Székely szabadság napja

 

Március 8.

 

"A nő az a szentkehely, akiben a természet felfogja Isten leheletét." (Szent VI. Pál pápa)

"Megcsodálom Isten százszorszépét, d e nem vagyok ökör, hogy lelegeljem." (Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök)

Az első március 8-hoz kötődő esemény 1857. március 8-án történt, amikor New York utcáin 40.000 textil- és konfekcióipari munkásnő beszüntette a munkát, sztrájkba léptek emberibb munkafeltételeket, béregyenlőségért és munkaidő csökkentést követeltek. Az I. Internacionálé (1866) a női emancipációt hirdette, a nők munkához való jogát karolta fel, majd egyre több igényt csatoltak ehhez a következő fél évszázadban. 

A New York-i nők sztrájkjának emlékére tartják a Nemzetközi nőnapot. 

Az USA-ban először 1909-ben tartottak nőnapot február utolsó vasárnapján, 28-án. Magyarország 1913-ban voltak nőnapi megmozdulások.

Oroszországban 1917. március 8-án a gregorián naptár szerint (a Juliánus-naptár szerint február 23-án, azaz február utolsó vasárnapján) a nők kenyérért és békéért tüntettek.

Szovjetoroszországban ettől kezdve ez a nap lett a nőnap. Ezzel véglegessé vált a nőnap dátuma is, mely a világ legtöbb országában március 8-a. Az ENSZ is felvette a világnapok közé.

Amikor Rákosi Mátyás az egyház felszámolásába kezdett, akkor szovjet mintára, 1948. március 8-át, mint Nemzetközi nőnapot a  rendszer egyik kötelező ünnepévé tette, mert másnap, március 9-én ünnepelte születésnapját (1892-1971).

Az 1989-es rendszerváltással március 8-án a virággal való megajándékozás dominál, a nők iránti tisztelet kifejezéseként.

Az édesanyák napja május első vasárnapján van.
Kívánom, hogy a jó Isten éltesse "százszorszépjeit", a nőket! 

Nb. 3.A - Krisztus az örök élet forrása

Isten áldásának nevezzük a nyári aszályban jött esőt, ami nemcsak nekünk, hanem a növényeknek, állatoknak is az. Áldás az is, hogy vannak források, csobogó patakok és folyók. A vizet azok értékelik jobban, akik szomjaznak, akik sivatagos vidéken élnek. A próféták, a szentírók a víz gazdag képeivel fejezték ki Isten és az ember kapcsolatát, a gondviselést, a megújulást, a messiási idők elérkezését. Az Isten után vágyódó lelkek imájában az Isten és a víz kapcsolata jelenik meg: „Ahogy a szarvasünő a forrás vizére kívánkozik, úgy vágyakozik a lelkem utánad, Uram. Lelkem szomjazik az Isten után, az élő Isten után. Mikor mehetek már, hogy lássam Isten arcát?” (Zsolt 42). 

Az evangéliumban Jézus egy szomjazó asszonnyal beszélget Jákob kútjánál. Beszélgetésével rávezeti az asszonyt, hogy a testi szomjúságnál még súlyosabb az Isten utáni szomjúság. És a szamariai asszonynak kinyilatkoztatja magát, hogy az örök életre szökellő vizet csak Ő tudja adni.

Azért jöttünk a szentmisére, hogy az Ige asztaláról élő vizet kapjunk, és az Eucharisztia asztaláról táplálkozzunk. Nemcsak testi, hanem lelki, szellemi és érzelmi szomjúság is létezik. Egyik szomjúság sem kellemes, mert személyiségünket mindenik érinti, próbára teszi és érleli. Ha valamilyen szomjúságban szenvedünk, ilyenkor igazán megismerhetjük magunkat. 

