Szeptember 7-9. a világ vallási vezetői együtt imádkoznak a békéért Antwerpenben

Szeptember 7. és 9. között Antwerpenben találkoznak egymással a világ vallási vezetői, valamint a politikai és a kulturális élet neves képviselői.

Az Emberek és Kultúrák Nemzetközi Találkozója elnevezésű rendezvényt idén 28. alkalommal szervezik meg. II. János Pál pápa 1986-ban Assisibe hívta a vallások vezetőit, hogy együtt imádkozzanak, és közösen tanúsítsák a világ előtt: Isten neve a béke, minden vallás mélyén a békevágy rejlik. A Szent Egyed közösség attól kezdve minden évben találkozásra hívja a vallási vezetőket, akik közül idén több mint háromszázan vesznek részt a béketalálkozón. Különleges alkalom ez egy olyan időszakban, amikor a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Kelet-Európában is fegyveres konfliktusok dúlnak, amikor a súlyos humanitárius válsághelyzetek következtében tömegek menekülnek Európa felé. A találkozók egyik rendszeresen visszatérő vendége volt Mar Gregoriosz Ibrahim szír ortodox püspök (a fenti fényképen a béke lángját gyújtja meg), akit tavaly április 22-én emberrablók ejtettek túszul Szíriában, és akiről azóta sem érkezett hír.


A béketalálkozó szeptember 7-én délelőtt 10 órakor szentmisével veszi kezdetét, amelyen a hívek között részt vesznek a többi keresztény felekezet képviselői is. Délután öt órakor a városi színházban tartják az ünnepélyes megnyitót: felszólal Antwerpen püspöke; a város polgármestere; Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke; Andrea Riccardi, a Szent Egyed közösség alapítója és Zygmunt Bauman lengyel író. Ezt követően egy különleges tanúságtételt hallgathatnak meg a résztvevők: Vian Dakhilét, aki az Irakban jelenleg üldözött jazidi kisebbség tagja, egyben iraki parlamenti képviselő is. Tanúságtételét követően a vallásokról mint a béke műhelyeiről beszél II. Ignatius Aphrem, Antiochia és egész Kelet szír ortodox pátriárkája, Abraham Skorka argentin rabbi és az Egyiptomi Arab Köztársaság főmuftija.


Szeptember 8–9-én kerekasztal-beszélgetésekkel folytatódik a találkozó, melyek során korunk aktuális problémáit vizsgálják a vallások szemszögéből. Szó lesz korunk vértanúiról, a muszlimok és keresztények viszonyáról, a gazdaságról a béke szolgálatában, a szegénység elleni küzdelemről. A legtragikusabb sorsú országoknak külön alkalmat szenteltek a szervezők: az Irakról szóló beszélgetésen részt vesz Sako bagdadi káld pátriárka, Dakhil jazidi parlamenti képviselő, a kurd vallásügyi miniszter, továbbá iraki, kurdisztáni helyi szervezetek vezetői is.


A találkozó végén minden vallás és minden keresztény felekezet a saját szertartása szerint különböző helyszíneken imádkozik a békéért, majd összegyűlnek a közös, ünnepélyes szertartásra: aláírják a közösen megfogalmazott nyilatkozatot a békéért, és meggyújtják a béke lángjait.

Magyar Kurír
(tzs)

Pünkösdi békeima a Vatikánban

A katolikus egyházfő, valamint az izraeli és a palesztin elnökök békére való felhívásával zárult a Ferenc pápa által kezdeményezett békeima vasárnap este a vatikáni kertekben, ahol keresztények, zsidók és muzulmánok imádkoztak a békéért. Az MTI tudósítását olvashatják.

A békeima első felében héber, angol és arab nyelvű imádságok követték egymást. Ezeket Ferenc pápa, Simon Peresz és Mahmúd Abbász a vatikáni kertekben egymás mellett ülve hallgatták.
Az imákat a keresztény, a zsidó és a muzulmán delegációk tagjai mondták el. A héber imádságot David Rosen rabbi, a Vallásközi Konzultáció Nemzetközi Zsidó Bizottságának elnöke zárta le. Az angolul szóló keresztény imádságot I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka kezdte el mondani. Az arab ima elején Szent Ferenc egyik békehimnuszát idézték.
A Szentföld békéjéért való imádság végén a Szentatya, majd az izraeli és a palesztin elnök is beszédet mondtak.
Az elsőként, olaszul beszélő Ferenc pápa szerint „a békéhez nagyobb bátorság kell, mint a háborúhoz”. Kijelentette: a Szentföldért mondott imádság előrelépés azon az úton, amely az egységet a megosztottság elé helyezi.
„A világot elődeinktől örökségbe, gyermekeinktől pedig kölcsön kaptunk. Fiaink belefáradtak a háborúkba, és arra vágynak, hogy megpillantsák a béke hajnalát. A békével azoknak a fiataljainknak is tartozunk, akik éppen a békéért haltak meg” – mondta Ferenc pápa, majd hangsúlyozta: a béke ugyan többször is közelinek tűnt, mégsem valósult meg. Ezért szükség van az imára, hogy a „félelem bizalommá, a feszültség megbocsátássá, a fegyverek a béke eszközeivé változzanak. Csakis Isten tudja lefegyverezni a nyelveket és kezeket, hogy soha többé ne legyen háború, megosztottság és gyűlölet!”
Simon Peresz izraeli államfő héber és angol nyelvű beszédében kijelentette: a békét nem könnyű elérni, de az izraeli és a palesztin szülőknek is kötelessége, hogy békét teremtsenek gyermekeiknek, még ha ez áldozatokat és kompromisszumokat is követel. Az izraeli elnök hangsúlyozta, hogy Ferenc pápának a békeimára való felszólítása ösztönző erőként hatott és „megérintette a szíveket”. „Soha többé háborút!” – mondta az izraeli elnök, arra emlékezve, hogy kilenc éves kora óta tudja, mi az a háború.
Mahmúd Abbász palesztin elnök olyan békét kért, amely igazságot, méltó életkörülményeket, szabadságot és független palesztin államot biztosít. „Legyen vége a palesztin nép szenvedéseinek, és a Szentföld legyen biztonságos föld mindenki számára” – fogalmazta meg kívánságát a palesztin elnök.
Ferenc pápa és a két elnök egyaránt a béke szóval zárták beszédüket, amelyet olaszul, héberül és arabul is elismételtek.
A beszédeket követően Ferenc pápa, Simon Peresz és Mahmúd Abbász a vatikáni kertekben elültettek egy olajfát, majd az imádság helyszínével szomszédos épületbe, a IV. Pius-házba mentek, ahol zárt ajtók mögött tanácskoztak. A találkozón részt vett I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka is.
Videó: Bonum TV, CTV
Fotó: ANSA
Magyar Kurír