Minek kell a NATO-nak Ukrajna

Ukrajnát nem várja sem a NATO, sem az EU. Ezt elismerte Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter. Washington közben azzal hitegeti Ukrajnát, hogy a közeljövőben a szövetség tagországává válhat. Bár még amerikai szakértők is hangoztatják, hogy a NATO-nak óriási katonai bázisként van szüksége Ukrajnára - írja Igor Szileckij.

Archív fotó. © Fotó: AP/Michael Sohn

Ukrajna EU-csatlakozását Frank-Walter Steinmeier „ireálisnak” tartja. Szerinte Ukrajna gazdasági és politikai modernizációja „több nemzedék projektje”. Ennélfogva Ukrajna uniós tagságának említése – még a távoljövőre vonatkoztatva is – teljesen értelmetlen dolog – vallja a politikus.

Az USA tisztában van az ukrán gazdaság és politika siralmas állapotával (ezzel bizonyára csupán Kijev nincs tisztában). Azonban mindez semmit sem zavarja Washingtont – fontos fenntartani a kijevi hatalmasok meggyőződését, hogy a NATO-, ill. EU-paradicsom nem várat magára sokáig. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője, Jeff Rathke pénteken kijelentette: Amerika támogatja Ukrajna törekvését a szövetségbe.

Az atlanti szövetség a megalkuvást nem ismerő „mindent vagy semmit” stratégiáját választotta – írja a Globar Research kiadványban a new yorki Binghamton University professzora, James Petras. Ukrajna megkaparintása érdekében a NATO az ukrán hatóságok révén pusztításba viszi a lázongó dél-keleti részt, megsemmisíti az ottani lakosságot és termelést, valamint nagyszabású háborút folytat Oroszország ellen – mutat rá Petras. A NATO tulajdonképpen óriási kelet-európai multifunkcionális amerikai katonai bázis szerepét szánja Ukrajnának. És a „háborús láz” egyre inkább hatalmába keríti a Nyugatot – véli a professzor, rámutatva, hogy az efféle őrültség következményei óráról-órára egyre komolyabbá válnak.

Európa szintén tudatában van annak, hogy biztonságát egyáltalán nem a NATO keleti irányú bővítése és nem az újabb katonai bázisok létesítése jelenti. Ezt nagyon is jól tudják, többek között Finnországban, amelyik nem kívánkozik az atlanti szövetségbe. Sauli Niinistö finn elnök szavai szerint Finnország NATO-csatlakozása révén légyegesen megromlana az országnak Oroszországgal ápolt viszonya. Oroszország pedig napjainkban erős, szilárd hatalom. Vajon minek is kellene összeveszni vele?
OH

**

Ukrajna előtt nyitva van a NATO-ba nyíló ajtó

A NATO-ba nyíló ajtó nyitva van Ukrajna előtt, ha ez az ország eleget tesz a tagországok iránt támasztott követelményeknek – hangoztatta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Hágában, az atlanti szövetség Parlamenti Közgyűlése ülésén.

A főtitkár szavai szerint Ukrajna a tömbön kívüliség státuszáét választotta, ennélfogva Ukrajna NATO-tagsága kérdését nem vitatták meg az utóbbi években.

„Tiszteletben tartom ezt. Szuverén országok döntéséről van szó, ők döntenek erről maguk” – jegyezte meg a főtitkár.
OH

Közel-Kelet helyett Kelet-Európa az USA célpontja?

1. A Nyugat által provokált ukrán válság indok a NATO keleti bővítésének

© Fotó: Flickr.com/Joint Force Command Lisbon/cc-by-nc-sa 3.0

A NATO bármely, általában provokált indokokkal szélesíti infrastruktúráját Oroszország határai felé. Gyakorlatilag polgárháborút provokálva Ukrajnában, az amerikaiak készek élni a kialakult káosszal, hogy még egy lépést tegyenek ebbe az irányba. Aktív információs háborút folytatva, az USA félelmet és gyűlöletet kelt és az ész érvek tehetetlenek a hamis bizonyítékokkal és nyilatkozatokkal szemben.

Jelenleg a válság fényében Ukrajna NATO tagságáról nincs szó. A szövetség elnöke, Rasmussen csupán ködös ígéreteket tesz a keleti nyitásra és a közös manőverekre. A főtitkár bizonytalansága érthető: Kijev területi vitában áll Moszkvával. A NATO alapító okirata kategorikusan kizárja azokat az országokat, amelyeknek hasonló problémái vannak. Ez a helyzet Grúziával is. Az Abházia és Dél-Oszétia körüli konfliktus nagyban csökkentik az esélyeit a szövetségben. Azonban az nyilvánvaló, hogy mind Grúzia, mind pedig Ukrajna a NATO számára a legfinomabb falatok, hiszen az ő csatlakozásuk a legerősebb faktor a diplomáciai és katonai nyomásgyakorlásra Oroszországgal szemben.

Ott, ahol már van NATO, annak tevékenysége aktivizálódik. NATO hadgyakorlatok kezdődnek a Balti-tengeren, az USA észtországi légi bázisára újabb F-16-os harci gépek érkeznek, Litvánia növeli a honvédelmi költségvetését, hogy fedezze más országok megnövekedett költségeit.

A NATO erősíti jelenlétét a Fekete-tengeren. Romániában az elmúlt hónapban több közös gyakorlatra került sor az USA-val, amelyek közül többet az ukrán határ közelében tartottak. Az amerikai rakétacirkáló Ticonderoga megérkezett a romániai Konstanca kikötőjébe. Az év elején a NATO ide helyezte át a Pentagon szállítóközpontjának katonai egységeit a kirgíziai Manasz repülőtérről.

Figyelemre méltó, hogy a NATO katonák nem tartják be a fogadó ország törvényeit. A NATO kontingens növelése már újabb problémákhoz vezetett Lettországban. Ventspils kikötőváros polgármestere megjegyezte, hogy a két nap alatt a katonák annyi incidenst provokáltak, amennyi nem fordul elő a város napjának ünnepén, amikor több ezer ember érkezik Ventspilsbe:

Mi minden vendéget mosollyal fogadunk. Sajnos azonban a NATO országok haditengerészei szörnyen viselkednek: nyilvános helyeken könnyítenek magukon, terrorizálják a járókelőket, megszegik a rendet, Lettország törvényeit és a viselkedési szabályokat. Nagyon elégedetlenek vagyunk.
OH