Középkori szentély alapfala került elő Pannonhalmán

A jubileumi Szent Márton-év újabb ajándékaként nagy jelentőségű középkori szentélyalapfal-maradvány került elő támpillérekkel együtt Pannonhalmán a Gyümölcsoltó Boldogasszony bencés plébániatemplom főhajójában.

A 14–15. századi építészeti és régészeti leletek padlóépítési munkák közben kerültek elő. Az egykori Szentmárton/Győrszentmárton településrészen fekvő szentély jelentős falmaradványa esztétikai szempontból is jelentős.
A feltárt középkori szentélyzáródás mögött, közvetlenül a jelenlegi oltár előtt három sírt találtak bronz feszülettel és melldísszel. A középkori karzatpillér mellett II. Ulászló ezüstpénzére bukkantak. Az egykori diadalív alapjai mellől szép faragott 14. század végi gótikus kőleletek, kaputöredékek jöttek a felszínre. Sólymos Szilveszter bencés atya korábbi tanulmányában ezeket levéltári kutatásai alapján már feltételezte.

„Jelentősége abban áll, hogy az ún. Pannonhalma, egykor Szentmárton »városi« területén ez az első kézzelfogható kvalitásos középkori épített emlék” – mondta Eszes Tibor, a folyamatban lévő rekonstrukciós munkák műemléki műszaki vezetője, aki építészként második éve kutatja a templomot és épített környezetét.
A régészeti munkákat Losonczi Máté, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal felügyelő régésze felügyelte. A feltárásokat a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum régészei, Mező Krisztián és Tomka Péter végezték. Az épület periodizálása László Csaba régész felügyeletével történt.

A középkori falból kivett téglamintának lumineszcens kormeghatározó mérését az ELTE TTK Kari Kutató és Műszer Központ végezte Szabó Csaba igazgató és Novothny Ágnes laborvezető irányításával. Korukat 1391–1457, a török kort megelőző időszakra állapították meg.
Reményeink szerint az átfogó templomfelújítás Czigány Tamás DLA építész és Eszes Tibor kutató építész tervei szerint hamarosan elkészülhet – írja Lőrincz Pál OSB  esperes plébános. Várszegi Asztrik főapát jelenlétével és biztatásával jelenleg is folyik a középkori eredetű templom belső és külső rekonstrukciós munkája.
Forrás és fotó: Pannonhalmi Főapátság
Magyar Kurír

Szállodaépítést is terveznek a bencések Pannonhalmán

A közfoglalkoztatásra is támaszkodva önfenntartó gazdaságot próbál kiépíteni a Pannonhalmi Bencés Főapátság, a profitorientált ágazatok – pincészet, ásványvíz-palackozó vagy éppen az étterem – bevételéből oktatásra, betegápolásra és más szociális ellátásra költenek. A cél érdekében az utóbbi években összességében milliárdos nagyságrendű fejlesztéseket hajtottak végre, most egy szálloda építését tervezik.

– Tizenkétmillió palack ásványvizet tudunk gyártani, de ezt a kapacitást még nem értük el – büszkélkedik a bencés Vis Vitalis (magyarul Életerő) ásványvizet készítő Bencés Ásványvíz Palackozó Kft. ügyvezető igazgatója. Érsek Roland tájékoztatása szerint a turisták által is látogatható gyárat három éve kezdték felszerelni, és másfél éve palackoznak természetes ásványvizet. A cég és az üzem a Pannonhalmi Bencés Főapátság tulajdona.
A vizet, amelynek Masaru Emoto professzor, a víz nagykövete kiváló minősítést adott, 106 méter mélyről nyerik. A 17 ezer éves és tökéletes minőségű vízbázisra annak köszönhetően találtak rá, hogy a területen ered a legendás Béla király forrás, amelyről már 1238-ban is készült írásos feljegyzés.

