai mélyrepülés egyre markánsabb, a magyar közösséget érintő történések pedig rossz emlékű időszakot idéznek. Az eddig csak zászló- és névtáblaháború sújtotta Háromszéken egy állami intézmény vezetője a törvényesség zászlaját lengetve példátlan módon alázza meg a magyar közösséget, a Hargita megyei Marosfőn újólag a székelyföldi románok megkülönböztetéséről, diszkriminálásáról, megtűrtségéről értekezik Hargita megye prefektusa. S hogy magyar ügyben a bukaresti külügyminisztérium ismételten eltúlozza reakcióit, Markó Béla is megerősíti, szerinte ugyanis Zákonyi Botond nyilatkozata kapcsán a tárca úgy viselkedik, mint a nyolcvanas, kilencvenes években, amikor minden kívülről érkező, a nemzeti kisebbségek helyzetét firtató véleményről azt tartották, hogy az ország belügyeibe való beavatkozást jelent.

Forog a régi lemez, avagy kísért a múlt. Hiszen nem lehet elégszer leírni, megkérdezni, miként lehet megtűrt egy többségi nemzet saját államában? Dohos, ócska és ostoba manipuláció zajlik újra, negyedszázaddal azután, hogy örökre elillantnak hittük a diktatúra retorikáját, miszerint Romániában a kisebbségi kérdés egyszer s mindenkorra megoldott.

Hogy tehát az erdélyi „magyar kisebbségi kérdést” – miként Kántor Zoltán most felveti – mikorra sikerül „megfelelő módon” megoldani, egyelőre tippelni sem lehet, hiszen újra dúl a magyarellenes csörte. És miközben építkezni kellene, válaszolgatni, magyarázkodni, érvelni kényszerülünk, választások közeledtével pedig tényleg ajánlott erősíteni tűrőképességünket. Így múlik tehát időnk, fogynak lassan szavaink is, csak azok az érzéketlen szélmalmok őrölnek rendületlenül.

Farkas Réka
Háromszék

Vincze Loránt az autonómiatörekvésekről

Forrás: rmdsz.ro

A MIÉRT Székelyföldi Konferencia második napján, október 18-án Vincze Loránt, a FUEN alelnöke, az RMDSZ külügyi titkára az autonómia kérdését járta körül főként különböző, Európában működő autonómia modellek példáján keresztül. Az interaktív előadást Kelemen Szilárd Péter, háromszéki fiatal tanácsos moderálta.

„Nincs két egyforma autonómia, egyetlen modell sem ültethető át teljes mértékben egy másik területen, viszont jó kiindulási pontnak tekinthető” – állapította meg a FUEN alelnöke. Vincze Loránt egy fejre állított piramis példájával illusztrálta az autonómiával kapcsolatos folyamatokat: „Az autonómiára megvolt az igény, a tömegbázis. Ez a fordított piramis legfelső része. Amikor megfogalmaztuk az autonómia-statútumot, beszűkítettük és csatornáztuk az autonómiáról szóló beszélgetést, a tervezet révén keretet teremtettünk. Ez a fordított piramis közepe. És végül az alsó része, a legszűkebb része a társadalmi konszenzus lesz, párbeszédet kell kezdeményezni és megegyezést kell kötni a román közvéleménnyel és a politikummal. Nagyon pontosan meg kell határozni, mit értünk autonómia alatt, mert ha mi sem tudjuk megfogalmazni, akkor annak a piramisnak sosem lesz olyan stabilitása, amely biztosítaná a társadalmi konszenzus elérését. A romániai elnökválasztási kampány jó alkalmat jelent a párbeszéd elindítására. Kelemen Hunor elnökjelölt a közösség hangja a románság felé, de ugyanakkor az autonómia hiteles hangja is” – tette hozzá.


Az RMDSZ külügyi titkára a továbbiakban európai modellek bemutatásával szemléltette az autonómia lehetséges változatait, mint például a területi autonómia, amely Dél-Tirol sajátossága, vagy a személyelvű autonómia, ami a finnországi svéd közösségre jellemző. Vincze Lóránt FUEN elnök a dél-tiroli autonómiatörekvés sikerességét három tényezőben látja: „Első szempont a saját identitás megőrzésének akarata. Erre hivatkozva kérte az autonómiát a dél-tiroli németajkú közösség. A második fontos aspektus a politikai egység. Alternatív politikai szervezetek nem jöttek létre az autonómia előtt, csak ezután lett színesebben a politikai paletta. A harmadik tényező az anyaország hozzáállása az autonómia kérdésköréhez, Ausztria fellépése Dél-Tirol mellet a nemzetközi porondon”.

