Fellobbanak az őrtüzek Székelyföldön

Lármafák, fáklyák, gyertyák ezreinek fellobbantásával kívánja közösségi élménnyé tenni a székelyföldi autonómia napját a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) október 30-án, vasárnap – számol be Kőrössy Andrea a kronika.ro-n.

A szervezet csíkszéki elnöke, Veress Dávid közölte, az SZNT azzal a kéréssel fordult a székelyföldi önkormányzatokhoz, egyházakhoz, civil szervezetekhez, közbirtokosságokhoz, hogy vasárnap 17.30-kor gyújtsanak őrtüzeket a régió minden településén.

Veress Dávid emlékeztetett, hogy szeptember 29-én felhívással fordultak a magyar történelmi egyházakhoz, hogy október 30-án találják meg a módját, s templomaikban a székely szabadságért imádkozzanak a közösségek. Felhívásuk szerint az őrtüzek gyújtása a világméretű imavasárnap folytatása lehet, amely azt jelzi, hogy a székely közösségek kiállnak az autonómia ügye mellett. Mint kiderült, elképzelésük szerint ezt követően minden évben október utolsó vasárnapján ilyen módon ünnepelnék Székelyföld autonómiájának napját, tudva, hogy az autonómiáért folytatott harc hosszú lesz, amely elkötelezettséget és kitartást követel a székelyektől – tette hozzá Veress Dávid.

Megjegyezte továbbá, az eseménnyel azt is jeleznék, hogy a székelység jogos autonómiaigényét nem lehet betiltani. „A zászlókat ugyan levehetik, de a lelkekben levő elgondolást nem tudják kiirtani” – fogalmazott az SZNT képviselője. A kezdeményezés kapcsán Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere elmondta, hogy a székely zászlók miatti támadások cáfolják azt a felvetést, hogy a román kormány nem venne tudomást a székelyekről. Belátta ugyanakkor, jó lehetőségnek tartja a vasárnapi rendezvényt az erről való beszélgetésre, a politikai elit állásfoglalására – írja a kronika.ro.

Közös ima:

Mindenható örök Atya, a Te kezedben van az emberek sorsa és Te szabod meg a népek jogait: tekints kegyesen reánk, akiknek jövőjét és boldogságát első szent királyunk a te Szent Fiad édesanyjának,  a mi Nagyasszonyunknak kezébe tette le.

Tekints reánk, válságos időket élő népedre, és áraszd ránk Szentlelkedet, hogy segítségével mindnyájan meglássuk az igazság útját, építsük nemzetünk egységét és szolgáljuk javát.

Adj, Urunk, vezetőinknek kellő bölcsességet és elszánt, erős akaratot, hogy a te szíved szándéka szerint előmozdítsák a szociális igazságosságot és az emberhez méltó életet.

Világosíts meg és támogass minket, hogy szentjeink és nagyjaink példája nyomán felelősséget érezzünk szülőföldünkért és a szükséget szenvedőkért. Kérünk, áldd meg mindennapi fáradozásunkat, hogy az a Te dicsőségedre és ami boldogulásunkra váljék.

Magyarok Nagyasszonya Csíksomlyói Boldogasszony, Szent Mihály arkangyal, Szent István király, Szent László király -  könyörögjetek érettünk a mi Urunk, Jézus Krisztusnál. Ámen.

 

Egyed Ákos: meg tudjuk-e tartani a Székelyföldet

Egyed Ákos akadémikus az olaszteleki Daniel-kastélyban tartott ünnepségen. Fotók: Vargyasi Levente

Egyed Ákos nemcsak ragaszkodott a történelemhez, hanem vigyázott is rá. Úgy tárta elénk, hogy azáltal megismerhetjük, úgy adta tovább, hogy hozzátette a maga részét, hagyta, hogy levonjuk belőle a tanulságokat – hangsúlyozta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szombaton az olaszteleki Daniel-kastályban tartott ünnepségen, mely alkalomból átadta a Kovászna Megyei Művelődési Központ által alapított, negyedik alkalommal odaítélt Háromszék Kultúrájáért Díjat Egyed Ákos történész-akadémikusnak.

