A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Csak bérmálkozóknak. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Csak bérmálkozóknak. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. 02. 16.

Csak bérmálkozóknak



Az életvágy korunkban soha nem látott méreteket öltött. Egyrészt a pénzvilág által gerjesztett fogyasztói szemlélet, másrészt az emberi haladás kínálta lehetőségek fokozzák. Istenünk azért oltotta belénk az élet (mindig többet akaró) szeretetét, hogy ez az örökké dinamikus életvágy utat és kifutást keressen és találjon a végtelenbe, a Szentháromság egy Isten világába.
Tudjuk, hogy az ember nem képes életének a célját önmaga megalkotni, de képes a célt felismerni és keresni. A magunk alkotta célok, sohasem vezetnek túl önmagunk korlátain, megrekednek az önzésben és az önmegváltónak vélt emberi okoskodásokban.
Nekünk, akik hiszünk Istenben és az ő Fiában, jobban kell szeretnünk az életet, mint bárki másnak, lobogjon bár benne az alkotásnak vagy az élvezésnek égig érő lángja.
Hogyan szerethetem jól az életet, és hogyan lehet részem az elképzelhetetlenül teljes életben, az Isten szentháromságos életében? Hogyan érhetem el a keresztény nagykorúságot?
304 oldal, 12 lej
Ifjú barátom, ez a könyv segítséget akar nyújtani, hogy Lélek szerint is nagykorúvá érjél. Ne sajnáld magadtól a legjobb befektetést. Ehhez nem pénz, hanem másféle tőke szükséges. Azzal a tőkével te is rendelkezel, úgy hívjuk, hogy jóakarat, értelem és idő. 
Ha valaki vagy valami, számodra érték, tőle semmit sem sajnálsz. Lehet-e valami fontosabb ezen a világon, mint az élet, amely örök?
Egy kenyai néger mondta: „Ti európaiak, értékes órákat viseltek kezeteken, de soha sincs időtök semmire. Nekünk nincsenek drága, tetszetős óráink, de van időnk mindenre.”
Törekedj tehát megismerni Jézust, akiben Istenünk gazdagon megajándékozott minket a földön és a mennyben. Ha megismered Jézust és szeretetében magadat, akkor megtalálod életed célját: szeretni fogod Őt, tökéletesedsz hitedben, és boldog leszel.

A rejtett kincsek itt vannak:

Bérmálásra készülünk
Csak bérmálkozóknak! 1. rész
Csak bérmálkozóknak! 2. rész
Csak bérmálkozóknak! 3. rész
Csak bérmálkozóknak! 4. rész

 

 

 

 

                    Sajgó Szabolcs: Legyen időd...

 
Legyen időd gondolkodni...
ez az erő eredete.
Legyen időd játszani...
ez az örök fiatalság titka.
Legyen időd olvasni...
ez a bölcsesség forrása.
Legyen időd imádkozni...
ez a legnagyobb erő a Földön.
Legyen időd szeretni, s hogy mások szerethessenek...
ez Isten adta kiváltság.
Legyen időd barátságosnak lenni...
ez az út a boldogság felé.
Legyen időd nevetni...
ez a lélek muzsikája.
Legyen időd adni...
túlságosan rövid a nap, ahhoz hogy önző legyél.
Legyen időd dolgozni...
ez a boldogulás ára.
Legyen időd cselekedni tiszta szeretetből...
ez a mennyország kulcsa.
Figyelj a Mára!
a Tegnap csak egy álom,
a Holnap csak egy látomás:
a helyesen megélt Ma tesz
boldog álommá minden Tegnapot,
és minden Holnapot reményteljes látomássá.

 

2012. 04. 22.

Csak bérmálkozóknak! 4. rész

1.     Mi a liturgia?
Az Egyházban közösen végzett dicsőítés, hivatalos cselekmény. (SzSz 133. és 134.)

2.     Mi volt és mi most is Jézus istentisztelete?
Az Ő teljes engedelmessége és önátadása mennyei Atyjának. (133)
3.     Hol jelenül meg Jézus keresztáldozata?
A szentmiseáldozatban. (133)

4.     Ki végzi az Egyház istentiszteletét?
Jézus Krisztus az Egyház feje. (135)


5.     Mi az Egyház legfőbb és legértékesebb istentisztelete?
A szentmise, mert általa jut el hozzánk, ér el minket a megváltás, annak gyümölcsei. (134)


6.     Kit vesz maga mellé Krisztus a liturgiában, hogy dicsőítse az Atyát?
Az Egyházat. (135)


7.     Mi áll az egyházi év középpontjában?
Krisztus kereszthalálának és feltámadásának, vagyis a megváltásunknak az ünneplése áll. (136)

