Az életünk feltöltése - A nyár nemcsak a
testi felüdülés, hanem a lelki megújulás különleges ideje is. A természet
szépsége és csendje Isten teremtő szeretetére emlékeztet, hálára és szeretetre
indít. A szabadság lehetőséget ad arra, hogy családunkkal és barátainkkal több
időt töltsünk, régi kapcsolatainkat ápoljuk, valamint elcsendesedve közelebb
kerüljünk Istenhez. Jézus példája arra tanít, hogy a szolgálat mellett szükség
van a pihenésre és az imádságra is. A keresztény ember hálával fogadja Isten
ajándékait, ugyanakkor mértékletességgel és felelősséggel él velük. XIV. Leó
pápa példája is emlékeztet arra, hogy a pihenés a küldetés elmélyítését
szolgálja. A mohácsi vész 500. évfordulója arra figyelmeztet, hogy a lelki
egység és az Istenhez való hűség közösségeink megtartó ereje. A nyári időszak
legyen a Krisztussal való találkozás, hitünk megerősítésének és a Szentlélek
vezetésével történő lelki megújulásnak az áldott ideje, hogy megerősödve
térjünk vissza mindennapi hivatásunkhoz.
Nagy kímélettel igazgatsz minket (Bölcs 12,16) – A
helyes istenkép kialakítása – Msgr. Tamás József ny. segédpüspök írását azzal
kezdi, hogy Franz Buggle német pszichológus szerint a Biblia Istene gyakran
büntető és fenyegető, ezért felteszi a kérdést: valóban a szeretet Istene-e?
Raymund Schwager jezsuita teológus válasza szerint Isten igazságossága
elválaszthatatlan tulajdonsága, hiszen a rossznak következménye kell legyen.
Ugyanakkor a Biblia nemcsak igazságos, hanem irgalmas, türelmes, jóságos és
szerető Istenről is tanít. Jézus példabeszédében a konkoly meghagyása azt
jelképezi, hogy Isten türelmesen várja a bűnösök megtérését, és csak a
végítéletkor ítél. Ezért nem szabad Isten egyetlen tulajdonságát kiemelni a
többi rovására. A helyes istenkép Isten igazságosságát és irgalmát együtt
szemléli, mert ez határozza meg a keresztény hitét és életét.
Az irgalmasság lelki cselekedetei (4.) – Megvigasztalni a szomorúakat – Hofher József
jezsuita atya cikke
a gyászolók vigasztalásáról szól. A valódi vigasz nem üres szavakból vagy
tanácsokból áll, hanem abból, hogy jelen vagyunk a szenvedő ember mellett,
meghallgatjuk és elfogadjuk érzéseit. A gyászt nem kell elrejteni, mert minden
veszteség feldolgozásához szükség van rá. Hitünk szerint Jézus és a Szentlélek
szeretete ad erőt a fájdalom elviseléséhez. A hívő ember feladata, hogy
együttérzéssel, irgalommal és szeretettel támogassa a szomorkodókat, ahogyan
Jézus is tette.
Márton Áron: A papság hivatása a világban – A papság küldetését a világban a
világi hívekkel együttműködve teljesíti, ezért feladata az evangélium üzenetét
úgy közvetíteni, hogy az áthassa az emberek mindennapi életét. A hívek olyan
papokat várnak, akik hitelesen élik meg hivatásukat, erkölcsösek, és példát
mutatnak Krisztus követésében. Az Egyháznak a modern világban meg kell őriznie
szakrális jellegét, miközben elutasítja a hamis vallásosságot. A pap
legfontosabb feladata, hogy életével és tanításával az evangéliumi értékeket a
társadalom minden területére eljuttassa, és hitelesen képviselje Krisztust.