Helyiek, barótiak, erdővidéki és sepsiszentgyörgyi tisztelők körében köszöntötte az ünnepeltet Imreh-Marton István, a művelődési központ igazgatója, majd a himnusz eléneklésével megkezdődött a méltatások sora. Tamás Sándor szerint Egyed Ákos Háromszék, 1848–49 című, 1978-ban kiadott első nagyívű munkáját minden gyermek kezébe kellene adni ma is, miként az ő édesapja tette, mert azt úgy írta meg, hogy azóta sem kellett változtatni rajta, nem kellett ’89 után sem átgondolni.

A magyar kultúra napjára emlékeztetve Lukács Bence, Magyarország csíkszeredai konzulátusának konzulja azt mondta, ezen a napon a himnusz születését ünnepeljük, mely himnusz a teljes magyar nemzet jelképe, az egész nemzet himnusza, a nemzet megtartó és erősítő szent éneke.

Emlékeztetett, miként a kommunizmusban, ma is támadások érik az őseinktől kapott kultúránkat, „elég, ha csak arra gondolunk, mennyi dolgunk van nap mint nap nyelvi jogaink érvényesítése ügyében, mennyi teendőnk volt és van magyar és székely identitásunk, közös jelképeink megvédése érdekében”, és arra buzdított, ne féljünk elénekelni himnuszunkat, használni nyelvünket és nemzeti jelképeinket.

Erdővidék büszke Egyed Ákosra, és Egyed Ákos is ragaszkodik Erdővidékhez – mondta Demeter László, aki maga is sokat köszönhet a történészprofesszornak, hisz egyetemistaként, majd Barótra hazakerülve is egyengette útját. Erdővidék Múzeumának vezetője hangsúlyozta: „Egyed Ákos kutatási területe az 1848–49-es forradalom és szabadságharc dicső és szomorú korszaka, olyan eseménysor, amely mai napig is a szülőföldhöz való ragaszkodásunkat és nemzeti öntudatunkat erősítheti.”

Egyed Ákos életútját, munkásságát Pál Judit sepsiszentgyörgyi származású kolozsvári egyetemi tanár méltatta. Kiemelte a szülőfalu, Bodos meghatározó szerepét, a szülők és a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium jelentőségét a történész életében, és sorolta azokat a kutatási területeket, amelyek Egyed Ákost foglalkoztatták és foglalkoztatják jelenleg is: a parasztság és a jobbágyrendszer élete, az 1848-as forradalom és szabadságharc Háromszéken és Erdélyben, a székely székek, a faluközösség és a székelység története, gróf Mikó Imre és Csutak Vilmos élete és munkássága.

A baróti Kájoni Consort régizene-együttes koncertje

Beszélt arról is, hogy 1989 után Budapesten, Debrecenben és Egerben volt egyetemi vendégtanár, 2002–2010 között az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöki tisztségét töltötte be. „Az ünnepelt történelmi időket ért meg, végigélte a történelem hol cselekvő, hol szenvedő alanyaként a tragikus XX. századot, hogy aztán az 1989-es fordulat után megújult erővel építse egyrészt saját életművét, másrészt pedig részt vegyen az erdélyi magyar intézményrendszer újjászervezésében.” A díjazott életútjának megismerését segítette Vígh Emese Séta Egyed Ákossal című portréfilmje is, amely a kutató történész mellett az embert is közel hozta a né­zőhöz.

