Csodákkal jeleskedő Csíksomlyói Szűzanya

A Kárpát-medence búcsújáró helyeinek kegyképeit, kegyszobrait, szentkútjait jórészt a velük kapcsolatba hozható csodás gyógyulások tették híressé. A rendkívüli gyógyulások nagy részét a mirákulumos könyvek őrizték meg. A gyógyulások emlékeit tanúsítják a kegykép vagy kegyszobor mellett elhelyezett tárgyak, offerek.

A Székelyföld legdrágább kincsei közé tartozik a hársfából faragott, csodatévő Mária szobor (2,27 m). A török félholdat és eretneket taposó, Madonna szobor készítésének kora a 14-15. századra datálható. Korábbi, mint a Csíkban létező Madonna szobrok. Veress Lajos ferences krónikaíró szerint már a mohácsi vész előtt Csíkban tisztelték Szűz Máriát, de pontosan hol, arról ő sem írt. A hagyomány szerint a csodatévő Mária szobrát máshonnan hozták Csíksomlyóra. Arról, hogy honnan és mikor, nem szól a hagyomány. Különös, hogy a ferences krónikaírók az 1661-es tatár pusztítást követő években tesznek említést a szoborról, amely ekkor a templom főoltárán nyert elhelyezést. Eredete valószínű, hogy a Szépvíz település fölötti Széphavashoz, vagyis a Szép Szűz Mária havasán levő templomhoz fűződik, ahol a csodatevő Szűz Máriát tisztelték. Erről 1630-ban a Rómában tanuló ferences növendék, Kun Szerafin tájékoztatta a Hittani Kongregációt. 1649-ben Millei István jezsuita említi a székely hegyek között levő Szűz Mária kápolnájának pünkösdi búcsúját. Széphavas középkori templomának pontos méreteit ismerjük, hossza 17,5 m, szélessége 6,5 m. A székely településterületen szokásos, félkörös szentélyű templomok sorába tartozik, melyek építési ideje a tatárjárás előttre, mindenesetben a tatárjárással (1241) esnek egybe. Viszonylag kisméretű, egyhajós, a hajótól félköríves diadalívvel elválasztott félkör apszisú építmények, keskeny félköríves ablakokkal, melyek egyike az apszis közepéből nyílt, többnyire torony nélküliek. E templomból származik az a 14. század eleji magyarországi pálos breviárium töredék is, amelyet 1672-ben Kájoni egybekötött kéziratos kalendáriumával, amire ráírta: „Breviarium, pro Szép Havas.” Az 1661-es tatár pusztítás Széphavast is elérte. Valoszínű, hogy a csodatevő Mária szobrot előbb elrejtették, és a pusztítás után a csíksomlyói Salvator-kápolnához szállították, amelyet 1664-ben már kijavítottak. Különös, hogy ennek oltárát ma is a zarándok nép térden állva egyszer vagy háromszor megkerüli, mint a pálos kegyhelyeken. A szobrot innen szállíthatták be a Sarlós Boldogasszony templomába, amikor azt újraépítették. A Thököly és  Rákóczi szabadságharc idején történt, hogy a kurucokkal egy tatár vezér is belépve a templomba, megilletődve és dühvel nézett a szoborra, melyet lándzsájával szeretett volna ledönteni, de a karja megbénult. Terve nem sikerült, és a sebhelyek, karcolások Mária arcán ma is látszanak. Máskor meg el akarták vinni, de úgy megnehezedett, hogy az ökrök sem bírták a szekeret. Hasonló esetekkel találkozunk más kegyszobrokat, képeket illetően is (czestochowai Fekete Madonna története). A csíksomlyói Segítő Mária szobra a sok dúlás után is csodálatosan megmaradt. Legutóbb a második világháború idején Kolozsvárig menekítették, majd a front átvonulása után visszahozták évszázados tiszteleti helyére.

