A török sajtó a pápa útjáról

A törökországi lapok nagy teret szenteltek Ferenc pápa látogatásának, amelyet fontos lépésként értékeltek a béke és a vallások közötti egység irányában.

A Sabah című napilap Ferenc pápát a cselekvés és az alázat emberének írja le, aki a remény üzenetét hozta el, és ez új fejezetet nyithat az iszlámmal való kapcsolatok történetében. A Milliyet is kiemeli a pápa béke iránti elkötelezettségét. A Zaman aláhúzza a pápa és Bartolomaiosz pátriárka közös szándékát az iszlámmal való párbeszédre, valamint felhívásukat a szíriai vallási kisebbségek üldözése ellen.

Általában véve a pápa isztambuli látogatását erős jelzésnek értékelik a katolikus és az ortodox egyház egysége irányában. A török sajtó részletesen beszámolt Bartolomaiosz pátriárka gesztusáról, amint megcsókolta a pápa fejét. Ez a DHA hírügynökség szerint a Róma egyháza iránti tisztelet jele, és világos üzenet a két felekezet közötti egység felé. A Hurryet is egyetért ezzel, hozzátéve, hogy a pátriárka szerint a pápa látogatása jelentős lépés a testvéregyházak kapcsolatában.

A pápa háromnapos törökországi látogatása a helyi sajtó szerint alkalom volt a vallások egymáshoz való közeledésének előmozdítására az Iszlám Állam és a terrorizmus fenyegetésével szemben. Recep Tayyip Erdoğan elnök megerősítette, hogy együttes cselekvésre van szükség az intolerancia ellen, és ez a párbeszéddel lehetséges.
Forrás és fotó: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír

Ferenc pápa programon kívül meglátogatta az örmény pátriárkát

Mielőtt vasárnap délután az isztambuli repülőtérre indult volna, hogy visszatérjen Rómába, a pápa a hivatalos programon kívül egy isztambuli kórházban járt.

A Szentatya Mesrob Mutafian konstantinápolyi örmény pátriárkát látogatta meg, aki súlyos beteg és a Szent Megváltóról elnevezett örmény kórházban kezelik Isztambulban – tájékoztatott a szentszéki szóvivő.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: News.am
Magyar Kurír

Testvérek a reményben: a pápa és a pátriárka ökumenikus imája

A fanari Szent György-székesegyházban került sor szombaton délután az ökumenikus imádságra Ferenc pápa és I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka között.

A pápa törökországi apostoli látogatása második napján este ellátogatott az ökumenikus pátriárkátusra, amely 1601 óta Isztambul Fanar városnegyedében található.
Az ökumenikus pátriárkátus az ortodoxia legmagasabb szintű székhelye és központja a világon. „Első az egyenlők között” („primus inter pares”) a többi pátriárkátushoz képest. Konstantinápoly primátusa testesíti meg kánonjogilag az ortodoxia egységét, és koordinálja tevékenységét. Egyházi fennhatósága kiterjed Isztambulra, a négy török egyházmegyére, Athosz-hegyére, Krétára és Patmoszra, valamint a Dodekániszosz-szigetcsoportra (Kis-Ázsia délnyugati partjainál), továbbá az elvándorlás következtében a közép- és nyugat-európai egyházmegyékre, Amerikára, Pakisztánra és Japánra is. A pátriárkátus székhelye évszázadokig a Hagia Szophia-székesegyház mellett volt. Konstantinápoly 1453-as elestével áthelyezésre került, és jelenleg a Fanar városnegyedben található.
Ferenc pápa megérkezésekor I. Bartholomaiosz pátriárkával együtt lépett be a Szent György patriarchális templomba. A szertartás során imák hangzottak el a pápáért, a pátriárkáért és Isten szent egyházainak egységéért. Az ökumenikus pátriárka, majd Ferenc pápa intézett beszédet a jelenlevőkhöz. Ezt követően latinul együtt elimádkozták a Miatyánkot.
Az ökumenikus imádság végén Ferenc pápa megkérte I. Bartholomaiosz ökumenikus pátriárkát, hogy áldja meg őt és a katolikus egyházat, majd a pápa latinul, a pátriárka görögül adta áldását az egybegyűltekre.
A Szentatya hálát adott Istennek ezért a találkozóért, illetve törökországi apostoli útjáért. Lélekben felkészülve Szent András apostol, az ortodox testvéregyház védőszentjének ünnepére, a pápa Zakariás próféta szavait idézte. Az Úr ígéretet tesz: „Lám, kiszabadítom népemet napkelet és napnyugat földjéről… Hűségben és igazságban” (vö. Zak 8,7.8).
A Szentatya köszönetet mondott Bartholomaiosz pátriárkának a testvéri fogadtatásért. Mint mondta: „Érzem, hogy örömünk nagyobb, mert a forrás túlmutat rajtunk, nem elkötelezettségünkből és fáradozásainkból ered, hanem abból, hogy közösen ráhagyatkozunk Isten hűségére, aki az egyházba helyezi újjáépülő templomának alapjait (vö. Zak 8,9). Ez a béke, ez az öröm magva, melyet a világ nem adhat meg nekünk, de amelyet az Úr Jézus ígért meg és ajándékozott tanítványainak feltámadása után a Szentlélek erejében.”

