Az én szerzeteseim: a fehér barátok

A megszentelt élet évében meghirdettük „Az én szerzetesem” kampányunkat. Azt kérjük olvasóinktól, osszák meg velünk, ki a kedvenc szerzetesük vagy más megszentelt életet élő ismerősük, és mit jelent ő számukra. A pálosokat Parák Eszter méltatja.

Az irgalmasság szentéve küszöbén, a megszentelt élet éve lassan záruló kapujában, a szeretet ünnepe előszobájában elgondolkodtam. Ki az én szerzetesem? Nem kellett sokat elmélkednem, hogy megfogalmazzam, kik voltak akkora hatással az életemre, hogy transzparensre rajzolva körbehordozzam őket a világban. Letisztult bennem az érzés: az én szerzeteseim a fehér barátok.
Újbóli megtérésemet, új életemet és megszilárdult hitemet köszönhetem nekik. Hitemet a Szentháromság Egy Istenben, hitemet az emberekben és hitemet a mindent legyőzni képes, Krisztus parancsát követő szeretetben.
A Bonum TV munkatársaként éveken át minden reggel, délután és este a pálosok gondolataival fejemben, később szívemben haladtam az úton az Út felé. Erőt és kitartást adtak elmélkedéseik. Mikor újból csalódnom kellett a klérus újabb és újabb tagjaiban, ismeretlenül is ők jelentették a kapaszkodót. Személyes ismeretségünk első alkalommal is különleges volt, mert derű és béke árad a fehér barátokból. És még valami. Valami megfoghatatlan, misztikus érzés, amit elsőre csak érzel, de megmagyarázni nem tudsz. Második alkalommal döbbentem rá, mi ez a valami: nemcsak meghallgatnak, de figyelnek és felelnek. Őszintén. Az idős pálos atyák bölcsességét hordozzák, mindazt az évszázados tapasztalatot, amely ezt az országot nem egyszer megmentette a végső hanyatlástól.
Hogy mit kaptam a pálosoktól? A rendíthetetlen hit tapasztalatát. Azt, mit is jelent megérteni az idők jeleit, és reagálni azokra. A tiszteletteljes krisztusi szeretetet. Az Úr Jézus sugárzik át a rend fehér habitusán. Az alázatos, Istenhez minden alkalommal közelebb vivő liturgián, a könnyeket felszárító, Szentlélektől fénylő humorukon. Mindig tettre kész szeretetükön. Botond testvér örök derűjén, józan bölcsességén, áldozatkész törődésén. Szabolcs testvér tudásban és tapasztalatban gyökerező útmutatásain, figyelmes felém fordulásán. Antal testvér szótlansága mögül előbújó zenéjében és tanításaiban. Mihály atya halk, lelkiismeretet ébresztő elmélkedésein. János atya szelíd határozottságán, átimádkozott irányításán. Vilmos testvér tanításán a rózsafüzérről és az Oltáriszentségről. Imre testvér mély, alázatos hivatásán. Barnabás atya lendületességén. Attila atya tudományos tevékenységén. Csaba atya részletekre figyelő intelmein. Bulcsú testvér állhatatos buzgóságán, a teremtett világ iránti szeretetén. (És bár ők maguk nem szerzetesek, de szorosan kötődnek a pálos rendhez: Szentirmai Tamás higgadt, szeretetteljes, mindenre kiterjedő odafigyelésében és Lengyel Csaba közösségépítő szolgálatában.) Szűz Mária oltalmazó ölelésében a Magyar Pálos Rend édes hazánkért imádkozik, engesztel és lelkeket ment. Örök mosoly kíséri a fehér barátokat.
Elmondhatatlan mindaz a jó, amit tőlük kaptam. Az elfogadás, a jókor feltett kérdések, vagy éppen a jó időben megcselekedett hallgatás. Szeretet az ítélkezés helyett. Imádság a megfeddés helyett. Mosoly a szavak helyett. A Fényes-hegy lábánál vagy a barlang mélyén, a szenteltvizes tál, vagy egy tejszínhabos kávé vagy egy pohár bor mellett a beszélgetések minden alkalommal Krisztushoz visznek közelebb, még akkor is, ha a legprózaibb hétköznapi dolgokról esik is szó.