A csodák kivizsgálása

Az 1345-ben a tatárok fölött aratott nagy győzelem öröme, a Szűzanya és Szent László tiszteletét még jobban megerősítette. Azóta rendszeresen zarándokoltak Csíksomlyóra, még hétköznap is, ahogy IV. Jenő pápa bullájában írta 1444-ben. A csíksomlyói Szűzanya szobránál történt csodás gyógyulásokról csak az újkorból vannak irott forrásaink. A csodákat az erdélyi egyházmegye püspökei saját szentszékükkel hivatalosan 1746-ban, 1779-ben, 1781-ben és 1784-ben kivizsgáltatták. Az első vizsgálatot Klobusiczky Ferenc (1741–1748) püspök rendelte el. A második vizsgáló bizottságot Kollonitz László (1774–1780) püspök küldte ki, melynek feladata volt a szobor régiségének és csodás történetének felülvizsgálása. Ekkor sok tanút hallgattak ki. 1752-ben „Pünköst szombatyán Somlyóra a Boldogságos Szűz képe eleibe hozám, ottan imádkozám, hogy vigasztalja meg leánkámot, fogadást is tövék, hogy az ölömbe fel viszem a Salvator hegyére, fordíttám a’ gyíermeket s látám, hogy hát a feje nem ingadoz idestova hanem egyenessen áll, erre meg örvendvén, meg kerülém imádkozva a Szent hegyet, haza menék, azután soha nem tapasztalám azon nyavaljáját a’ gyermekemnek” – vallotta eskű alatt, Tankó Erzsébet, Szőcs István csíkszentmihályi lófő házastársa. 1771-ben „fogadást tőn az anyám, hogy azon képhez a’ boltsura el visz, s akkor meg is gyógyultam” – vallotta Jakabfi István gyergyószentmiklósi lakos. A harmadik vizsgálatot Batthyány Ignác püspök 1784-ben indította el, mert sok csodás történetet hallott. A kihallgató bizottság 32 tanú vallomását vette jegyzőkönyvbe. Ez időben a püspök súlyosan megbetegedett, orvosi kezelése nem segítette. Nehéz lábbajából a csíksomlyói segítő Mária közbenjárását kérte és meggyógyult. Fogadalomból elzarándokolt Csíksomlyóra és egy offert helyezett el a kegyszobor mellett. A vizsgálatok és hosszas mérlegelés alapján a püspök 1798-ban a csíksomlyói templomban őrzött Mária-szobrot csodálatosnak, csodákkal jeleskedőnek nevezte. A csodás gyógyulások sora ezzel nem zárult le, s nem is fog lezárulni, mert napjainkban is történnek csodák, és azok mindig közösségben történnek. És van hívő közösségünk!

Darvas-Kozma József

Csodákkal jeleskedő csíksomlyói Segítő Mária

A csodák kivizsgálása

Az 1345-ben a tatárok fölött aratott nagy győzelem öröme, a Szűzanya és Szent László tiszteletét még jobban megerősítette. Azóta rendszeresen zarándokoltak Csíksomlyóra, még hétköznap is, ahogy IV. Jenő pápa bullájában írta 1444-ben. A csíksomlyói Szűzanya szobránál történt csodás gyógyulásokról csak az újkorból vannak irott forrásaink. A csodákat az erdélyi egyházmegye püspökei saját szentszékükkel hivatalosan 1746-ban, 1779-ben, 1781-ben és 1784-ben kivizsgáltatták. Az első vizsgálatot Klobusiczky Ferenc (1741–1748) püspök rendelte el. A második vizsgáló bizottságot Kollonitz László (1774–1780) püspök küldte ki, melynek feladata volt a szobor régiségének és csodás történetének felülvizsgálása. Ekkor sok tanút hallgattak ki. 1752-ben „Pünköst szombatyán Somlyóra a Boldogságos Szűz képe eleibe hozám, ottan imádkozám, hogy vigasztalja meg leánkámot, fogadást is tövék, hogy az ölömbe fel viszem a Salvator hegyére, fordíttám a’ gyíermeket s látám, hogy hát a feje nem ingadoz idestova hanem egyenessen áll, erre meg örvendvén, meg kerülém imádkozva a Szent hegyet, haza menék, azután soha nem tapasztalám azon nyavaljáját a’ gyermekemnek” – vallotta eskű alatt, Tankó Erzsébet, Szőcs István csíkszentmihályi lófő házastársa. 1771-ben „fogadást tőn az anyám, hogy azon képhez a’ boltsura el visz, s akkor meg is gyógyultam” – vallotta Jakabfi István gyergyószentmiklósi lakos. 

A harmadik vizsgálatot Batthyány Ignác püspök 1784-ben indította el, mert sok csodás történetet hallott. A kihallgató bizottság 32 tanú vallomását vette jegyzőkönyvbe. Ez időben a püspök súlyosan megbetegedett, orvosi kezelése nem segítette. Nehéz lábbajából a csíksomlyói segítő Mária közbenjárását kérte és meggyógyult. Fogadalomból elzarándokolt Csíksomlyóra és egy offert helyezett el a kegyszobor mellett. A vizsgálatok és hosszas mérlegelés alapján a püspök 1798-ban a csíksomlyói templomban őrzött Mária-szobrot csodálatosnak, csodákkal jeleskedőnek nevezte. A csodás gyógyulások sora ezzel nem zárult le, s nem is fog lezárulni, mert napjainkban is történnek csodák, és azok mindig közösségben történnek. És van hívő közösségünk!

 ** Imádság**

Üdvözlégy csíksomlyói Szentséges Szűz Mária, keresztény híveidnek segítő anyja!

Íme, kegyszobrod előtt térdelve mély alázattal mutatom be tiszteletemet és hódolatomat. Te általad ajánlom fel magamat Istennek és remélem, hogy általad elnyerem mindazokat a kegyelmeket, amelyekre oly nagy szükségem van. Irgalmas jó anyám, tekints reám, fogadj engem anyai jóságoddal és megértéseddel.

