Sarkozy: jogos volt a Krím Oroszországhoz való visszacsatolása

Franciaország egykori elnöke, Nicolas Sarkozy szerint Krím-félsziget lakosait nem lehet hibáztatni azért, hogy csatlakoztak az Orosz Föderációhoz. Sarkozy pártja, az UMP szombati párizsi konferenciáján kijelentette: meg kell védeni az orosz ajkú lakosokat Ukrajnában, mert az új ukrán kormány sérti a jogaikat. Sarkozy az utóbbi időszak legszókimondóbb kijelentését is megtette: Európának mások az érdekei az orosz kapcsolatokban, mint az Egyesült Államoknak.

 

A volt elnök leszögezte: Európa nem akar egy új hidegháború Moszkvával. és miért fontos hazánk szempontjából is mindez? Az orosz elnök látogatására készülünk, aki ellen az a legsúlyosabb vád, hogy úgymond bekebelezte a Krímet. Erre a volt francia elnök totálisan szembe menve az USA által gyarmatosítandó Európa hivatalos álláspontjával leszögezi, hogy nem az orosz elnök, hanem a népakarat döntött a Krím visszacsatolása mellett. Azt is kijelenti, hogy a puccskormány megsérti az orosz etnikai kisebbség jogait. Lehet hörögni a liberális és radikáltalantisa véleményvezéreknek, bekövetkezett a brutális törés az európai reálpolitikusok és a radikálatlantisták között.  

Most már Orbán kezében pattoghat a labda...

"Ukrajnának meg kell őriznie híd szerepét Európa és Oroszország között" - tette hozzá Sarkozy, utalva arra, hogy az ország nem lehet atlantista felvonulási terület.

Krímben kikiáltotta függetlenségét Ukrajnától tavaly március 17-én. A lakosok hivatalosan is kérték, hogy ismét Oroszország része legyen az ősi orosz terület, amelyet az egykori bolsevik szovjet diktátor, Hruscsov adott ajándékba az akkori ukrán tagköztársaságnak. A krími népszavazáson a résztvevők 96,8 százaléka az elszakadás mellett döntött..A részvételi arány a népszavazáson állt, 83,1 százalék volt.

Kincses Albin - Hunhir.info

Krími katolikusok készek a nulláról kezdeni

A Segítség a szükségben lévő egyháznak (AED) nevű segélyszervezetnek nyilatkozva Jacek Pyl, Odessza és Szimferopol segédpüspöke a krími katolikusoknak az orosz megszállás óta fennálló helyzetéről beszélt – tájékoztat a La Croix.

„Csak telefonon vagy e-mailben tudunk kapcsolatot tartani a külvilággal. A határon még a segélycsomagokat is feltartóztatják” – mondta el a kétezer krími katolikusért felelős püspök.

„A Krím-félszigetet Oroszországhoz csatoló népszavazás után az ukrán bankokat bezárták, hogy vákuumot teremtsenek az orosz bankok számára – folytatja a püspök. – Az orosz pénz épp csak hogy forgalomba került, és amíg az átmeneti időszak tart, az emberek nem férhetnek hozzá a bankszámláikhoz, illetve nem kapják meg a fizetésüket és a nyugdíjukat.”

„Úgy próbálunk segíteni a helyzeten, hogy élelmiszert és gyógyszereket osztunk, elsősorban a nagycsaládosoknak. Segítjük a görögkatolikusokat is, akik most a mi szertartásainkat látogatják, mert a papjaik mind elhagyták a Krím-félszigetet. A többségében lengyel nemzetiségű latin papság sorsa egyelőre bizonytalan, mivel az orosz kormány vízumkötelezettség bevezetését tervezi a nem krími származású ukránok részére.”

„A Krím elcsatolása semmissé tette azokat az évek óta zajló tárgyalásokat is, amelyeket Kijevvel folytattunk a szovjet időszak alatt az egyháztól eltulajdonított javak visszaszolgáltatásáért. Pedig már közel jártunk ahhoz, hogy az egyház visszakapja a kommunizmus alatt színházzá alakított szevasztopoli templomot, de az erre irányuló eddigi erőfeszítések most mind semmivé váltak. Az új egyházi épületek felhúzására és a régiek felújítására korábban beszerzett engedélyeink sem érvényesek többé.”

Pyl atya mégis bizakodni próbál: „Annyiszor kellett már a nulláról felállnunk, most is készek vagyunk az újrakezdésre”. A püspök nemrégiben levélben fordult a krími polgárokhoz, arra kérve őket, hogy ne engedjék szétdúlni a köztük fennálló barátságos viszonyt.

A kéréshez Szimferopol és a Krím-félsziget orosz ortodox metropolitája is csatlakozott. „Minden keresztény felekezet hívei egységes szellemben imádkoztak azért, hogy ne következzen be véres konfliktus – folytatja a püspök. – Az a tény, hogy a Krím-félsziget Oroszországhoz csatolása vér nélkül zajlott le, híven mutatja imáink erejét.”

Magyar Kurír
(já)

Miért vannak az USA szankciók?

Az USA szankciói az erőforrások feletti ellenőrzéséért folytatott harc eszköze

Fotó: www.u-f.ru

Az amerikai szankciók a krími Csornomornyeftyegaz vállalat ellen „az USA erőforrások ellenőrzéséért folytatott harc eszköze” – írta a Facebook oldalán Krím első miniszterelnök-helyettese, Rusztam Temirgalijev.

Hozzátette továbbá, hogy az USA által támogatott „demokrácia” Ukrajnában, valamint Irakban és Líbiában nagyon gyakran együtt jár olyan szerződésekkel, amelyek az amerikai cégeket ruházzák fel exkluzív jogokkal a szénhidrogén kitermelést illetően ezekben az országokban.

Korábban az USA Pénzügyminisztériuma szankciókat vezetett be az előbb említett vállalattal valamint Temirgalijev és több más krími hivatalnokkal szemben.

A Csornomornyeftyegaz vállalat március 17-ig Ukrajnához tartozott, a krími népszavazást követően azonban államosították.

Oroszország hangja

A román elnök Putyin „étvágyától” fél

© Screenshot: Oroszország Hangja

Traian Băsescu román elnök kijelentette, hogy „Putyin óriási étvággyal tekint” azokra a területekre, ahol a Duna a Fekete-tengerbe torkollik és Oroszország „kiszámíthatatlansága” azt jelentheti, hogy az Odesszai terület, a Dnyeszter-menti terület és Ukrajna keleti része orosz fennhatóság alá kerülhetnek.

A román elnök kijelentéséből világosan látszik, hogy egy olyan helyzetre készül, amelyben Oroszországnak és Romániának közös határai lesznek a Duna mentén.

Băsescu emlékeztetett, hogy 2005-ben azzal vádolta Vlagyimir Putyint, hogy a Fekete-tengert „orosz felségterületnek” tekinti és a közelmúltbeli krími események igazolják ezt az állítást. Băsescu azt követelte a román Honvédelmi Minisztériumtól és a román hadsereg vezérkarától, hogy sürgősen elemezzék a helyzetet és „dolgozzanak ki egy válaszreakciót”.

Március 28-án felszólalva a hadsereg vezérkara előtt, Băsescu ezt mondta:

„Egyértelmű, hogy Grúzia és Ukrajna után minden politikusnak és katonai vezetőnek fel kell tennie a kérdést: mi és ki lesz a következő? Lehetséges, hogy a Dnyeszter-menti terület és Moldova, Ukrajna déli régiói a Krímtől és Odesszától a Duna torkolatáig? Ezek azok a kérdések, amelyket mindenki feltehet magának Oroszország teljes biztosítékának hiányában”.

Băsescu nem részletezte, hogy hogyan kíván reagálni az általa felvázolt orosz lépésekre Ukrajnával kapcsolatban, de a román vezetés már a NATO-hoz fordult, hogy az erősítse meg katonai jelenlétét Kelet-Európában. Másrészről az elnök figyelmeztette a moldovai vezetést, hogy egy esetleges orosz „katonai agresszió” esetén, Románia nem avatkozik be katonailag, ugyanakkor a határmenti területek sajtóértesülései szerint a helyi vezetésnek sürgősen elő kell készíteni a mobilizációs terveket és annak költségvetését. A kaotikus, következetlen és néha agresszív kijlentések a román vezetés részéről arra engednek következtetni, hogy a fő veszélyt nem Oroszország „területi étvágya”, hanem maga Băsescu jelenti.

Oroszország hangja

Hej Szaniszló! Hej Kissinger! S jaj nekem?

Ő szabad magyar állampolgár

A Magyar Kurír sajtószemléjéből tudtam meg, hogy a romániai Új Magyar Szó online Belföld rovata -  2014. márc. 23-án 19:20 órakor - górcső alá vett, akár csak a szekuritate - a következő címmel: Krím orosz annektálását dicsőíti blogján egy csíki katolikus esperes. 
Ma reggel megnéztem a blog látogatottságát és feltűnt, hogy a tegnap a vasárnapi jó idő ellenére, több mint 1000 személy látogatta meg a blogot. A Magyar Kurír révén hamar megértettem, hogy nekem "reklámot csinált" a maszol.ro. Itt megjegyzem, hogy Felnézhetünk az oroszokra cím még nem jelenti azt, hogy én is szélsőséges vagyok. Ha Szaniszló Ferenc az Echo TV-ben ki meri mondani saját véleményét, ez nem jelenti azt, hogy a demokrácia és a szabadság nevében Szaniszló Ferencet ki kellene zárni a közéletből vagy - ne adj' Isten - be kellene zárni vagy el kellene temetni. Jogunkban van meghallgatni mindkét oldal véleményét, annál inkább, hogy az Echo TV a magyarországi média szerves része. De nézzük előbb a maszol.ro szövegét:

