Újév – Isten, áldd meg a magyart!

Szűz Mária, Isten anyja, Jézus neve ünnepe. 

Az újévi sok jókívánság egyik legszebbike az ószövetségi papi áldás.

1. „Áldjon meg az Úr és oltalmazzon! Ragyogtassa rád arcát az Úr, s legyen hozzád jóságos! Fordítsa feléd arcát az Úr és szerezzen neked üdvösséget!” (Szám 6, 22-27). E rövid áldásban háromszor ismétlődik meg az Úr neve, és ebben a szentatyák a Szentháromság egy Isten előrejelzését látják. Az Úr „arca” Isten jóakaratát, az irgalmas és gondviselő jóságát képviseli, amelyben megkegyelmez, megbocsátja vétkeinket és külső-belső rendezettséget, békét ad.

2. „Segítségünk az Úr nevében, aki az eget és a földet alkotta” - a zsoltáros biztatását, mint istengyermekek, naponta magunkra esdjük (Zsolt 123,8).

Az emberek közül elsőnek a pásztorok találták meg a Megváltót a betlehemi istállóban. Az Úr angyalától kapott üzenet és jel nyomán kiteljesedett örömük: „megtalálták Máriát, Józsefet és a jászolban fekvő gyermeket.” (Lk 2,16-21). A mai evangélium jelzi, hogy Szűz Mária van a legközelebb a Messiáshoz vér és lélek szerint, mert nemcsak anyja, hanem legelső tanítványa Krisztusnak: „Mária meg mind emlékezetébe véste szavaikat és szívében gyakran elgondolkozott rajtuk.” Jézus névadásában már benne van a Megváltó életének minden tevékenysége. A név jelentése: Isten az üdvösség, vagy Üdvözítő Isten. A legnagyobb segítségünk Jézus nevében van, aki emberré lett és megváltott minket. Őt dicsérjük szavainkban és tetteinkben!           

3. „Az Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született, … hogy a fogadott fiúságot elnyerjük” (Gal 4, 4-7). A Fia Lelkét árasztotta szívünkbe az Isten, aki kiáltja: Abba, Atya!

Isten szabadságra teremtette az embert nem szolgaságra. Az ember mégis a bűn szolgája lett. Ekkor Isten elküldte Fiát, hogy megszabadítson minket, és elvezessen az örök életre. Isten kegyelméből örökösök vagyunk, az istenfiúság kegyelmét kaptuk.

Új  évet kezdtünk. Talán új elhatározásokat tettünk, új lehetőséget  kapunk Istentől. Mivel még  egy új életet  egyikünk sem kezdhet – a földi élet  után senki számára nem következhet még egy földi élet, hanem csak az örök élet –, ezért fontos, hogy Istennek éljünk. Ha Istennel élünk, vele fogunk feltámadni és örökké élni.

4. Hogyan éljük Istennek tetszően? Úgy mint Isten családjának tagjai. A családot a szeretető viszony köti össze, kapcsolatban vannak egymással. Ilyen az Istennek tetsző élet is.

A reggeli keresztvetéssel, a Szentháromság nevében megnyitjuk napunkat. Istennek ajánljuk munkánkat, és napközben egy-egy fohásszal Hozzá kapcsoljuk gondolatainkat, szavainkat és tevékenységünket, egyszóval az életünket. Isten jelenlétében megélt napunk végén hálát adunk azért, hogy sikerült jót tennünk, és bocsánatot kérünk, ha tévedtünk vagy vétettünk. Ahogy lefekvés előtt lakásunk ajtóját bezárjuk, a villanyt eloltjuk, úgy fejezzük be mindennapi munkánkat esti imával és keresztvetéssel.

A Jézussal való állandó barátság, a Szűzanyával járás kialakítja a lelkület hasonlóságát. Ebben a barátságban mindkét félnek adnia és kapnia kellene – s ugyan mit adjunk mi Krisztusnak? – kérdezi Prohászka Ottokár püspök. Meg is válaszolja: „A Szent Szűzön eligazodom: mit adott Ő? Szeretetet adott! Nagyon-nagyon szeretett… Szeretni az Urat, szeretni híven s áldozatosan!”

Az Isten szeretete, Jézus barátsága, a Szűzanya bizalma mindennapi munkánkat örömtelivé teszi, akár a barátok közös munkáját. Ilyenkor senki nem érzi a munka fárasztó és terhes voltát. Ez az állapot, amikor megértjük Jézust: „Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, s akik terhet hordoztok - én megkönnyítlek titeket. Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű, s megtaláljátok lelketek nyugalmát. Az én igám édes, és az én terhem könnyű.” (Mt 11,28-30).

