Megújult a Szent Kereszt templom

„A Szent Kereszt jele által, oltalmazd népedet, Urunk” – olvasható a boltozat homlokán. Szereda nevét a szerda napi vásáros helyéről kapta. A 14. század végétől a csíksomolyói Szent Péter és Pál plébániához tartozott, mint leányegyház. Az előző templom Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt gótikus kápolna volt, ahol még 1721-ben és 1744-ben kánoni vizitációt tartottak (Főtér, Megyeháza és Sapientia ET szögében). 

Csíkot látogatva Sztoyka Zsigmond Antal püspök jónak látta, hogy Csíkszeredát önálló plébániává tegye. 1751 januárjában megszervezte a Szent Kereszt egyházközséget és július 16-án kinevezte az első plébánost. Ő hozzá is kezdett a barokk stílusú templom és a szolgálati lakások építéséhez „a város lakott részétől nyugatra, egy sík, száraz és tűztől védett területen”. A templom 1758-ban elkészült, amit a déli bejáratánál örökítettek meg. Az egyházközség fenntartója (patrónusa) a város volt a 19. század végéig.

Három oltár díszítette a templomot. Középen a barokk stílű főoltár, a Szent Kereszt tiszteletére különös technikával készült: feszület, golgotai domborítás és festmény. A központi kép két oldalán a Stabat Mater és Szent János apostol festett szobra áll. Az oltár felső képe az utolsó vacsorát ábrázolja. Erdélyben hasonló oltár Abafáján (Szászrégen filiája) található, amit Schuchbauer Antal kolozsvári szobrász készített.

A két mellékoltárt a templomhajó és szentély találkozásánál alakították ki. Szűz Mária és a Kereszthordozó Jézus képe ékesítette a 19. század végéig. Akkor a festményeket Mária és Jézus Szíve szobrokkal cserélték ki. A barokk oltárral egykorú a szószék. A hangvető tetején fából faragott, két fiókáját tápláló pelikánnal. A szószék mellvédjét középen az ítélő Krisztus, két oldalt a négy evangélista olajképe díszíti. A lenvászonra festett régi képek, valószínű a Sarlós Boldogasszony kápolna oltárához tartóztak.

A templom északi oldalához 1771-ben Unger József kápolnát építtetett Nepomuki Szent János tiszteletére. Lukács János kereskedő és felesége Mánya Sára a kápolnát kifestette és felszerelte. 1784-ben a kápolnát és templomot Batthyány Ignác püspök szentelte fel. Ennek emléke a 12 szentelési kereszt, amit a buzgó hívek 1859-ben lemeszeltek, akár csak a márványutánzatú színes oltárt fehérre festették. A templom jelenlegi orgonáját 1902-ben Klink Sándor építette. 1958-ban Boda József javította.

A templom északi udvarán állt a vele egykorú kántortanítói és harangozói lak. Az előbbi végében működött hajdan a plébániai iskola. Az iskola emlékét őrizte a 20. század elején megszüntetett Iskola nevű sikátor. A szolgálati lakások boronafából épültek, zsindellyel és deszkával fedve, amelyek 1916. évi román betöréskor porrá égtek, csak a kifosztott és meggyalázott templom várta haza szétszéledt híveit. 1924-ben „a hívek, az egész város közönsége Hőnig Frigyes aradi cégétől 3 új harangot hozatott: 1.) „A Szt. Kereszt tiszteletére” – 271 ¹/₅ kilós – 2.) „Szűz Mária tiszteletére” 140 kilós, 3.) „Szt. Antal tiszteletére” 51 kilós súlyú. A harangszentelési szertartás húsvét másodnapján április 21-én d. e. volt.”  

Ft. Merza István plébános 1928-ban megszervezte a plébánia építését, amihez június 19-én hozzáfogtak és november 24-re befejezték. A plébános ekkor áthelyezését kérte Szászrégenbe, ami meg is történt.