Krím orosz annektálását dicsőíti blogján egy csíki katolikus esperes - See more at: http://www.maszol.ro/index.php/belfold/26714-krim-orosz-annektalasat-dicsoiti-blogjan-egy-csiki-katolikus-esperes#sthash.qkbGLQvs.dpuf

Krím orosz annektálását dicsőíti blogján egy csíki katolikus esperes - See more at: http://www.maszol.ro/index.php/belfold/26714-krim-orosz-annektalasat-dicsoiti-blogjan-egy-csiki-katolikus-esperes#sthash.qkbGLQvs.dpuf

Krím orosz annektálását dicsőíti blogján egy csíki katolikus esperes - See more at: http://www.maszol.ro/index.php/belfold/26714-krim-orosz-annektalasat-dicsoiti-blogjan-egy-csiki-katolikus-esperes#sthash.qkbGLQvs.dpuf

""Krím orosz annektálását dicsőíti blogján egy csíki katolikus esperes című beszámolója szerint a rasszista megnyilvánulásairól és hajmeresztő összeesküvés-elméleteiről ismert Szaniszló Ferenc nézeteit terjeszti Darvas-Kozma József pápai káplán. A csíkszeredai címzetes esperes plébános "Felnézhetünk az oroszokra" címmel vasárnap beidézte a blogjára, amit a magyarországi újságíró mondott a Krím-félsziget oroszok általi annektálásáról az Echo TV-ben. Eszerint az oroszok példát mutattak lépésükkel nemzeti akaratból, elszántságból, összefogásból. „A megvetett, lenézett oroszok nem várták ölbe tett karokkal, tátott szájjal a sült kappant Brüsszeltől, Hágától, Rómától, Strasbourgtól, Washingtontól, New Yorktól. És nem vártak kegyet Kijevtől. Az oroszok nem autonómia konferenciáztak, nem tusnádfürdőztek, nem agyonüléseztek, nem kértek, nem követeltek, hanem egyszerűen éltek a nemzetek önrendelkezési jogával és vállalják a kockázatokat” – fogalmazott Szaniszló Ferenc. Az újságíró szerint a határon túli magyarok „talán most először” felnézhetnek az oroszokra. „Irigylem az oroszságot, melynek urai ugyan nekünk annyi bajt okoztak az elmúlt több mint másfél évszázad alatt, de most megmutatták, hogyan viselkedik egy nagy nemzet, ha le akarja rázni a globális pénzügyi háttérhatalom igáját” – jelentette ki.
A hírportál emlékeztet rá: tavaly Szaniszló Ferencet Táncsics-díjjal tüntették ki. Az elismerést utóbb Balog Zoltán miniszter visszavonta, arra hivatkozva, hogy nem volt tudomása az újságíró sajátos nézeteiről."" Eddig az idézet.
Szaniszló Ferenc semmi olyat nem mondott, ami erkölcsileg rossz vagy bűn volna. Akkor miért baj az hogy beidéztem a blogba? Hol a tolerancia, ha Szaniszlót súlyos jelzőkkel illeti véleménye miatt, mert az különbözik a maszol.ro névtelen "tálalójának" véleményétől? És hol az igazság érzet a "felvezetőben", amikor egy vélemény közzététele miatt engem Szaniszló "nézeteit terjeszti" bélyeggel illet?
Itt megköszönöm a négy névvel jelzett hozzászóló tiszteletet érdemlő megjegyzését.
Olvastam Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter március elején közzé tett cikkét, aminek tükrében a szélsőségesnek kikiáltott Szaniszló Ferenc nyilatkozata nagyon is reális.
Éppen ezért ide másolom az Oroszország hangja rádió március 7-i tudósítását, hogy a kedves Olvasók és a kákán csomót keresők is olvashassák.

Henry Kissinger Putyin oldalára állt

Fotó: EPA

"Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter a The Washington Post lapban közzétett cikkében bírálta a nyugati politikusokat amiatt, hogy „befeketítik” Vlagyimir Putyin orosz elnök képét. Azonkívül az ukrajnai válság kezelése érdekében saját rendezési tervvel állt elő.

Kissinger szavai szerint a Nyugat számára Putyin démonizálása nem politika, hanem alibi, amellyel inkompetenciájukat mentik.

„Ukrajna nem lehet a Kelet és Nyugat közötti viszály almája, a híd szerepét kellene betöltenie” – írja a volt külügyminiszter. Kissinger szerint Ukrajnának nem lenne szabad belépnie a NATO-ba, ill. az atlanti szövetség megfigyelő tagjává sem kellene válnia, azonban nagyon sok kérdésben együttműködést folytathatna a Nyugattal, precízen kerülve mindenféle ellenségességet Oroszország iránt."

Forrás:  http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_03_07/268455987/

Ezek után is vallom, hogy mi erdélyi magyarok felnézhetünk az oroszokra, nemcsak azért, mert 1944-ben az Észak-erdélyi magyarság lemészárlásának véget vetettek - és október 25-től Székelyföldön bevezették a szovjet közigazgatást, ami 1945. március elejéig volt érvényben -, hanem a magyarság védelmére keltek még áldozatok árán is. (A "Iuliu Maniu gárda" bestiális vérengzéseit leleplezte Titus Popovici a Străinul - Az Idegen című regényében). A maszol.ro rovatában a névtelenség mögé bújva az engem támadónak üzenem: Csíkból Subotin orosz ezredes a gyilkos banda kezéből százakat mentett meg (köztük Darvas János nagybátyámat), és élete árán az utolsó Mániu-gárdát is felszámolta. (Csíkkarcfalvi vasútállomáson a Maniu-gárda tagjaival vívott harcban kapott halálos sebet Subotin, a csíkszeredai Szovjethősök emlékművénél nyugszik.) Csíkban épp ezért tiszteletben tartjuk a Szovjethősök emlékét, arról csak a vörös csillagot távolították el. Tiszteletreméltó Oroszország kultúrája, s az is hogy kormánya felelősséget vállalt a határon kívüli orosz ajkúakért.

Ajánlom az alábbi cikkeket:
Orosz fennhatóság alá kerülhet-e Erdély?
Elindult a lavina - Oroszországhoz csatlakozni akarók
Putyin március 18-i beszéde

A Krím különleges gazdasági övezet lesz

Fotó: RIA Novosztyi

Az orosz kormány azt tervezi, hogy különleges gazdasági övezetté nyilvánítja a Krímet, és fejlesztése érdekében külön szövetségi célprogramot hoz létre. Ezt a Vedomosztyi c. lap közölte.

A krími különleges övezet hasonló lesz ahhoz, amit 1991-ben hoztak létre Kalinyingrád megyében. A kalinyingrádi övezetben a rezidensek 6 éven át nem fizettek jövedelem- és vagyonadót, és nem voltak kötelesek eladni a valutabevételük egy részét.

Oroszország hangja rádió

Ajánló: Fölnézhetünk az oroszokra
Orosz fennhatóság alá kerülhet-e Erdély?
Elindult a lavina - Oroszországhoz csatlakozni akarók
Putyin március 18-i beszéde

Fölnézhetünk az oroszokra

Szaniszló Ferenc: Az oroszok példát mutatnak nemzeti akaratból
Az oroszok nem autonómia konferenciáztak, nem tusnádfürdőztek, nem önagyonüléseztek, nem kértek, nem követeltek, hanem egyszerűen éltek a nemzetek önrendelkezési jogával és vállalják a kockázatokat. Az oroszok nem búsongtak, nem fogadkoztak, nem esküdöztek nemzeti ünnepeiken.
Az oroszok példát mutatnak nemzeti akaratból, elszántságból, összefogásból. Nemzeti egységből, eltökéltségből. A megvetett, lenézett oroszok nem várták ölbe tett karokkal, tátott szájjal a sült kappant Brüsszeltől, Hágától, Rómától, Strasbourgtól, Washingtontól, New Yorktól. És nem vártak kegyet Kijevtől. Az oroszok nem autonómia konferenciáztak, nem tusnádfürdőztek, nem önagyonüléseztek, nem kértek, nem követeltek, hanem egyszerűen éltek a nemzetek önrendelkezési jogával és vállalják a kockázatokat. Az oroszok nem búsongtak, nem fogadkoztak, nem esküdöztek nemzeti ünnepeiken. (...) És mi, magyarok itthon, otthon, Székelyföldön, Erdélyben, a Partiumban, a Délvidéken, a Felvidéken, Kárpátalján talán most először fölnézhetünk az oroszokra. Irigylem az oroszságot, melynek urai ugyan nekünk annyi bajt okoztak az elmúlt több mint másfél évszázad alatt, de most megmutatták, hogyan viselkedik egy nagy nemzet, ha le akarja rázni a globális pénzügyi háttérhatalom igáját.

hunhír.hu

Ajánló:  Orosz fennhatóság alá kerülhet-e Erdély?
Elindult a lavina - Oroszországhoz csatlakozni akarók
Putyin március 18-i beszéde

Elindult a lavina - Oroszországhoz csatlakozni akarók

Elindult a lavina - újabb terület csatlakozna Oroszországhoz

A Moldovától leszakadt, magát Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaságnak nevező terület arra kérte az orosz parlamentet, hogy a Krímhez hasonlóan tegyék lehetővé csatlakozását Oroszországhoz.