Az életműdíjat a háromszéki kultúra terén kifejtett több évtizedes kiemelkedő tevékenysége elismeréseként kapta Egyed Ákos, amelyet Tamás Sándor adott át a díjazottnak. A kitüntetett megköszönte az elismerést, és kutatásai egyik legjelentősebb felismerését hangsúlyozta: „A székely történelem legfontosabb eleme a hadiszolgálat. A székelység ezzel vívta ki azokat a szabadságjogokat, amelyek 1848-ig, sőt, a XIX. század végéig részben megmaradtak.” Kiemelte a földtulajdon szerepét a székelység megmaradásában, és kitért 1848. március 15. jelentőségére. „Ez a nap a magyar polgári nemzet születésnapja, amikor a nemzet tagja lesz minden társadalmi réteg, és ebben az időszakban hozták meg azokat a törvényeket, amelyek rendszerváltoztatást idéztek elő.”

Lapunk kérdésére, hogy a székely történelemből mi az, ami máig a leginkább megszívlelendő, követnivaló, Egyed Ákos azt mondta: „A székely örökség, a földtulajdon a kulcs, és az a nagy kérdés, hogy ezt az örökséget, amely az anyaföldet jelenti, meg tudjuk-e tartani, van-e elég erőnk, elég akaratunk ahhoz, hogy megtartsuk. Ez egyik nagy feladatunk, ezáltal lehetünk méltók az elődökhöz, és a föld által tudjuk Székelyföldet és értékeit megtartani és továbbfejleszteni.”

A Daniel-kastélyban tartott ünnepség a baróti Kájoni Consort régizene-együttes koncertjével ért véget, a Balassi-kort idéző ének és hangszeres zene egyfajta történelmi visszapillantóként kapcsolódott a magyar kultúra napi eseményhez.

Fekete Réka
Háromszék

Őrtüzeket gyújtottak a Székelyföld peremén

Székelyföld peremtelepülésein több száz helyszínen gyújtottak őrtüzet szombat este a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tiltakozó akciója keretében a régió önkormányzási jogát követelve.



MTI Fotó: Veres Nándor
A tömegrendezvény Székelyföld 68 peremtelepülésén kezdődött egy időben ökumenikus istentisztelettel, amelynek végén felolvasták a demonstráció kiáltványát, és a résztvevők kivonultak a környező magaslatokra őrtüzeket gyújtani, illetve a gépkocsik fénycsóváját tükrökkel az ég felé irányítani.

A dokumentumban kinyilvánították, hogy a határok kivilágításával kívánják a román kormány és a világ tudomására hozni, hogy Székelyföld létezik, és élni akar az önrendelkezés jogával. „E jog alapján követeljük Székelyföld államon belüli önkormányzását! Ragaszkodunk a nyolc székely széket és 153 önkormányzatot magába foglaló Székelyföld határaihoz, amelyet a helyi közösségek népszavazása tesz majd véglegessé" – áll a kiáltványban, melyet a Maros megyei Lukafalván (Gheorghe Doja) Izsák Balázs SZNT-elnök olvasott fel.

A dokumentum emlékeztet arra, hogy Románia kormánya nem mondott le a szándékáról, hogy Székelyföldet egy román többségű óriás-régióba olvassza be, valamint arra, hogy a több ízben kinyilvánított autonómiaigényről párbeszéd sem kezdődhetett, mert az erre irányuló székelyföldi kezdeményezések rendre válasz nélkül maradtak.

„Van egy nép a Kárpátok kanyarulatában, amely szabadon és békében akar élni, szabadon akarja használni anyanyelvét, és maga akar dönteni a saját sorsáról szülőföldjén" – idézte a székelyföldi önkormányzatok autonómiapárti határozatait a kiáltvány.


Forrás: facebook.com
„Követeljük, hogy az Európában gyakorolt normák érvényesüljenek és a Székely Nép – Európa autonóm közösségeihez hasonlóan – megélhesse önrendelkezését Székelyföld autonómiája révén. Azt az Európai Unióban elfogadott elvet kell irányadónak tekinteni, amelynek megfelelően, a régiókat nem kijelölni, hanem elismerni kell" – fogalmazott a kiáltvány.

A dokumentum ismételten kinyilvánította: Székelyföld autonómiája a teljes és tényleges jogegyenlőség intézményi garanciáját biztosítja a régió minden lakója számára nemzeti, etnikai, nyelvi hovatartozásától függetlenül. Azt is leszögezi, hogy Székelyföldnek önálló fejlesztési régiót is kell alkotnia.