A csíkszeredai Szent Kereszt templom

Nagy Lajos király uralkodása alatt, 1350 körül létesült Csík szék új vásáros helye, Szereda. 1751 előtt, mint leányegyház a csíksomolyói Szent Péter és Pál plébániához tartozott. A 14. század végén épült kápolnája, Sarlós Boldogasszony tiszteletére (július 2.). Egyházi szokás volt, hogy közeli templom Ebből következik, hogy a csíkszeredai Sarlós Boldogasszony kápolna már 1442 előtt létezett, mivel Csíksomlyóra letelepített ferencesek 1442 és 1448 között újraépített kolostort és templomát Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. Csík vásáros tere és települése, még ha kicsi is, kápolnával rendelkezett. Az erdélyi  püspökség visszaállítása után püspökeink rendszeres kánoni vizitációt tartottak. A püspöki látogatások jegyzőkönyvei tanúskodnak a csíkszeredai Sarlós Boldogasszony kápolnáról (1721., 1734. és 1744.).

Szalai b. Sztoyka Zsigmond Antal püspök jónak látta és 1751 januárjában Csíkszeredát önálló plébániává nyilvánította, mivel a város, mint jogi személy a templom alapításáról, fenntartásáról gondoskodó, patrónus szerepet vállalt. A püspök már július 16-án, Kármelhegyi Boldogasszony ünnepén kinevezte az első plébánost, Szász János személyében. Az ő irányításával épült fel a barokk stílusú templom, a plébánia és a kántori lakás. Az épületegyüttes „a város lakott részétől nyugatra, egy sík, száraz és tűztől védett területen épült.” 

Az 1751-ben elkezdett templom építését 1758-ban fejezték be, amit a templom déli bejáratánál örökítettek meg. A templomot Szent Kereszt felmagasztalására áldották meg. 

A vármegyésítésig (1876) az egyházközség patrónusa a város volt. Mivel a közösség kicsiny és nem túl gazdag, ez a tény tükröződik a templom egyszerűségén.

Már kezdetben három oltára volt. A barokk stílusú főoltár a Szent Kereszt tiszteletére készült különös technikával: szobor, golgotai domborítás és festmény. A központi oltárkép két oldalán a Fájdalmas Anya és Szent János apostol festett faszobra áll. Az oltár feletti festmény az utolsó vacsorát ábrázolja. Erdélyben a főoltárhoz hasonló még csak Abafáján (Szászrégen filiája) található. Az abafáji oltárt báró Huszár-család készíttette a Kolozsváron dolgozó Schuchbauer Antal szobrászművésszel. A két mellékoltár a templomhajó és szentély találkozásánál található, Szűz Mária és a Kereszthordozó Jézus képe ékesítette a 19. század végéig. Az egykori festményeket Mária és Jézus Szíve szobrokkal cserélték ki. Mindkét szobor tiroli mester alkotása.  A barokk oltárral egykorú a szószék. A hangvető tetején fából faragott, két fiókáját tápláló pelikán (ma csak egy) látható. A szószék mellvédjét középen az ítélő Krisztus, két oldalt pedig a négy evangélista olajképe díszíti. A lenvászonra festett régi képeket utólag vágták be a szószék mellvédjén kialakított helyekre. Talán az egykori Sarlós Boldogasszony kápolnáját ékesíthették. 1771-ben a templom északi falához Unger József kápolnát építtetett Nepomuki Szent János tiszteletére. Lukács János kereskedő és felesége, Mánya Sára a kápolnát kifestette és felszerelte minden szükségessel. 

A kápolnát 1784-ben a templommal együtt Batthyány Ignác püspök szentelte fel. A templom falán 12 szentelési kereszt volt, amit a buzgó hívek 1859-ben bemeszeltek, valamint a márványutánzatú oltárt is lefestették. 

Darvas-Kozma József

2004 és 2008 közötti restaurálás alkalmával tártuk fel. A templomi orgonát Kolonics István tanítványa, Klink Sándor építette. Boda József csak javította a háború után. 2004-ben Bakos-Mihály Károly kántor, orgonaépítő a templom restaurálásakor az orgonát lebontotta és visszaépítette. Az 1916-os tragédiát csak egyetlen építmény élte túl, a Szent Kereszt templom.

**

Szentségimádás 2017. szeptember 14-én, csütörtökön 8-10,30 óráig. és 12-18,30 óráig. 

Búcsús szentmisét végzünk 2017. szept. 14-én 11 és este 19 órakor.

Igét hirdet 11 órakor P. Urbán Erik templomigazgató, helynök;

19 órakor Msgr. Tamás József püspök, általános érseki helynök.