A Moldovától leszakadt Dnyeszter-mellék, amely 1990-ben orosz segítséggel, népszavazás után független államnak nyilvánította magát, arra kérte az orosz parlamentet, hogy tegye lehetővé csatlakozását Oroszországhoz. A Moldovával vívott rövid 1992-es háború után kötött béke értelmében a moldáv hatóságoknak nincs beleszólásuk a terület irányításába.
A Dnyeszter keleti partján végighúzódó, Csongrád megye nagyságú köztársaságot egyetlen állam sem ismeri el. Lakosainak többsége orosz ajkú. Moldova elnöke, Nicolae Tamofti nyilatkozatban reagált a kérésre, jelezve, hogy az orosz kormány bármilyen döntése a területtel kapcsolatban a rossz irányba tett lépés lenne - jelentette a BBC.
Egy 2006-as referendum megerősítette ugyan a Dnyeszter-mellék függetlenségét, ám ennek törvényességét nem ismeri el a nemzetközi közösség. A régió vezetősége most egy Dumában elfogadott törvényre hivatkozik, amely reményeik szerint megkönnyítené számukra a visszatérést Oroszország anyácska kebelére.
A Kremlt támogató Csak Oroszország párt olyan jogszabály-tervezettel állt elő, amely megkönnyíti az erre pályázóakaró térségeknek a csatlakozást Oroszországhoz. A párt azt tudatta a Vedomosztyi című lappal, hogy felgyorsították a beterjesztést a Krím belépésének megkönnyítése érdekében. Az orosz törvényhozás mindkét házában a Vlagyimir Putyin elnököt támogató politikai erők vannak többségben.
A Vedomosztyi értesülései szerint a Dnyeszter-mellék csatlakozási szándékát felerősítené, ha Moldova társulási szerződést írna alá az Európai Unióval, amit az ország vezetői terveznek. Ugyanez a szándék volt a kiindulópontja az Ukrajnát megtépázó, és immár megcsonkító politikai válság kialakulásának. A térségben az ukrán krízis elmélyülésével párhuzamosan nő a feszültség.
www.napi.hu

Putyin márc. 18-i beszéde

Vlagyimir Putyin kedd délutáni beszédében sok olyan dolgot kimondott, amit eddig nem: Megérti a majdani tüntetőket, érti a világpolitikai sakkjátszmát, de Krím újra Oroszország lesz.
Óriási taps fogadta az orosz elnököt, amikor belépett az orosz politikusok, civilek, újságírók, valamint a krími vezetők által telített terembe. Még nagyobb taps tört ki, amikor köszöntötte a félsziget vezetőit.