Egy örömteli munkásnap végén megtapasztalom Jézus ajándékát: az életörömet, az életderűt. Ezzel magam változok meg, és ezt lassan megérzi a környezetem is. Van a Jézussal-járásnak, a szüntelen imának más hatása is: megvilágítja értelmemet, hogy az Isten akarata szerinti jót meglássam, és megerősíti akaratomat, hogy álljak a megismert jó szolgálatába. Ez lelki tavasz, melynek kibontakozása, virágzása és gyümölcse az életkedv, az életderű és a boldogság. Ez a lelki gazdagság benne van a Jézus és Mária nevében megkezdett új év minden napjában.

Ezért az új évet Jézus barátsága által tegyük boldog esztendővé. Ámen.

Darvas-Kozma József

Újévi üzenet

Isten gondviselő szeretetének köszönjük, hogy ismét egy újesztendő küszöbén állhatunk. Testvéri szeretettel öleljük át egymást és jókívánságainkkal erősítgetjük a jövőbe vetett bizalmat. A tegnap este elbúcsúztattuk az óesztendőt. Volt aki templomaink áhítatos légkörében, volt aki egész éjjet átmulatva tette ezt. Bárhogy is történt, egy megkönnyebbülés vett erőt rajtunk. Sok tekintetben olyan évet zártunk, amelynek sok eseményét nem kívánjuk vissza. Mást vártunk egyéni életünkben is, kisebbségi létünkben is, de Európa és a világ élete tekintetében is. Az emberi önzés, az ördögi gonoszság következtében szűkmarkúnak bizonyult. Újabb terheket rakott sokak vállára megkeserítve életüket. Számunkra fontos, hogy amikor eltávozott az óév, ne vigye magával reményeinket, bizalmunkat és hitünket az isteni igazságokban. Mert ki tudja megmondani, hogy mit hoz az új esztendő. Több örömet, boldogságot vagy szenvedést, szomorúságot? Szerencsét vagy szerencsétlenséget, sikert vagy sikertelenséget? Békét vagy békétlenséget, derűt vagy borút, gyászt vagy vígságot? Tény az, hogy sok minden nem rajtunk múlik. Mi azt szeretnénk, ha sok minden megváltozna: főleg anyagi helyzetünk, kisebbségi sorsunk. De lesz-e munkahelyünk? Az életszínvonal emelkedni fog-e? Kisebbségi helyzetünk javulni fog-e? Véget ér-e a gyűlöletkeltés, a megfélemlítés s jogaink megnyirbálása? Sok kérdés, amire most nincs felelet, csak majd akkor tudunk válaszolni, amikor ettől az évtől is búcsúzni fogunk. – Sok minden nem tőlünk függ a külső körülmények, a minket körülvevő világ miatt. De vannak dolgok, amik rajtunk is múlnak, amikért mi is felelősek leszünk.   Hisz tőlünk függ, hogy mivel töltjük meg ezt az új esztendőt, annak napjait és hónapjait. Tőlünk függ, hogy mire használjuk fel a drága időt. Tőlünk is függ, hogy családjainkban, munkahelyeinken, közösségeinkben, egyházközségünkben lesz-e összhang, béke, egyetértés. Tőlünk is függ, hogy Isten útjain járunk-e vagy nem, hogy kerüljük-e a bűnöket vagy nem.

Meg kell tennünk a tőlünk telhetőt.  Jézus így szólít fel: „Csípőitek legyen felövezve és égő gyertya a kezetekben” (Lk 12, 35). Vagyis őrködjünk hűséggel. Őrizzük templomainkat, őrizzük családjainkat, őrizzük jövendőnket, szülőföldünket, még inkább lelkünket, mint nagy kincset. Ha megtartjuk hitünket, Isten is megtart bennünket. Ha nem váltjuk fel legszentebb érzéseinket, a szeretetet, ha nem lépünk a gyűlölet, a közömbösség útjára, a szeretet fel fogja melegíteni, széppé fogja tenni életünket. Meg kell tenni a tőlünk telhetőt, mert sok minden múlik rajtunk is. És bízni kell a jó Istenben. Rá kell hagynunk életünket, sorsunkat, mint a Szűzanya, aki Isten tervére így válaszolt: Íme az Úr szolgáló leánya vagyok… Olyan mennyei Atyánk van, aki nem hagy el soha. Azok a jóságos kezek, amelyek a pusztai vándorlás idején csodálatos kenyeret szórtak, a mannát az éhező népnek; és azok a kezek, amelyek a pusztában meg tudták szaporítani a kenyeret a  Jézust étlen-szomjan hallgató embereknek, minket sem hagy el. Az a jóságos kéz, amely irányította a gyermek Dávid kezét, hogy parittyájával legyőzze a hatalmas Góliátot, amely az Egyházat üldöző Saulra lesújtott, hogy lováról leesve, Pál apostol legyen belőle, minket is meg tud védeni, meg tud szabadítani ellenségeinktől. Az a jóságos kéz, amely Dániel prófétát ki tudta hozni az oroszlánok börtönéből, minket is ki tud hozni minden veszedelemből. Csak bíznunk kell benne és kérnünk kell őt. Ezzel a bizalommal induljunk el az új esztendőben.