Volt szerencsém egy kampányvideót készíteni a Boldog Özséb Alapítvány számára. Abban fogalmaztam meg először, mit is jelent számomra, és mindannyiunk számára a Magyar Pálos Rend. Tanácsot ad. Meghallgat. Imádkozni tanít. A Magyar Pálos Rend a magyarság mellé rendelve éli életét. Mosoly és hivatás. Számomra ez a Magyar Pálos Rend. Hit, erő, otthon. Történjen bár vonaton, motoron vagy gyalog a találkozás, egy életre meghatározó. „A motoros pap. Elég menő. Motoroztunk együtt a szentkúti zarándoklatra. De nagyon fazon” – így írt egy motoros ismerősöm Botond atyáról. „Megtaláltam általa Valamit” – így egy másik Vilmos testvérről.
A pálosok életükkel, hivatásukkal leckét adnak alázatból, szeretetből, irgalomból. Megmutatják, hogy a nehézségek között, a világ morajló zajában a legkisebb dolgokban is meg lehet találni a jóságos és irgalmas Istent. Hogy mindennap Isten országát építjük, legyünk akár kőművesek, újságírók, rendőrök. Általuk megtapasztalhatjuk, mit jelentenek igazán Szent Pál szavai: „A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély. Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel. Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli. Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel. A szeretet nem szűnik meg soha” (1Kor 13).
Bárhol legyenek is a pálosok, a Hargita bércein, a Fényes-hegyen, a világtól távol a szentkút körül vagy a nagyváros szívében magasodó Gellérthegyen, az én szívemben mindig otthon vannak. Ők az én Kősziklám.
Parák Eszter

A fehér barátok nyomában Pécsen

„Pálosaink, a fehér barátok” címmel nyílt kiállítás Pécsen október 17-én a  Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtárában.

A Pálos Rend és az Országos Széchenyi Könyvtár összefogásával megvalósult rendtörténeti léptékű kiállítás, az alapítás időszakától kezdve egészen napjainkig mutatja be az egyetlen magyar alapítású szerzetesközösség páratlan kulturális, művelődés- és művészettörténeti értékeit, s emellett fölvillantja a fehér barátok jövőbe tekintő bizalmát is.
Közel nyolcszáz év távlata tárul a látogató tekintete elé az „önismereti közkincsképzés” ragyogó példáját bemutató tárlaton.

„Szent Mária!... légy tanács, kérlek, én szomoróságomnak, szegénségemnek, szorgalmatosságomnak és én mindennemö szikségemnek!” – olvasható a Szűz Máriához szóló imádság a 15. századi Festetics-kódexben, amely talán a legszebb díszítésű magyar nyelvemlékünk.
Mellette ott látható a częstochowai kolostor szintén a 15. században keletkezett, hazánkban eddig még soha nem látott kódexe, amelynek magyar nyelvű bejegyzését Domokos Pál Péter fedezte fel 1965-ben.
Látható a kiállításon a nagyvázsonyi pálos kolostor 1513-ban keletkezett ún. Czech-kódexe is. E könyvek olyan értékek, amelyeket még soha nem láthatott együtt a közönség.

Mindezek mellett a legjelentősebb közgyűjteményekből származó eredeti kéziratok, híres pálosokat ábrázoló festmények, misekönyvek, időszaki kiadványok, korabeli képeslapok, filmhíradó részletek is megtekinthetők a kiállításon.
 **
Bővebben: „Pálosaink, a fehér barátok” címmel nyílt kiállítás Pécsen
Kapcsolódó cikkek: 
Remete Szent Pál
Szent Pahómiosz
Szent Zoerárd András és Benedek
Boldog Özséb
Újból Székelyföldön szolgálnának a pálosok
Remeték Magyarországon a XIII. században
Van megoldás - magyar találmány
Pálosok a Hargitán - videó felvétel
Jövőben gondolkodó pálosok
A pálosok érkezésére készülünk 
A pálosok bora
Vezér Ferenc mártírsorsú pálos atya
P. Vezér Ferenc pálos újratemetése
P. BÁTOR BOTOND kitüntetése

Szent Jakab-hegyi búcsút tartanak a pálosok

A Magyar Pálos Rend szeretettel vár mindenkit az egykori pálos kolostorhoz a Pécs melletti Jakab-hegyre Szent Jakab búcsúra július 21-én vasárnap.

9:45-kor gyalogos zarándoklat indul a 24-es busz szentkúti végállomásától.
(Ehhez az időponthoz 9:20-kor indul busz az uránvárosi végállomásról.)
11:30-tól Fr. Fülep Ágoston OSPPE tart előadást a Jakab-hegy élővilágáról.
12:30-kor ünnepi szentmisét mutat be P. Bátor Botond OSPPE tartományfőnök.
Eső esetén a program elmarad.
Tisztelettel, P. Csóka János OSPPE pécsi házfőnök.