Oroszország, Ukrajna és Belarusz történelme közös. Krím a mi erődünk – mondta Putyin. Úgy folytatta, hogy 350 ezer ukrán, 1,5 millió orosz és 300 ezer krími tatár él a Krímben. És olyan népek is, akik nem asszimilálódtak, hanem a terület sokszínűségét adják. Hozzátette: A krími tatárok és az ukránok többsége is Oroszországhoz húz a Krímben.
A krími tatárok sérelmeiről és deportálásáról azt mondta, hogy másokat is ért megbocsájthatatlan igazságtalanság a történelemben, de ezután biztosítva lesznek jogaik. Leszögezte, hogy Krím ezentúl háromnyelvű lesz, orosz, ukrán, krími tatár.
1954-ben az Ukrán Tagköztársasághoz csatolták az Orosz Tagköztársaságtól Krímet, a Szovjetunión belől. Ez Hruscsov kezdeményezése volt, Putyin pedig erről úgy szólt, hogy szerinte a történészek dolga, hogy eldöntsék, ez miért történt. Mindenestre ténynek tekinti, hogy ez az akkori joggal is ellentétesen zajlott.
A Szovjetunió szétesését nem tudta pótolni a Független Államok Közössége. A széteséssel Oroszországot kirabolták – mondta az elnök. Putyin úgy fogalmazott, hogy egy országban aludtak el, de másnap egy másikban ébredtek. Lenyelték a sérelmet, hiszen nem tudták megvédeni az érdekeiket egy széteső birodalom romjain. De ezzel az orosz nép sosem békült meg. „Krím orosz terület, Szevasztopol orosz város. Ezt mindannyian éreztük.”
A fenti mondatot követően is komoly tapsot kapott, de a legnagyobb tapsvihart akkor söpörte be, amikor azt mondta: Ukrajna az oroszok testvére – és az is marad.
Az orosz elnök eddig nem tapasztalt megértéssel beszélt a majdaniakról: Ukrajnán élősködtek a vezető politikusai, akik egyáltalán nem érdeklődtek aziránt, hogyan is él a nép. Az ukrajnaiak elhagyták az országukat, mert ott nem látnak jövőképet. Oroszországban 3 millióan dolgoztak legálisan, akik 20 milliárd dollárt kerestek. „Megértem mindazokat, akik a korrupció és a kevéssé hatékony állam érdekében békésen kivonultak a Majdanra. Igazuk volt. Ez azonban nem vonatkozik az erőszakos akciókra, amelynek végén jött a nacionalista, oroszgyűlölő, antiszemita fegyveresek puccsa. Ha kételkednek, tudok mutatni bizonyítékot is: Az új, úgynevezett vezetés első lépése a nyelvtörvény érvénytelenítése volt.”
Bár Turcsinov leállította a törvény aktiválását, de az orosz vezető szerint Sztyepan Bandera utódai később végigvinnék a nemzetiségeket sértő tervet. Ez a krími tatárokat, románokat és magyarokat éppúgy érintené, mint az oroszokat.
„Nem lehetett nem lépni a kérésre, árulás lett volna, ha nem segítünk. Fontos, hogy először a világtörténelemben tényleg a nép mondott véleményt. Azt mondják a nyugatiak, hogy megsértettük a nemzetközi jogot. Hát ez remek. Már az is valami, hogy elismerik, hogy van nemzetközi jog. Ezt köszönjük.”
Úgy folytatta, hogy: „Nem kellett bevonulnunk Krímbe. Ott voltunk.”
Putyin szerint, ha a Nyugat megtehette Koszovó egyoldalú elismerését, akkor a Krím is elszakadhat. 2010-ben az ENSZ is elismerte, hogy nincs akadálya a függetlenség egyoldalú kikiáltásának, ez nem következik az ENSZ BT gyakorlatából. Márpedig, ha ez így van, akkor nem lehet arra hivatkozni, hogy azért nem érvényes egy népszavazás, mert az adott anyaország alkotmányával ellenes. Ilyen alapon soha, egyetlen terület sem nyerhetne függetlenséget, mert nincs az a vezető, aki hagyná, hogy elszakítsanak a területéből egy darabot.
„Telekiabálták ezzel az érvvel a világot, most pedig tiltakoznak. Amit lehet a koszovói albánoknak, azt nem lehet a krími oroszoknak? Jogi érv, hogy Koszovóban sokan haltak meg? Ez nem is kettős mérce, hanem egyszerű primitív cinizmus. Tehát sokaknak meg kell halniuk? Hála Istennek, hogy ez nem történt meg.” Ezt követően megköszönve a 22 ezer krími ukrán katonának azt, hogy a Krímben nem hallgattak Ukrajna utasítására.
Putyin szerint a gyakorlat megmutatta, hogy a Nyugat csak az erőben hisz, nem a jogban. Ha kell, ignorálják az ENSZ BT-t és az ENSZ-t. Így volt 1999-ben Szerbiával szemben is, amit hihetetlen, de a huszadik században lebombáztak. „Volt talán ENSZ BT határozat erről? Nem. És Líbiában ugyanez történt.?”
A jelenlévő újságírók szerint az orosz elnök főleg a beszéde végén jött bele az érvelésbe: „Valóban jogos volt a népek felháborodása Ukrajnában 2004-ben vagy Észak-Afrikában. De a demokrácia helyett csak káosz jött el ezekre a térségekre, mert a Nyugat cinikusan kezelte az eseményeket. Szankciókkal fenyegetnek, de ma is korlátozva kereskedhetünk. COCOM-lista ugyan nincs, de a gyakorlatban ma is sok olyan technológia létezik, amit Oroszország nem vásárolhat meg. Az velünk a baj, hogy nevükön nevezzük a dolgokat, van saját álláspontunk, és megvédjük azt. Nem úgy látjuk a világot, ahogy Amerika. De mindennek van határa. Átlépték ezt a határt, álnokul és amatőr módon viselkedtek. Ideje véget vetni a hidegháborús retorikának. Oroszországnak vannak nemzeti érdekei, amikkel számolni kell, és tisztelni.”
„Ukrajna szétesését nem Oroszország provokálja. Nem akarjuk Ukrajna szétesését, nem akarjuk a déli és a keleti részek elszakítását. Ami a Krímmel kapcsolatos: Volt és marad is orosz, ukrán, krími tatár. De sosem lesz Banderáé. Ukrajnához és Oroszországhoz szólok: ha nem fogunk össze, mindannyian elveszíthetjük a Krímet – jelentette ki Ukrajna NATO-csatlakozási terveiről szólva. Nem a NATO ellen vagyunk, csak az ellen, hogy a saját kertünk alatt igazgassunk. El nem tudom képzelni, hogy mi vendégségbe menjünk a NATO katonáihoz a Krímbe. Nagyszerű gyerekek vannak a NATO-ban, de inkább ők jöjjenek hozzánk vendégségbe a Krímbe, és ne mi. Ha nem döntöttek volna vasárnap a krímiek úgy, ahogy döntöttek, akkor hamarosan NATO-erők jelentek volna meg a Krímben. Köszönet a döntésért a krímieknek.”
Ezt követően aláírták Krím kérelmét az Orosz Föderációhoz történő csatlakozásához. Putyin pedig felkérte az orosz parlamentet annak elfogadására.