Az RMDSZ külügyi titkára felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy egyáltalán nem mellékes, sőt meghatározó eleme az autonómiaharcnak, hogy hogyan tálaljuk a kérdést, és hogyan győzzük meg a román társadalmat, főképp a véleményformálókat az autonómia létjogosultságáról. „A közvéleményben kell változásnak bekövetkeznie, és ez a véleményformálók meggyőzésével történhet, mert általuk növekedhet az autonómiát elfogadók aránya a többségi társadalomban „ – summázta Vincze Loránt.

Közlemény

Össztűz az RMDSZ autonómiatervezetére

Román politikusok és elemzők szinte kivétel nélkül bírálták és elutasították az RMDSZ által csütörtökön közvitára bocsátott, a Székelyföld területi autonómiáját célzó törvénytervezetet. Beigazolódott tehát Kelemen Hunor RMDSZ-elnök jóslata, miszerint heves, olykor hisztérikus viták fogják övezni a statútumot.

Victor Ponta kormányfő, az RMDSZ-szel koalícióban lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke pénteken leszögezte, nem támogatja a Hargita, Kovászna és Maros megyei településeket magába foglaló, többségében magyarok lakta autonóm régió kialakítását, a kezdeményezést pedig a novemberi államfőválasztáson induló Kelemen kampányfogásának nevezte.
A miniszterelnök az Adevărul napilap online kiadásának adott interjúban elmondta: a kezdeményezők is tudják, hogy sem a PSD, sem a többi román párt nem támogatja a statútumot. „Nem szabad elindulni olyan lejtőn, amely viszályt, széthúzást eredményez. Támogatom a decentralizációt, azt, hogy a helyi választottak több hatáskört kapjanak, de van egy határ, amit egyetlen román párt sem lép túl” – jelentette ki Ponta, aki a székely autonómiával szembeni érvként sorakoztatta fel Nagyszeben német nemzetiségű polgármesterének hasonlóképpen elutasító álláspontját is.
Klaus Johannis, az ellenzéki román jobboldal államfőjelöltje még a törvénytervezet közzététele előtt egyértelművé tette, nem ért egyet azzal, hogy etnikai alapon húzzák meg valamely régió határait. Johannis hozzátette, az országnak szüksége van a régiók kialakítására, ám ezt szerinte közigazgatási, az érintett entitások gazdasági fejlődését szolgáló szempontok alapján kell végrehajtani.
Mircea Geoană PSD-s szenátor, volt külügyminiszter úgy nyilatkozott, „méltánytalan, irreális és elfogadhatatlan” az RMDSZ célja, az autonómia hangoztatásával pedig elszigetelődését kockáztatja az alakulat a román és a nemzetközi politikai színtéren egyaránt.
Ciprian Dobre Maros megyei tanácselnök primitívnek, kabaréba illőnek, Horia Grama, a román kormánypárt Kovászna megyei elnöke pedig alkotmányellenesnek nevezte a dokumentumot, amelyet meggyőződésük szerint nem fog elfogadni a bukaresti parlament.
Dorin Florea, a statútumban a székely autonóm régió központjának javasolt Marosvásárhely demokrata polgármestere azzal vádolta az RMDSZ vezetőit, hogy az elmúlt húsz évben csak gyűlöletet szítottak románok és magyarok között, és a szerinte alkotmány- és Európa-ellenes tervezettel is ezt folytatják.
Párttársa, Vasile Blaga, a jobbközép Demokrata Liberális Párt (PDL) elnöke kijelentette: a kezdeményezés szélsőséges nézőpontot tükröz, és ugyanannyi önrendelkezés jár a székelyföldi megyéknek, mint a Kárpátokon túli régióknak. Monica Macovei volt igazságügy-miniszter – aki korábban úgy vélekedett: az RMDSZ Oroszország érdekeit szolgálja a magyar önrendelkezés erőltetésével – ugyancsak az államfő-választási kampánynak tudta be a törvénytervezet közzétételét, amely szerinte politikai válságot gerjeszthet Romániában.
Az ország szétszabdalásával kísérletező, szeparatista akciónak nevezte a tervezetet a nemrég a PSD-ből éppen az RMDSZ-szel való közös kormányzás miatti tiltakozásként kilépett Bogdan Diaconu parlamenti képviselő. Az Egyesült Románia néven pártot alapított, szélsőségesen magyarellenes politikus az európai szeparatista mozgalmakat, Orbán Viktor magyar kormányfőt és Vlagyimir Putyin orosz elnököt láttatta a kezdeményezés mögött, amely miatt szerinte be kellene tiltani az RMDSZ-t.
Még a mértéktartó, higgadt elemzők is kitámadták az RMDSZ-t a statútum miatt, amelynek közzétételét a bukaresti média a skóciai elszakadási törekvésekkel, a függetlenségről rendezett népszavazással hozta összefüggésbe.
Ion Cristoiu, az Evenimentul Zilei napilap publicistája szerint az autonómia tematizálásával a magyar alakulat szavazatokra vadászik, és egyetlen célja a hatalmon maradás. Alexandru Cumpănaşu politikai elemző provokációnak nevezte a törvénytervezetet, amelynek kidolgozásával az RMDSZ szerinte bevonult a szélsőséges pártok sorába.