Magyar Kurír

Szívük egy részét adták

Az isteni gondviselésből alakult ez a kapcsolat. Nagyon fontos, hogy a két kegyhely együtt akar működni Mária tiszteletében – fogalmazott Marian Waligóra, a czestochowai kegyhelyigazgató. A lengyelországi egyházi méltóság a csíksomlyói kegyszobor másolatának átadásakor beszélt a Jasna Góra-i zarándokhelyről, illetve a csíksomlyói ferencesekkel kialakított baráti kapcsolatról.

Marian Waligóra, a czestochowai kegyhelyigazgatóNemrég számoltunk be a Budapestről elindult Fekete Madonna-zarándoklatról, melynek során vonattal szállították a lengyelországi Czestochowába a csíksomlyói kegyszobor másolatát. A lengyelországi pálos és csíksomlyói ferences kegyhely közötti kapcsolat tavaly pünkösdkor kezdődött. Akkor a lengyelországi pálosok a Fekete Madonna kegykép hű másolatát adományozták a kegytemplomnak. A szeretet és barátság ajándéka nem maradt viszonzatlanul: múlt héten a csíksomlyói Mária-szobornak a marosszentannai Demeter József által készített mérethű másolatát vehették át a lengyelországi pálos szerzetesek. A kegyszobor a több mint hétszáz zarándokot szállító, a budapesti Misszió Tours Utazási Iroda által szervezett különvonattal érkezett a lengyelek lelki központjába.

Nemcsak a lengyelek nemzeti kegyhelye

„Az ilyen nagyszabású zarándoklatok azt mutatják, hogy Jasna Góra nem csak a lengyelek nemzeti kegyhelye” – fogalmazott a zarándoklat egyik programja után Marian atya. A kegyhelyigazgató hozzátette, a történelem folyamán úgy alakult, hogy a czestochowai kegyhely a lengyel nép szentélyévé vált. „Úgy látjuk azonban, hogy ennek a kegyhelynek az élete folyamatosan változik. Számos más nemzetiségű zarándok érkezik hozzánk, ezek közül jelentős csoportot képviselnek a magyarok. Számunkra nagy élmény ez” – magyarázta a pálos atya.
Az egyházi méltóság szerint az, hogy az elmúlt két évtizedben egyre jelentősebb és egyre nagyobb a Fekete Madonna tisztelete, leginkább Boldog II. János Pál pápának köszönhető. „Ő volt az, aki igazán híressé tette ezt a kegyhelyet. Jóleső érzés például emlékezni arra, hogy 1991-ben itt tartották meg a világifjúsági találkozót” – említette az atya. Mint kiemelte, történelmi jelentőségű, és a kegyhely életében meghatározó esemény volt, hiszen az volt az első alkalom, hogy az egykori Szovjetunió országaiból származó fiatalok a pápával találkozhattak. „Nagyon fontos számunkra egyébként az az együttérzés, ami a magyarokban van irántunk. Minden zarándoklat alatt érezni barátságukat és támogatásukat” – mondta a kegyhelyigazgató.

Kölcsönösen építik a Mária-tiszteletet

Marian atya elmondta, Budai Lászlónak, a Misszió Tours Utazási Iroda vezetőjének, illetve Székely Jánosnak, Esztergom-Budapest római katolikus segédpüspökének volt az ötlete a kölcsönös ajándékozás, amit mindkét rész szívesen felkarolt. „Ami fontos, hogy a két kegyhely együtt akar működni Mária tiszteletében. Mi pálosok nagyon örülünk annak, hogy ilyen szép Mária kegyszobrot kaptunk. Úgy érzem, isteni gondviselésből alakult ez a kapcsolat, hiszen a lengyelek egyik legfontosabb szimbólumát vittük Csíksomlyóra, és ugyanilyen lelkülettel az erdélyi magyarok szívük egy részét hozták erre a kegyhelyre” – zárta a beszélgetést a pálosok kegyhelyigazgatója.

A Fényes Hegy

A Jasna Góra-i pálos kolostor – magyar jelentése Fényes Hegy – Lengyelország legnagyobb tisztelettől övezett zarándokhelye Częstochowa városban, a Warta folyónál. Az épületegyüttes részben gótikus, részben barokk stílusú. A kolostor a lengyel vallási és nemzeti szabadság szimbóluma. Itt található Európa egyik legismertebb Szűz Mária-ábrázolása, a częstochowai Fekete Madonna-ikon, amely az 1382-es alapítás körül került a kolostorba. A Mária-kép csodáiról több hír kering. Az egyik szerint minden pénteken a vecsernye idején egy angyal keze a leplet levette róla, szombaton azonban ugyanazon időben újra letakarta. Teljes 24 óráig ragyogott a kép, nappal akár a nap, éjjel akár a hold. II. Gergely pápa Germán konstantinápolyi püspökhöz írt levelében pedig azt írja, hogy ahányszor a várost saracenusok vagy más hitetlenek ostromolták, a polgárok, bízva Mária védelmében, a képet az ájtatosok éneke és imája közben körülhordták, s mindig megmenekültek a veszedelemtől.