A ásványvizet az Egyesült Államokban is regisztrálták, és a minőségi rangsorban legyőzte az Evian termékeket. Az ásványvizet éttermekben, szállodákban és kávézókban értékesítik, két magyarországi Michelin-csillagos étteremben például csak Vis Vitalis vizet lehet kapni. A flakonok egyedi formájúak, kialakításuk – Jedlik Ányos bencés szerzetes emléke előtt tisztelegve – a szódáspalackokra hasonlít.
A Pannonhalmi Apátsági Pincészet is komoly sikereket ért el évtizedes története alatt. Az apátság a Rákosi-korszak államosításakor minden szőlőbirtokát elveszítette, s a földeket a kárpótlás során sem kapták vissza. Ötvenkét hektárnyi történelmi dűlőt tudtak visszavásárolni 2000–2001-ben, ahol elkezdődhetett a tízéves újratelepítési ciklus. Az indulásnál nagyon sokat segített a néhai Gál Tibor borász, a pincészetben neki köszönhetően dolgoznak úgynevezett gravitációs anyagmozgatással – tudtuk meg Illés Tamástól, a pincészet marketing- és kereskedelmi vezetőjétől.
Ma már a teljes ültetvény terem: kétharmadán sokféle fehér szőlőt, egyharmadán pedig számos kékszőlő-fajtát termesztenek, amelyekből minőségi és mégis megfizethető árú bort készítenek. A pincét – csakúgy, mint az ásványvízüzemet – a turisták is látogathatják. A pannonhalmi apátsági borok eljutnak az Egyesült Államokba, Japánba, Hongkongba is, de a fő piac Magyarország és Európa.
Az apátsági önfenntartó gazdálkodás harmadik pillére a szintén bencés tulajdonban levő Viator (magyarul Vándor) étterem. A merészen modern épületet a Kosaras-dombon építettek meg, stílusában igazodtak a mellette lévő Tricollis-fogadóközponthoz. A modern épületből a hatalmas üvegfelületeken keresztül csodálatos kilátás nyílik a környező tájra. Takács Gábor, az étterem vezetője lapunknak elmondta: kicsi, szezonálisan is változó étlappal dolgoznak. Az ételek elkészítésénél a bencés hagyományokra támaszkodnak, de az étlap a séf ízlését is tükrözi. Utóbbi, Gyurik Gábor a fővárosi Onyx éttermet hagyta ott a Via
tor kedvéért. Az alapanyagok egy részét az apátsági kertből és környékbeli gazdáktól szerzik be.
S hogy milyen növények találhatók az apátsági gyógynövénykertben? Szabó Márton bencés szerzetes szerint szinte minden. Francia és angol levendulát, citromfüvet, orvosi zsályát, kakukkfüvet nagyobb mennyiségben termesztenek, de vannak kisebb parcellák is, ahol bemutató jelleggel 30-40-féle gyógynövényt termesztenek a 11 hektáros kertben.
A gyógynövényeket részben teaként hasznosítják, részben különböző kozmetikumokat – például olajat és szappant – készítenek belőlük. A kertben öt állandó munkást és ugyanennyi közfoglalkoztatottat alkalmaznak, de a levendula betakarításakor 15-20 idénymunkást is felvesznek.

A gyógynövények régi szakértői a szerzetesek – Fotó: Havran Zoltán

Pottyondy Ákos gyógynövénykert-vezető szerint az apátsági turisztikai iroda nagyon sokféle programot szervez hozzájuk, a komolyabb szakmai előadásokat azonban ők tartják, s vannak tematikus heteik is.
Az étterem és a belső konyha mellett a városközpontban található Pannonhalmi Apátsági Múzeumba is kerül a kertben termesztett növényekből, amelyeket a Pausa cukrászdában, a sütemények elkészítéséhez használnak.
– A cukrászda egykori romos, hajléktalanok lakta épülete 2013-ban került vissza az apátság tulajdonába. Az ingatlant felújítottuk, és a 2014. júliusi átadás után bekapcsoltuk a helyi turizmusba, az utasokat kisvonat szállítja az egyes egységek között – emlékezik Németh Mónika intézményvezető.
Az épületegyüttesben a cukrászda mellett rendezvényterem, valamint két állandó és egy időszaki kiállítás is helyet kapott. Az egyik állandó kiállítás a pincemúzeum, ahol a régi apátsági szőlőtermesztés és pincészet tárgyi emlékeit lehet megtekintetni. Helyet adnak az udvarban a nyári jazzkoncertsorozat néhány rendezvényének is, Jazzmajor néven. A Győri Filharmonikus Zenekarnak is lesz négy koncertje az udvaron. A bencések tervezik egy szálloda építését és egy sörmanufaktúra létrehozását is.

magyaridok.hu
Bordsodi Attila

Pannonhalma - Montecassino 800 éves hagyománya

Több mint nyolcszáz éves hagyomány, hogy január 25-én megemlékezik egymásról a pannonhalmi és a montecassinói bencés szerzetesközösség. A Pannonhalmi Főapátság hírét adjuk közre.