Bővebben:
http://www.szekelyhon.ro/vilag/ossztuz-az-rmdsz-autonomiatervezetere

Egy tisztességes román, aki Gherman

Ahol a sürgősségi rendeleteket hozzák

Az autonómia és a régiósítás megfér az egységes nemzetállam gondolatával

Ha holnap a Hivatalos Közlönyben megjelenik, hogy létrejött egy új község, arra a községre a 2001. április 23-ai 215-ös törvény fog vonatkozni – tudni akarod, hogy mi áll az 1. cikkelyben? „Jelen törvény a helyi autonómia általános keretét, valamint a helyi közigazgatás hatóságainak szervezetét és működését szabályozza.”

Nézzük meg a 2. cikkely 1. bekezdését: „A közigazgatási-területi egységek közigazgatása a helyi autonómia, a közszolgáltatások decentralizálása, a helyi közigazgatás hatóságainak választhatósága, törvényessége és a polgárok a különleges érdeklődésre számot tartó helyi ügyekkel kapcsolatos megkérdezésének elvei alapján szerveződik meg és működik.”

Aztán a 2. bekezdésben ez áll: „Az elvek alkalmazása nem sértheti Románia egységes és oszthatatlan nemzetállami jellegét.”

Még tovább, a 3. bekezdésben: „Helyi autonómia alatt a helyi közigazgatás hatóságainak azon joga és effektív képessége érthető, hogy az általuk képviselt helyi közösségek nevében és érdekében megoldják és kezeljék a közügyeket, a törvény keretein belül.”
4. cikkely: „A helyi autonómia csak közigazgatási és pénzügyi, a törvény keretein belül.”

Oké – és ha lesznek majd régiók? Ezek szintén közigazgatási-területi egységek lesznek, szintén az – ezúttal regionális – autonómia elvei alapján kell majd működniük: és mindezen területi és autonómiaelemek tiszteletben tartásával semmilyen módon nem sérül majd Románia egységes és oszthatatlan nemzetállami jellege, mint ahogy a helyi hatóságok sem sértik azt. Mindezeket azért mondom, mert a bukaresti tévékkel nagyon elszaladt a ló: hol azt mondják, hogy szétesik Románia, hol azt, hogy Putyin elküldte embereit, hogy elszakítsák Erdélyt, hol azt, hogy… Mindenféle hülyeséget: gyakorlatilag ők ott, a fővárosban kérdőjelezik meg a nemzeti egységet, nem Székelyföldön, nem Er­délyben vagy Dobrudzsában. (Miközben Romániában vannak az autonómiát egyértelműen rögzítő törvények – a helyi autonómiától az egyetemiig, s miközben a kormányon lévők úgy tíz éve elismerik, hogy muszáj végrehajtani a régiósítást.)

A – helyi vagy regionális – közigazgatás gyakorlatilag mindig is autonóm alapokon és igen, többek között területi elven is működött.
Végső soron mit jelent a regionális autonómia?