A kiáltvány párbeszédre szólította fel Románia kormányát, Magyarország kormányát pedig arra kérte, hogy szerezzen érvényt a két ország közötti alapszerződés 15/9. cikkelyének. Ebben a felek azt vállalták, hogy tartózkodnak az olyan intézkedésektől, amelyek a régiók etnikai arányait megváltoztatva arra irányulnak, hogy korlátozzák a kisebbségek szabadságjogait.

A lukafalvi demonstráción Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke közvetítette a partiumi magyarok szolidaritásvállalását. Tőkés László szerint „olyan időket élünk, amikor meg kell gyújtani a lármafákat". Reményik Sándor költőt idézve mondta: „egy lángot adok, ápold, add tovább".

A lukafalvi templommal szemközti területen meggyújtott őrtüzet több száz fős tömeg állta körül. Sokan székely és magyar zászlót lengettek, a székely és a magyar himnusz eléneklése után népdalok éneklésébe kezdtek.

MTI

Székelyföldről nem vonják ki a katonaságot

Forrás: marosvasarhelyiradio.ro

Egyelőre nem kerülhet az önkormányzat tulajdonába a sepsiszentgyörgyi katonai gyakorlótér, mivel az új katonai-politikai helyzetben a hadseregnek szüksége van minden gyakorlótérre – nyilatkozta a sajtónak mai, sepsiszentgyörgyi látogatásán Mircea Dușa védelmi miniszter.

Szerinte a Fekete-tenger térségében kialakult katonai-politikai helyzet miatt a román hadseregnek szüksége van olyan lőterekre, ahol éles töltényekkel lehet gyakorlatozni. Emellett Sepsiszentgyörgyön van egy elit katonai egység, amelynek szintén szüksége van a gyakorlótérre.

Mint arról beszámoltunk, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat évek óta próbálkozik a város területén található 70 hektáros lőtér megszerzésével. Antal Árpád polgármester szerint közösségi gondokat orvosolnának, 12 hektáros területet a történelmi magyar egyházaknak és az ortodox püspökségnek adnának temetők létesítésére, a maradék területen pedig egészségügyi központ épülne.

Kovács Zsolt
marosvasarhelyiradio.r

Székelyföld régióért

Forrás: pannonrtv.com

Uzon község önkormányzata – Háromszéken elsőként – elfogadta azt a határozatot, amelyben kifejezésre juttatják igényüket, hogy a többi 152 székelyföldi önkormányzattal közösen egyetlen, önálló közigazgatási régióba akarnak tartozni, amely a Székelyföld nevet viselje, és amelynek különleges jogállását egy sarkalatos törvény szabályozza és ahol a magyar nyelv is hivatalos nyelv.

Kiemelt jelentőségű, hogy a határozat ezúttal is egyhangú szavazással született meg, pártállástól függetlenül az összes helyi képviselő megszavazta azt. Bízunk benne, hogy a Székely Nemzeti Tanács felkérésének egyre több önkormányzat tesz eleget, a törvény adta autoritásukkal felmutatva azt a lakossági igényt, amelynek népszavazás által megerősítését a hatóságok antidemokratikus módon megakadályozták.

A sajtóban is megjelent vélekedésekkel ellentétben ez a lépés igen nagy jelentőséggel bír, jól mutatja ezt az is, hogy a határozatot elsőként elfogadó Gyergyószentmiklós önkormányzata már választ is kapott az Európa Tanács főtitkárának hivatalától. Ebben a hivatal jelzi, hogy megkapta a határozatot, illetve tájékoztatásul továbbította azt az Európa Tanács illetékes testületeinek, s biztosította a dokumentumot megküldő polgármestert, hogy munkájuk során figyelembe fogják venni azt. Minél több határozat érkezik meg az elkövetkező időszakban Strasbourgba, Brüsszelbe, Genfbe annál inkább várható, hogy azoknak konkrét eredménye lesz.

A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata
erdely.ma

Ajánló:
Donyecki Népköztársaság szuverén állam
Luganszki Népköztársaság nem Ukrajna része
Krisztus világa 2014. május - Szemle
Amiért május 25-én elmegyek...

Perbe szállnak Székelyföldért

Perbe szállnak az olyan különleges társadalmi háttérrel rendelkező régiók jogainak érdekében, mint amilyen Székelyföld is – döntötte el Kovászna Megye Tanácsa csütörtökön. A pert Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke és Dabis Attila, az SZNT külügyi titkára indította az Európai Bizottság ellen az Európai Unió luxemburgi bíróságán, mert a bizottság a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezésük bejegyzését elutasította.

A megyei önkormányzat döntése értelmében Tamás Sándor képviseli majd ebben a perben Kovászna megye álláspontját, támogatva a felpereseket.
Kovászna Megye Tanácsának elnöke rámutatott, hogy a környező gazdagabb megyék visszafogják Székelyföld fejlődési potenciálját. „Nyilvánvaló, hogy Kovászna megyébe kevesebb fejlesztésre szánt támogatás érkezik, azért mert Brassó, Fehér és Szeben megyék, amelyeknek eleve nagyobb az összterméke, elszívják előlünk a lehetőségeket. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a parlamenthez iktatott be törvénytervezetet az ország regionális átszervezéséről. Tavaly három megyei tanács is kezdeményezett referendumot ez ügyben, azonban a prefektusok ezt megtámadták, az igazságszolgáltatás pedig elkaszálta a tervezeteket” – mondta.
A megyei tanács elnöke hangsúlyozta: „Újabb lehetőség áll rendelkezésünkre, hogy hallassuk a hangunkat. Nekünk a székelység, Székelyföld magyar és román lakóinak érdekét kell szem előtt tartanunk, hiszen elfogadhatatlan, hogy amíg más, gazdasági értelemben fejlettebb megyék fejlődnek, mi lemaradunk. ”
A Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért című kezdeményezést 2013-ban nyújtotta be az Európai Bizottsághoz 12 magánszemély. A kezdeményezés célja, hogy a nemzeti, nyelvi régiók sajátos védelemmel rendelkezzenek az Európai Unióban. A bizottság azonban hatásköri akadályokra hivatkozva elutasította a kezdeményezést és a döntés ellen fellebbezett a Székely Nemzeti Tanács.
Az ügyben már perbe szállt Szlovákia, Görögország és Románia az Európai Bizottság oldalán, Magyarország a kezdeményezők mellett kérte beavatkozását.

székelyhon.ro

A Székelyföldet Bukarest az éhhaláltól félti

1000 éve itt vagyunk, éhen nem hótunk!

Statisztikákkal próbálják lekicsinyelni a székelyföldi autonómiatörekvéseket Bukarestben, ismét Székelyföld siralmas gazdasági helyzetéről írnak a román lapok, de az erdélyi politikusok szerint ez propaganda, az autonómia elleni érvelés.

A Kossuth Rádió munkatársának, Oláh Gál Elvira mikrofonja előtt Tánczos Barna és Winkler Gyula RMDSZ-es politikusok is cáfolták a Székelyföld siralmas gazdasági helyzetéről időről időre megjelenő román statisztikákat.

Tánczos Barna szenátor szerint is propagandáról van szó. Hargita megye lakósságának számát nézve Brassó városhoz hasonlítható, a munkaerő elszívása, a cégek megtelepedése, a nagy cégek nagy városokba való bejegyzése és csak a munkapontok létrehozása Hargita és Kovászna megyékbe, torzítják a statisztikai adatokat – magyarázta a szenátor. Hozzátette: az biztos, hogy nem vagyunk húzó megye, de a legszegényebbek sem vagyunk, Hargita és Kovászna megye a középmezőnyben van, ha az egy főre jutó GPP-t számoljuk.
Az államelnöktől egészen az utolsó közhivatalnokig, aki a minisztériumban dolgozik, megpróbálnak egy agresszív médiakampányt folytatni az autonómiaküzdelemmel szemben, minket akarnak megvédeni az éhhaláltól – magyarázta Tánczos.