A csíkszeredai Szent Kereszt templom történetéből 2.

A csíkszeredai Szent Kereszt templom történetéből 1.

- folytatás -

1940. a felszabadulás éve. Szeptember 11-én Csíkszeredába bevonulnak a magyar honvédek. 
„1944. szeptember 11-én bevonulnak az oroszok, és ezzel az alkalommal feldúlják a templomot. Hasonlóan tesznek a visszavonuló németek is, akik a vasúti állomást is felrobbantják. A templombeli siralmas állapot miatt nem lehet misézni, mert minden felszerelés hiányzik. így Adorján Károly, a plébános helyettesítésére kiküldött pap először nov. 17-én a zsögödi templomban misézik, mert ott Tőke Ferenc harangozó minden templomi felszerelést megmentett. December 7-én reggel a város utcáin csak kutyák és macskák kóborolnak. Leírhatatlanul nyomott és megdöbbentő most a város képe. Nincs kehely, miseing, miseruha, sem ostya. A főoltár keresztjéről Krisztus testét leverték, és összetörték, csak a jobb kar könyöke maradt meg a kereszthez szegezve szörnyű figyelmeztetésnek. A szentek szobrait tönkretették (pl. Nepomuki Szent János szobrát lefejezték). Az oltárgyertyatartókat összehajtogatták, a csillárok villanykörtéit összetörték, a villanyvezetéket leszaggatták, az orgonát is feldúlták, és sípjaiból többet széthordtak. A gyertyakészletet elvitték. A régi miseruhákat összeszaggatták, éjjel pedig visszadobták. Ezek után a megbecstelenített oltárt expiálásra vár.” Adorján kanonok felkérte a híveket, hogy a legszükségesebb holmik pótlásáról gondoskodjanak. A nők pénzt és fehérneműt gyűjtöttek.

1948. Vízkereszt. Megjelent az Egyházközségi Apostol című plébániai kiadvány. Alkalmi, hitéleti értesítőnek szánta Antal József csíkszeredai plébános. A kiadvány célja a katolikus népnevelés és a plébánia fontosabb eseményeiről tájékoztassa a híveket. A Kisapostol a csíkszeredai gyereket jelentette, akik házhoz vitték az alkalmi értesítőt. A Világosság Rózsafüzér titkai az Egyházközségi Apostol első számában jelent meg. Az értesítőt betiltották, Antal József plébánost idegen propaganda terjesztése címén bebörtönözték.

Így tűnt el bizonytalan időre az ígéretesnek indult Egyházközségi Apostol, hogy 56 esztendő múltán, 2004. október 17-én felébredjen Csipkerózsika álmából. Az új Egyházközségi Apostol céljában sem tér el a régi lapszámtól, a lap megjelenésének egyik legfontosabb célkitűzése, hogy segítse a plébánia közösségét, híveit abban, hogy a krisztusi hitet jobban elsajátítsák, és otthonukba is elvigyék. A kezdeti célkitűzése megmaradt: a hit és erkölcsi élet erősítése, valamint a kellő tájékoztatás az egyházközség eseményeiről…

Az Egyházközségi Apostol lapszámai a plébánia honlapján is hozzáférhetők és letölthetők, a szerkesztők online internetes változatban is publikálják a lapot (www.hhrf.org.szentkereszt).

1956. május 5-én a plébánia udvarán köszöntik az idelátogató Márton Áron püspököt.

1958. június-július havában kijavítják a templomot. Szeptember 14-én megtartották a templom 200 éves fennállásának jubileumát.

1978. nyarán ismeretlen személy tűzcsóvát dobott a sekrestyébe, a tűz átterjedt a templom belsejére, nagy kárt okozott.

1981-es bérmálásra készülve a templomkertben megépül a deszkatemplom néven elhíresült építmény.

1985–1990. Felépül a Szent József kápolna és papi otthon.

1989-ben Zsögöd filiálét önálló plébániává nyilvánítják. „A püspökség javaslatára a Vallásügyi Osztály jóváhagyásával a zsögödi filiálé plébánia rangra lett emelve, úgy hogy az egyik tisztelendő úr a jövőben mint plébános ott fog szerepelni.. 1990-től önálló költségvetés alapján fog tevékenykedni.” 1995-ben lesz önálló plébánia Ft. Szakács Lajos plébánossal.