Egy ilyen esetről szól a mai olvasmányunk. (Kiv 17,3-7) Az Ígéret földje felé haladva Izrael fiainak egész közössége Szin-pusztában, Refidimnél tábort vert, de itt nem volt ívóvíz a nép számára. A szomjas nép zúgolódott és neki támadt Mózesnek: „Adj nekünk ivóvizet!” Ennél a nehézségnél elfelejtették Isten jótéteményeit, megrendült bizalmuk Mózesben, végső soron az Istenben. A pörlekedő népről Isten csoda által gondoskodik. Arra indítja Mózest, hogy az élettelen sziklára üssön, és az abból előtörő, bőséges vízből igyék a nép. A mindenkori ember képe ez. Mindig a jót várjuk Istentől, s nehezünkre esik a megpróbáltatás és hogy az ő szavára támaszkodva kell élni. Isten örök jelenlétét csak az élő hit veszi észre. 

Az itt elbeszélt esemény értelmét a két következő olvasmány bontja ki. Szent Pál a rómaiaknak írja, hogy Krisztus által kiáradt szívünkbe az Isten szeretete, a Szentlélek. (Róm 5,1-2. 5-8) A korintusiaknak azt írja, hogy ittak a sziklából, amely kísérte és „a szikla Krisztus volt” (1Kor 10,4). A szikla a Messiás előképe, aki az „élő víz” forrása lesz mindenki számára. 

Rólunk és nekünk szól a mai evangélium. Annyira fönséges a „Jézus Jákob kútjánál” történet, hogy különböző korokban feldolgozták művészek, pszichiáterek, igehirdetők, s mind azok, akikhez eljutott az esemény. (Jn 4,5-42) Jézus az üdvözítő hitre vezeti a bűnös asszonyt és általa a város lakosságát is. Jézus bírja Isten ajándékát, a Szentlelket. A keresztségben és a többi szentségekben megadja, hogy benne higgyünk, szeressük és általa örök életünk legyen.

„Az a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne.” Jn 4,14.

Hirdetés: 2026. március 8.

1. A hónap 2. vasárnapján 16 órakor Családos misét végzünk.

2. Keresztúti ájtatosságot végzünk nagyböjtben minden vasárnap, szerdán, pénteken 17:15 órától.

3. Hétfőn, március 9-én az elsőáldozásra készülő gyerekek szüleivel  értekezletet tartunk 17 órakor a Millenniumi templomban.

4. A plébániai hittanórákra várjuk a diákokat: kedden, csütörtökön és pénteken. Pénteken az elsőáldozásra készülőket 3-4, és 4-5 óráig. A bérmálkozókat 19 órára.

5. Szerdán Jegyeskurzus az altemplom Mailáth-termében 18 órakor.

6. Autóbuszos zarándoklat Olaszországba 2026. május 25 és június 3 között. Az olasz szentek útján. 10 nap, 9 éjszakai szállás, vacsora és reggeli. Ára 850 euró. Iratkozni lehet a plébánián 400 euró befizetésével és személyi igazolvány másolattal.

7. Ministránsaink, akik még nem vették át a 2025. évi ministránspontokra a jutalmat a jövőhéten vegyék át.

8. Kedves híveink adójuknak 3,5%-val segíthetik plébániánkat az Egyházközségi Apostol hetilap, és a Krisztus világa havilap kiadásában. Űrlapok a sekrestyében és a plébánián kaphatók. A kitöltés után a sekrestyébe vagy a plébánia irodájában szíveskedjenek letenni.

9. Jövő vasárnap Március 15-én Csíkszereda Városháza és Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa idén is méltó módon emlékezik az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 178. évfordulóján. Rendhagyó módon kétnapos ünnepi programsorozatot tartunk, amelynek központi momentuma, a Vár téri megemlékezés 2026. március 15-én 12.15-kor kezdődik. 

10. Március 15-én a Nyerges-tetőn 16 órakor kezdődik az ünnepi megemlékezés.

Rákosi 75 éve küldte halálba Meszlényi püspököt

Boldog Meszlényi Zoltán püspök élete. Az 1948 karácsonyán letartóztatott Mindszenty József hercegprímás akadályoztatása miatt az egyházmegye kormányzását Drahos János addigi érseki helynök vette át, az ő halála után, 1950. június 17-én Meszlényi Zoltánt választották meg a feladatra. Az állambiztonsági szervek még 1950 nyarán elhurcolták a helynököt. A sorozatos kínzások és kegyetlen bánásmód következtében Meszlényi Zoltán 1951. március 4-én hunyt el a kistarcsai internálótáborban. A volt kommunista diktatúra magyarországi vértanúi közül a püspök az első, akit Egyházunk a boldogok sorába emelt.