8.     Mikor kezdődik az egyházi év?
Adventi időszakkal. (137)

9.     Miért rendelte Jézus a szentségeket?
Jézus azért rendelte a szentségeket, hogy az embereket megszentelje,
- Krisztus testét  fölépítse,
- az Istennek kijáró tiszteletet megadja,
- mint jelek a tanítást is szolgálják. (139)
10. Mi szükséges az ember részéről a szentségek teljes hatásosságához?
Hitválaszunk, hittel vegyük fel. (140)

11.  Említs a Szentírásból vagy az Egyház történelemből 3 olyan személyt, akik Isten hívására nagylelkűen válaszoltak?
 Ábrahám, Mózes, Sámuel, Izajás, Jeremiás, János és Jakab, Máté (Lévi)  apostol. (145)
12. Hol alakulhat ki hivatás? 
 A közösségben. (146)

Hogyan szólít meg minket Isten?
Belső hangok, szívbéli vonzalmak, nagy horderejű álmok által és módosítja életünket. (147

13. Van-e, volt-e rokonaid között pap vagy szerzetes?
Néztél-e utána?

14. Mit mondott Jézus, amikor az apostolokat elküldte?
„Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére, és tanítsátok meg őket mindannak a megtartására, amit parancsoltam nektek. S én veletek vagyok mindennap, a világ végéig.” (Mt 28, 19-20)

15. Kitől van a szolgálati papság hatalma és megbízatása: Krisztustól vagy a néptől?
Jézus Krisztustól.

16. Hivatásod felismeréseért vagy papjaidért szoktál-e imádkozni?
..........

17. Ha téged Jézus a szolgálati papságra vagy a megszentelt életre hívna, vállalnád-e?

18. Miért értékes a szentmise?
Megjeleníti Krisztus végtelen értékű áldozatát,
részesít minket a megváltás gyümölcseiben,
a többi szentség ebből meríti hatékonyságát és egyesít Krisztussal. (161)

19. Mi ad értéket az áldozatnak?
Az önátadás. (160)

20. Hogyan veszünk részt a szentmisén?
A szentmisén imádkozunk, énekelünk, figyelünk Jézus tanítására és áldozunk.

21. Milyen hatásai vannak a szentmisének?
Tökéletes hódolatot és dicsőítést ad Istennek,
meghálálja jótéteményeit,
kiengeszteli Istent bűneinkért
és megszerzi a lelki és földi életünk számára szükséges kegyelmeket. (162)

22. Mi a szentmise lényege?
A szentmise lényege az átváltoztatás és az Eukarisztia magunkhoz vétele. (165)

23. Vasár- és ünnepnap hány olvasmány van?
Három olvasmány van: olvasmány, szentlecke és evangélium. (165)

24. Mikor lesz az én áldozatom is a szentmise?
Amikor részt veszek benne.

25. Az Oltáriszentségben jelenlévő Jézust misén kívül is tiszteljük. Mi a szentséglátogatás?
Az Oltáriszentségben jelenlévő Krisztust látogatni és vele beszélgetni. (166)

26. Mikor van az Oltáriszentség, vagyis Krisztus teste-vére ünnepe?
Úrnapján. (167)

27. Mikor áldozhatunk?
Amikor testileg, lelkileg felkészültünk Jézus fogadására.

28. Milyen időközönként szoktál áldozni?
Hetente, havonta, nagy ünnepeken, húsvéti időben.

29. A hónap melyik vasárnapján van szentségimádás?
Első vasárnap.

30. Mikor van a csíkszeredai Szent Kereszt plébánia örökös szentségimádása?
Szeptember 14-én.

31. Mi a súlyos és mi a bocsánatos bűn?
Súlyos vagy halálos bűnt követ el, aki fontos dologban, tudva és akarva nem engedelmeskedünk Isten parancsának.
Bocsánatos bűnt az követ el, aki kisebb dologban, vagy nem egészen tudva és akarva nem engedelmeskedik Isten parancsának.
32. Sorold fel a szentgyónás 5 részét!
1. Szentlélek segítségül hívása.
2. Lelkiismeret vizsgálat.
3. Bánat és erősfogadás.
4. Bűnbevallás és feloldozás,
5. Jóvátétel, hálaadás. (179)

Recept a bűn legyőzésére – 2012.

33. Valamilyen kérdésed van-e? 

Gratulálok! A 32 kérdésre nagyszerűen válaszoltál, talpon maradtál. 
Jöhet az 5. forduló. 

Küld el ismerőseidnek: ©Darvas-Kozma József
Köszönöm. Remélem, hogy jó apostol lesz belőled.


2012. 03. 21.