Winkler Gyula EP képviselő, volt gazdasági miniszter is hasonló véleményen van, szerinte játszanak a számokkal. Ez a kampány most azért erősödött fel, mert az RMDSZ újból kormányon van, és bizonyítani próbálják, hogy csak önös érdekeink vezérelnek – fejtette ki a képviselő. A statisztikát mindenre fel lehet használni és minden ellenkezőjére is – mondta Winkler.

Kossuth Rádió

A Székelyföld jövője a székelyeken múlik

Mi lesz veled székely föld? Mikor lesz Székelyföld? – ezeket a kérdéseket feszegette előadásában péntek este Tánczos Barna szenátor a csíkszeredai városháza dísztermében.

 

Veress Dávid és Tánczos Barna

Veress Dávid meghívásának eleget téve A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig című előadássorozat 123. meghívottjaként Tánczos az újonnan elfogadott román földtörvényről és a különböző hátulütőiről beszélt.
Ha földet vesztünk, nemzetiséget is vesztünk
A legnagyobb hátránya ennek a törvénynek a szenátor szerint az, hogy arra kötelez mindenkit, önkormányzatot, hatóságot, hogy egy internetes oldalon közzé tegye a földeladási szándékokat. Ezáltal kitesszük magunkat a nemzetközi területvásárlók kénye-kedvének. „Hatalmas tévedés, hogy minden olyan információt, amit eddig féltve őrzött a közösség, ma arra kötelez a román állam, hogy kitegyük a világ szeme láttára” – hívta fel a figyelmet az RMDSZ mezőgazdasági szakpolitikusa.
Megítélése szerint, ha földet vesztünk, akkor hosszú távon nemzetiséget is vesztünk. „Ha a székely földet mások vásárolják meg, akkor évtizedek, évszázadokon belül, a vallás és a nemzetiség is változni fog.”
Nem halunk éhen, ha lesz autonómiánk
Az előadás második felében a székely föld mellett Székelyföld sorsa és jövője került terítékre. A szenátor szerint le kell dönteni azokat a falakat, amelyeket a téves mentalitások emeltek.
A román történelemoktatás, az a propaganda, ami az elmúlt ötven évben folyt Romániában, az egy olyan agymosást eredményezett, hogy egyáltalán Székelyföld léte, hogy van Romániában olyan falu, ahol a rendőrön kívül senki sem román, ez számukra elképzelhetetlen. Beidegződött, téves mentalitásokat kell megváltoztatni, ami rettenetesen nehéz. Addig, amíg nem tudatosul a román többségben az, hogy mit akarunk az autonómiától, addig a természetes reakció a visszautasítás. Amíg nem látják pontosan, mit jelent az adminisztrációban, a pénzügyekben, az oktatásban az autonómia, a földbirtokok rendezésében, addig ők egy dologgal tudják csak azonosítani: szögesdrót van Kökösnél, és amikor jönnek, kell mutassák az útlevelet. Amíg ezeket a falakat nem bontjuk le, valamennyi autonómiatervezetet vissza fogják utasítani - vélte a politikus.
Döntsük el mi itt, hogy mit csinálunk a saját pénz és erőforrásainkkal – ezt jelenti az autonómia. „Biztos lehet Băsescu benne, hogy hat hónap alatt nem halunk éhen!” – replikázott az államfő napokban tett kijelentésére Tánczos Barna.