Elsősorban, ahogy az a 2001/215-ös törvényben is szerepel, „a hatóságok jogát és effektív képességét arra, hogy az általuk képviselt közösségek nevében és érdekében megoldják és kezeljék a közügyeket”.

Másodsorban ez a periféria nyereségessé tételének egyik módja – minden szempontból. Konkrétan: jelenleg a – helyi vagy regionális – fejlesztési politikákhoz Bukarestnek muszáj beleegyezését adnia.

Năstase „épít nekünk” sportcsarnokokat, Dragnea „ad nekünk” pénzt vagy Udrea „csinál nekünk” libegőket. A közösségek talán másra vágynának: talán egy sportcsarnok helyett jobb lett volna egy terményraktár, hogy a parasztok krumplija ne maradjon a földeken.
Talán a politikában kevesebb botrány és kevesebb zsarolás lenne, ha többé nem Dragnea osztogatná a pénzt, hanem a közösségek közvetlenül kezelnék saját adóikat és járulékaikat.

Lehet, hogy Udrea asszony szerepe az kellett volna legyen, hogy átlássa az idegenforgalomra vonatkozó makropolitikát, és nem Câmpinán kellett volna uszodáknál pántlikákat vagdosnia.
Ha decentralizálták volna Romániát, sok ostobaság nem történt volna meg.

El ne felejtsem: a hírcsatornák azt dörögték, hogy az RMDSZ elnököt akar Székelyföld élére: valójában egyes egységes és nemzeti és mit tudom még, milyen államokban a régió vezetőjét elnöknek nevezik: például Olaszországban, ahonnan az RMDSZ a dél-tiroli modellt vette.

Lengyelország­ban, egy másik egységes és nemzeti és stb. államban a régió vezetőjét vajdának hívják – na, próbáld csak meg azt mondani, hogy vajdát akarsz Erdély régióba vagy Moldva régióba, mert azonnal Kolozsvárra vagy Jászvásárra költözik a Honvédelmi Minisztérium…

Szerintem a kormányzói intézmény jobb: van ilyen a Deltában, a Zsil völgyében, Erdélyben ezeréves hagyománya van…

De a román politikusnak vagy nincs semmilyen – szakmai, kulturális, erkölcsi – képesítése, vagy semmi érdeke nem fűződik annak megértéséhez, hogy a helyi vagy regionális autonómia nem jelenti az ország feldarabolását. Az itteni politikus számára hasznosabb, ha ki van téve a központi főnökök kényének-kedvének – így elfedheti az előbb említett képességek hiányát: csak el kell fogadnia a beosztott szerepét, és talán egy szép napon ő lesz a Központban: teljhatalommal, limuzinnal és titkárnővel, tisztelten és rettegetten, akire igazi legendaként gondolnak otthoni tanyáján.

Ez a politikus egy másik nagy gondját is megoldja: nem baj, ha nincs elképzelése Romániáról – azért bekerülhet helyi tanácsosi programmal a parlamentbe, és ahelyett, hogy lényegi dolgoknál asszisztálna, iskolák kimeszelése vagy kórházi ablakok kicserélése után vághat át ünnepi szalagokat.

A román politikus e tekintetben a szeparatizmus pólusa
A Központé az ország többi részével szemben, az országé az Európai Unióval szemben – és a nemzetellenes politika gerjesztője: mert nemzetellenes évtizedekig elutasítani egy ország korszerűsítését, nemzetellenes a választási kampányokban a 25 százaléknyi román analfabétára számítani, nemzetellenes Romániát egy korrupt rendszerrel behálózni, ahol párttagkönyv nélkül még takarítónő sem lehetsz a Hidroelektrikánál…

Másrészt a regionális autonómia nem tejjel-mézzel folyó Kánaán: senki sem szavatolja a korrupció vagy a munkanélküliség eltűnését, de – és ez a legfontosabb – ezek a hiányosságok már nem képeznek önálló rendszert, és a közösség könnyebben kijavíthatja őket.

Egyes régiókban jobb lesz az élet, másokban rosszabb – de mindenképp jobb a mostani egységes szegénységnél. Egyes régiókban a számítástechnika fog fejlődni, másokban kukoricát termesztenek majd – de egy egészséges gazdaság számítástechnikából és kukoricából is áll, tehát nem kellene attól megijedni, hogy nem fog az egész ország irodában ülni.