Rédai Botond - zarándok, újságíró

Motoron, Istent szolgálva

Interjú: P. Bátor Botond OSPPE Tartományfőnök

• Zirig Árpád

2013. május 25., szombat 06:13

Az olasz filmekben természetes látvány, hogy a plébános Vespával érkezik. Idehaza ez szokatlan, viszont ugyanúgy jelen van. Bátor Botond testvért, a magyar pálos rend tartományfőnökét kérdeztük a motorozás és a lelki élet kapcsolatáról.

P. Bátor Botond OSPPE Tartományfőnök

Az átlagember fejében a szerzetes és a motorkerékpár nehezen kapcsolható össze. Szembesülnek ezzel önök is?
Ez csak a jelenkor, hisz mostanra a motor elvesztette közlekedési eszköz szerepét, inkább hobbieszközzé változott. De gondoljunk csak Olaszországra – ki ne látott volna olyan filmet, hogy megvillan a reverenda vagy a fityula? Az autón senki nem kapja fel a fejét, pedig lehet ez közlekedési eszköz is.
Nem nagyon ülök föl úgy, hogy ne lenne célom, vagy ne munkámmal lenne kapcsolatos. Ez így kellemesebb is, ki ne menne szívesebben valahova motorral, mint autóval? Ha hétvégén használnám, akkor viszont beszervezek másokat is, közösen látogatunk meg történelmi, pálos romokat és kolostorokat az országban.

Rendkívül szép helyekre el lehet így jutni: Nagyvázsony, Pula, Salföld vagy Badacsonytomaj, ahol sajnos a falak már nem láthatóak, de itt áll most II. János Pál emlékhelye. A Mecsekben is van mit nézni, de Jakabhegy mellett működő rendház is van Dél-Magyarországon. Észak-Keleten Füzér, Sátoraljaújhely, Gönc, Telkibánya kínál jó motoros úti célt.

A török idők előtt mintegy 100 kolostor és 1000 szerzetes tartozott a pálosokhoz. Az egész országban és azon túl is megtalálhatók voltak, de az 1686 és 1786 közé tehető barokk újjáéledés után sajnos II. József feloszlatta a rendet – ekkor 310 szerzetes volt.
Már 1782-től megindult az úgynevezett szemlélődő közösségek (kamalduliak, karthauziak, a klarisszák és az ágostonos apácák) felszámolása, a pálosokra négy évvel később került sor. A hivatalos indokkal szemben mi iskolákat tartottunk fenn, tanítottunk, kivettük részünket a kulturális életből. A Hazafias Férfiúi Társaság, ami tulajdonképpen a Magyar Tudományos Akadémia elődjének tekinthető, szintén pálos alapítású. A rend alapításától fogva összefonódott a magyar kultúrával – leginkább ez és a birtokok zavarhatták II. Józsefet.
A pálos rend magyar alapítású, az egyetlen. Boldog Özséb esztergomi kanonok hozta létre 1250-ben. Ő akkor már négy éve elvonulva imádkozott. Álmot látott, amelyben sok kis láng egyesült – tudta, hogy össze kell fognia az országban elszórtan élő remetéket. A rend a nevét nem az apostolról, hanem Remete Szent Pálról kapra, aki 228-341 között élt Egyiptomban. A remeték atyjaként elismerve tekint rá a keleti, a nyugati és a kopt egyház is. Ő lett a rend patrónusa, égi pártfogója – történetét kortársa, Szent Jeromos írta le.