András és Péter meghallgatta ezt az ígéretet, megkapta ezt az ajándékot. Édestestvérek voltak, de Krisztussal való találkozásuk testvérekké tette őket a hitben és a szeretetben is. Katolikusok és ortodoxok is testvérei egymásnak a reményben. Mekkora kegyelem, mekkora felelősség együtt zarándokolni ebben a reményben, Szent András és Péter közbenjárásának támogatását élvezve. Tudni, hogy ebben a közös reményünkben nem csalatkozunk, mert az nem rajtunk és szegényes erőinken alapul, hanem Isten hűségén.
Ezzel az örömteli reménnyel, hálával és várakozással telve kívánt Ferenc pápa szép ünnepet a konstantinápolyi egyháznak Szent András november 30-i ünnepére.
A szertartást követően a pápa és a pátriárka magántalálkozóra vonul vissza, amelynek végén sor kerül az ajándékok kicserélésére és a két delegáció bemutatására.
Ferenc pápa Krisztust ábrázoló mozaikot ajándékozott Bartholomaiosz pátriárkának.

A mozaik eredetije Szent Péter sírjánál található, a Szent Péter-bazilika pápai oltára alatt, ahol a szent palliumokat őrzik. Eredetét a 9. századra teszik, erre az időszakra vezethető vissza néhány részlete, például az arc, míg más részeket később módosítottak. Ez az ábrázolás a konstantini bazilika díszítő eleme volt, amely megmaradt eredeti helyén.
A mozaik Krisztust mint tanítót és áldásosztót ábrázolja, kezében kezében tartja a nyitott evangéliumot, amelynek lapjain a következő idézetek olvashatók: „Én vagyok az út, az igazság és az élet”, és „Aki bennem hisz, élni fog”. Az alkotást a Vatikáni Mozaik Műhely készítette olyan technika felhasználásával, amelyet évszázadok óta alkalmaznak a Szent Péter-bazilika mozaikjainak készítésénél.
Fotó: ANSA, News.va
Forrás: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír

Ferenc pápa: Keresem a közösséget az ortodox egyházakkal

Ferenc pápa Szent András apostol ünnepén isteni liturgián vett részt és homíliát mondott a fanari Szent György patriarchális templomban.