székelyhon.ro

Székelyföld autonómiájáért tüntettek Törökországban

Az isztambuli demonstrálók a székely magyarság isztambuli barátainak vallják magukat, szinte mindannyian törökök.
Isztambulban kisebb tüntetést tartottak a román főkonzulátus előtt Székelyföld autonómiájáért vasárnap délután - értesült az MTI helyi forrásból. A demonstrálók a székely magyarság isztambuli barátainak vallják magukat, szinte mindannyian törökök. Nagyjából 60-70-en gyűltek össze a román főkonzulátus előtt azt követelve, hogy Románia adjon autonómiát a székelységnek, miként azt már a múltban is tette.
A tüntetők török és székely zászlókkal vonultak fel. Az általuk vitt táblákon a következő feliratok voltak: "Autonómiát Székelyföldnek!", "Üzenet Európának: voltunk, vagyunk és leszünk!", "Székelyföld legyen egységes!", "Attila unokái vagyunk", "Sekelistan-Székelyföld", illetve "Székely-törökök - Sekel türkleri". Vasárnap még az Egyesült Államok és Kanada több nagyvárosában volt hasonló megmozdulás, március 10-én hétfőn pedig, a székely szabadság napján egy sor európai városban - köztük Budapesten - várhatók további tüntetések Székelyföld autonómiájáért.

Nemzeti Hírháló

Székelyföld - régiós genocídium?

„Csak egyetlenegy tiszta magyar csíkot varrt az ország szegélyébe a Gondviselés, aranyos, paszomántos csíkot, s ezt a csíkot ma is Csík-nak hívják. Ez a Csík egy foszlány Attila népéből, egy csík a régi Hunnia palástjából, mely leszakadt, mikor a palást szétszakadt, s ott akadt fönn a Hargita szirtjein, a csendes erdőségekben, a havasok gerincein, s azóta is ott van.” Így indította Tusnád-fürdőről szóló prózai himnuszát Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök 1902-ben. 

Ez a Csík valóban egy foszlány Attila népéből, amely még létezik Erdély keleti részén, a Csíki-havasok és a Hargita vonulata között. Csík a székelyek lakta Székelyföld kincse, amely őrzi Attila hun király emlékét, ahol elevenen élnek az Árpád fejedelemtől kapott székely jogok, ahol védik Szent István hitét és Szent László hazaszeretetével küzdenek a jövőért. 

Csíkot körbeveszi Kézdi-, Sepsi-, Udvarhelyszék, a Gyergyói medence és a Csíki-havasok keleti völgyei karolják át. Csík a Székelyföld része, amely magába foglalja Maros-, Udvarhely-, Sepsí-, Kézdi- Orbaiszéket és a távolba szakadt Aranyosszéket. 

Székelyföld volt és van. Vele szomszédos volt a Szászföld, ahol már csak elvétve találunk szászokat. Hétszáz év után a szocialista Románia velünk együtt a szászokat is megnyomorította. Nagy részük az utóbbi negyven évben elhagyta szülőföldjét, amelyet egykor II. Géza magyar királytól kaptak, ahol saját önkormányzatiságuk, autonómiájuk volt, amit Universitas Saxonica-nak neveztek. A szászok a 20. század rabszolgakereskedésének, pontosabban a román diktatúra lélekkufár politikájának lettek áldozatai, akikért a fejlett Németország fejkvótát fizetett. A szásznép mind a szabadság, mind az emberséges világ reményében távozott szülőföldjéről, hátrahagyva csodálatos templomerődeit és házait. 

A székelyek és szászok Erdély keleti, dél-keleti szélén hasonló viszontagságokat éltek meg az évszázadok folyamán, sok esetben viszont másként küzdötték le a megpróbáltatásokat. Nem tudjuk, milyen jövő vár reánk, de megmaradási készségünk és ragaszkodásunk a Székelyföldhöz eddig erősebbnek bizonyult sok szomszédos néphez képest. 

E sorozatban múltunkra és jövőnkre fogunk figyelni, hogy egységes akarattal, tanulva a SICULICIDIUM-ból, gátat vessünk a készülő régiós genocídiumnak.

Ha nem vigyázunk: “Mint oldott kéve, széthull nemzetünk...!” (Tompa M.: A gólyához)