„Nem a nagycsaládok miatt van szegénység, hanem a gazdasági rendszer miatt, mely az ember helyett a pénzt állítja a középpontba” – fogalmazott a Szentatya január 21-én szokásos szerda délelőtti audienciáján a Vatikánban.
Ferenc pápa az általános kihallgatást az esős idő miatt a VI. Pál aulában tartotta meg. Ezt megelőzően a Szent Márta-ház átriumában megáldotta azt a két bárányt, melynek gyapjából az érseki palliumokat szövik. Erre Szent Ágnes liturgikus napja alkalmából került sor, a szent neve ugyanis az agnus (bárány) szóból származik.
Ferenc pápa katekézisében a múlt heti Srí Lanka-i és Fülöp-szigeteki útját foglalta össze és értékelte ki. A kihallgatás során a legfontosabb, a legnagyobb nyomatékkal hangsúlyozott üzenete a nagycsaládok világa volt a szegénység összefüggésében.
Örvendetes találkozás a helyi közösségekkel
„Két hónappal a korábbi látogatásom után ismét Ázsiába indultam, erre a kulturális és vallási hagyományokban gazdag kontinensre” – kezdte beszédét a pápa. Az utazás mindenekelőtt örvendetes találkozás volt azokkal az egyházi közösségekkel, amelyek az országokban tanúságot tesznek Krisztusról, és a Szentatya megerősítette őket a hitben és missziós küldetésükben. „Mindig megőrzöm a szívemben azt az ünnepélyes fogadtatást, a némelykor egyenesen »óceáni méretű« tömegek részéről, ami a látogatásom kiemelkedő pontjait kísérte. Ezen túl a vallásközi párbeszédre bátorítottam a béke szolgálatában, továbbá az ottani népeknek az egység és a társadalmi fejlődés felé vezető útját hangsúlyoztam, főként a családok és a fiatalok főszerepével együtt” – beszélt az útról Ferenc pápa.
A csúcspont Srí Lankán: Vaz József szentté avatása
Srí Lanka-i tartózkodás csúcspontja a Szentatya szerint a nagy misszionárius, Vaz József szentté avatása volt. Vaz József gyakran titokban szolgáltatta ki a szentségeket a híveknek, és megkülönböztetés nélkül segítette a rászorulókat, bármely vallásból és társadalmi környezetből is származzanak. Szentségének és a felebaráti szeretetének a példája továbbra is ösztönzést ad a Srí Lanka-i egyháznak, akit a pápa példaként állított minden keresztény számára.
Törekvés az egység újjáépítésére
Srí Lanka egy nagyon szép természeti adottsággal rendelkező ország, melynek népe törekszik az egység újjáépítésére egy hosszú és drámai polgárháborús konfliktus után. A kormányzati hatóságokkal való találkozás során Ferenc pápa a párbeszéd, az emberi méltóság tisztelete fontosságát hangsúlyozta, kérve mindenki erőfeszítését, hogy találjanak alkalmas megoldásokat a kiengesztelődésre és a köz javára. A különféle vallásokra jelentős szerep hárul ebben. „A vallási vezetőkkel való találkozóim megerősítették a már eddig is létező jó kapcsolatokat. A már működő együttműködést próbáltam bátorítani a különféle vallási hagyományok között, azzal a céllal is, hogy a megbocsátás balzsamával gyógyíthassuk a szenvedőket” – értékelte útját az egyházfő.
A kiengesztelődés jegyében a madhui Mária-kegyhelyen
A Madhui Miasszonyunk kegyhelyén tett látogatás központi témája a kiengesztelődés volt – hangsúlyozta a pápa. Ez a hely nagyon népszerű a tamil és a szingaléz lakosság körében, de a más vallások hívei is szívesen elzarándokolnak ide. A Szentatya arra kértem itt a Szűzanyát, hogy nyerje el közbenjárásával a Srí Lanka-i nép egységét és békéjét.
Fülöp-szigetek: az evangélium megérkezésének ötödik centenáriuma
Srí Lanka után a Fülöp-szigeteket, Ázsia legjelentősebb katolikus országát kereste fel a Szentatya, ahol az evangélium megérkezésének ötszázadik évfordulóját ünneplik. A filippínók világszerte közismertek mély hitükről, vallásosságukról, lelkesedésükről. Az ország vezetőivel való találkozás, továbbá az imádság pillanatai és szentmise az óriási tömeg jelenlétében, mind az evangélium termékenységét hangsúlyozták.