Tamás József püspök

Hogy 2015 közösségépítő erő és társadalmat átalakító tényező legyen

Január 1. Szűz Mária, Isten anyja - főünnep

Áldott új esztendőt!

Az „áldás” szó gyakran csak a legfelületesebb vallási formákat juttatja eszünkbe (pl. családok megáldása), holott az áldás az a kimondott szó, amely üdvösséget közvetít. Nemzeti imánk is ezt kérjük: Isten, áldd meg a magyart! Más szóval: Isten, vezesd üdvösségre a magyar népet.

Az áldás isteni adomány, amely az egész életet és annak misztériumát érinti, és ez az adomány a szóban és annak misztériumában fejeződik ki. Az áldás tehát éppen úgy szó, mint ahogy adomány, éppen úgy mondás, mint ahogy valami jó (bene-dictio, jónak-mondása), mert az a jó, amit magával hoz, nem valami pontosan körülírható tárgy, nem egy meghatározott adomány; nem a birtoklás, hanem a lét területéről való; nem az ember cselekvéséből, hanem Isten teremtő működéséből ered. Áldani annyit tesz, mint szóba foglalni a teremtő és éltető adományt, akár mielőtt megjönne, kérés formájában, akár utána, hálaadás alakjában. A különbség annyi, hogy az áldó könyörgés előre vallja az isteni nagylelkűséget, a hálaadás pedig már látta megnyilvánulását. Az áldást csak élőlények tudják befogadni, a megáldott tárgyak áldásában az élő részesülnek, azok használói.

A Teremtés könyvében maga Isten áldja meg a teremtményeket, többek között az embert is (Ter 1,22). A bűnbeesés után az áldáshoz átok is társul, ami az előbbi hatását, az áldást nem szüntetheti meg. A kiválasztott Ábrahám meghívása mellé áldás is társul, nagy nemzet atyja lesz és általa részesül a többi nép is megváltásban. „Megáldalak és naggyá teszem nevedet, s te magad is áldás leszel” (Ter 12,2-3). A későbbiekben a Bibliában a boldogulás alapja mindig az áldás, amelynek feltétele az Istennek való engedelmesség. A zsoltárok szerint az igaz emberek kapják meg Isten áldását. Jézus mennybemenetelekor megáldotta tanítványait. Az emberi munka is csak Isten áldásával hoz tartós eredményt, csak áldás segítségével gyarapodhat. Hiába az ember fáradozása, ha nincs rajta az Isten áldása.

Isten után az emberek is áldanak meg embereket, de ehhez isteni felhatalmazás kell, az ő áldásukat is Isten teszi hatékonnyá. Isten után az élet forrása az atya, ezért őt is megilleti az áldás joga. Ábrahám megáldotta Izsákot. Izsák megáldja Jákobot, még ha formális lopás által történt is, mégsem változtatható meg: „Megáldottam. Áldott is marad!” (Ter 27,33). Jákob a tédére vette József két fiát, ezért ők is örökösök lettek. Később a papi rend kialakulásával általában a papok adják az áldást, amint az olvasmányban áll (Szám 6,22-27).

Amikor az emberek Istent áldják, akkor üdvösséghozó szerepéről emlékeznek meg, s ez általában összefügg Isten dicsőítésével. Az áldás kétirányú mozgása, a leszálló kegyelem és a felszálló hálaadás, eggyéolvad Jézus Krisztusban.

A Fiúisten megtestesülése az áldások hullámát kelti fel Erzsébet asszony (Lk 1,42) és férje Zakariás pap (1,68), valamint a Szűzanya ajkán (1,46). Jézus születésekor a pásztorok örülnek, az agg Simeon és Anna prófétaasszony (2,28) hálálkodnak és áldást mondanak Isten ajándékáért.

A galatákhoz írt levélben olvassuk, hogy amikor elérkezett az idők teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született, hogy a fogadott fiúságot elnyerjük. „Mivel pedig Isten fiai vagyunk, Isten szívünkbe elküldte Fiának Lelkét, aki ezt kiáltja: „Abba! Atyám!” (Gal 4,4-7). Ezzel elérkeztünk az üdvtörténet csúcsára, amikor hittel megvalljuk, hogy Jézus Krisztusnál nincs magasztosabb áldás. Aki hittel befogadja Jézus Krisztust, maga is áldott lesz.

