Az USA célkitüzése a V4 megtörése!

Az Egyesült Államok kelet-európai célkitűzése a visegrádi csoport egységének megtörése, mert a visegrádi együttműködés fokozása lehetővé tenné, hogy tagjai stabilitásuk elvesztése nélkül, egy térségi szövetség részeként függetlenedjenek az amerikai befolyástól. 

A “Jog és Igazság” nevű párt a szavazatok 38%-ával jutott kormányra, és várhatóan tovább erősíti “szövetségi viszonyát” az Egyesült Államokkal. Bogdan Goralczik lengyel diplomata szerint az új kormány elutasítja a német csapatok beengedését, ellenben az amerikai katonák érkezésére számítanak, és a kormány elsődleges céljának tekinti a 2016 júliusi NATO-csúcstalálkozó előkészítését.

Hétfőn John Kirby amerikai külügyi szóvivő bejelentette, hogy az Egyesült Államok továbbra is fenntartja “erős szövetségi viszonyát” Lengyelországgal, miután az új kormány megkezdi munkáját Varsóban.

A lengyel közéletben zajlik egy különös vita arról, hogy Németországnak esetleg újra területi követelései lehetnek Lengyelországgal szemben. A közvélemény ilyen irányú formálása fokozottan alkalmas arra, hogy a kormány a többségi lakosság felé legitimálja a fokozott amerikai katonai jelenlétet.

Korábban a visegrádi csoport több vezető politikusa is ellenezte a NATO újabb parancsnoki központjainak létrehozását térségünkben, és az amerikai csapatok behívását. Augusztus 18-án Szlovákia külügyminisztériumának szóvivője a Ria Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy nem fogják engedélyezni az amerikai csapatok állandó jelleggel Szlovákiában állomásoztatását, és ez a kormány hivatalos állásfoglalása. Washington azonban a NATO szervezetének felhasználásával, nyomásgyakorlásként fokozza katonai jelenlétét térségünkben.

Hunhir.info

Amerika segít visszaszerezni az egyházi vagyont Romániában

Forrás: www.hereditatum.ro

Az amerikai képviselőház költségvetési bizottsága egy módosító indítvánnyal beiktatta a romániai egyházi ingatlan-visszaszolgáltatás ügyét a külügyminisztérium költségvetési törvényébe, a precedens értékű döntés egyúttal szorgalmazza, hogy készüljön jelentés erről a kérdésről – derült ki a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) közleményéből.

A testület június 11-én, egy héttel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kelemen Hunor elnök vezette küldöttségének washingtoni látogatását követően határozott így.

Az amerikai törvényhozás magyar frakcióközi csoportjának (Hungarian-American Caucus) két társelnöke, Marcy Kaptur és Andy Harris által megfogalmazott javaslat felszólítja Románia kormányát és az amerikai külügyminisztériumot, hogy 90 napon belül készítsen jelentést azokról a lépésekről, amelyeket az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében tett. A módosító indítványt egyhangúlag fogadta el a képviselőház költségvetési bizottsága.

Még mindig nem rendezték a „sötét kommunista” múltat

Marcy Kaptur, a frakcióközi csoport demokrata társelnöke a bizottság ülésén a társelnökök aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, ahogy a román kormány az egyházi restitúció kérdését kezeli. „A mi felelősségünk, hogy ebben a kérdésben az emberi jogok és az egyházakat megillető jogok oldalára álljunk, különösképpen olyan országok esetében, amelyek a mai napig nem tudták rendezni a sötét kommunista örökségüket” – mondta. Andy Harris, a caucus magyar származású republikánus társelnöke hozzátette: „a külügyminisztériumnak mindent meg kell tennie az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében”.
A kongresszusi bizottság döntését megelőzően, június 2. és 5. között a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation – HHRF) meghívására Washingtonba látogatott az RMDSZ delegációja. A küldöttség kongresszusi képviselőket, magas rangú külügyminisztériumi tisztviselőket, emberi jogi és vallásügyi szakértőket, valamint a helyi amerikai magyar közösség vezetőit tájékoztatta a másfél milliós erdélyi magyar közösséget ért jogsértésekről.

Nem csak biztonságpolitika létezik

„Az Amerikai Egyesült Államok és Románia stratégiai partnerségének nem csak biztonságpolitikai vonatkozásai vannak, annak ki kell terjednie a kisebbségi és emberi jogok, a tulajdonjog és jogállami értékek tiszteletben tartására, a demokratikus intézményrendszer megerősítésére is” – hangsúlyozta washingtoni látogatásakor Kelemen Hunor RMDSZ-elnök. Elmondta, ezért úgy gondolják, hogy Amerikának továbbra is kiemelt figyelemmel kell követnie, mi történik Romániában.

Közölte, belpolitikai intézkedések egész sora bizonyítja azt, hogy az országban a demokrácia 25 év után sem áll biztos alapokon. Az RMDSZ értékelése szerint a Mikó-ügyben született ítélet, a közösségi szimbólumok használatának büntetése, az etnikai követelések közbiztonsági veszélyforrásként való értelmezése nem véletlen.

Kelemen Hunor kifejtette, az állam intézményeire nem nehezedik már nyugati nyomás, „nem kell tartaniuk esetleges szankcióktól, így megengedik maguknak, hogy ne tartsák mindig tiszteletben a demokrácia és a jogállamiság követelményeit”.