Meszlényi Zoltán Lajos 1892. január 2-án Hatvanban, sokgyermekes családban született. Gimnáziumi tanulmányait a rimaszombati protestáns főgimnáziumban kezdte, majd néhány évet a fővárosban, a Józsefvárosban tanult, végül kisszeminaristaként az esztergomi bencés gimnáziumban érettségizett. Vaszary Kolos hercegprímás jóvoltából a római Collegium Germanicum et Hungaricum növendékeként 1909. október végétől a Gregoriana Egyetemen hallgatott teológiát. 1912 júliusában filozófia doktorátust szerzett. Az I. világháború miatt 1915-ben Innsbruckba kényszerült, ahol a Leopold-Franzens Egyetemen tanult tovább. Itt a Canisianumban szentelte pappá 1915. október 28-án Franz Egger brixeni herceg-püspök, majd ugyanitt mutatta be első szentmiséjét november 1-jén. 1916. július 21-én szerezte meg teológiai doktorátusát.

Szülei

Az esztergomi egyházmegyébe visszatérve először Komáromba kapott kápláni kinevezést, de Csernoch János bíboros már alig néhány hónap után, 1916 decemberében a prímási kancellária hivatalába rendelte. Egyre jelentősebb feladatokat bízott rá, így 1917. március 2-án már érseki levéltáros és szertartó lett. Mindeközben folytatta tudományos munkásságát: A főkegyúri jog és a forradalom című műve 1920-ban jelent meg. Ebben az esztendőben kinevezték az Esztergomi Érseki Főszentszék jegyzőjévé, majd december 15-től érseki titkárrá. Főpásztora bizalma töretlen volt iránta, így 1926. január 30-án hercegprímási és érseki titkár lett.
Csernoch János bíboros kíséretében jelen volt XI. Piusz pápa megválasztásán 1922 februárjában, két évvel később egy újabb római zarándoklaton vett részt, 1926 júliusában a chicagói Eucharisztikus Kongresszusra, majd 1927 márciusában, néhány hónappal a főpásztor halála előtt San Remóba utazott.
Tudományos munkássága egész életében fontos szerepet játszott: 1927-ben jelent meg Házassági köteléki perek című műve. 1928. május 2-án a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Kara bekebelezett hittudorrá választotta fölényes többséggel. 1930. május 23-án tartotta székfoglaló értekezését a Szent István Akadémián A kánonjogi tanulmányok fontossága témában. Emellett 1934. április 1-jétől az Egri Érseki Jogakadémia egyházjogi magántanáraként is működött. 1940-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem Teológiai Karára kapott rendkívüli tanári kinevezést, és ugyanebben az évben a Hittanárokat Vizsgáztató Bizottság elnöke lett.
Csernoch Jánost 1927 novemberében Serédi Jusztinián követte az esztergomi érseki székben. Új főpásztora mellett Meszlényi Zoltán egyre jelentősebb egyházi pozíciókat töltött be: 1931-től kanonokként a főkáptalan tagja, 1934 márciusától a Prímási Főszentszék zsinati bírója. 1937-ben XI. Piusz pápa kinevezésével Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, Breyer István győri megyéspüspök és Kriston Endre püspök Sinope címzetes püspökévé szentelte. 1938-ban a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus aktív résztvevője volt. Emellett több egyházilag elismert mozgalmat támogatott, így például a Magyarországi Katolikus Legényegyletek Országos Szövetségének volt elnöke 1939 júliusától.
Püspöki szolgálatát elkötelezetten végezte, a háború utolsó napjaiban, 1945 januárjában a szeminárium pincéjében papokat szentelt. Serédi Jusztinián bíboros halálát követően a hercegprímás végrendeletének ő volt a végrehajtója. Miután Mindszenty József hercegprímást 1948 karácsonyán letartóztatták, majd koncepciós perben elítélték, Drahos Jánost követően a káptalan döntésének megfelelően Meszlényi került a kormányzói posztra, noha a kiépülő kommunista diktatúra mást akart a helyére. "Krisztus hű pásztoraként a hitet és az Egyházunk iránti hűséget nem tagadom soha! Isten engem úgy segéljen!" - ezekkel a szavakkal zárta esküjét Meszlényi Zoltán, esztergomi érseki helynök. Már 1946 szeptemberétől kezdve készültek róla ügynöki jelentések. A székeskáptalan döntését, melyben Meszlényit választották helynöknek, Rákosi Mátyás pártfőtitkár a kormánnyal szembeni ellenséges cselekedetnek minősítette a szerzetesek elhurcolásának körülményei miatt panaszt tevő püspököknek. Meszlényi nem ijedt meg a fenyegetésektől, legfontosabb feladatának a főpásztori feladatok áttekintését és folytatását tartotta. 1950. június 20-án első és egyetlen alkalommal volt jelen a budapesti Központi Papnevelő Intézetben, a püspökkari konferencián. Néhány nappal később, június 29-én, késő délután Esztergomban letartóztatták, majd Kistarcsán tartották fogva. Az érseki helynöknek éjjel-nappal, télen-nyáron nyitva kellett tartania cellája ablakát, őrei szadista módon bántalmazták, gyakran rúgták és bottal ütötték. Sem letartóztatásának tényéről, sem vádemelésről nem jelent meg semmiféle nyilvános híradás. Egy rabtársa visszaemlékezése szerint, amikor halkan kifejezte részvétét a püspöknek, Meszlényi ujját az égre emelve csak annyit mondott: "ő többet szenvedett."
Sok szenvedés után 1951. március 4-én a Mosonyi utcai kórházba már a halott főpásztort szállították, majd 10-én temették el. Halálát utólagosan anyakönyvezték 1954 júniusában. 1966. június 22-én hamvait exhumálták a Rákoskeresztúri új köztemetőben, majd az esztergomi bazilikába kerültek földi maradványai. 2004. március 10-én Erdő Péter bíboros indította el boldoggá avatási eljárását. Miután az Esztergom-budapesti Főegyházmegyei Bíróság az ügyet lezárta, az aktákat Szőke János SDB posztulátor személyesen vitte Rómába 2006. január 10-én. 