Csak bérmálkozóknak! 3. rész

Kedves Lányok és Fiúk!
Szeretettel köszöntelek titeket, mert bejutottatok a „Hitbeli maradj talpon” verseny 3. szakaszába. Mielőtt belevágnánk a kérdésekbe, azelőtt gondoljunk vissza a hitről mondottakra.
A hitnek három alaptétele van és ehhez kapcsolódnak a többi hitigazságok: Isten, Jézus Krisztus, Egyház. Hozzátehetjük  negyediknek az örökkévalóságot is, mivel a hit nemcsak ehhez az élethez ad segítséget, hanem az örökkévalóságra is el akarja vezetni a hívő embert. A fontosabb hitigazságokat a hitvallások sorolják fel. Az un. rövid Hiszekegynek, az apostoli hitvallásnak tizenkét ágazat van.
Hitünk második alaptétele Jézus Krisztusban az Isten Fiában és az emberiség Megváltójában való hit. Főpapi imájában mondta: „Az az örök élet, hogy ismerjenek téged, az egyedüli igaz Istent és a kit küldtél, Jézus Krisztust” (Jn17,3). Kicsoda ez a Jézus Krisztus, akinek a keresztségben hűséget fogadtunk, amit most a bérmálásban megújítunk, s akivel a bérmálás által még szorosabb kapcsolatba lépünk. Először Krisztus bensőséges ismerete által tudunk Krisztussal közösségre jutni. Ő az, aki a harmadik isteni személyről, a Szentlélekről beszélt és elküldte Egyházának. A Szentlélek működése rejtett az Egyházban, olyan mint a levegő, nem látjuk, de nélküle nem tudunk létezni. 
Az Egyházhoz tartozunk, közösségünk van, ahol az életünk kibontakozik. Ragaszkodnunk hozzá, ugyanakkor az Egyház helyzetéért és sorsáért felelősek vagyunk.
A téma előrebocsátása után nézzük a kérdéseket:
1. Kinek tartják az emberek Krisztust?
2. Kicsoda számodra Krisztus (mert akinek tartod, úgy viszonyulsz hozzá)?
3. Jézusnak milyen emberi vonásait próbálod  követni?
4. Milyen módon ápolod a barátságot Krisztussal?
5. Miért fontos a Jézussal való közösség?
6. Jézusnak lehet-e barátja akárki?
7. Mit jelent hitoktatást végezni és mi a hitoktatás célja?
8. Miért kéred a bérmálás szentségét, vagy miért van szükséged a Szentlélekre?
9. Mi a Szentlélek hét ajándéka?
10. Hol ismerhetjük fel a Szentlélek működését? Hol jelentkezik a Szentlélek?
11. Milyen bérmanevet választottál? A választott szent miben példaképed?
12. Melyek a Szentlélek elleni bűnök?
13. Mikor ünnepeljük az Egyház születését? Mi az Egyház és mi a négy jellemzője?
14.  Kikből áll az Egyház?
15.  Mihez hasonlít az Egyház?
16. Hogyan viszonyulnak a nem katolikusok az Egyházhoz?
17. Üdvözülhetnek-e azok, akik nem tartoznak az Egyházhoz?
18. Hány megjelenési formája van az Egyháznak?
19. Milyen az Egyház?
20. Mi a megkeresztelt ember életcélja? 
21. Mit nevezünk karizmának?
22. Hol kell a keresztény embernek tanúságot tennie hitéről?
23. Mivel kell a keresztény embernek tanúságot tennie?
24. Kik a felelősek az Egyház sorsáért?


1.  Kinek tartják az emberek Krisztust? Jézus is feltette apostolainak ezt a kérdést. Különböző válaszokat adtak. Jézus tovább kérdezte őket: „Hát ti mit mondtok, ki vagyok?” Szent Péter mindnyájuk nevében felel: „Te vagy Krisztus, az élő Isten Fia.” Jézus történetiségéről az evangélistákon kívül a profán írók is beszélnek, pl. Josephus Flavius zsidó történetíró, Tacitus, Suetonius, ifj. Plinius bithinia helytartója. (Szsz 93-95.o).

2. Kicsoda számodra Krisztus (mert akinek tartod, úgy viszonyulsz hozzá)?
Isten Fia megváltóm. Valóságos Isten és valóságos ember, akiben hiszek és akit szeretek. Jó barát, aki szeret és soha el nem hagy. Gondomat viseli, múltam, jelenem, jövőm. Krisztus nemcsak Isten, hanem valóságos ember is. (Szsz 96)

3.   Jézusnak milyen emberi vonásait próbálod  követni?
Úgy szeretni másokat, ahogy Ő szeretett minket. Segítőkész, áldozatvállaló és irgalmas. Mindennap velem van. Segít, hogy az emberekben meglássam a jót. Az igazság mellett szeretnék kiállni és kitartani, mint Ő.