Az új polgári év kezdetén, amikor áldott, boldog új esztendőt kívánunk, akkor tudatosan Jézus anyjának, valamennyiünk édesanyjának arcába tekintve igyekszünk múltat-jelent-jövőt látni. Szűz Mária minden mozdulata Szent Fia felé mutat. Szent Fiáért kapta már eleve a megváltást, hogy áldott az asszonyok között, Szent Fiáért mondja Erzsébet: áldott a te méhednek gyümölcse!

A 431-ben tartott efezusi zsinat ezért hirdette ki: Szűz Mária, Isten anyja, az igaz hit jogara. Ha most a csíksomlyói Szűzanya szobrára nézek, Mária minden mozdulata Fia felé mutat. Bal karján tartja a világ kormányzóját, áldást adó Jézusát, jobb kezében az igaz hit keresztes jogarát – amely szerint majd meg fogja ítélni a világot. Szűz Mária támaszunk, hogy a legnagyobb áldásban részesüljünk, Jézus hordozók legyünk.  

Amikor fogytán van szeretetünk bora, akkor csendesen bátorít: „Tegyetek meg mindent, amit ő mond!” (Jn 2,5). 

Amikor egy igazságosabb világ után vágyakozunk, úgy akar emberséggel telített világot adni, hogy a szentháromságos Isten közösségét nyújtja példaként (kezdeményezni, befogadni, szerető viszonyban lenni). Ha így élünk, személyes hitünk ezen az úton lesz közösségépítő erő és társadalmat átalakító tényező. Ezért nincs igazság és jog a szeretet megtartó és megszentelő ereje nélkül.

Új korszakra várunk? Le kellene porolni az életünket? Nem elég! Éljük az idők teljességében a megújult ember életét, aki „Isten által teremtett igazságban és szentségben!” (Ef 4,24). Ezzel mindjárt kezdetét veszi az áldott új esztendő, új korszak.

Ajánló:

A szegények karácsonya 

Óévi hálaadás és beszámoló 2014-ről 

Csak szilveszterező ifjaknak!

Szentjeink és nagyjaink példája nyomán   

2015-ben bérmálkozóknak 9.
A 2015. ÉVI HÁZSZENTELÉS BEOSZTÁSA - Csíkszereda Szent Kereszt Főplébánia

Az új év akkor lesz értékes

Egy alkalommal az ősz remete kivezette azokat a fiatalokat a cipruserdőbe, akik követői akartak lenni.
Ott rámutatott egy kis ciprusra: "Húzd ki!"
Az egyik félkézzel kihúzta. Továbbmentek és egy nagyobbacska ciprusra mutatott rá: "Húzd ki!" Ez már félkézzel nem ment, két kézzel kellett ráncigálni.
Aztán egy magas ciprusra mutatott rá: "Húzd ki!"  Ez már sehogy sem ment.
"Ilyen a szenvedély - mondta az ősz remete -, míg fiatal, könnyen bírsz vele, de ha megerősödik, nem nagyon megy."
Azért adta Isten az észt, hogy az embert ne győzzék le alantas vágyai, a kísértések, hanem az ember uralja vágyait, szenvedélyeit.
In principio obsta! Kezdetben állj ellen! Az új év akkor lesz értékes, ha kezdetben ellenállunk a rossznak és tesszük a jót naponta. Ebben legyen közbenjárónk a kánai Boldogasszony.

Boldog esztendővé tenni az új évet!

Egyik évben újévi programot készítettem magam számára és ezt küldtem el ismerőseimnek.
„B.Ú.É.K.! = Boldog Új Évet Kívánok! Vagyis Bízd Újra Életed Krisztusra!
Boldog lesz az év, ha mi boldogok vagyunk.
Az évet  mi tesszük boldoggá.
A boldogság gyökere a hit, ha Máriával hiszem - „hogy beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott” (Lk 1,45). 

A boldogság azzal mérhető, ha összhangban élünk Istennel és embertársainkkal.
A boldog ember örül annak, ha ember születik a világra. 

Boldog emberek közé születni pedig ajándék.

Boldog, aki az életet elfogadja Istentől, azt szereti és megszereti.

Aki segíteni tud másokon az is boldog.

Boldog vagyok, ha egyházunkért és népünkért veletek együtt tehetem a jót, vagy legalább is megpróbálhatom. Próbáljuk boldog esztendővé tenni az új évet.”

Boldog új esztendőt!