Velejéig romlott rendszer

Forrás: www.luju.ro

Bűnvádi eljárás indult Nicolae Gheorghe, a belügyminisztérium titkosszolgálatának korábbi, államtitkári rangú vezetője ellen. A korrupcióellenes ügyészek szerint összesen több mint 600 ezer lejes kárt okoztak a költségvetésnek – jelentették tegnap a hírügynökségek.

Sokan talán most hallanak először Nicolae Gheorghe nevéről, és valószínűleg nincsenek kevesen azok sem, akik a hír kapcsán szembesülnek azzal, hogy a belügyminisztériumnak is van külön titkosszolgálata. Pedig bizony: az országos hírszerző szolgálat, a külügyi kémelhárítás mellett több minisztériumi titkosszolgálat is működik – természetesen mindet a mi adólejeinkből tartják fenn és működtetik.

Nicolae Gheorghét amúgy már múlt hé­ten menesztette Dacian Cioloş kormányfő, az intézkedés okait azonban nem ismertette, sőt, az országos rendőrfőkapitány is csak olyasmiket mondott, hogy új lendületre volna szükség az intézmény élén. A bűnvádi eljárás beindításáról szóló szikár hírügynökségi tudósítás utolsó, háttérként szolgáló mondatai azonban a közéleti eseményeket közelebbről követők számára is megdöbbentőek lehetnek.

A hírben ugyanis felidézik: a belügyminisztériumi titkosszolgálat előtt több más állami intézmény vezetőjének szintén az Országos Korrupcióellenes Ügyészség által megfogalmazott korrupciógyanú miatt kellett idő előtt távoznia hivatalából. Míg a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség főügyészét, a legfőbb ügyészt és az adóhatóság elnökét a korrupciógyanú nyilvános bejelentése után mondatták vagy váltották le, a belügyi titkosszolgálat esetében a román média csak feltételezni tudja, hogy a szolgálat múlt heti „lefejezése” ugyancsak a korrupcióellenes ügyészségnek tulajdonítható – áll a hírben.

A tisztességes adófizető pedig csak újra és újra rácsodálkozik: ahhoz már lassan hozzászokott, hogy a jelenleg uralmon levő politikusi gárda eléggé nagy részéről derül ki: korrupciós ügyekbe keveredett. Azt is elégtétellel vette tudomásul, hogy több úgynevezett üzletembert, valójában kétes háttérrel rendelkező mogult jogerősen elítéltek, bebörtönöztek – így került rácsok mögé a nem is oly régen még megingathatatlannak tűnő Dan Voi­culescu szekus besúgó vagy Sorin Ovidiu Vântu. Mi több, a hozzánk közelebb álló, Háromszéken számos privatizált turisztikai egységet felvásároló, majd pusztulni hagyó Ioan Neculaie brassói vállalkozó is az ügyészek kereszttüzébe került.

De mégis: mennyire lehet romlott az a rendszer, amelyben éppen a visszaéléseket felfedni hivatott intézmények, az ügyészség, az adóhatóság, a titkosszolgálatok vezetői járnak élen a hatalmi visszaélésben, sikkasztásban, lopásban?!

Farcádi Botond
Háromszék

Băsescu exállamfő perei

Forrás: www.pressalert.ro

Traian Băsescu volt államelnök neve 68 bűnügyi aktában szerepelt az elmúlt tíz évben, és ebből nyolc esetben még vizsgálódik az illetékes vádhatóság – közölte tegnap a legfőbb ügyészség, ahol 58, Băsescuval kapcsolatos vizsgálatot folytattak le; a korrupcióellenes ügyészségnél négy, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészségnél pedig további hat ilyen ügyet jegyeztek.

Ezek nagy részét lezárták anélkül, hogy bűnvádi eljárást indítottak volna, hét esetben még előzetes vizsgálatot folytatnak. Traian Băsescu második és egyben utolsó elnöki mandátuma december végén járt le, azóta nem élvezi már az államelnököket megillető mentelmi jogot.

A legfőbb ügyészség jelenleg egy ügyben folytat vizsgálatot, egy másikban pedig a korrupcióellenes ügyészség, amely eddig három esetben döntött úgy, hogy nem indít bűnvádi eljárást a volt államelnök ellen. A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészségen levő hat iratcsomó közül csak egyet zártak le, további ötben vizsgálódnak. Tavaly az ügyészek újból megnyitották azt az aktát, amelyben Gabriela Firea szociáldemokrata szenátor zsarolással vádolta Traian Băsescut.

A volt államfő egy televíziós nyilatkozatban kijelentette Firearól, hogy inkább a polgármester férjével foglalkozna, akinek a hivatalában gyanús dolgok történnek, és lehet, hogy egy napon nem találja otthon, utalva ezzel arra, hogy letartóztathatják.