4.   Milyen módon ápolod a barátságot Krisztussal?
Naponta imádkozom, vele beszélgetek útközben is. Gyakori fohászom: Jézusom, bízom, Benned! Szentírást is olvasok, a közösségben szentmisén veszek részt. A Jézussal való közösség megélése, hogy szentségekhez járulok. Egyszerűen végzem a kötelességemet, teszem a jót és áldozatot vállalok. (Szsz 98-99)

5.   Miért fontos a Jézussal való közösség?
Így élhetek Istennek tetszően. Általa juthatok el az örök boldogságra, Vele nem veszek el. Ő az egyedüli Megváltó.

6.   Jézusnak lehet-e barátja akárki?
Jézusnak nem lehet barátja akárki, csak aki őt követi. Aki barátja akar lenni, attól jellemes magatartást, követést, kitartást vár. Ha valaki férfias jellem, akkor Krisztus igazán az. (Szsz 99)

7.   Mit jelent hitoktatást végezni és mi a hitoktatás célja?
A hitoktatás mélyén egy személyt találunk: a Názáreti Jézus Krisztust, az Atya Egyszülöttét, aki szenvedett és meghalt értünk, aki miután feltámadott, mindig velünk él.  
Hitoktatást végezni azt jelenti, hogy föltárni Krisztus személyében Isten egyetemes örök tervét, arra törekedni, hogy megértsük Krisztus szavainak, tetteinek értelmét és a jeleket, melyeket végbevitt.
A hitoktatás célja, hogy az ember Jézus Krisztussal való közösségre eljusson; ugyanis egyedül Ő vezethet el valakit az Atya szeretetére a Szentlélekben, és  a Szentháromság életében való részesedésre. (Szsz 100)

8.   Miért kéred a bérmálás szentségét, vagy miért van szükséged a Szentlélekre?
Azért mert a Szentlélek fogja kiteljesíteni és megértetni Jézus tanítását. Így leszek felnőtt és tanúságtevő keresztény. (Szsz 103)

9.   Mi a Szentlélek hét ajándéka?
A Szentírás a Szentlélek működését emeli ki. Az Úr lelke vezeti az ószövetségi nép vezetőit, Ő tölti el Mózest, indítja szólásra a prófétákat. Az újszövetségben a Szentlélek vezeti Jézus Krisztust. Az Ő hatására az apostolok egészen átalakulnak.
A Szentlélek hét ajándéka: Bölcsesség, Értelem, Tanács, Erősség, Tudomány, Jámborság, az Úr félelme (röviden BÉTETJÚ). (Szsz 104, 108-109)

10. Hol ismerhetjük fel a Szentlélek működését? Hol jelentkezik a Szentlélek?
      A Szentlélek működését  felismerhetjük az Egyházban, a nagyvilágban, az egyes ember lelkében. (Szsz 106) Megtaláljuk a Szentlelket az imádságban, a Szentírásban, a mindennapok eseményében, rendkívüli módón és rendkívüli élményekben jelentkezik. (Szsz 106)

11. Milyen bérmanevet választottál? A választott szent miben példaképed?
     Szent ______________.

12. Melyek a Szentlélek elleni bűnök?

Ezek az istenes élet alapjait érintik, a javulás lehetőségeit teszik kétségessé, a Szentlélek indításainak vetnek gátat, ezért különösen veszélyesek:

1. Isten irgalmasságában vakmerően bizakodni.
2. Kétségbeesni Isten kegyelme felől.
3. A megismert igazság ellen tusakodni.
4. Isten kegyelmét másoktól irigyelni.
5. Üdvös figyelmeztetések ellenére a bűnökben megátalkodni.
6. A bűnöket mindhalálig meg nem bánni. (Szsz 112)

13. Mikor ünnepeljük az Egyház születését? Mi az Egyház és mi a négy jellemzője?
Isten az embert társas lénynek teremtette, ami azt jelenti, hogy az ember csak más emberek közt találja meg magát, csak mások segítségével tud boldogulni. Robinsonok csak a mesékben vannak. Nemcsak a földi boldogulásban szorulunk másokra, de az Istenhez, az üdvösséghez is csak mások segítségével juthatunk el. Ezért rendelte Isten számunkra az Egyházat. Az Egyház születését Pünkösdkor ünnepeljük.
Az Egyház Isten újszövetségi népe, Krisztus teste, amelynek látható feje a római pápa. Ez az utóbbi vonás különbözteti meg az Egyházat más keresztény vallási közösségektől. Jézus Krisztus egy Egyházat alapított, amelyben folytatja a saját küldetését: az emberek Istenhez vezetését és  a vele való egyesítését. A Szentlélek által élteti és a pokol hatalma nem vesz erőt rajta.  
Az Egyház négy jellemzője: egy, szent, katolikus, apostoli és van még egy, hogy anya. (Szsz 115-117)

14.  Kikből áll az Egyház?
      Az Egyház a Szentháromság egy Isten nevében megkeresztelt emberekből áll. Az Egyháznak isteni és emberi oldala van. Az Egyház olyan Isten és emberek előtt, amilyenek mi vagyunk.