2008. június 11-ére készült el a positio, a végleges összefoglaló dokumentum, amelyet Erdő Péter bíboros díszkötésben adott át a Szentatyának. 2009. január 16-án a Szenttéavatási Ügyek Kongregációja pozitív és egyhangú nyilatkozatot hozott vértanúságáról. Az előírások szerint ezután héttagú bíborosi bizottság vizsgálta meg az aktákat. Jóváhagyásukat követően XVI. Benedek pápa 2009. július 3-án hagyta jóvá a dokumentumot, amely Meszlényi Zoltán püspök vértanút kanonizálja a boldogok sorában.

Azóta tiszteletére templomot is szenteltek. Közbenjárását kérjük.

Aki az irgalmasságot választotta

Gualbert Szent János 1000 körül született Firenzében. Katonáskodott. Amikor bátyját orvul meggyilkolták, megesküdött, hogy a gyilkost üldözni fogja és megöli. Egyszer rábukkant a gyilkosra, aki menekülni már nem tudott. A szerencsétlen letérdelt előtte az úton, és karjaival kereszt jelét formálva kegyelmet kért tőle: ma nagypéntek van – mondta – Jézus, e nap ellenségeinek is megbocsátott. Bár Jánosnak neveltetése és kora szokása szerint meg kellett volna ölnie, nem vette el a gyilkos életét. Röviddel ezután, belépett egy templomba, hogy imádkozzék. Ott az oltárkereszt Krisztusa meghajtotta a fejét annak jeléül, hogy az Úr elismerte irgalmas gesztusát. János erre elhatározta, hogy életét teljesen a Megfeszített szolgálatának szenteli. Ezt követően szerzetes lett, az egyházatyák írásai által mély lelki tudásra tett szert. Camaldoliba ment, ahol a Szentlélektől azt a különleges megbízatást kapta, hogy alakítsa ki saját közösségét. 