A fehér barát és a mi Yamaha tesztmotorunk

Rendjük hány tagja motorozik?
Négyen vagyunk Barnabás, Attila és László testvérrel, aki gyakran a mikrobuszt vezeti – erre is szükség van, ha hosszabb zarándokútra indulunk, műszaki hiba vagy kisebb baleset is előfordulhat. Legutóbb százan mentünk a lengyelországi Częstochowába, ami Szűz Mária híres kegyhelye, a középkor óta zarándokhely. A város Jasna Góra nevű pálos rendi kolostorában őrzik a híres kegyképet, a Fekete Madonnát.
Van, hogy csatlakoznak hozzánk nem a rendünkhöz tartozó papok is, de leginkább civilek kapcsolódnak zarándokútjainkhoz. Magukat Motorkerékpálosoknak hívják – a szűkebb mag a legtöbb túrán jelen van, de akadnak olyanok, akik ritkábban csatlakoznak. Nem hozunk létre klubot vagy egyesületet, mi csak zarándokutakat szervezünk; szeretnénk, ha a motorosokat a hite hozná közénk.
Lelki csoport ez, de van igény az ilyen programokra. A „Pálosok nyomában” motoros zarándokútjain 10-15-20 ember vesz részt – nagyjából ez a létszám az, amennyivel még lehet együtt motorozni. Mondjuk a nagy częstochowai búcsún 15 ezer motoros van. Mi inkább két csoportot alakítottunk, de többen egyénien, két-három géppel összeállva utaztak.
Július 12–14. között Pálosszenkúton tartunk motoros búcsút. Napközben kulturális és lelki programok lesznek, este koncertek is. Idén többek között föllép a sérült emberekből álló Nemadomfel együttes és a Misztrál. Szombaton rockzene, és ellátogatunk Félegyházára egy motoros felvonulás keretében. A templom előtt megáldják majd a motorosokat, és a találkozókhoz hasonlóan vetélkedők is lesznek, idén először gyorsulási verseny is. Belépő nincs, hisz ez búcsú – annak ellenére, hogy a motorokhoz kötődik, ez egy lelki program.

Már szerzetesként kezdett motorozni, vagy még előtte?
Még a szeminárium előtt szerelmesedtem bele. Kőbányai gyerek vagyok, ott kerültem bele olyan társaságba, akik már a nyolcvanas években erdélyi túrákat szerveznek. Többször elvittek magukkal, megismertem a T5-öt, a P10-t és az ETZ-ket. Volt olyan, hogy egy srác a T5 vázába Jawa 250 blokkot fabrikált bele. Mivel a lába gipszben volt, oldalkocsit akasztott föl – ebben utaztam én, nagy élmény volt.
2002-ben házfőnök lettem Pécsett. Ekkortájt vezették be a parkolódíjat a városban, így megfogant bennünk a gondolat, hogy valami kisebb, praktikus motort kéne beszerezni. Vásároltunk egy Honda Bros 400-at, ami egy V2-es belpiacos japán motor. Nagyon szerettem, de az Alföldön sajnos egy balesetben összetört; kikanyarodott elém egy autó.

Munkára használtunk quadot is, a 250-es Yamaha erős és szórakoztató gép volt, de sajnos el kellett adnunk, mert egy kistraktorra nagyobb szükségünk volt. Ekkor már elterjedt, hogy van közünk a motorokhoz, és egy görög katolikus pap hívott fel minket, hogy eladná Suzuki GSX-ét. Megvettük, sőt, később Barnabás testvér tőle vette a Kawasaki Ninja 900-asát is.
Később egy Honda CX500 került hozzám, nagyon jó gép a trágyaszórónak csúfolt kéthengeres, de sajnos nem nagyon tudta tartani a tempót a többi motorral, így azt is eladtuk együtt a Suzukival – most egy 2001-es első szériás Yamaha FJR1300-at használok, amit Németországban vásároltunk használtan. De láthatta, itt a gellérthegyi sziklatemplom előcsarnokában a Kawasaki mellett egy Honda Bali 100 is parkolt – ezt leginkább Attila testvér használja a városban.

Többször felmerült az évek során, hogy már nem kerül hozzánk újabb motor, de egyrészt praktikus, másrészt annyi érdekes élményt adhat. Volt, hogy általános iskolai osztálytalálkozómra motorral érkeztem – egy volt osztálytársnőm ezt látva jött rá, hogy mégis lehetünk életközeliek. Ez volt az első lökés későbbi megtéréséhez.
Idős asszonyok is szeretettel néznek ránk, mikor nyeregben érkezünk. Fontosnak tartom, hogy ne csak a valóságtól elrugaszkodott képet mutassunk a motorosokról, ne csak a rossz, hanem a pozitív példa is rögzülhessen. A többséggel nincs semmi baj. A görögkeleti Kocsis püspök is motorozik, de létezik a Magyar Keresztény Motorosok Közössége (MKMK), ami különböző felekezetekhez, gyülekezetekhez tartozó emberekhez áll.

Fehér barátok, fekete Madonna

„A város Jasna Góra nevű pálos rendi kolostorában egy híres kegyképet őriznek, az ún. Fekete Madonna képét. A kép, amely a Gyermek Jézust tartó Szűzanyát ábrázolja, a legenda szerint Szent Lukács evangélista műve, amelyet arra a Szent József által készített asztallapra festett, amelynél valaha a Szent Család étkezett és imádkozott.” A pálosok történetének rövid áttekintése szinte lehetetlen, ezért szertnénk felhívni olvasóink figyelmét Sörédi Pál kiváló szakmunkájára, amely olvasmányosan, részletesen tárgyalja az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend kialakulását, többszöri betiltását és életét az Árpád-kortól napjainkig.