Tudom, egyesek szidnak az írásaimért és gondolataimért, de tizenöt évvel ezelőtt minden politikus azért gyalázott, mert régiósítást akartam – most ők is akarják, de fogalmuk sincs, hogyan valósítsák meg.

És azt is tudom, hogy ez a régiósítás hamarosan feltétel lesz (ezért sem mondok többet), és amikor az állam elég okos majd ahhoz, hogy közelebb hozza magához a polgárokat, amikor megérti, hogy ezt az országot azok az állampolgárok viszik vállukon, akik sorban állnak, hogy befizessék adójukat, nem pedig a több száz milliós adósságoktól megszabadított külföldi cégek, amikor a forrásokra úgy tekint, mint a jövő biztosítékára és nem úgy, mint egy autóbuszon talált pénztárcára, akkor ez az egységes és nemzeti (és nevezd még, ahogy akarod) állam egyenlő partnered lesz, nem pedig azoknak a politikai komisszároknak a kiszolgálója, akik habzó szájjal hőzöngenek a nemzeti egységről.

Sabin Gherman
Háromszék / Vocea Transilvaniei

Marosvásárhely lesz az autonómia központ

Forrás: huppa.hu

Marosvásárhely lenne a területileg autonóm Székelyföld központja, Csíkszeredában lenne a pénzügyi központ (Regionális Adóhivatal), Sepsiszentgyörgyön lenne a regionális tanács, és Székelyudvarhelynek is jutnának hatáskörök.

Mindez tegnap derült ki, amikor az RMDSZ elnöke bemutatta az MPP-vel közösen kidolgozott autonómiatervezetet. Kelemen Hunor elmondta, a statútum preambulumában hivatkoznak az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatra, az érvényben lévő EU-s szerződésekre, és nemzetközi kisebbségekre vonatkozó szerződésekre is.

A dokumentumot ismertetve kijelentette, Székelyföld régió három megyéből állna, amelynek polgárai teljes mértékben egyenlőek és minden közösség jogai tiszteletben vannak tartva.

Kelemen Hunor szerint, a régiós tanács átvenné a hatáskörök egy részét a kormánytól és a kétnyelvűség is fontos szerepet kapna a régióban.

MTI

A székelyföldi autonómia nem lesz egyszerű

Forrás: rmdsz.ro

A jelenlegi Maros, Hargita és Kovászna megyékből állna a Székelyföld Autonóm Régió, az ezt leíró törvénytervezetet csütörtökön ismertette Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Kolozsváron. A politikus szerint a statútumot a jelenleg hatályos román alkotmány keretei között nem lehet elfogadni, ezért a szövetség új alkotmány kidolgozását is javasolja majd. A tervezetet az RMDSZ honlapján hozták nyilvánosságra, és közvitára bocsájtották.

Azért kell először a román közvéleménnyel lefolytatni a közvitát, hogy az autonómiával kapcsolatos sztereotípiákat sikerüljön leépíteni, e nélkül szinte lehetetlen továbblépni – magyarázta Kelemen Hunor a Duna Televízió Közbeszéd című pénteki műsorában. Ezt alátámasztva felidézte: a kulturális autonómiáról szóló törvénytervezet évek óta a parlament előtt hever, mert nem sikerült hozzá megszerezni a többséget. Éppen ezért a román politikai pártok képviselőivel való párbeszédet a közvita után kell elkezdeni, mert ha érzik, hogy a tervezethez vannak partnerek a román civil társadalomból és az akadémiai szférából, illetve tapasztalják, hogy a román társadalomban már nem kelt elutasítást a kérdés, akkor könnyebben lehet velük egyeztetni – állapította meg az RMDSZ elnöke.

Ez nem lesz egyszerű – ismerte el hozzátéve ugyanakkor, hogy alaptalanul félnek, mert Románia stabilabb, erősebb lenne, ha rendezné a többség-kisebbség viszonyát, hisz az RMDSZ tervezete egy működő európai modell alapján készült. Kelemen Hunor úgy vélte, a novemberi elnökválasztási kampány utáni időszakban lehet majd racionálisabb vitát folytatni, így néhány hónapra szükség lesz a közvita lezajlására, azt követően lehet majd benyújtani a tervezetet a parlament elé. Cáfolta ugyanakkor, hogy kampánycélokat szolgálna a mostani nyilvánosságra hozás időzítése.