1990-ben új templom építését engedélyezik. 1993-ban elkezdik az építését.

1991-ben elkezdődik a Hargitafürdői Szent István Ház építése.

1995-ben a plébánia területének felosztására kerül sor, és a keleti rész Szent Ágoston néven új plébánia lett. Plébános: Pénzes József.

2000-ben Hargitafürdő jogilag önálló plébánia, továbbra is a Szent Kereszt Plébánia látja el.

2001-2003. felépül a Millenniumi-templom, felszentelése október 18-án volt.

2003. szept. 6-án Szécseny negyedbe költöztetett deszkatemplomot Szent Kinga tiszteletére megáldják.

2004 és 2006 között folyt a Szent Kereszt templom teljes restaurálása.

A csíkszeredai Szent Kereszt templom történetéből

A középkorban Csíkszereda nem volt önálló plébánia. 1751 előtt, mint leányegyház a csíksomolyói Szent Péter és Pál plébániához tartozott. A Szent Kereszt templomot megelőzendő, létezett a „Szűz Mária látogatása Erzsébetnél” vagyis Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt, 14. század végén épült gótikus kápolna, ahol többször kánoni vizitációt tartottak. Erről tanúskodnak a Gyulafehérvári Érseki Levéltárban őrzött 1721. és 1744. évi jegyzőkönyvek.

Csíkot látogatva szalai b. Sztoyka Zsigmond Antal püspök jónak látta, hogy Csíkszeredát önálló plébániává szervezze. A Szent Kereszt egyházközséget 1751 januárjában szervezete meg. Még azon év július 16-án, Kármelhegy-i Boldogasszony ünnepén kinevezte az első plébánost, Szász János személyében. Ő építette fel a barokk stílusú templomot, a plébániát és a kántori lakást. Az épületegyüttes „a város lakott részétől nyugatra, egy sík, száraz és tűztől védett területen épült”. 1751-ben elkezdett templom építését 1758-ban fejezték be. Ez az időpont van feljegyezve a templom déli bejáratánál. Az építés befejezésekor a Szent Kereszt felmagasztalására lett megáldva.

A templomot a hívek költségén építették. Az egyházközség patrónusa másfélszázadig a város volt. Mivel a közösség kicsiny volt és nem túl gazdag, ez a tény tükröződik a templom kivitelezési módjában.

A Szent Kereszt templomban kezdetben három oltár volt.

A barokk stílű főoltár, a Szent Kereszt tiszteletére különös technikával készült: feszület, golgotai domborítás és festmény. A központi oltárkép két oldalán a fájdalmas Anya és Szent János apostol festett faszobra áll. Az oltár feletti festmény az utolsó vacsorát ábrázolja.

Erdélyben a főoltárhoz hasonló még csak Abafáján (Szászrégen filiája) található. Az abafájai oltárt a patrónus báró Huszár család készíttette Schuchbauer Antal szobrászművésszel. (Tőle származnak az abafájai Feszület (ma Maroskeresztúron van), a kolozsvári Szt. Mihály-templom, a jezsuita és minorita templomok berendezéseinek díszei, a gyulafehérvári, székesegyház egyik mellékoltára. A kolozsvári Immaculata oszlop, több városi és vidéki kastély stukkójának és szobordíszeinek alkotója.)

A Szent Kereszt templomnak két mellékoltára volt, a templomhajó és szentély találkozásánál. Szűz Mária és a Kereszthordozó Jézus képe ékesítette a 19. század végéig. Az egykori festményeket Mária és a Jézus Szíve szobrokkal cserélték ki. A két szobor tiroli mester alkotása.

A barokk oltárral egykorú a szószék. A hangvető tetején fából faragott, két fiókáját tápláló pelikán (ma csak egy) látható. A szószék mellvédjét középen az ítélő Krisztus, két oldalt a négy evangélista olajképe díszíti. Ezek a festmények - Mihály Ferenc restaurátor szóbeli közlése szerint - eredetileg nem a szószékre készültek. A lenvászonra festett régi képeket utólag vágták be a szószék mellvédjén kialakított helyekre. Honnan kerültek ide? Nem tudjuk. Eredetüket homály fedi, de sejtésünket erősíti, hogy ezek a képek is Csíkszereda egykori Sarlós Boldogasszony kápolnáját ékesíthették.