15.  Mihez hasonlít az Egyház?
Az Egyház az élő testhez, szervezethez hasonlít, melyben minden tagnak meg van a saját feladata (1 Kor 12, 14-20).

16.  Hogyan viszonyulnak a nem katolikusok az Egyházhoz?
A keresztények nagy többsége elfogadja, hogy Krisztus egy Egyházat alapított, és mindenkinek ehhez kell tartoznia, aki követni akarja Őt. A vita azon folyik, melyik ez az Egyház? Melyik őrizte meg hamisítatlanul Krisztus tanítását? Ezt a visszás állapotot, a megosztottságot a KEK 817-819. pontjában az Egyház sebeinek mondja. Mi rendületlenül valljuk, hogy ez a katolikus Egyház: benne van meg teljességében Krisztus tanítása és az általa rendelt kegyelmi eszközök, a szentségek. Az eredeti egyetlen Egyházból kivált közösségek többet vagy kevesebbet őriztek meg ebből a krisztusi örökségből.
Hogy viszonyulnak ők az Egyházhoz?
A másvallású keresztények is ehhez az Egyházhoz tartoznak, csak, mint sok megkeresztelt katolikusnál is, még nem teljes a kapcsolat, az egyházhoz tartozás. Nincs meg a teljes tanításbeli és szentségi közösség. Ez az Egyházhoz tartozás az alapja az ökumenikus mozgalomnak, amely a teljes odatartozást, ill. egybetartozást akarja megvalósítani. (Szsz 119)

17.  Üdvözülhetnek-e azok, akik nem tartoznak az Egyházhoz?
Jézus mondja: „Senki sem juthat el az Atyához, csak általam.” (Jn 14,6) Szent Ciprián óta tanítjuk, hogy az Egyházon kívül nincsen üdvösség: az Egyház egyedül üdvözítő. Ez a tanítás csak azt jelenti, hogy tudatosan és szándékosan senki sem maradhat, és nem üdvözülhet az Egyházon kívül. Az Üdvözítő is azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön (1Tim 2,4).
A II. Vatikáni Zsinat szerint: „Akik ugyanis Krisztus evangéliumát és az ő Egyházát önhibájukon kívül nem ismerik, de őszinte szívvel keresik Istent, és a kegyelem hatására teljesítik a lelkiismeretük szavában fölismert akaratát, elnyerhetik az örök üdvösséget. Az isteni Gondviselés azoktól sem tagadja meg az üdvösséghez szükséges segítséget, akik önhibájukon kívül nem jutottak el Isten kifejezett ismeretére, de -- nem az isteni kegyelem nélkül - iparkodnak becsületesen élni. Mert ami jó és igaz van náluk, azt az evangéliumra való előkészületnek értékeli az Egyház és Isten adományának tartja, aki megvilágosít minden embert, hogy végül élete legyen.” (LG 16)

18.  Hány megjelenési formája van az Egyháznak?
Az Egyháznak három megjelenési formája van a hívő ember számára. A plébánia, amelyben megkeresztelték, vagy amelyhez tartozik, az egyházmegye, és a világegyház. A világegyháznak 1.300.000.000 katolikus tagja van, melynek feje Őszentsége, XVI. Benedek pápa. A gyulafehérvári főegyházmegye ordináriusa Excellenciás Dr. Jakubinyi György-Miklós érsek, segédpüspöke Főtisztelendő és Nagyméltóságú Tamás József püspök. Plébánosom, Főtisztelendő........................... plébános. (Szsz 120-121)

19.  Milyen az Egyház?
Az Egyház olyan, mint egy élő szervezet, amelyben Krisztus a fő, a Szentlélek az éltető Lélek, a megszentelt emberek a tagok. (Szsz 125)

20.  Mi a megkeresztelt ember életcélja? 
Krisztus által eljutni az Istenhez, és örök szeretetben egyesülni Vele (Szsz 125)

21. Mit nevezünk karizmának?
      Az Egyház minden tagjának külön személyes feladata van, mindenki szükséges. Karizma a Szentlélektől kapott isteni adomány (tehetség, erő, készség), amelyet feladataink elvégzésére kaptunk az Egyházban. Vannak rendkívüli karizmák és hivatások, amelyek kiemelik az embert a világból, és teljesen Istennek szentelik, mint a papi és még inkább a szerzetesi hivatás. Vannak egyszerű karizmák, mint a segítőkészség, adakozás, figyelmeztetés, békítés, vezetőképesség stb. Ezeket mindenki azért kapja, hogy használjon vele. (Szsz 125) "Némelyeket apostollá, másokat prófétává, ismét másokat evangélistává, pásztorrá és tanítóvá tett, hogy szolgálatuk betöltésére neveljék a szenteket és fölépítsék Krisztus testét" (Ef 4,11-12).