Az RMDSZ elnöke szerint a román alkotmánybíróság januári döntése miatt – amelyben alkotmányellenesnek találta a decentralizációs jogszabályt – egy olyan tervezet, amely jogi személyiséggel felruházott, regionális területi autonómiát ír elő, a jelenlegi alkotmányba nem illeszthető be. Románia olyan furcsa helyzetben van, hogy az alkotmánybíróság olyan döntéseket hozhat, amelyek az alkotmányossági kereteket meghaladják; a valós decentralizációhoz és területi közigazgatási átszervezéshez ezért új alkotmányra van szükség – emelte ki.

Kelemen Hunor nem értett egyet azokkal a bírálatokkal, melyek szerint az RMDSZ programjában azóta erősödött fel az autonómiatörekvés, amióta Izsák Balázsék elindították a autonómiamozgalmat. Emlékeztetett: az RMDSZ 1993 óta foglalkozik a kérdéssel, a mostani a hetedik autonómiatervezetük. Nyomatékosította, hogy a bírálóknak nem az ő személyéről és pártjáról kellene megnyilvánulniuk, hanem a törvénytervezetről, amelyről egyébként az első beszélgetést egy fórumon tartják Bukarestben, és szervezés alatt áll egy akadémiai szintű vita is egy fővárosi egyetemen.

hirado.hu / Duna Tv Közbeszéd

A pópák irányította román struccpolitika

Forrás: marosvasarhelyiradio.ro

Alkotmányellenes, anakronisztikus és nosztalgikus Székelyföld autonómiája – véli a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma az RMDSZ tegnap bemutatott tervezete kapcsán, és elutasítják a párbeszédet a témában.

A fórum vezetősége kijelentette: a romániai magyaroknak valamennyi alkotmányos jog a rendelkezésükre áll, és azok, akiknek pozitív diszkriminációra van szükségük identitásuk, nyelvük és kultúrájuk megőrzése érdekében a Kovászna, Hargita és Maros megyei románok. A székelyföldi megyékben élő mintegy 400 ezer romántól senki nem kérdezte meg, hogy akarnak-e vagy sem területi autonómiát – véli a civil fórum.

marosvasarhelyiradio.ro

A dél-tiroli autonómiát veszi alapul az RMDSZ-modell

Forrás: rmdsz.ro

A jelenlegi Maros, Hargita és Kovászna megyékből állna a Székelyföld Autonóm Régió, az ezt leíró törvénytervezetet csütörtökön ismertette Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Kolozsváron. A politikus szerint a statútumot a jelenleg hatályos román alkotmány keretei között nem lehet elfogadni, ezért a szövetség új alkotmány kidolgozását is javasolja majd. A tervezetet az RMDSZ honlapján hozták nyilvánosságra, és közvitára bocsájtják.

Ez jobb. Ez egy működő modell – válaszolta Kelemen Hunor arra a kérdésre, hogy miért volt szükség egy újabb autonómiatervezetre, amikor már létezik egy, a parlament elé beterjesztett statútum. A csütörtökön bemutatott tervezet a dél-tiroli autonómiát, tehát egy létező, működő modellt vesz alapul.

Fontos volt, hogy egy olyan modellt találjunk, amely nem szélsőséges, amely az állam egységét nem sérti, és nehezen vagy egyáltalán nem értelmezhető, ha valaki komolyan és nem rosszindulatúan áll hozzá, hogy szakadár mozgalom vagy állam az államban típusú megoldást jelentene, tehát egy európai uniós modell – magyarázta az RMDSZ elnöke.

A székelyföldi autonóm régió Maros, Hargita és Kovászna megyéből állna, a jelenlegi megyerendszert is megtartva. Fővárosa Marosvásárhely lenne, a Regionális Tanács székhelye Székelyudvarhelyen, az adó- és pénzügyi hivatalok központja Csíkszeredában, a többi végrehajtó szerv pedig Sepsiszentgyörgyön működne.

Nem azt akarjuk, hogy az állam megszűnjön, hanem azt, hogy a döntések nagy többsége, amely a közösség életében fontos, helyi szinten szülessen meg, ne legyen kiszolgáltatva távoli, sokszor elérhetetlennek tűnő intézményeknek és fővárosoknak – tette egyértelművé Kelemen Hunor.