Forrás: 

POSZTINFO

Aláírták: a Krím-félsziget Oroszország része lett

A Kremlben aláírták az orosz-krími államközi megállapodást a Krími Köztársaságnak és Szevasztopolnak az Oroszországi Föderációhoz csatlakozásáról kedden, miután az orosz államfő a szerződés támogatására kérte a parlament mindkét házát.

Putyin elmondta: a krími népszavazás demokratikus volt, Oroszország pedig nem küldött katonákat a Krímbe - közölte, hozzátéve: Moszkva ugyanakkor nem akarja Ukrajna felosztását. Eközben Oroszországot a korábbi nyugati szankciókat követően most a G8-ból is kizárták, az orosz képviselők azonban "kiállnak minden oroszajkú polgár mellett".
A Krím félsziget Orosz Föderációhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Volodimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke, Szerhij Akszjonov krími kormányfő, és Alekszej Csalij, Szevasztopol város polgármestere írta alá.
Az orosz államfő történelmi pillanatnak nevezte azt, hogy a Krím félszigeten vasárnap tartott referendumon a lakosság nagy többséggel az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntött. Putyin szerint a népszavazás azt is megmutatta, hogy a krími tatárok jelentős hányada is Oroszországhoz akar tartozni.
Elegük van az ukrán válságból
"Ukrajna orosz lakossága belefáradt az Ukránját több mint húsz éve megrázkódtató, állandó válságba" - jelentette ki Putyin kedden a Kremlben az orosz törvényhozás tagjai és regionális vezetők előtt mondott beszédében. "A helyzet másként kezdett alakulni. Újra meg újra történtek kísérletek arra, hogy megfosszák az oroszokat a történelmi emlékezetüktől, időnként az anyanyelvüktől is, és erőszakos asszimiláció alanyaivá tegyék őket" - hangoztatta Putyin. Úgy fogalmazott, hogy az oroszok, akárcsak Ukrajna más polgárai, szenvedtek a folytonos politikai és állami válságtól, amely már több mint húsz éve sújtja Ukrajnát.
Válaszoltak a nyugat összeesküvésére
Ugyanakkor az orosz elnök azt is elmondta: Oroszország nem akar további ukrán területeket; "Nem akarjuk Ukrajna felosztását" - hangoztatta Putyin, hozzátéve: Oroszországnak válaszolnia kellett a nyugat összeesküvésére, amellyel az érdekszférájába akarta vonni Ukrajnát. Szerinte a Viktor Janukovics ukrán elnök hatalmát megdöntő tiltakozásokat a Nyugat bátorította.
Putyin az Egyesült Államokkal és nyugati szövetségeseivel kapcsolatban elmondta: maguknak tartják fenn a jogot, hogy a világ sorsáról döntsenek, "erőt alkalmaznak szuverén államok ellen, számukra szükséges ENSZ-határozatokat vernek keresztül és semmibe vesznek más döntéseket" - mondta, példaként sorolva fel Szerbia, Irak, Afganisztán és Líbia esetét, és a szerinte "káoszba torkolló színes forradalmakat" és "az arab télbe fordult arab tavaszt".
Elég a hidegháborús retorikából
Ukrajnával kapcsolatban a nyugati partnerek átléptek egy vörös vonalat, amatőr és felelőtlen módon cselekedtek - fűzte hozzá, köszönetet mondva ugyanakkor Kínának az ukrán válság ügyében nyújtott támogatásáért. Putyin azt is elmondta, hogy az orosz fegyveres erők nem vonultak be az Ukrajnához tartozó Krím félszigetre, egyúttal felszólította a Nyugatot, hogy vessen véget a hisztériának, "hagyjon fel a hidegháborús retorikával", és ismerje el, hogy Oroszországnak is "megvannak a saját nemzeti érdekei, amelyekkel számolni kell, s amelyeket tiszteletben kell tartani".
Hétfőn önálló, kedden csatlakozhat
Az orosz államfő korábban már bejelentette, hogy benyújtotta a javaslatot a törvényhozásnak a Krími Köztársaság és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozásának elfogadásáról és az erről szóló orosz-krími megállapodást beterjeszti jóváhagyásra. Putyin azt mondta, nem kétli, hogy az orosz parlament támogatni fogja a Krími Köztársasággal és Szevasztopollal kötött szerződést. A dokumentum szerint az Ukrajnától elszakadt terület már az aláírás napján, kedden Oroszország részének tekintendő.
Ezt megelőzően, kedden reggel Putyin az orosz törvényhozás mindkét házát tájékoztatta a csatlakozási javaslatról, amelyet a vasárnapi népszavazást követően fogadtak el az Ukrajnához tartozó fekete-tengeri félsziget oroszbarát hatóságai. Krímet Oroszország már másnap független államként ismerte el.
Ebben már nem olyan harciasak
Bár az orosz katonai jelenlétet és a krími népszavazást is elutasítják a posztszovjet blokk országai, az oroszellenes szankciók megítélése már vegyesebb képet mutat: a lett pénzügyminiszter például felhívta a figyelmet arra, hogy az Oroszország elleni lehetséges szankciókkal egy időben az Európai Uniónak döntenie kell arról is, hogyan kártalanítsa azokat a tagállamokat, amelyek gazdasága kárt szenved a korlátozások miatt.
Szankciók zápora
Felfüggesztik Oroszország tagságát a legfejlettebb ipari államokat tömörítő G8-csoportban - jelentette be kedden a francia külügyminiszter. "Úgy határoztunk, hogy szüneteltetjük Oroszország részvételét. A hét vezető ipari állam Moszkva nélkül tartja meg soron következő júniusi csúcstalálkozóját" - mondta Laurent Fabius az Europe 1 rádiónak.
Orosz és ukrán vezetőkkel kapcsolatban Amerika, a NATO és az Európai Unió már hétfőn szankciók bevezetése mellett döntött: számlabefagyasztással, utazási korlátozással, vízumkiadási tilalommal büntetik meg azokat, akiket felelősnek tartanak a krími népszavazás megrendezéséért, Németország még ennél is tovább menne, a szankciók mellett növelnék az EBESZ jelenlétét a Krím félszigeten.