Szerzetesként, a világot lelki oldalról megélve mi a véleménye a közlekedésről, annak aktuális helyzetéről?
Kezd kialakulni a harmónia, jobban figyelnek már a motorosokra. Sokáig idegennek tekintettek minket a forgalomban, de javul a helyzet. Már nem jellemző, hogy minden lámpánál versenyezni akarna valamelyik autós, többen lettünk, egyre általánosabb részei vagyunk az utcaképnek.
Örömteli, hogy sokan vezetéstechnikai tanfolyamokat végeznek el, a mi csoportunkból is többen voltunk, rendkívül hasznos és egy drága motor árához képest elhanyagolható a költsége. Magunk és mások életét is megmenthetjük – megéri, nem?
Úgy vélem, a balesetek összefüggenek a társadalom problémáival. Belső feszültségek adódnak, amelyek ha elterelik a vezető figyelmét, nagy bajt okozhatnak, bár azt hiszem papként ezt nem kell elmagyaráznom egy motoros újságírónak. Sokan lelki problémákkal, megfáradva indulnak vezetni – hogy ne legyen tragédia, előbb magunkban kell rendet rakni.

Forrás: http://totalbike.hu/magazin/2013/05/25/motoron_istent_szolgalva/

A pálosokról a Párbeszéd Házában

Asperges me…

Pálos évszázadok a magyar történelem tükrében

Sudár Annamária,

Oberfrank Pál

és a

MISZTRÁL együttes közös estje a

PÁLOSOKRÓL

2013. május 9. 19 óra

Párbeszéd Háza – Pázmány terem

1085 Budapest, Horányszky u. 20.

Támogatói jegyek a helyszínen és a Loyola Caféban válthatók 1000 Ft-os áron

www.palosrend.hu

Pálos remeték költöznek egy spanyol kolostorba

A magyar alapítású pálos rend két lengyel szerzetese beköltözik az extremadurai Yustébe, az egyik leghíresebb spanyol kolostorba - írta a spanyol konzervatív ABC még csütörtökön. 
A két pálos szerzetes, Pawel Stępkowski és Rafał Zawada nemrég döntött úgy, hogy itt népszerűsíti majd a remeteéletet. (Mint ismert, az egyetlen magyar alapítású rend központja már a lengyelek védőszentje, a Fekete Madonna częstochowai kegyhelyén található.)
A kezdeményezést felkarolta a plasenciai püspökség is, mert ehhez az egyházmegyéhez tartozik a világhírű monostor. Stępkowski elmondta a médiumoknak, hogy reményeik szerint ez csak az első itteni kolostoruk lesz, és sikerül ismét fellendíteni a kolostori életet. A yustei kolostor a maga korában arról lett híres, hogy ide vonult vissza Habsburg Károly - német-római császárként V., spanyol királyként pedig I. -, miután 1556-ban lemondott mindkét trónról, és spanyol, illetve osztrák ágra szakadt a dinasztia. Két év múlva itt is halt meg. A kolostor 2007 óta a világörökség része is.

Magyar Kurír
(st)

Kapcsolódó cikkek: 
Remete Szent Pál
Szent Pahómiosz
Szent Zoerárd András és Benedek
Boldog Özséb
Újból Székelyföldön szolgálnának a pálosok
Remeték Magyarországon a XIII. században
Van megoldás - magyar találmány
Pálosok a Hargitán - videó felvétel
Jövőben gondolkodó pálosok
A pálosok érkezésére készülünk

Pálos misszió Háromszéken a 18. században

Konferencia, kiállítás és könyvbemutató február 22-én 18 órai kezdettel a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban. Előadást tart: P. Bátor Botond OSPPE, tartományfőnök A pálos rend múltja és jelene. Csáki Árpád Az illyefalvi rendház és könyvei című könyvének bemutatójára kerül sor, amelyet a Székely Nemzeti Múzeum adott ki a Székelyföldi könyvgyűjtemények első köteteként.  Benedek Éva és Pénzes Lóránd az illyefalvi rendház könyveinek konlzerválásáról számolnak be az érdeklődőknek.