A legnagyobb sajtóvisszhangot az úgynevezett Flotta-ügy kapta, amelyben Băsescu és további 79 személy ellen indítottak bűnügyi vizsgálatot azzal a gyanúval, hogy 1991 és 2000 között Románia kereskedelmi flottájából tizenhat hajót mélyen áron alul adtak el egy külföldi cégnek. Ez esetben az ügyészség 2008-ban szüntette meg a büntetőjogi eljárást.

Háromszék

Korrupt emberek vezetik Romániát?

Forrás: mno.hu

Őrizetbe vették Romániában Cristian David volt belügyminisztert. Az ügyészek azzal gyanúsítják, hogy félmillió euró kenőpénzt vett át egy telek-visszaszolgáltatási ügyben való közbenjárásért.

Őrizetbe vették szerdán Romániában a korrupcióellenes ügyészek Cristian David volt belügyminisztert, akit azzal gyanúsítanak, hogy félmillió euró (158 millió forint) kenőpénzt kapott. A volt liberális miniszter ellen bűnvádi eljárást indítottak egy olyan korrupciógyanús ügyben, amely az ügyészek szerint 2007 végén és 2008 elején zajlott le. Az akkor hivatalban lévő tárcavezető a vádhatóság szerint megígérte egy magánszemélynek, hogy közbenjár telek-visszaszolgáltatási ügye érdekében a Buzau megyei prefektusnál. Az ügyészek szerint a miniszter 500 ezer euró kenőpénzt kapott cserébe, amelyet készpénzben, a belügyminisztérium épületében vett át.

Csak a fele jutott el
Romániában a prefektúra intézményéhez tartoznak a kommunizmus idején elkobzott telkekkel foglalkozó úgynevezett földosztó bizottságok. A belügyminiszter irodavezetőjén keresztül egy üzletembernek ígérte meg, hogy közbenjár egy 15 hektáros telek visszaszolgáltatásáért. Az ügyészek szerint a restitúció meg is történt 2007 őszén. Ezt követően a belügyminiszter irodavezetője egy bukaresti bankfiókhoz ment az üzletember megbízottjával, kivettek félmillió eurót, amit készpénzben a belügyminisztérium épületében adtak át a volt tárcavezetőnek. Az ügyészek szerint az irodavezető összesen 1,1 millió kenőpénzt kért, aminek csaknem a fele jutott a volt belügyminiszterhez, a többi pénz sorsát nem részletezték. A vádhatóság közleménye megállapította, hogy más személyek ellen is vizsgálódnak ebben az ügyben.

Egy másik ügy miatt előzetesben
Az akkori prefektus, akinél a tárcavezető közbenjárt, jelenleg a Buzau megyei tanács elnöke, de tisztségéből fel van függesztve, mivel december elején előzetes letartóztatásba helyezték egy másik korrupciós ügy miatt. A volt belügyminiszter ártatlannak vallotta magát, kijelentette, hogy semmi köze nincs a restitúciós ügyhöz. Ellene is folyamatban van egy másik vizsgálat, amely tavaly kezdődött. Ebben azzal gyanúsítják, hogy meghamisította a vagyonnyilatkozatát, mert nem tudott igazolni jövedelmével 60 ezer eurót.

MTI

**

Forrás: ziuaconstanta.ro

Bűnvádi eljárást indított a korrupcióellenes ügyészség (DNA) csütörtökön Toni Grebla alkotmánybíró ellen, befolyással való üzérkedéssel és bűnszövetkezetben való részvétellel gyanúsítják.

Az alkotmánybírót rendőrök vitték be az ügyészségre, közölték vele, hogy mivel gyanúsítják, majd szabadon távozhatott. Előzetes letartóztatásához vagy bíróság elé állításához a DNA-nak meg kell szereznie a szenátus felhatalmazását, minthogy a kormányzó Szociáldemokrata Pártban politizáló Greblát 2013-ban a szenátus választotta az alkotmánybíróság tagjává.

A Grebla ellen felmerült korrupciógyanú megrendítheti a román alkotmánybíróságba vetett bizalmat.

MTI

Románia, ahol az igazságügyi miniszter is korrupt

Forrás: www.sursazilei.ro

Korrupcióval gyanúsítja és harminc napra bírósági felügyelet alá helyezte Tudor Chiuariu liberális (PNL) szenátort, Románia egyik korábbi igazságügyi miniszterét a korrupcióellenes ügyészség (DNA).