22.  Hol kell a keresztény embernek tanúságot tennie hitéről?
A bérmálás Krisztus tanúivá avat minket, hogy egész életünkkel és magatartásunkkal tanúságot tegyünk az evangélium igazságáról és átalakító erejéről: a családban, a munkahelyen és az egyházközségben. (Szsz 127)

v
23. Mivel kell a keresztény embernek tanúságot tennie?
- A hiteles és öntudatos keresztény élettel, mert az hívja fel a kívülállók figyelmét.
- Hitvallással, mert az igazi keresztény nem szégyelli mások előtt megvallani a hitét: nem fél templomba menni és vallásos kötelességeit teljesíteni. Számot is tud adni másoknak hitéről. Ha vita folyik a vallásról, gyermekáldásról és nevelésről, embereknek a megítéléséről, az élet értelméről, egymás elviseléséről, mindig szeretettel és határozottsággal meg tudja indokolni és védeni a keresztény álláspontot.
- A szeretet gyakorlásával, főként a nehéz természetű emberek elviselésével, az elkeseredettek és szenvedőkhöz való közeledésével, iskola- és munkatársai segítésével.
- Szenvedésben való helytállásával. Nem veszíti el hitét és bizalmát, nem fordul el Istentől.
- Imádságával, mert a katolikus ember nemcsak magáért, de minden embertársáért imádkozik, mindenki gondját, baját szívén hordja és Isten elé viszi. (Szsz 127-128)

24.  Kik a felelősek az Egyház sorsáért?
      Az Egyház sorsáért minden tag felelős, elöljárók és hívek egyaránt. (Szsz 127)

Gratulálok! A 24 kérdésre nagyszerűen válaszoltál, talpon maradtál.
Jöhet a 4. forduló.
Ossza meg ezt a cikket ismerőseivel: ©Darvas-Kozma József

2012. 03. 20.

Csak bérmálkozóknak! 2. rész

Kedves Lányok és Fiúk!
Szeretettel köszöntelek titeket, mert bejutottatok a „Hitbeli maradj talpon” verseny 2. szakaszába. Mindjárt az elején a keresztény hit- és erkölcsi életre vonatkozó kérdésekkel találkoztok. Ezután következő kérdések életünk mindennapját érintik, mert témánk Istennel találkozni az imádságban, és ebben már több éves tapasztalattal rendelkeztek. Remélem, hogy emlékeztek a három éves Emese közvetlen és őszinte imádságára: „Istenem, tartsd meg édesanyámat, édesapámat, nagymamát, nagytatát, Erzsike nénit, Sztántot, Brántot. Ámen.” Talán mindenkinek van ehhez hasonló kedves, gyermekkori imája. Az imádságban mi szólunk a jó Istenhez, a Szentírás olvasáskor pedig a jó Isten szól hozzánk. Így csodálatos párbeszéd tud kialakulni közöttünk. 
A közelmúltban, ha valaki részt vett egy bibliakörön, akkor az - úgy gondolom - emlékezetes maradt számára. Éppen ezért értékeljétek és becsüljétek a Szentírást, mint az üdvös tanítás tárházát. Az evangéliumokban Jézus személyesen szól hozzánk, segít nekünk életünk Istennek tetsző átalakításában. Segít, hogy felismerjük és szolgáljuk őt embertársainkban. Ha eddig eljutottunk, akkor az emberek megbecsülésére és szolgálatára már nem kell senkit se noszogatni. 
Négy témánk kérdései következnek, hogy hitbeli tudásotokat ellenőrizhessétek.
A családban vagy egyszerű baráti körben is lehet úgy mond játszani. 
Örvendenék annak, ha a kérdés-feleletet közösen beszélnétek meg.
Próbáljatok felelni az alábbi kérdésekre még pedig úgy, hogy előbb fogalmazzátok meg a választ és utána ellenőrizzétek a feleletet. Ha szükséges, akkor egészítsétek ki.
Ez a Hitbeli maradj talpon 2. fordulója nemcsak hasznos játék, hanem hitünket tisztázó és gazdagító is. Vágjatok bele!
Jó készületet, jó szórakozást kívánok.
Nagy szeretettel köszönt,
a papbácsi