A 18. század elején Erdélybe visszatelepülő magyar pálos rend legkeletibb missziós állomása a háromszéki Illyefalván működött az 1701-1786 közötti időszakban. Tevékenységük során a helyi plébánia vezetése mellett a „fehér barátok” ellátták a túlnyomóan protestáns Háromszék katolikus közösségeinek lelki gondozását, káplánként szolgáltak a nemesi (Béldi, Kálnoki) udvarokban, ugyanakkor a század második felében nevükhöz köthető a sepsiszentgyörgyi plébánia újjászervezése is.
A rendezvény – amelynek díszvendégei a Magyar Pálos Rend tagjai – célja a rendház történetének és könyvtárának ismertetése az erről készült kötet, valamint a rezidencia fennmaradt könyveit bemutató kiállítás alapján.
Támogatók: Bethlen Gábor Alap, Kovászna Megye Tanácsa
Szervezők: Székely Nemzeti Múzeum, Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár Sepsiszentgyörgyi Gyűjtőlevéltára
*
Nagyon sikeres rendezvény volt. Gratulálok.

Remeték Magyar- és Oroszországban

A honfoglaló magyar nép már a Kaukázus vidékén találkozott a kereszténységgel.  Ezt igazolják a honfoglalók sírjában talált leletek is. A Kárpát-medencében pedig a régészeti leletek és az írásos források arról tanúskodnak, hogy a latin rítusú kereszténység a hun-avar-székely nép közt, ha megfogyva is, de fennmaradt, akik a latin rítusú kereszténységhez tartoztak. A kereszténység meggyökerezésében döntő fontossággal bírt, hogy a magyarság oly kultúrkörből jött Európába, melynek népei meglehetősen tiszta istenhittel rendelkeztek. A lovas nomádok hit dolgában türelmesek voltak és nem zárkóztak el a lelkek megmentésére törekvő nagy vallások elől. Az új hit befogadásának viszonylagos gyorsaságát az istenélmény rokonságán kívül főként azok a hatások magyarázzák, melyek a magyarságot a 6. századtól kezdve egészen a tervszerű térítés-szervezés megindulásáig megszakítás nélkül érték. A magyarságnál a szeretet vallásának átvétele nem jelentett olyan nehézséget, mint a pogány germán népeknél, ahol a harcot istenítették. A 10. század közepének félnomádsága átmenetet teremtett a „keresztény módra” való élet végleges szervezéséhez. A 10. századvégi magyarok nagy részének keresztény voltát megerősíti Luidprand cremonai püspök krónikája, miután a magyarokkal egy éven át állandó érintkezésben volt: „gens hungarorum videlicet christiana...” azaz „a magyar nemzet nyilvánvalóan keresztény”. A 10. századi laza kereszténységnek Szent István komoly keretet, vagyis egyházszervezetet adott. 
A remeték jelenléte Magyarországon a magyar keresztény egyházszervezéssel egyidős. Már Szent István király idejében sokakban kialakult az Isten utáni mélységes vágyakozás. A bencés rend megújulási törekvésének egyik formája lett a remetéskedés. Az országalapítás idején élt (Zurawek) Szent András és Szent Benedek bencés remete a Vág mentén, akiket István királlyal, Imre herceggel és Gellért püspökkel egyazon évben, 1083-ban avattak szentté. A pálos rend őket tiszteletbeli tagjainak tekintette és mindig fehér pálos ruhában ábrázolta. Szent László idejében élt Boldog Vác a Duna partján, Visegrád közelében, ahonnan a Pilis erdejébe menekült. Szent István hívására Gizella királyné rokona, Szent Günther remete (+1045, Prága mellett), 1015-ben jött először Magyarországba. Az ő kezdeményezésére, István király megalapította a bakonybéli remeteséget. Ennek felvirágzását és vonzását sejteni lehet abból a tényből is, hogy nem kisebb ember, mint Imre herceg nevelője, Szent Gellért, a későbbi csanádi püspök,  1023-ban ide vonult hét évre. Itt böjtölt, imádkozott és dolgozott. A 11. század elején a szerveződő magyar egyházat és szerzetességet megérintette a remete életmód. A remete életideálok Magyarországon új ösztönzést kaptak. Erre az életvitelre buzdíthatta a híveket Salamon király példája is, aki előbb keletre a kunok közé ment, hogy segítségüket kérje. A magyar krónikás hagyomány szerint Salamon eltűnése nem halálát, hanem a keresztény szentség irányába fordulását jelentette, és ezentúl mint remete élt. Állítólag Kálmán király idejében Magyarországon is látták. 2010-ben jelent meg Lamásch József brassói plébános kézirata, amely összefoglalja a város és kerület plébániáinak történetét 1352-1815-ig.  A Cenk-hegyről szólva írja: „Erősen hiszem, hogy Salamon magyar király a szerencsétlen bolgár csata után az 1090-es években a hegyek alatti barlangokban húzódott meg mint remete. A nép máig is emlegeti „Salamon szikláit”. Oroszországban is éltek magyar remeték, akiket az orosz ortodox egyház szentté avatott. Ők kezdetben Szent Vlagyimir nagyherceg fiának, Szent Borisznak testőrei voltak: Magyar Szent György vértanú (+1015), akinek két testvére remete lett. Az egyik Magyar Szent Mózes (Mojsze Ugrin, +1043), aki Borisz halála után a Kijevi barlangkolostorban, a másik testvére Novotorgi Szent Efrém (+1053k) remete pedig Novgorodban élt. 
A remeték egyenként vagy kisebb csoportokban leginkább domb és hegyvidéken, barlangokban, források közelében telepedtek le, formális alapítás nélkül, hogy alkalmassá váljanak arra, hogy Istennel találkozzanak és gondviselő szeretetében éljenek. A lelkük mélyén fakadt titkos vágy késztette őket a magány keresésére, melyben fenségesen nyilvánult meg nekik az, akit zajos környezetükben hiába kerestek, maga az Isten. Elvonulva a világ szeme elől, kezdetben a maguk és társaik lelki üdvének munkálásán fáradoztak. Gyakran társultak, hogy segítsék, buzdítsák egymást és együtt imádkozzanak. Szentnek tartott életük miatt sok hívő és vezető ember fordult hozzájuk tanácsért. Azon nem kell csodálkoznunk, hogy maguk után alig hagytak emléket. Nem emeltek jelentős épületeket, könyveket nem írtak. Ima, virrasztás, istentisztelet, elmélkedés, böjt és testi munka töltötte ki életüket. Halálukkal hamarosan nyomuk veszett. Volt, ahol egy nevesebb vagy szentéletű remete köré gyülekeztek a többiek. Ezzel nagyobb lendületet adtak a remete-szerzetesi mozgalom kialakulásának.