A Nepomuki Szent János kápolna

1771-ben a templom északi falához Unger József kápolnát építtetett Nepomuki Szent János tiszteletére. Lukács János kereskedő és felesége Mánya Sára a kápolnát kifestette és felszerelte minden szükségessel.

1784-ben a kápolnát a templommal együtt Batthyány Ignác püspök szentelte fel. A templom falán 12 szentelési kereszt volt, amit a buzgó hívek 1859-ben bemeszelték, akár csak a márványutánzatú oltárt is lefestették.

A templomi orgonát 1902-ben Klink Sándor építette. 1958-ban Boda József javította.

A templommal egykorú, vagy még régibb plébániaépületét, Dr. Szekeres József plébános feljegyzéseiből ismerjük, és a telekjegyzőkönyvi hivatal telekrajza alapján tudunk következtetni.

A templomtól északra volt a kántori és harangozói lak. Azok végében működött hajdan a plébániai iskola. Az iskola emlékét őrzi a telekjegyzőkönyvi rajz, és a 20. század elején megszüntetett Iskola nevű sikátor. Az iskolát, a kántori- és haragozói lakot, boronafából építették, deszkával és zsindellyel fedték. Egy 1910-ben készült képeslapon jól láthatók. Ezek a szolgálati lakások, a plébánia és gazdasági épületek az 1916-os román betöréskor a város főterének házaival együtt leégtek. A tragédiát csak egyetlen építmény élte túl, a templom, de azt is kifosztották.

1924. „A hívek, az egész város közönsége Hőnig Frigyes aradi cégtől 3 új harangot hozatott: 1.) „A Szt. Kereszt tiszteletére” – 271 ¹/₅ kilós – 2.) „Szűz Mária tiszteletére” 140 kilós, 3.) „Szt. Antal tiszteletére” 51 kilós súlyú. Hozzá való teljesen új vasállvány szerkezettel a fenti cégtől. A harangszentelési szertartás húsvét másod napján április 21-én d. e. volt.”

A plébánosok a templomhoz közeli házat béreltek és onnan vezették az egyházközséget. Ft. Merza István plébános 1928-ban megszervezte a plébánia építését, amihez június 19-én hozzáfogtak és november 24-re befejezték. A plébános áthelyezését kérte Szászrégenbe, ami november végén meg is történt.

Csíkszereda lakossága nemzetiség szerint

Év	Összesen	Magyar	Román	Német	Zsidó	Más nemzetiség
1910	3701	3591	44	45	-	21
1920	2675	1957	268	49	188	213
1930	3612	2703	508	71	252	33

Csíkszereda lakossága felekezet szerint

Év	Római         kat.	Görög kat.	Gör. keleti	Ref.	Evang.	Unit.	Izraelita	Egyéb
1910	2.924	95	21	328	65	27	241	-
1930 1989	2.506 32.000	137	367	318	55	19	265	26

A 20. században a lelkipásztorkodás mellett hitbuzgalmi egyesületek erősítették a hitéletet. Számuk igen nagy volt. Működésük is sokfelé ágazott. A ma is létező Rózsafüzér-társulat már a 18. században virágzott, az Oltáregylet az 1890-es évektől napjainkig tevékenykedik. Az egyesületek sokaságában cselekvésbeli egységet, irányítást, segítséget 1922-től a Katolikus Népszövetség és a Katolikus Nőszövetség vállalta fel. 

A hitélet megerősítésén fáradozott a Jézus Szíve Családja, a Szociális Missziótársulat, a Felnőtt leányok Mária Kongregációja, Leány Klub, Cseléd patronázs, a Credo-egyesület tagjai. Az 1940-es évek elejétől a KALOT, KALÁSZ, KALÁKA mozgalom tagjai áldásosan tevékenykednek a Katolikus Akció keretében. Áldásos munkát végeztek a ferencesek, a váradi vincés nővérek, a szociális testvérek, a lazaristák. 1948-ban a szerzeteseket a kommunista diktatúra felszámolta.

Csíkszeredában 2007-től jelen vannak a piaristák és 2013 novemberétől a pálos szerzetesek. 

- folytatjuk -

Ajánló: Szentkereszt felmagasztalása