Bizalommal jöttem ide mint édes jóanyámhoz, hatalmas pártfogómhoz, életem vezércsillagához.

Végy anyai oltalmadba és nyújtsd felém kezedet, mely engem gyámolítson, vezessen és oltalmazzon, hallgasd meg buzgó kérésemet, segíts minden ügyemben, vígasztalj szenvedésemben és bánatomban, oltalmazz a veszélyben, ments meg a bűnre vezető kísértésektől, légy betepégemben ápolóm és halálomkor vigasztalóm.

A te kegyes oltalmadba ajánlom nemcsak önmagamat, hanem szüleimet, testvéreimet, rokonaimat, barátaimat, jótevőimet és mindazokat, akikért imádkozni tartozom. Nyerd meg mindnyájunk számára a Mennyei Atya irgalmát, az Úr Jézus szeretetét és a Szentlélek kegyelmét, hogy testben-lélekben megszentülve éljünk e világon, holtunk után pedig veled együtt örvendjünk az örök boldogságban.

CSÍKSOMLYÓI SEGÍTŐ SZŰZ MÁRIA, KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK!

 

Visszük a csíksomlyói Madonna képmását

Csodákkal jeleskedő Csíksomlyói Szűzanya

A Kárpát-medence búcsújáró helyeinek kegyképeit, kegyszobrait, szentkútjait jórészt a velük kapcsolatba hozható csodás gyógyulások tették híressé. A rendkívüli gyógyulások nagy részét a mirákulumos könyvek őrizték meg. A gyógyulások emlékeit tanúsítják a kegykép vagy kegyszobor mellett elhelyezett tárgyak, offerek.

A Székelyföld legdrágább kincsei közé tartozik a hársfából faragott, csodatévő Mária szobor (2,27 m). A török félholdat és eretneket taposó, Madonna szobor készítésének kora a 14-15. századra datálható. Korábbi, mint a Csíkban létező Madonna szobrok. Veress Lajos ferences krónikaíró szerint már a mohácsi vész előtt Csíkban tisztelték Szűz Máriát, de pontosan hol, arról ő sem írt. A hagyomány szerint a csodatévő Mária szobrát máshonnan hozták Csíksomlyóra. Arról, hogy honnan és mikor, nem szól a hagyomány. Különös, hogy a ferences krónikaírók az 1661-es tatár pusztítást követő években tesznek említést a szoborról, amely ekkor a templom főoltárán nyert elhelyezést. 

Eredete valószínű, hogy a Szépvíz település fölötti Széphavashoz, vagyis a Szép Szűz Mária havasán levő templomhoz fűződik, ahol a csodatevő Szűz Máriát tisztelték. Erről 1630-ban a Rómában tanuló ferences növendék, Kun Szerafin tájékoztatta a Hittani Kongregációt. 1649-ben Millei István jezsuita említi a székely hegyek között levő Szűz Mária kápolnájának pünkösdi búcsúját. Széphavas középkori templomának pontos méreteit ismerjük, hossza 17,5 m, szélessége 6,5 m. A székely településterületen szokásos, félkörös szentélyű templomok sorába tartozik, melyek építési ideje a tatárjárás előttre, mindenesetben a tatárjárással (1241) esnek egybe. Viszonylag kisméretű, egyhajós, a hajótól félköríves diadalívvel elválasztott félkör apszisú építmények, keskeny félköríves ablakokkal, melyek egyike az apszis közepéből nyílt, többnyire torony nélküliek. E templomból származik az a 14. század eleji magyarországi pálos breviárium töredék is, amelyet 1672-ben Kájoni egybekötött kéziratos kalendáriumával, amire ráírta: „Breviarium, pro Szép Havas.” Az 1661-es tatár pusztítás Széphavast is elérte. Valoszínű, hogy a csodatevő Mária szobrot előbb elrejtették, és a pusztítás után a csíksomlyói Salvator-kápolnához szállították, amelyet 1664-ben már kijavítottak. Különös, hogy ennek oltárát ma is a zarándok nép térden állva egyszer vagy háromszor megkerüli, mint a pálos kegyhelyeken. 

A szobrot innen szállíthatták be a Sarlós Boldogasszony templomába, amikor azt újraépítették. A Thököly és  Rákóczi szabadságharc idején történt, hogy a kurucokkal egy tatár vezér is belépve a templomba, megilletődve és dühvel nézett a szoborra, melyet lándzsájával szeretett volna ledönteni, de a karja megbénult. Terve nem sikerült, és a sebhelyek, karcolások Mária arcán ma is látszanak. Máskor meg el akarták vinni, de úgy megnehezedett, hogy az ökrök sem bírták a szekeret. Hasonló esetekkel találkozunk más kegyszobrokat, képeket illetően is (czestochowai Fekete Madonna története). A csíksomlyói Segítő Mária szobra a sok dúlás után is csodálatosan megmaradt. A világháború idején Kolozsvárig menekítették, majd a front átvonulása után visszahozták évszázados tiszteleti helyére.