Horváth János
közgazdász professzor (1921. nov. 7. Cece), 1947-ben a József Nádor Műszaki és
Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát. 1956 októberében a Nemzeti
Gazdasági Újjáépítési Bizottság elnöke.
1956. November 9-én több társával New
Yorkba utazott az ENSZ-hez. Az események után nem térhetett haza. 1958-1967
közgazdaságtant hallgatott a Columbia Egyetemen, ahol 1966-ban doktorátust
szerzett. Tanulmányai befejeztével az egyetem oktatója, majd 1968-tól a Butler
Egyetem közgazdász professzora.
1997-ben költözött véglegesen Magyarországra.
1998-tól Orbán Viktor meghívására politikai szerepet vállalt. 2014-től a
Külgazdasági és Külügyminisztérium utazó nagykövete.
„Számomra a vallás – reformátusnak születve – üdvösségtan.
De mindig fontosabb volt, milyen kapcsolatban vagyok embertársaimmal, mint
hogy a mennyországba kerülök-e. Az üdvösségtanról kész vagyok gondolkodni,
beszélgetni, de az életemet úgy éltem, s élem ma is a közéletben, hogy a
felebarátom, a szomszédom, a polgártársam dolgát lássam, és segítsek rajta.
Elmehetnék oszlopszentnek, hogy egyedül élve az üdvösségemen munkálkodjam. De
nekem ez adatik most.
Tavaly itt volt az indianapolisi Butler Egyetemről egy
dékán, felkeresett, elbeszélgettünk. Felelevenített egy negyven évvel ezelőtti,
velem kapcsolatos történetet arról, hogyan tanítottam. Egyik szünetben
mindketten kijöttünk a saját óránkról, a folyosón összefutottunk, és ott a
hajamat tépve dohogtam: hogy tanítsam ezeknek a közgazdaságtant, ha nem ismerik
a Bibliát és Shakespeare-t. Erre negyven év távlatából, itt Budapesten emlékezett. Valószínűleg így történhetett,
mert számomra a közgazdaságtan tanításában is első számú forrás a Biblia, ami
történelem, erkölcstan és költészet. Napi olvasása erőt ad, utat mutat.”
(Részlet: Élő történelem – Horváth Jánossal beszélget Spangel Péter. Magyarnak
lenni. CVI. kötet, Kairosz Kiadó, 2012.)
**
A professzor úr nyilatkozata alapján, egyértelmű és határozott választ kaptunk, hogy kell-e vallást tanítani az iskolában.