Az imaszövetség idei évfordulóján a két apátság levélben biztosította egymást imádságban való közösségéről.
1212. január 25-én kötötte meg az imaszövetséget a Pannónia és a Cassinum hegyén álló monostor apátja, Oros és Adenulf. Ezt többször megerősítették, az elmúlt években pedig a hagyományokhoz híven latin nyelvű levélben is értesítik egymást az imádságról és a testvéri közösségről. Az idén Várszegi Asztrik, Szent Márton hegyének 86. apátja, valamint Donato Ogliari, Montecassino nemrég megválasztott, 192. apátja váltott levelet.

Asztrik főapát és a pannonhalmi Szent Márton-főapátság konventje üdvözletét küldi Donato főapátnak és a cassinói főmonostor szerzeteseinek. Üdv nektek abban, aki a valódi üdvösség és a valódi béke az embereknek.
Szent Pál apostol megtérésének ünnepén a laudesben a bazilika oltáránál, amelyben Szent Adalbert püspök ereklyéi nyugszanak, azért könyörögtünk az Úrhoz, hogy növelje bennetek a Krisztusba vetett hitet. Kívánjuk, hogy mindig megmaradjatok Krisztusban. Ő szeretett minket, és átadta magát értünk. Titeket pedig arra kérünk, hogy emlékezzetek meg imádságotokban rólunk.
Kelt Pannónia Szent Hegyén, Szent Márton monostorában, az Úr 2015. évében, Szent Pál apostol megtérése ünnepén.

Várszegi Asztrik főapát

                                                           

Főtisztelendő Főapát úr és Szent Márton monostorának szeretett szerzetesei, üdv nektek.
Szerzetescsaládjaink testvéri imaszövetségének évfordulóján Szent Márton püspök és Szent Benedek atyánk közbenjárásában bízva kölcsönösen imádkozunk azért, hogy Krisztusnak semmit elébe nem helyezve és az Úr irgalma felől soha kétségbe nem esve egykor országának is részesei lehessünk.
Kelt Cassinum hegyén, 2015. január 25-én.

Donatus Ogliari főapát

Fotó: Pannonhalmi Főapátság, Abbazia di Montecassino
Magyar Kurír

Nemzeti emlékhellyé vált a Pannonhalmi Bencés Főapátság

A főapátság nemzeti emlékhellyé avatását jelképező sztélét szeptember 24-én, szerdán avatták fel Pannonhalmán – tudósított az MTI.

Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát az avatási ünnepségen rámutatott, hogy Pannonhalma alapítása óta az egyetemesség helye és „egy, a mindig újjászülető nemzetet átölelő és összekötő pont volt”, amely különféle nemzetiségű testvérek befogadásával vált sokszínűvé, és gazdagodott ennek révén.
„A főapátság egyetemes keresztény küldetésben részesült, így teljesíti azt a követelményt, hogy a nemzetet a maga sajátos keresztény módján fölemelje, nevelje és Istenhez vezesse” – fogalmazott beszédében Várszegi Asztrik.
Majd a II. Vatikáni Zsinat döntését idézve hozzátette: „Korunk sajátos körülményei sürgetik, hogy a társadalmi, technikai és kulturális kapcsolatokban egymáshoz egyre közeledő emberek Krisztusban is megtalálják a teljes egységet.”
A főapát kiemelte, hogy az eseményre éppen Szent Gellért vértanú püspök ünnepén került sor, és emlékeztetett rá, hogy Szent Márton monostora 1996 óta a világörökség része.
Hegyi László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a pannonhalmi apátság a múlt és a jövő hírnöke.
Az ezeréves hagyománnyal rendelkező monostort, amelyben összeegyeztették a modernséget az örökléttel, a 21. század nyelvén beszélő lelki, szellemi centrumként jellemezte az államtitkár.
„A bencés szerzetesek mindig hegyen építették rendházaikat, nemcsak azért, mert itt közelebb van a föld az éghez, de azért is, mert messze látszó jellé kívántak lenni: »Itt vagyunk, jöjj, töltekezz!«” – fogalmazott Hegyi László.

Jelenleg tizenhárom nemzeti emlékhely van az országban, amelyek sorába tavaly decemberben emelték a Pannonhalmi Bencés Főapátságot. Ezek jelentőségét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslata alapján az Országgyűlés törvénnyel ismerte el. Egységes megjelölésükről a Nemzeti Örökség Intézete gondoskodik. A felállított sztélék nem csupán egységesek, és könnyen felismerhetővé tették az emlékhelyeket, hanem tömören a jelentőségükről is tájékoztatják az érdeklődőket. A nemzeti emlékhelyek sztéléjén nemzeti lobogó található.

Fotó: MTI
Magyar Kurír