Kérdéseink:
1.   Ha valakit hitbeli kételyek gyötörnek, ez hitetlenségnek számít-e? És mit kell tennie ilyen állapotban?
2.   Kinek van szerepe az élő hitben?
3.   Mire vezet a hit?
4.   Miben kell keresni a hívő és a nem hívó ember közötti különbséget?
5.   Számodra mi a vonzó: ha egy külső törvényt, vagy a Lélek törvényét követed? 
6.  Miből ismerhetjük fel Isten akaratát?
7.   Mi az imádság?
8.   Miért nem imádkoznak az emberek?
9.   Hány faja van az imádságnak?
10.  Hogyan kell imádkozni?
11.  Mi a Biblia vagy Szentírás? Kik a szerzői? Ki a főszerzője?
12.  Kire bízta Jézus Krisztus a kinyilatkoztatást?
13.  Van-e Szentírásod? Milyen időközönként olvasod? Melyik az a mondat vagy gondolat a     Szentírásban, amely kedves neked?
14.  Hol és hogyan kell olvasni a Szentírást?
15.  Mi a szentírás-olvasás hét lépcsős módszere?
16.  Ki az ember?
17.  Kik képviselik különösképpen az Istent?
18.  Hogyan kell élnünk? Kit képviselünk az emberek előtt?

1.   Ha valakit hitbeli kételyek gyötörnek, ez hitetlenségnek számít-e? És mit kell tennie ilyen állapotban?
A keresztény hit az ember személyes ragaszkodása Istenhez és a tőle kinyilatkoztatott egész igazság szabad elfogadása. A hit alapja a bizalom Istenben, a meggyőződés. A hittel azonban együttjár egy bizonyos homály, kétely – és Pascal szerint mindebben Isten részéről egy bizonyos pedagógia van –, hogy állandóan keressük Istent, szándékát és gondolatát életünk különböző helyzeteiben és eseményeiben. A tudósok munkája is addig érdekes, amíg kutatják a még ismeretlen igazságot. Ez nem hitetlenség, hanem izgató probléma, amit legtöbb esetben a mindennapi élet és a hitbeli lemaradás vált ki. Nincs összhang az életünkben. Ilyenkor imádkoznia kell és hitünk igazságait tanulmányozni, amíg bizonyosságra jutunk. És ez az élő hit.

2.   Kinek van szerepe az élő hitben?
Az élő hitben szerepe van a meghívó Istennek és az emberi akaratnak. Isten mindenkit meghív az üdvösségre, aki meghallgatja és keresi. Nekünk pedig meghallgatni és követni kell ezt a hívást, legyőzve a belső (nem elmélet, nem látványos, nem üzleti alapú, a nagy igazságokat nem tudja elképzelni, helytelen fogalmak) és külső (tudományosság leple, közöny, gúnyolódás) akadályokat. Vagyis amikor bele merünk ülni az Isten talicskájába. (Szsz 45-47)

3.   Mire vezet a hit?
A hit nem elméleti ismeret, hanem tevékenységre, életünknek a hit szerinti alakítására vezet. Ez a hitélet. Mivel a hit tettek nélkül holt, ezért figyelmeztet Jakab apostol: „a tanítást váltsátok tettekre, necsak hallgassátok (Jak 2,14). A kereszténység megkívánja életünk Krisztusnak adását, hogy ő alakítson minket. (Szsz 57)

4.   Miben kell keresni a hívő és a nem hívó ember közötti különbséget?
A tettek miértjében. A hívő ember úgy fogja fel egész életét, mint Istennek tett szolgálatot. 
A nem hívőt ösztönei, szenvedélyei, érvényesülési vágya vezérli, és ezt kérdezi: „mit használ
ez nekem?”
    A hívő embert Isten Lelke vezérli és ezt kérdezi: mit kíván tőlem az Isten? (Szsz 58)

5.    Számodra mi a vonzó, ha egy külső törvényt, vagy a Lélek törvényét követheted? 
A külső törvény előírás, amivel lehet hogy nem tudsz azonosulni, teljesítése nehezedre esik. Isten a tiltó parancsokkal csak óvni akar, hogy ne térjünk le a helyes útról. A törvény szolgaságából Krisztus szeretete szabadított fel. Szeret és megszeretette magát. Így amire Krisztus Lelke vezérel, az mindig a javunkra van, az sosem ellenkezik Isten törvényével. Mit akar az Isten? Ez az istengyermekeinek szabadsága. (Szsz 59)

6. Miből ismerhetjük fel Isten akaratát?
Isten akaratát felismerhetjük törvényeiből, az Egyház törvényeiből, a társadalmi törvényekből, állapotbeli kötelességeinkből, életünk eseményeiből, Isten közvetlen indításából és lelkiismeretünk szavából. Isten adott egy tehetséget (lelkiismeret), amelyen keresztül eligazít bennünket a nehéz helyzetekben, csak össze kell vetnünk az adott helyzetet a keresztény élet követelményeivel. (Szsz 59-61)

