Fejet hajtottak az ’56-osok emléke előtt Csíkszeredában

A Kalász negyedi temető előtti téren felállított 1956-os kopjafánál tartottak megemlékezést október 23-án, péntek délelőtt Csíkszeredában, fejet hajtva a magyar forradalom és szabadságharc hősei előtt.

Az egybegyűlteket Kelemen Csongor, az ’56-os vitézi rend hadnagya köszöntötte, majd Szilágyi Árpád, a Volt Politikai Foglyok Hargita megyei szervezetének elnöke Sajó Sándor Magyar kereszt című költeményének elszavalásával tisztelgett a hősök emléke lőtt.
A szavalatot követően Füleki Zoltán megbízott alpolgármester osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel, majd Marschalkó Lajos Új Bibliát című versét Iochom Zsolt szavalta el. A történelmi egyházak  nevében Darvas-Kozma József római katolikus esperes-plébános és Solymosi Alpár unitárius lelkész kérte Isten áldását a megemlékezőkre és az ’56-os hősökre. Az áldást követően a pártok képviselői, a civil szervezetet és a tanintézmények képviselői elhelyezték a kegyelet koszorúit.
A megemlékezés a székely himnusz eléneklésével zárult a tusnádi Pro Musica fúvószenekar közreműködésével.

székelyhon.ro

1956. október 23.

„A rendszert az egész magyar nép söpörte el. (…) A világon páratlan szabadságharc volt ez, a fiatal nemzedékkel a népünk élén. A szabadságharc azért folyt, mert a nemzet szabadon akart dönteni arról, hogy miképpen éljen. Szabadon akar határozni sorsa, államának igazgatása, munkájának értékesítése felől.”
Mindszenty József (1956)

**

„1956. október 23-a örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek emlékezetében. E nap a bátorság, az öntudat és a győzelem napja volt. A történelem kezdete óta nincs még egy nap, mely világosabban mutatja az ember csillapíthatatlan vágyát a szabadság iránt – bármily kicsi is a siker esélye, s bármily nagy is az áldozat, amit követel.” 
John F. Kennedy (1960)

 **

 „A magyar vér oly nagy értéke Európának és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét.”

„A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben.”

„A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat”
Albert Camus (1957)
 
**  


„A harcban osztály- és felekezeti különbségek nélkül vett részt az egész magyar nép, s megrendítő és csodálatos volt a felkelt nép emberséges, bölcs és megkülönböztetni kész magatartása, mellyel csupán a leigázó idegen hatalom és a honi hóhérkülönítményesek ellen fordult.”
Bibó István (1956)

**
 
Üdv néked Ifjúság
(1956. október 26.)
Üdv néked, Ifjúság! Üdvöz légy magyar nép,
ki lángban és vérben születtél meg újra
három nagy éjszakán vad ágyúdörgésben!
Melyik nép írta fel mostanában nevét
így, hogy aranyt adott kezébe Isten ujja?
S mely nép beszélt így az önmaga nevében,
mint angyal, mikor a harsonáját fújja?
… Bús igájának fájára írja hát,
s mint annyiszor a megsárgult ezerévben
vérrel és vassal tanítsa zsarnokát!
(Sinka István)

Mindenható, örök Atya, tekints megengesztelődve népünk évezredes áldozatára, amelyet ma is felajánlunk.

Szentjeink és nagyjaink, hőseink és áldozataink közbenjárására add, 

hogy ellenségeink cselvetései között szilárdan helytálljunk,

és őrizz minket szüntelen békében. 

Adj örök dicsőséget halottainknak,

nekünk pedig adj erőt nemzeti küldetésünk teljesítéséhez. 

Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.  

Erdélyben is megemlékeztek az '56-os szabadságharcról

Forrás: itthon.ma

Erdély szinte valamennyi nagyvárosában tartottak megemlékezéseket. Csíkszeredában egykori bajtársaikra emlékeztek a csíki 56-osok, a Gloria Victis szobornál pedig az erdélyi magyar pártok koszorúztak. Snagovban, Nagy Imre vértanú miniszterelnök száműzetésének helyszínén is megemlékezést tartottak.

Csíkszeredában a Gloria Victis szobornál emlékeztek az erdélyi magyar párt az 56-os események romániai következményeire, például a Bolyai egyetem felszámolására.