Szerinte párbeszédet kell folytatni a román társadalommal, és meg kell győzni őket arról, hogy a területi autonómia nem veszélyes, szakadár törekvés, hiszen – mint mondta – azok az európai országok, amelyeknek sikerült rendezniük viszonyukat a nemzeti kisebbségeikkel, erősebbé váltak. Az RMDSZ olyan konferenciákat tervez román politikusok és szakértők bevonásával, amelyek segítenek eloszlatni a magyar autonómiaigénnyel kapcsolatos félelmeket.

hirado.hu / Duna Tv, Híradó

Az RMDSZ a román társadalommal kíván vitát folytatni az autonómiáról

Az RMDSZ a román társadalommal és nem a politikai pártokkal kíván vitát folytatni a Székelyföld területi autonómiájáról – jelentette ki Kelemen Hunor csütörtökön Sepsiszentgyörgyön, sajtóreggeli keretében.

 

Antal Árpád, Kelemen Hunor és Tamás Sándor (fotó: Lévai Barna)

Nem titkos társaság vagyunk, azonban az autonómia statútum megalkotása a tervezettnél hosszabb időt vett fel. Egy évvel ezelőtt kiderült, hogy nem egy-két hetes munkáról van szó. Az, hogy hogyan szivárgott ki a román sajtóba máig is tisztázatlan, de az ott megjelent változathoz képest csak alig módosítottunk – jelentette ki Kelemen Hunor csütörtökön Sepsiszentgyörgyön.
Csütörtökön délután Kolozsváron hivatalosan is közvitára bocsátják a dokumentumot. Azonban ezt megelőzően nyilatkozott Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ elnöke, hangsúlyozva, hogy a román társadalmat kell megszólítaniuk Székelyföld területi autonómiájának ügyében és semmiképp nem a politikai pártokat, hiszen abból indulnak ki, hogy politikai pártok nem vállalnak be olyasmit, amit szavazóik nem támogatnak. A román társadalom tévhitei idővel eloszlathatók nagy összefogással. Ennek előkészítéséhez és moderálásához már vannak román partnereik is – mutatott rá. Ha a társadalomnak ebben az ügyben nagyobb toleranciája alakul ki, akkor sokkal nyitottabban viszonyulnak és a politikusok is elfogadhatnak olyan tervezetet, ami nem üti ki a társadalom biztosítékát.
Kelemen Hunor elmondta, a dokumentumot már lefordították angolra és átadják a diplomáciai testületeknek, illetve Brüsszelben az Európai Néppárt politikusait is tájékoztatják a tervezetről.
Ami az autonómia-statútum bemutatásának időzítését illeti – az RMDSZ elnöke szerint – nem kampányfogásnak szánták, hiszen most készült el a tervezet, ráadásul az is véletlenszerű, hogy épp a skóciai népszavazással esik egybe.
A sajtóval való találkozón jelenlevő Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke felhívta a figyelmet, hogy bármit tesznek, azonnal kampányfogásként könyvelik el, de ebben az országban minden évben kampány van, idén kétszer is. Most is kampány van, aztán jövőben kezdődnek a helyhatósági-, majd a parlamenti választások kampánya. Leszögezte, meggyőződése: nem kampányról kampányra, hanem ügyről ügyre kellene haladni.
A sajtóreggelin részt vevő Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere hozzátette, azt tekintik célnak, hogy a közvita csökkentse a román társadalomban meglévő ellenérzéseket az autonómiával szemben. „Ha a társadalomnak nem 99 százaléka, hanem csak 85 százaléka ellenzi az autonómiát, akkor a román politikusok is úgy érezhetik, hogy kisebb kockázatot vállalnak, ha foglalkoznak a kérdéssel” – érvelt a székelyföldi autonómiamozgalom egyik hangadójának tekintett RMDSZ-es politikus.
Kelemen Hunor elmondta, hogy az RMDSZ tervezetét, mely a sikeresen működő dél-tiroli autonómiamodell székelyföldi adaptációja, a szövetség szakpolitikusai készítették és az MPP-vel egyeztettek, de ezen kívül senkinek nincs köze hozzá.  Az azonban kétségtelen, hogy a viták nyomán módosulni fog a tervezet. A közvita idején szakmai és lakossági fórumokat is szerveznek, de online lehetőséget is biztosítanak majd azok számára, akik módosító javaslatokat tenni – összegezett Kelemen Hunor.

erdely ma