Boldog Vác remete

A történelmi könyveink szerint Vác városa nevét a XI. században a környékbeli erdőkben élt Vác remetéről kapta.  

Vác városának első történetírója, Desericzky József (1702-1765) megemlékezik Vác remetéről, s őt mint élő alakot tünteti föl. 

A hagyomány szerint Felső-Magyarországról vándorolt Vác irányába, szent meggyőződésből, lelkesedésből vezérelve intett búcsút a szülői háznak. 

Elsőként a visegrádi erdőkben kereste a maga számára leginkább megfelelő utat a szent életvitelhez, majd átkelt a Dunán és a „Vác-környéki” erdőkben telepedett le. 

A helybéli erdősségben, imádkozásban töltötte élte mindennapjait. 

Szent László király - akinek a mogyoródi csata előtt, 1074-ben megjósolta győzelmét - rendkívül kedvelte őt. Ekkor László megfogadta, hogy ha győztesen tér vissza a csatából embereivel, templomot épít Szűz Mária tiszteletére.  
Weber Henrik festőművészt  is megihlette Vác alapításának legendája. A festő azt a pillanatot ábrázolja, amikor Géza király boldog Vác remetével találkozik és ígéretet tesz neki, hogy kolostort épít, melyben aztán zavartalanul élhet hivatásának.

„De Géza, László és Ottó hercegek és az egész magyar hadsereg, amely velük volt, megszállottak Vác táján. És ottan volt egy nagy erdő és senki sem tanyázott benne, csak Vác nevű szentéletű remete, akinek nevéről nevezte el később Géza herceg  az ott alapított várost.”

A győzelem után László megépítette a váci Székesegyházat.

Vác városa mindenkor tiszteletben tartotta a szent életű remete emlékét. Még a XVIII. sz. végén is fennállott a nyugati városkapu melletti legrégibb ház falán a remete képe ezzel a felirattal: B. Vatius.

A pálosok a lengyelországi czestohowai kolostorban elődeik közé sorolták azokat a remetéket is, akik még a rend megalapítása előtt istenfélelemben töltötték életüket. Így került a pálos szentek társaságába boldog Vác remete. A festmény 1x1,3 m. A képen Vác remete egy ház előtt üldögél és egy nyitott könyvből imádkozik. Előtte nagy kereszt áll, fehér kámzsa van rajta, a capucium a nyakába csúszott. A jobb oldal háttere erdő és hegyvidék. A festmény alatt a következő szöveg található:  B. WAAC PAVLINAM EREMUM INCOLENS, VITAE SANTITATE DIVO LADISLAO REGI VENERANDVS ETIAM VRBI AB EO CONDITAE NOMEN 1000. Boldog Vác pálos remete élete és szentsége Szent László királynak (ajánlva)...

Vác remete szobrát egy helyi művész, Kapás Sándor alkotta meg 1908-ban.

Boldog Vác remete, Vác város névadójának emléknapja minden év november 26-án van.