„Ilyen szempontból számunkra is súlyos üzenete van '56-nak: a szabadságért mindennap meg kell küzdeni” – mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke.

Toró T. Tibor az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke azt mondta a magyaroknak a Kárpát-medencében 1956 a szabadságot jelenti. „56-ban vér folyt a szabadságért. Most nem kell vérünket hullatnunk, hanem csak dolgozni kell a szabadságért, amit úgy hívnak, hogy Székelyföld autonómiája” – húzta alá.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt államelnök-jelöltje a Bukarest melletti Snagovon, Nagy Imre száműzetésének helyszínén emlékezett meg 1956-os forradalom áldozatairól. „Létezett olyan magyar hazafi, aki a kommunizmus keretei között , azzal szakítva , egy jobb jövőt, egy szabadabb jövőt kívánt a magyaroknak és a térség népeinek” – fogalmazott.
Nagy Imrét 1956. november 23-án családjával és társaival együtt deportálták a romániai Snagovba. A település a kommunista rendszerben lényegében tiltott helynek számított – mondta el a híradó bukaresti tudósítója.

A román fővárostól 40 km-re fekvő Snagov településen obeliszk őrzi Nagy Imre emlékét 1997 óta. A volt magyar miniszterelnök és az 56-os forradalom több vezetője 5 hónapon át élt itt fogságban. A mártír miniszterelnök ezalatt vetette papírra politikai nézeteit, emlékiratait.

1956 tiszteletére egy nagyméretű székely zászlót húztak fel Székelyudvarhely központjában, a római katolikus egyház telkén, így várhatóan a városvezetés nem tudja majd levetetni azt.

Sepsiszentgyörgyön arra a 23 fiatalra emlékeztek, akiket összesen 265 év börtönre ítéltek, mindössze azért, mert kifejezték szolidaritásukat a magyar forradalmárokkal.

hirado.hu, Duna Tv, Híradó

Csíkszereda, 2014. október 23.

Csíkszereda - Gloria Victis

Szabadság Napja
Minden év október 23-án mély tisztelettel emlékezünk az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc résztvevőire és áldozataira. 1948-ig az osztrákok három évig elviselték az orosz uralmat, és azt akarták, hogy a szovjet csapatok hagyják el az országot. Pater Petrus ferences pap rózsafüzér hadjáratot hirdetett a szovjetek ellen. Kérte, hogy az osztrákok 10%-a , 700.000 ember imádkozza naponta a rózsafüzért. Ennyi ember jelentkezett is. Hét éven át kitartóan imádkoztak, és 1955. május 13-án, a fatimai jelenés évfordulóján a szovjet csapatok egyszerűen elhagyták az országot. Ez a tény még jobban fellelkesítette a szabadságszerető magyar népet, és 1956. október 23-án kimondta: Le a zsarnoksággal!

Ám a nyugati hatalmak elárulták Magyarországot. Az USA, Nagy-Britannia és Franciaország biztosították a szovjet politikai vezetést arról, hogy nem nyújtanak segítséget az új magyar kormánynak. A szovjet csapatok november 4-én hadüzenet nélkül háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt Magyarország több napon át folytatott hősi szabadságharca november 11-én végképp elbukott. 25.000 ember életét áldozta, negyedmillió polgár pedig elhagyta az országot. Az eltiport szabadságharcot brutális megtorlás követte, s a zsarnok bosszúja kiterjedt a Kárpát-medencére.