A szent botja, és címere

A Szent Benedek regulája mellé kiegészítő szabályokat írt.  Szigorú életet éltek: szigorúan vették a klauzúrát és nem kevésbé szigorúak voltak a táplálkozásra, ruházatra, fegyelemre, hallgatásra vonatkozó utasítások, s a rend széles körben terjedt.  János így lett a vallombrosai rend alapítója és általános apátja. Szürke habitus viseltek, hogy már a ruházatukról meg lehessen különböztetni a fekete bencésektől és a fehér kamalduliaktól. Sorra megreformálta a kolostorokat. Különös felelősséget érzett a szegények és betegek iránt. Számukra menedékházakat csatoltak minden vallombrosai kolostorhoz. Halálos ágyán a testvérek még egy utolsó oktatást kértek tőle. Ő a szeretetről beszélt. Ez a beszéde maradt meg. 1073. július 12-én halt meg. III. Celesztin pápa 1193-ban avatta szentté. Gualbert János megtérése az ellenség szeretettel kezdődött, életét az Isten iránti szeretet hevítette és kiteljesedett a testvéri szeretet gyakorlásában.

Vallomrosai apátság

Ajánló: A szív győzelme, mai eset

Krisztus teofániája - Nb.2.A.

A nagyböjti szentidőben Jézus Krisztus a vezetőnk és tanítónk, aki segít nekünk, hogy helyesen szemléljük életünket és hűségesen szolgáljuk az Istent. Isten országa megszerzését, Jézus a kincset találó földműves és az igaz gyöngyöt találó áldozatához hasonlítja. A meglévő értékeinkről csak a nagyobb értékért szoktunk lemondani. Az olvasmány egy értéklátó emberről, minden hívő atyjának, Ábrahámnak meghívásáról szól. Ez annak az üdvtörténetnek kezdete, amely Krisztus megváltásával érte el csúcspontját. (Ter 12,1-4a) Az ősatya mindennél többre értékelte Isten hívását, és ez a hit késztette arra őt, hogy szakítson pogány környezetével és múltjával. Átadta magát egészen Istennek, hisz és bízik benne. Ábrahám hite és engedelmessége által közvetíti az isteni áldást: „Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége.” Ábrahámból alakult ki az a nép, amelyből megszületett a megváltó Jézus Krisztus, aki valóságos ember és Isten, az Atya szeretett Fia. (Mt 17,1-9) 

Jézus szenvedése előtt megmutatta isteni dicsőségét három tanítványának. A Tábor-hegyi teofániában (Isten-jelenésben) Krisztus emberi alakját kifelé hatja át istensége. Krisztus magában hordja ezt a szentséget, és át is tudja adni. „Az arca ragyogni kezdett, mint a nap, a ruhája pedig vakító fehér lett, mint a fény.” Most felismerhető lett Jézus istensége. Az Isten Fiából kisugárzik az Atya szeretete: ő az örök igék (a tanítás), és a kegyelmet belénk teremtő igék (a szentségek) birtokosa. 

Ekkor megjelent Mózes és Illés – az ószövetségi kinyilatkoztatás képviselői – mindkettő jelenléte tanúságtevés Jézus mellett, akiben a törvény és a próféták beteljesedtek. E beszélgetés lényege Jézus keresztáldozata és annak gyümölcse, amiről Szent János így ír: „A törvényt Mózes közvetítette, a kegyelem és az igazság azonban Jézus Krisztus által lett osztályrészünk. Istent nem látta soha senki, az Egyszülött Fiú nyilatkoztatta ki, aki az Atya ölén van” (Jn 1,17k). 

E megdicsőülés, Jézus szenvedését ellensúlyozza, erősíti az apostolok és az Egyház hitét. 