A román lapok vasárnapi beszámolója szerint Chiuariut befolyással való üzérkedéssel, pénzmosással és bűnszövetkezetben való részvétellel gyanúsítják az ügyészek ugyanabban az erdő-visszaszolgáltatási ügyben, amelyben már előzetes letartóztatásba helyezték Viorel Hrebenciucot, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik legbefolyásosabb politikusát, a képviselőház volt alelnökét és Ördög András Lórándot, a Kovászna megyei törvényszék egyik bíróját.

A DNA szerint a Hrebenciuc körül szerveződött bűnszövetkezet – amelyben az állami erdővagyont kezelő Romsilva több vezetője is részt vett – 43 ezer hektárnyi jogtalanul „visszaigényelt" erdő tulajdonjogát játszotta át egy román arisztokrata család leszármazottainak, 300 millió eurós kárt okozva az államnak. Az ügyben tavaly Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök apósát, Ilie Sarbut, a PSD szenátusi frakcióvezetőjét is kihallgatták, de ellene nem indult eljárás.

A DNA mostani közleménye szerint Chiuariu két és félmillió eurós – ügyvédi honoráriumnak, illetve sikerdíjnak álcázott – csúszópénzt alkudott ki magának a bűnszövetkezet tagjaként annak fejében, hogy a Bákó (Bacau) megyei restitúciós bizottságnál „egyengesse" a 43 ezer hektárnyi erdő tulajdonjogának átjátszását az ügy másik vádlottjának, Gheorghe Paltin Sturdzának.

Chiuariu 2007-ben a Tariceanu-kormányban vezette az igazságügyi tárcát. Tavaly januárban a szenátus jogi bizottságának elnöke volt, amikor az úgynevezett posta-perben jogerősen 3 és fél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a legfelső bíróság. Chiuariu azóta nem elnöke, csak tagja a felsőház jogi bizottságának, de szenátori mandátumáról nem mondott le azután sem, hogy korrupcióban vétkesnek találta őt a legfelső bíróság.

A bírósági felügyelet a román büntetőjogban a lakhely (település) elhagyásának és megváltoztatásának tilalmát, bírósági engedélyhez kötését jelenti, valamint azt, hogy a vádlottnak időről időre jelentkeznie kell a bíróságon vagy a rendőrségen.

MTI

A magyarokat kifosztó nacionalista-kommunista erők felülkerekedése Romániában

Giurgiuba került át a Bánffy-örökösök erdőpere. A giurgiui városi bíróságra helyezte át a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék a Maros megyei prefektúrának a magyar nemesek leszármazottjai ellen indított perét. 

Amint arról beszámoltunk, a szászrégeni bírák pártatlanságát féltő Vasile Liviu Oprea prefektus többek között azzal az indokkal kérte a Bánffy-örökösök visszaszolgáltatási perének áthelyezését Szászrégenből az ország egy másik térségébe, hogy „itt magyar közösség is él, és a magyarok, mint a grófok leszármazottjai 9323 hektár erdőt igényeltek vissza”.
Jóllehet a régeni bíróságnak egyetlen magyar nemzetiségű bírája sincs, periratában a kormánymegbízott mégis kockázati tényezőként kezeli a megye magyarságát. „Különösebben nem zavar, hogy Giurgiuba kell utaznunk igazunk megerősítéséért, hiszen a visszaszolgáltatási törvények az ország területén mindenütt ugyanazok. Legfeljebb kétszer négyszáz kilométerrel többet autózunk” – jelentette ki lapunknak Rózsa József marosvásárhelyi ügyvéd, Bethlen Anikó, Bethlen Zsuzsa és Szentkúti Éva jogi képviselője.
A jogász szerint sokkal sértőbb és a demokráciára nézve veszélyesebb mindaz, amit a törvényesség őrének tartott prefektus ír a magyarokról. „A restitúciós perek során sokféle indoklással találkoztam a törvényt betartani nem hajlandó állami szervek részéről, azonban eddig még egyetlen okiratban sem írták le így, szó szerint, hogy mi, magyarok a grófok leszármazottaiként veszélyforrást jelentenénk az erdélyi és főként a szászrégeni bíróság függetlenségére” – nyilatkozta korábban lapunknak az ügyvéd.
Megkeresésünkre Vasile Liviu Oprea nem volt hajlandó megmagyarázni, mit is ért az alatt, hogy „a magyarok veszélyforrást jelentenek”. Szóvivőjén keresztül csak annyit mondott, hogy folyamatban lévő pereket nem áll szándékában kommentálni. Munkatársa, Dragoş Bardoşi viszont hangsúlyozni kívánta, hogy a kormányhivatal tíz, a magyar nemesek leszármazottjai ellen indított pert nyert meg végleges ítélettel. A prefektúrának jelenleg is tizenöt erdőpere van folyamatban, valamennyit az egykori grófok és bárók utódai ellen indította az erdő-visszaszolgáltatások kapcsán.
Rózsa József ügyvéd egyébként arra kérte a bíróságot, hogy a helyesen kiszámított összeget, nem pedig a prefektúra által értelmezett kauciót követelje a felperestől. Amint arról beszámoltunk, a belügyminisztérium jóvoltából a Maros megyei kormányhivatal a múlt héten megkapta azt a 14918 lejes összeget, amelyet perújravételi óvadékként letétbe helyezett a bíróságon.
A perújrafelvételért indított kérés eljárását célzó tárgyalást eddig háromszor halasztották Szászrégenben, mivel a kormányhivatalnak nem volt pénze az óvadék kifizetésére. „A prefektus eldicsekedte, hogy most már van erre pénz, de elnézett pár nullát, ugyanis nem tizennégyezer lejt, hanem tizennégymilliót kellett volna leperkálnia. Erről majd a giurgiui bíróság is meggyőződhet” – nyilatkozta a Krónikának Rózsa, aki szerint a kauciót a per tárgyát képező vagyon értéke szerint számolják ki, így ez esetben több millió lejről van szó.
Mostani lépésével a prefektúra a 2007-ben született, 764-es számú végleges ítélet felülvizsgálatát szeretné elérni, és újraállamosítani a báró Bánffy Dániel örököseinek – Bethlen Anikónak, Bethlen Zsuzsannának és Szentkúti Évának – visszaszolgáltatott több mint kilencezer hektáros erdőterületet Palotailva, Gödemesterháza és Ratosnya térségében.
A kormányhivatal azt próbálja hétéves késéssel bizonyítani, hogy Bánffy Dániel Maros menti erdeit nem 1948-ban államosították, hanem négyesztendős késéssel, állítólagos háborús bűnössége miatt kobozták el. „Nem tudok arról, hogy 1952-ben, négy évvel az államosítás után Romániában valakinek is egyetlen szál fája lett volna, nemhogy több mint kilencezer hektár erdeje. Bánffy vagyonát ekkora már rég elvették a kommunisták” – fejtette ki Rózsa József.
A Bánffy-leszármazottak képviselője azt is tisztázni kívánta, hogy a néhai politikus már csak azért sem lehetett háborús bűnös – ahogy azt a prefektus állítja –, mert a kolozsvári törvényszék 1946-ban, távollétében, minden vád alól felmentette. „Az igaz, hogy ’52-ben egy bukaresti népbíróság bűnösnek találta, de a jogrendben perújrafelvételre csak a vádlott kérésére kerülhet sor.
A korábban felmentett Bánffy pedig ilyesmit nem kért. Ennyit a joghallgatók is tudnak” – jegyezte meg a marosvásárhelyi ügyvéd.

Krónika


Szerda éjfélkor (2014.12.10.) a Realitatea tv-ben soviniszta, uszító, magyarellenes nyilatkozatok sorozata hangzott el.
Ki folyamodik az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz? Vagy más jogvédő fórumhoz?  

Korrupcióval gyanúsítanak kilenc román exminisztert

Románia kilenc egykori oktatási és távközlési minisztere ellen kezdeményezett bűnvádi eljárást pénteken az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA).

 

Ecaterina Andronescu

A volt tárcavezetők közül jelenleg hárman a román, Dan Nica pedig az Európai Parlament (EP) tagja, ezért a nyomozó hatóság a jogszabályoknak megfelelően a brüsszeli törvényhozástól, Traian Băsescu államfőtől, valamint a bukaresti törvényhozástól kért engedélyt az eljárás beindításához.

A DNA Ecaterina Andronescu, Valerian Vreme, Şerban Mihăilescu, Dan Nica, Adriana Ţicău, Gabriel Sandu, Daniel Funeriu, Alexandru Athanasiu és Mihai Tănăsescu ellen kezdeményezte a bűnvádi eljárást.
Az ügyészség azzal gyanúsítja a zömében szociáldemokrata politikusokat, hogy mandátumuk idején hivatali visszaélést és korrupciós bűncselekményeket követtek el egy több száz millió euró értékű közbeszerzés megkötésével, majd meghosszabbításával kapcsolatban.
A bukaresti oktatási, illetve távközlési tárca által 2004-ben kötött szerződésről van szó, amelynek értelmében a Microsoft társaságtól származó szoftverekkel és segédanyagokkal látták el a romániai iskolákat. Az ügyészség szerint a csúszópénz elfogadásával, sikkasztással és pénzmosással gyanúsított volt minisztereket fejenként több százezer euróval megvesztegették annak érdekében, hogy az osztrák Fujitsu Siemens Computers cég bonyolíthassa le a szoftverbeszerzést.

székelyhon.ro