Ahogy a nóta mondja: Jegenyefák nem nőnek az égig. Így érkezett el az 1989-es fordulat, vasfüggöny-vágás Közép-Kelet Európában. 1991. június 19-én Csapnál az utolsó szovjet katona,Viktor Silov altábornagy elhagyta az országot. A nép által óhajtott eredményeket az elkövetkező évtized sem hozta meg, mert egy láthatatlan új birodalom már korábban kinyújtotta fojtogató karját. Magyarország kormányának a pénzvilág gyarmatosítóival kellett farkas szemet néznie. 2010. június 10-én Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette a kormány 29 pontos gazdasági akciótervét a gazdaság talpra állítására, amely terv a banki különadó bevezetését is tartalmazza. Azóta a pénzoligarchia folyamatos támadása zajlik Magyarország ellen, kezdve az EU Parlamenttől, a nemzetközi pénzpiacokon át az Egyesült Államok elnökéig.
A magyar nép többsége kiállt a nemzetegyesítő Orbán-kormány mellett, s azóta a pénzuralom ellen kell vívnunk szabadságharcunkat. Biztató, hogy ebben támaszunk a Szentatya is. Az október 16-i, José Graziano da Silának, a FAO főigazgatójának címzett üzenetében Ferenc pápa elítéli a nyereség istene nevében elkövetett spekulációkat, és hangsúlyozza: ahhoz, hogy leküzdjék az éhséget a világban, meg kell változtatni a fejlesztési politikákat és a piaci szabályokat. „Meddig fogjuk még védeni azokat a termelési és fogyasztási rendszereket, amelyek a világ lakosságának nagy részétől megtagadják még a gazdagok asztaláról lehulló morzsákat is?” – tette fel a kérdést Ferenc pápa október 16-án, a szegénység világnapján, majd így folytatja üzenetét: „Elérkezett az ideje annak, hogy ne a piac alakulására, hanem a személyekre és közösségekre gondoljunk elsősorban. Meg kellene változtatni a munkáról, a gazdasági tevékenység célkitűzéséről, az élelmiszer-termelésről és a környezetvédelemről alkotott nézeteinket is. Ez talán az egyetlen lehetőség arra, hogy valóban békés jövőt építsünk, amelyet azonban ma az élelmezési bizonytalanság fenyeget.”

Emlékező Testvéreim!

1956 üzenete, hogy becsületes munkánk és kitartó imádságunk által segítsük a magyarság felemelkedését szolgáló Orbán-kormányt. 

Amikor az 1956-os hősök és áldozatok tiszteletére emelt emlékjelnél összejövünk, megvalljuk, hogy ők közénk tartoznak, közösségünk, családjaink tagjai voltak, akiknek nem jutott szemfedő, nem jelölte sírjukat kereszt, nem állt ott imádkozva hitves, gyermek vagy szülő.

E jelet, közösségünk azért állított az1956-os hősök tiszteletére, hogy legyen ahol a rájuk gondolók, hozzátartozók meggyújtsák az emlékezés mécsesét, elhelyezzék a tisztelet virágait. Szent hely számunkra, amely nemcsak az emberi kegyetlenséget, békétlenséget, és azok áldozatait juttatja eszünkbe akik életüket adták a szabadságért, hanem e hely felhívás a szeretetre, a békére, és egymás megbecsülésére.

Imádkozzunk mindazokért, akiknek sírját jelképezi ez az emlékjel, hogy Urunk, Istenünk fogadja be őket az örök béke honába.  Minket pedig segítsen Urunk és Megváltónk a mammon elleni küzdelemben, mert Ő az Út, az Igazság és az Élet. 
 
Miatyánk... Üdvözlégy Mária... vagy

Mindenható örök Atya, a Te kezedben van az emberek sorsa és Te szabod meg a népek jogait: tekints kegyesen reánk, akiknek jövőjét és boldogságát első szent királyunk a te Szent Fiad édesanyjának,  a mi Nagyasszonyunknak kezébe tette le.

Tekints reánk, válságos időket élő népedre, és áraszd ránk Szentlelkedet, hogy segítségével mindnyájan meglássuk az igazság útját, építsük nemzetünk egységét, és szolgáljuk javát.

Adj, Urunk, vezetőinknek kellő bölcsességet és elszánt, erős akaratot, hogy a Te szíved szándéka szerint előmozdítsák a szociális igazságosságot és az emberhez méltó életet.

Világosíts meg és támogass minket, hogy szentjeink és nagyjaink példája nyomán felelősséget érezzünk szülőföldünkért és a szükséget szenvedőkért.

Kérünk, áldd meg mindennapi fáradozásunkat, hogy az a Te dicsőségedre és ami boldogulásunkra váljék.

Magyarok Nagyasszonya Csíksomlyói Boldogasszony, Szent Mihály arkangyal, Szent István király, Szent László király -  könyörögjetek érettünk a mi Urunk, Jézus Krisztusnál. Ámen.

Darvas-Kozma József