Jézus, akié az Istenfiúi élet, a keresztáldozatában lemond földi életéről (biosz), amelyhez Ádám ragaszkodott, de istenfiúi élete (zoé) megmarad az Atyánál. Jézus önfeláldozó szeretetére az Atya föltámasztással válaszolt, és megdicsőítette emberségét (bioszt) és által halhatatlansággal ajándékozott meg bennünket. E megváltó misztériumnak az értelme tárul fel Urunk színeváltozásában, és a végén az Atya újra kijelenti: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik. Őt hallgassátok!” 

Az Atyaisten mondja: Jézust kell elfogadni, az egyetlen tanító tekintélyt, a kinyilatkoztatás megfellebbezhetetlen forrását. Általa van üdvösségünk, ha követjük dicsőségének részesei leszünk. Vállaljuk keresztény hívatásunkat. (2Tim 1,8b-10) Segítőnk a Szentlélek, hogy a szentségek által tudjunk egyek lenni Jézussal és beöltözhessünk az Ő megdicsőült életébe.

 

„Keljetek fel, ne féljetek!” Mt 17,7.

 

Hirdetés: 2026. március 1.

1. Március 1-jén, vasárnap a Mária Rádió közvetíti 10:30-tól a rózsafüzér imádságot, utána 11 órakor Ft. és Nm. Tamás József ny. segédpüspök szentmiséjét. A Mária Rádió az esti szentmisénket 18 órakor sugározza. E szentmise adományait a Mária Rádió  szolgálatára ajánljuk fel.

2. Elsővasárnapi szentségimádást tartunk a 12:30-as mise végétől 17 óráig.

3. Keresztút ájtatosságot végzünk nagyböjtben minden vasárnap, szerdán, pénteken 17:15 órától.

4. Plébániai hitoktatásra várjuk a diákokat: kedden, csütörtökön és pénteken. Pénteken az elsőáldozásra készülőket 3-4. És 4-5 óráig. A bérmálkozókat 19 órára.

5. A Krisztus világa februári száma kapható. A tartalomból: – Az irgalmasság testi és lelki cselekedetei – engedjük, hogy a jó tetteink által Isten megérintse szívünket, és érzékeljük, hogy életünk gazdagabbá válik. – 70 éve halt vértanú halált Sándor Imre. 1956. február 5-re virradó éjszaka a csíkverebesi születésű egyházmegyei helynök. – Út a felnőttség felé 12. téma serdülőknek: Viselkedés-KRESZ (figyelem, öltözködés, beszédstílus). – Dr. Jakubinyi György érsek úr 80. éves – őt Msgr. Tamás József ny. püspök atya méltatja és köszönti. A lap kapható a ministránsoknál.

6. Kedves híveink adójuknak 3,5%-val segíthetik plébániánkat az Egyházközségi Apostol hetilap, és a Krisztus világa havilap kiadásában. Űrlapok a sekrestyében és a plébánián kaphatók. A kitöltés után a plébánia irodájában szíveskedjenek letenni.

https://drive.google.com/file/d/1cC7W5Z1Nd7bVA9X_XcIdaP5PXs4r9i7l/view

7. A Kispapok nagyböjti gondolatai füzet kapható (magyar és román). Ára 10 lej.

8. Nagyböjt esték március 7-én, szombaton 18 órakor a felső hittanteremben. Vezetik a szociális testvérek.

9. Autóbuszos zarándoklat Olaszországba 2026. május 25 és június 3 között. Az olasz szentek útján. 10 nap, 9 éjszakai szállás, vacsora és reggeli. Ára 850 euró. Iratkozni lehet a plébánián 400 euró befizetésével és személyi igazolvány másolattal.

10. Ministránsaink, akik még nem vették át a 2025. évben szerzett pontokra a jutalmat, a jövőhéten vegyék át.

 

https://csikszeredaszentkereszt.ro/mediatar/egyhazkozsegi-apostol/

https://www.mariaradio.ro/2023/07/31/a-het-plebaniaja-csikszereda-szent-kereszt-foplebania/