A kongresszus magáénak tartja a magyar ügyet

A HHRF négy évtizedes munkája során a kongresszus első alkalommal sorol magyar közösségi ügyet saját közvetlen érdekei közé, a külügyminisztérium költségvetésének részévé téve azt. Döntő tényező, hogy Andy Harris jobboldali republikánus képviselő felkarolta Marcy Kaptur baloldali demokrata képviselő kezdeményezését: a romániai egyházi ingatlanok helyzetének a költségvetési bizottság napirendjére való felterjesztését – értékelte a fejleményt Hámos László, a HHRF elnöke.

Hozzátette: az új lehetőség egyben felelősséget, összefogást és közös cselekvést jelent, a külügyminisztérium 90 napon belül elkészülő jelentésének pontos, átfogó képet kell nyújtania az erdélyi történelmi egyházak vissza nem szolgáltatott ingatlanjairól. „A HHRF, akár az elmúlt 39 évben, továbbra is minden eszközét latba vetve, hatékonyan fogja közvetíteni a romániai magyarság jogos igényeit” – fogalmazott a közlemény szerint Hámos László.

Az amerikai képviselőház egyhangúlag elfogadott határozatban tíz éve, 2005-ben már sürgette a román hatóságokat, hogy mihamarabb véglegesítsék az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását (H.Res. 191). A Mikó-ügy kirobbanása óta pedig kongresszusi képviselők tucatjai kérték John Kerry külügyminisztertől, hogy lépjen fel az igazságtalanul meghurcoltak érdekében. Válaszában az amerikai diplomáciai tárca kulcsfontosságúnak nevezte a restitúció kérdését, és jelezte, hogy „figyelemmel követi a fejleményeket”.

MTI

Az évszázad beismerése

Az évszázad beismerése: Netanjahu kényszerítette az Államokat Irak megtámadására

Hiába az amerikai zsidó világcsalád, a Koch-fivérek brutális anyagi és más támogatása, a háromszög csúcsán lévő világerők lehet, hogy mégsem akarják, hogy Benjamin Netanjahu (Bibi) ismét miniszterelnök lehessen. 

Az amerikai külügyminiszter, John Kerry ugyanis beismerte: 2002-ben az izraeli miniszterelnök kényszerítette arra az Amerikai Egyesült Államokat, hogy álljon az Irak ellen fegyveres invázió élére. Kerry ezt annak kapcsán közölte, hogy Bibi a legnagyobb ellenzője az Iránnal történő tervezett megállapodásnak.

A Fehér Ház külügyi bizottságának szerdai ülésén John Kerry összefoglalta: Netanjahu győzte meg George W. Bush akkori amerikai elnököt, és a Kongresszust, hogy Washingtonnak meg kell támadnia Irakot, és ki kell szorítani a hatalomból Szaddam Husszein iraki vezetőt. Bibi parancsának elhangzása után hat hónappal az amerikai hadsereg légiereje bombázni kezdte az országot. Kerry szerint Netanjahu folyamatosan azt hangoztatta, hogy az iraki vezetés eltávolításnak
hatalmas pozitív visszhangja lesz a régióban.

Netanjahu most az Iránnal történő megállapodást akarja megtorpedózni, és a törvényhozást uraló Izrael-lobbi támogatásával március 3-án a kongresszusban uszíthat Irán bizonyítottan békés célú atomprogramja ellen. Az Obama-adminisztráció ellenzi Bibi beszédét, az amerikai elnök nem is találkozik a zsidó vezérrel. Ezidáig nyíltan állást foglaltak Netanjahu kongresszusi fellépése ellen James Clyburn, Earl Blumenauer, John Lewis valamint Steve Cohen demokrata szenátorok.

PressTVnyomán - Kincses Albin

Az USA újabb "műveleti területe" Oroszország

Az USA 60 millió dollárt költ a média fejlesztésére Oroszországban

Fotó: RIA Novosztyi

Az Oroszország elleni új szankciókról szóló törvény, amit Barack Obama elnök írt alá, magába foglalja, hogy pénzeszközöket különítenek el "demokrácia fejlődésére, a civil társadalom és a független média támogatására, valamint szabad internet-hozzáférés biztosítására Oroszországban" - tájékoztatja a Russia Today.

Az Amerikai Kongresszus honlapján közölt dokumentum szerint e célokra 2016-2018 között évente 20 millió dollárt különítenek el.

OH

Különös, hogy a "demokrácia fejlődésére" költ az USA, de a nélkülöző afrikai államok támogatása elmarad. Az ilyen demokrácia nem más, mint lázítás, forradalom csinálás, mint 1917-ben. Akkor is Amerika, vagyis a bankárok küldték be Oroszországba Lenint és társait, hogy a cári Oroszországot megsemmisítsék. 
Ezt csinálta Ukrajnában egy évvel ezelőtt.
Most pedig Moszkvával akarja, de az oroszok tanultak az efféle "demokrácia fejlesztésből".
Az bizonyos, hogy Moszkva nem Kijev.

Ajánló: Az amerikai akcióterv - kilóg a lóláb!

Sepsiszentgyörgyi felvonulás, himnuszéneklés, petició