Krími népszavazás: az USA és az EU szankciókkal válaszolt

Ez nem szúrja Washington szemét?
A orosz politikusok már korábban is tiltakoztak Washington szankciói ellen. Nyilatkozatukban főleg az amerikai kettős mércét vették célkeresztbe. Az egyik kormánypárti politikus úgy nyilatkozott: Washingtont nem érdekli, hogy Ukrajnában fasiszták kerültek hatalomra, "akik lábbal tiporják a törvényt és embereket gyilkolnak". "Ellenük nem vezetnek be szankciókat. Üdvözlik őket a Majdanon" - hangoztatta a képviselőnő.
Állnak a szankciók elébe
Egyhangúlag elfogadott, gunyoros hangvételű nyilatkozatban kérték az orosz parlament alsóház képviselői Barack Obama amerikai elnököt és az európai uniós vezetőket, hogy terjesszék ki mindnyájukra az előző nap moszkvai vezetők ellen bevezetett szankciókat. "Elvekkel nem kufárkodunk, és nem félünk semmilyen szankcióktól!" - olvasható a dokumentumban. A krími népszavazással kapcsolatban úgy nyilatkoztak: "a népakarat ilyesfajta elutasítása meglepő" a demokrácia és önrendelkezés fontosságát hangoztató Amerikától és az EU-tól.
Mihail Markelov kormánypárti képviselő a nyilatkozatot ismertetve azt hangoztatta, hogy március 17-én az amerikai külügyminisztérium, Obama és az Európai Unió ismét tett egy "bugyuta kísérletet" Oroszország megijesztésére. "Sosem áruljuk el az oroszajkú polgárokat, és azokat a polgárokat sem, akik a Krím területén élnek, és úgy döntöttek, hogy örökre Oroszországgal akarnak lenni".

 

MTI - MNO

A Krím-félszigeten elraboltak egy gör. kat. papot

A Krím-félszigeten a mai Szent Liturgia befejezését követően elraboltak egy görögkatolikus papot – tudósít a catholica.ro.

Mykola Kvych ukrán tábori lelkészt a szevasztopoli templomból a Szent Liturgia bemutatását követően ismeretlen helyre hurcolták az oroszbarát csapatok. „Az emberrablás minden érintett számára szörnyű” – nyilatkozta Borisz Gudziak ukrajnai görögkatolikus püspök. „Ami történt, az Istentől eredő emberi szabadság és méltóság súlyos megsértése – mondta a püspök, kifejezve megrendültségét és aggodalmát az emberrablás hírére.
Márciusban a területen működő ukrán görögkatolikus papok többször írásbeli és szóbeli fenyegetést kaptak, melyek a félsziget elhagyására szólítottak fel. Sok pap azonban azt választotta, hogy a hívek mellett marad. „Papjaink és püspökeink nagyon közel vannak az emberekhez – hangsúlyozta Borisz Gudziak. – Jézus példát mutat nekünk, Ő az Atyától jött, és egy lett közülünk, részese lett életünknek.” Ferenc pápa szavai is bátorításul szolgálnak, „aki elmondta, hogy egy papnak nyájszagúnak kell lennie. A lelkipásztoraink a nép mellett voltak és ma is az emberek között élnek, szembenézve a kialakult állapottal”.

A kialakult helyzetben, amikor semmit sem tudni Mykola atyáról, Borisz püspök egy felhívást intézett „az Orosz Ortodox Egyház vezetéséhez, akik közvetlen vagy közvetett módon hozzájárultak a krími helyzet kialakulásához, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt az elrabolt pap szabadon bocsátásáért, és a katolikus papok és hívek zaklatásának megállításáért”.
Magyar Kurír
(ki)