I. Bartholomaiosz ökumenikus pátriárka beszéde után mondta el homíliáját Ferenc pápa, aki személyes emlékezéssel kezdte beszédét: „Buenos Aires érsekeként sokszor vettem részt az ottani ortodox közösségek isteni liturgiáján. Most is az Úr különleges kegyelme, hogy itt lehetek Szent András, az Ökumenikus Patriarkátus védőszentje ünnepének szertartásán.”
A találkozás, az egymással szembenézés, a testvéri békeölelés, az egymásért mondott ima mind lényeges szempontok a teljes egység felé vezető úton, melynek másik fontos eleme a teológiai párbeszéd – mondta a pápa. – Az igazi párbeszéd mindig a személyek közötti találkozás, névvel, arccal, történelemmel és nem pusztán eszmékkel való szembesülés révén. Ez mindenekelőtt a keresztényekre érvényes, akik számára az igazság maga Jézus Krisztus személye. Szent András példája, aki a másik tanítvánnyal együtt elfogadta az Úr hívását, mutatja, hogy a keresztény élet az Üdvözítővel való találkozás során születő személyes tapasztalat, amelynek örömhírét továbbadják egymásnak. Ebben is példaértékű András apostol, aki elmondja testvérének a saját tapasztalatát és aztán elviszi őt Jézushoz. Érthető, hogy a keresztények közötti párbeszéd sem vonhatja ki magát a személyes találkozásnak ebből a logikájából.
Az sem véletlen – folytatta a Szentatya – hogy erre a látogatásra éppen az Unitatis redintegratio, a keresztény egységkeresés zsinati dekrétum megjelenésének ötvenedik évfordulóján kerül sor. Ebben a dokumentumban a katolikus egyház elismeri, hogy az ortodox egyházaknak igazi szentségei vannak, és mindenekelőtt az apostoli folytonosság jegyében fennáll a papság intézménye és az Eucharisztia, mely által nagyon szoros kötelékkel kötődnek hozzánk. A Kelet és Nyugat kereszténysége közötti egység megteremtéséhez nemcsak alapvető feladat a keleti egyházak gazdag örökségének megőrzése, hanem a liturgikus és spirituális hagyományok ápolásán túl nagyon fontosak az egyházatyák és zsinatok által szentesített kánonjogi szabályok.
Ferenc pápa beszédében nyomatékosította, hogy a teljes egység visszaállításához lényegi és kölcsönös feltétel ezeknek az elveknek az elismerése, anélkül hogy egyik fél a másikat maga alá rendelné vagy magába olvasztaná. A katolikus egyház semmiféle követelménnyel nem lép fel, csak a közös hitvallás igényével.
Az egyetlen dolog, amit a katolikus egyház óhajt és amit én mint Róma, a „szeretetben elnöklő egyház” püspöke keresek – hangsúlyozta a pápa – az az ortodox egyházakkal való közösség. Ez a közösség a szeretet gyümölcse lesz majd.

A világban ma születő erős hangokat meg kell hallanunk, mert ezek azt kérik az egyházainktól, hogy a maga mélységében éljünk úgy, mint az Úr Jézus Krisztus tanítványai. Az első ilyen hang a szegényeké, akik a súlyos alultápláltság, a fiatalokat különösen is sújtó munkanélküliség, a szociális védőhálóból való mind nagyobb kirekesztés miatt szenvednek. Ők nemcsak anyagi segítséget kérnek, hanem támogatást várnak tőlünk emberi méltóságuk megvédésében – mutatott rá a Szentatya. – Azt is elvárják, hogy az evangélium nevében harcoljunk a szegénység strukturális okai ellen, melyek az egyenlőtlenség, a méltó munka, föld és család hiánya, a szociális és munkajogok megtagadása.
A másik erősen kiáltó hang a világ számos pontján létező konfliktusok áldozataié. Ezt a hangot különösen erősen lehet hallani itt, ahol a szomszédos nemzeteknél kíméletlen és embertelen háborúk folynak. Az erőszak bármely fajtájával megzavarni egy nép békéjét, benne különösen is a gyengéket és a védteleneket, ez nagyon súlyos bűn az Isten ellen, mert nem tiszteli az Isten képét az emberben – nyomatékosította a pápa.

Majd így folytatta: A harmadik kiáltás a fiataloké, akik reménység, bizalom nélkül élnek, sokan közülük csak az anyagi javak birtoklása adta örömet keresik, és megelégszenek pillanatnyi élményekkel. Az igazi humanizmus közvetítése nélkül sohasem lesznek képesek a valódi bölcsesség megszerzésére.
A pápa példaként említette a taizéi közösséget, ahol ortodox, katolikus és protestáns fiatalok túl látnak a látszaton, és képesek megragadni azt, ami már most egyesít minket.
Ferenc pápa az ortodox isteni liturgián mondott beszédében végül reményét fejezte ki, hogy a két testvér, Szent András és Szent Péter apostolok közbenjárása kíséri az egyházakat az egység felé vezető úton, és Isten ajándékaként kérte a keresztények teljes egységét.
Szöveg és fotó: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír