A Nagyváradi Püspökség közleménye

Alábbiakban a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség közleményét tesszük közzé.

Köztudott, hogy az egykori Szent László, ma Unirii tér (Nagyvárad főtere – a szerk.) átrendezése kapcsán a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség Szent László szobrának felállítását kérte a polgármesteri hivataltól. Bár írásos válasz erre a kérvényre mindezidáig nem érkezett, kérésünkre szóbeli egyeztetésre került sor a kérdésben a polgármesteri hivatal, a megyei tanács, illetve a református és római katolikus egyház vezetőinek részvételével. A megbeszélésen az alábbiak fogalmazódtak meg, mint lehetőségek:

1. A polgármesteri hivatalnak nem áll módjában támogatni a római katolikus egyházmegye javaslatát, mivel a főtér átrendezése kapcsán szóban forgó szoborállítások, illetve áthelyezések, legalábbis ebben a fázisban csak a főszoborra vonatkoznak. Ebből kifolyólag nem tekintjük kizártnak a jövőben a szoborállítás lehetőségeit.

2. Amint az egyházmegye részéről már több alkalommal is megfogalmaztuk, fontosnak tartjuk Szent László szobrának felállítását a felújítás alatt lévő Várban, a városalapító király egykori sírjánál. A polgármesteri hivatal részéről biztosítottak bennünket arról, hogy a Várban helyet fog kapni egy odaillő, Szent László király emlékét őrző szobor.

3. Helyi örökségünk megőrzése és ápolása kapcsán szóba került még az is, hogy az önkormányzat hozzájárulásával az egykori olaszi temető és az ott kialakított park visszakaphatja eredeti nevét, amennyiben a Mihai Viteazul-szobor nem fog odakerülni. Továbbá a város főteréhez vezető híd, a Szent László-templom mellett, a Szent László híd nevet fogja viselni az önkormányzat hozzájárulásával. Nem utolsósorban, a közeljövőben városunk Rimanóczy teret (Rimanóczy Kálmán, építész, városatya (1840–1908) és fia, ifj. Rimanóczy Kálmán építész (1870–1912) munkásságukkal sokat tettek a modern kori Nagyvárad arculatának kialakításáért – a szerk.)  is fog kapni a sétálóutca végén.

A megbeszélések folytán egyre nyilvánvalóbb, hogy a város összlakosságából 25%-ot jelentő magyar lakosság igényeinek képviseletére és örökségünk megőrzésére irányuló törekvéseink feltételezik az állandó dialógust a város, illetve a megye vezetőségével. De még fontosabb, hogy maradva a realitások talaján, terveinket egységesen fogalmazzuk meg, és így tudjuk képviselni a város többsége előtt is.

Nagyvárad, 2015. március 16.

Fotó: ReggeliÚjság.ro
Magyar Kurír

Templomokat találtak a nagyváradi vár alatt

A nagyváradi várfelújításhoz kapcsolódó régészeti kutatások során a fejedelmi palota dél-nyugati szárnyában két jelentősebb épület maradványaira is rábukkantak: a középkori gótikus székesegyház nyugati homlokzatára és annak déli tornyára, valamint a Kisboldogasszony-templomra – írja Vásárhelyi-Nyemec Réka a kronika.ro-n.

Miközben a székesegyház elhelyezkedéséről volt pontos információ, a most felfedezett Kisboldogasszony-templom elhelyezkedése meglepte a szakembereket. A kutatásokban részt vevő Mihálka Nándor a Krónikának elmondta: a templom két fázisban épült, a római kori félköríves szentélyt valamikor az 1300-as évek második felében bontották le, és egy gótikus templomot építettek a helyére. Ez nagyjából a 16. század közepéig maradt fenn, amikor is a protestáns megszállás idején megsemmisítették, vagy Bethlen Gábor fejedelem elrendelésére lebontották.

„Számunkra is meglepetés volt, amit találtunk, és szerencsére sikerült megegyezni a polgármesteri hivatallal arról, hogy teljesen feltárjuk az épületegyüttest, és a romokat a nagyközönség számára is látogathatóvá tegyük” – magyarázta a régész.

A nagyváradi várat, 2010-ben, uniós támogatással – két pályázatból összesen mintegy 90 millió lejből – kezdték el felújítani, és azóta már végeztek az első szakasz 84 százalékával, illetve a második szakasz 69 százalékával. A munkálatok jövőre fejeződnek be, egyelőre az ütemtervnek megfelelően haladnak.

„A restaurálás határidőn belül halad, a régészeti feltárások váratlan eredményei viszont plusz munkát hoznak” – magyarázta Mihálka. Elmondása szerint az épületegyüttes romjainak „kiaknázása” miatt tervmódosításra is szükség van, hiszen a fejedelmi palotának erre a részére eredetileg restaurátor-központot terveztek.

„Módosul a földszinti rész nyugati oldalának kihasználtsága, és tulajdonképpen hozzácsatolják a múzeumhoz, hogy a leletek a város- és a vártörténeti múzeum szerves részét képezzék” – tájékoztatott a régész.
Magyar Kurír