7.   Mi az imádság?
Ha valakivel megismerkedünk, akkor beszélgetünk is, ápoljuk a kapcsolatot. Az Isten megismerése, vagyis a hit élménye megköveteli az imádságot. Az imádság a lélek felemelése Istenhez. Imádkozni akarni és tanulni kell. Melyik az általad leggyakrabban elmondott kötött imák? Szabadon szoktál-e imádkozni? (Szsz 65)

8.   Miért nem imádkoznak az emberek?
-        Mert nem ismerik Istent.
-        Mert nem érzik, hogy rászorulnak Istenre.
-        Mert túlbecsülik a tevékenységet.
-        Mert nem fordítanak rá időt.
-        Mert helytelen fogalmuk van az imádságról.
-        Mert hiábavalónak gondolják.
9.   Hány faja van az imádságnak?
Az imádságnak 4 faja van: dicsőítő, hálaadó, engesztelő, kérő vagy közbenjáró imádság. Hogyan szoktál imádkozni? (Mit, miért, mikor?) Mit gondolsz, hogy a te imádságaidban van-e egyensúly? És azok jó részét az imádság melyik fajához sorolnád be? (Szsz 68-69)

10.  Hogyan kell imádkozni?
 Imádkozni összeszedetten, kitartással, alázatosan, hittel, egyszerű közvetlenséggel, megfelelő külső tartással és helyen kell.  A legmagasztosabb Isten dicsőítés a szentmise. Miért?

11.  Mi a Biblia vagy Szentírás? Kik a szerzői? Ki a főszerzője?
A Biblia az Istentől sugalmazott könyvek összessége. A Szentírásban Istennel találkozunk, ő szól hozzánk. Két része van: Ó- és Újszövetség (45+27=72). Szerzője Isten és az ember. Főszerzője Isten. (Szsz 75)

12.  Kire bízta Jézus Krisztus a kinyilatkoztatást?
Jézus Krisztus a kinyilatkoztatást (Szenthagyomány + szentírás) az Egyházra bízta. Ezért a Szentírás tanításának hiteles értelmezője a katolikus Egyház.

13. Van-e Szentírásod? Milyen időközönként olvasod? Melyik az a mondat vagy gondolat a  Szentírásban, amely kedves neked?      

14. Hol és hogyan kell olvasni a Szentírást?
A Szentírást közösségben imádkozva és készséges lélekkel kell olvasni. Nekünk szólnak vigasztalásai, bátorításai, korholásai és figyelmeztetései is. (Szsz 81-82)

15. Mi a szentírás-olvasás hét lépcsős módszere?
1. A Szentírás olvasást mindig a Szentlélek segítségül hívásával kell kezdeni.
2. A kiválasztott rész felolvasása és 3 perces csend alatt keressük, hogy mi érintett meg.
3. Ezután a szentírási gondolat vagy mondat megosztása következik, magyarázkodás nélkül. 
4. Ismét elolvassuk a kiválasztott részt és csendet tartunk. Magunkba nézve megkeressük, hogy milyen kapcsolatban van ez a gondolat, mondat az életemmel.
5. Ennek a személyes megosztása következik.
6. Újra elolvassuk az igerészt.
7. Feladatok vállalásával és imádsággal zárul a találkozó. (Szsz 82)

16. Ki az ember?
Minden ember Isten képmása és örök életre hívatott. Isten megjelent Ábrahámnak, azóta a vendégszeretet erény. A második isteni személy emberi testet öltött Jézus Krisztusban. Megígérte, hogy köztünk marad több féle módon, így az emberekben való jelenléttel is. Az utolsó ítéletről szólva Jézus kihangsúlyozza, hogy ő jelen van az emberben: amit egynek a legkisebbeknek tettetek, nekem tettétek (Mt 25,31-48). Vagy Sault, amikor kérdőre vonja: Saul, Saul miért üldözöl? (ApCsel 9,4) (Szsz 86-87)

17. Kik képviselik különösképpen az Istent?
Istent képviselik a szentéletű és jóságos emberek,
- az egyházi elöljárók, 
- a szülők és elöljárók,
- a jótevők,
- a szenvedő és beteg emberek,
- a szegények és nélkülözők,
- a ránk szoruló emberek. (Szsz 87-89)

18. Hogyan kell élnünk? Kit képviselünk az emberek előtt?
- Nemcsak másokban kell felismernünk Krisztust, hanem nekünk is úgy kell élnünk, hogy mások is felismerhessék bennünk Krisztust.
- Az emberek előtt mindig Jézus Krisztust képviseljük.

Gratulálok! A 18 kérdésre nagyszerűen válaszoltál, talpon maradtál.
Jöhet a 3. forduló.
                       
Ossza meg ezt a cikket ismerőseivel: ©Darvas-Kozma József