Együttérzés a tájfuntól szenvedőkkel
A látogatásom legfontosabb szempontja, amiért úgy döntöttem, hogy odautazom, az a szándék volt, kimutassam együttérzésemet azon testvéreim és nővéreim iránt, aki a Yolanda tájfun pusztítása miatt szenvednek – mondta a Szentatya. A leginkább tájfun sújtotta térségbe, Taclobanba utazott, hogy tisztelegjen a helyi lakosság hite és az újrakezdés nagysága előtt. A mostoha időjárási körülmények sajnos egy fiatal önkéntes lány, Kristel halálát okozták, én pedig megköszöntem a világ minden tájáról odaérkező nagylelkű segítséget. Istennek a kereszten feltárt szeretete itt nyilvánvalóvá lett a szolidaritás lelkületében.
Minden gyermek áldás
A családokkal és a fiatalokkal való találkozások adták Manilában a pápa Fülöp-szigeteki látogatásának legjelentősebb pontjait. Az egészséges családok lényegi szerepet töltenek be a társadalom életében. Vigasztaló és reményt keltő látni azt a rengeteg családot, amelyek Isten igaz adományaként fogadják a gyermekeket. Ők tudják, hogy minden gyermek áldás.
Nem a nagycsaládok miatt van szegénység
A kihallgatás során Ferenc pápának a legfontosabb, a legnagyobb nyomatékkal hangsúlyozott üzenete éppen a nagycsaládok világa és a szegénység összefüggésében hangzott el. Arra hivatkozott a pápa, amit hallott: „Azt hallottam, egyesek mondják, hogy a sokgyermekes családok és a rengeteg gyermek születése a szegénység egyik oka. Szerintem ez felületes, leegyszerűsítő vélemény. Mondhatom, mondhatjuk mindnyájan, hogy a szegénység alapvető oka a gazdasági rendszer, mely az embert kivette a központból és helyébe a pénzt tette, egy olyan gazdasági rendszert, mely kizárja – a pápa itt ezt nyomatékkal, ismételve hangsúlyozta – mindig kizárja, kizárja a gyermekeket, az időseket, a fiatalokat, a munkanélkülieket…, és így megteremti a selejt kultúráját. Hozzászoktunk a kiselejtezett emberek látványához. Ez az igazi oka a szegénységnek és nem a nagycsalád.”
Védjük meg a családot!
A pápa Szent Józsefre utalt, aki oltalmazója volt a Santo Niñónak, az országban hatalmas tiszteletnek örvendő Szent Kisdednek, majd emlékeztetett arra, hogy mennyire fontos a családok megvédelmezése, akik számos nehézséggel néznek szembe. Szükség van arra, hogy megvédjük a családot az új gyarmatosító ideológiáktól, akik merényletet hajtanak végre a család identitása és küldetése ellen.
„Nagy öröm volt számomra a fiatalokkal találkozni, meghallgatva reményeiket és aggodalmaikat. Arra bátorítottam őket, hogy járuljanak hozzá a társadalom megújításához, különösen is a szegényeknek nyújtott szolgálat és a természeti környezet megóvás által” – fogalmazott a Szentatya.
A szegények gondozása az életünk és a keresztény tanúságtételünk lényegi eleme, és azzal jár együtt, hogy elutasítjuk a korrupció minden formáját, mely meglopja a szegényeket, és mi ellenben a tisztesség kultúráját építjük. Végül a pápa hálát adott Istennek az apostoli útjáért, Isten áldását kérte továbbra is a két országra.
Isten nevében nem lehet háborút folytatni!
A kihallgatás végén a pápa gondolatait a világ összes üldözött kereszténye felé fordította, és szívből jövő felhívást intézett az afrikai Nigerért, ahol az elmúlt napokban muzulmán szélsőségesek kifosztottak és felgyújtottak 45 keresztény templomot és legalább tíz embert megöltek, hogy így tiltakozzanak a francia Charlie Hebdo szatirikus lap Mohamedet gyalázó gúnyrajzai miatt.
„Szeretnélek most arra kérni benneteket, hogy imádkozzunk együtt a szeretett Nigerben történt tüntetések áldozataiért. Brutális kegyetlenséggel követték el keresztények, köztük gyermekek ellen, és templomok ellen. Kérjük az Úrtól a kiengesztelődés és a béke adományát, a vallásos érzület soha ne adjon alkalmat az erőszak, az elnyomás és a rombolás cselekedeteire. Isten nevében nem lehet háborút folytatni! Kívánom, hogy minél hamarabb állítsák helyre a kölcsönös tisztelet és a békés együttélés légkörét mindenki javára. Fohászkodjunk a Szűzanyához Niger népéért egy Üdvözléggyel” – kérte a pápa a kihallgatáson részt vevő hívektől.
Forrás és fotó: Vatikáni Rádió