Lelki
kultúra
– Prohászka Ottokár: Gazdagság és szellemi élet – A magyar
géniusz azt vizsgálja, hogy a gazdagság hogyan hat a szellemi életre és a
kultúrára. A jólét elősegítheti a művészet, a tudomány és a gondolkodás
fejlődését, ahogy Athén példája is mutatja. Önmagában azonban nem teremt
értékeket, csak lehetőséget biztosít azok kibontakozására. Ha a gazdagság
önzést, fényűzést és tétlenséget szül, akkor a társadalom hanyatlásához vezet,
ahogyan Athén és Róma esetében történt. A gazdagság tehát csak erkölcsös,
munkára ösztönző közegben válik a fejlődés eszközévé. (7-9. o)
Út a felnőttség felé: Vallásosság – fiataloknak, szülőknek és
pedagógusoknak. Minden
ember egyedi és megismételhetetlen, ezért életének különleges értéke van. A
vallás szerint ezt az egyediséget Isten teremtő szeretete adja. A hit egy
személyes döntés, amelyet mindenki maga választ meg. A világ sok láthatatlan
dolgában is hiszünk tapasztalatok és mások szavai alapján, így egyesek Isten
létezését is elfogadják. Már az ősemberek is keresték a világ magyarázatát, és
hittek náluk nagyobb erőkben. A természet törvényei pedig sokak számára Isten
jelenlétére utalnak.
A keresztség 3. Az egyház és szentségei – A szülői
szeretethez hasonlóan Isten szeretete is tettekben mutatkozik meg. Jézus
Krisztusban Isten jósága láthatóvá vált, és az egyházon, valamint a
szentségeken keresztül ma is működik. Az apostolok a Szentlélek erejével
hirdették Jézus feltámadását, és közösséget alkottak. Az egyház Krisztus
jelenlétének közvetítője, amelyben Isten szeretete elér minket. A szentségek
életjelek, amelyek kifejezik és megjelenítik az Istennel való kapcsolatot, erősítik
a hívők közösségét és Krisztushoz kapcsolnak.

Mementó 1526 – 2026. Ötszáz éve volt a mohácsi vész – Virt László
értékelése. A mohácsi csatavesztés idején, 1526-ban II. Lajos magyar király
uralkodott, aki mindössze húszéves és tapasztalatlan volt. Apja, II. Ulászló, a
„Dobzse László” néven ismert király nem erősítette meg az ország védelmét,
ezért Mátyás király egykori erős állama hanyatlásnak indult. Szerémi György
beszámolója szerint a magyar főurak megosztottak voltak és saját érdekeiket
követték, miközben a török seregek egyre közelebb kerültek az országhoz. A
várak védtelenek maradtak, a hadsereg megszervezése pedig sikertelen volt. II.
Lajos király Mohácsnál szembekerült a hatalmas török túlerővel, de megfelelő
segítség nélkül vereséget szenvedett. Az 1526. augusztus 29-i csatában a király
is életét vesztette. A vereség után a törökök akadálytalanul eljutottak Budáig,
majd kifosztották a várost. A csatavesztés következtében összeomlott a
középkori magyar államhatalom. A trónért Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd
küzdött, akik megosztották az országot. Később Magyarország három részre
szakadt, és a török uralom hosszú időre meghatározta történelmét. A mohácsi
vereség így a magyar történelem egyik legnagyobb fordulópontjává vált, amely
évszázadokra hatással volt az ország sorsára.
A
mementóhoz
nagyon találó a 100 évvel ezelőtt a mohácsi vész
400. évfordulóján megjelent és minket is bátorító, Reményik Sándor - Mohács
után c. versének záró szakasza:
Éjszaka
jön, százötven éves éj.
S ki
éjben születik majd, mit csináljon?
Dolgozzék,
imádkozzék, türjön, várjon,
S a
sírba is reménysugárral szálljon,
Ha
könnyel sózott kenyerét megette.
Mert
változnak a csillagok felette.
Mi van ott legbelül? – Marco Benini írását fordította
Bács Béla János. A mellkasverés a bűnök megvallásának ősi jelképe, amely nem az
önvádra, hanem az őszinteségre és Isten irgalmának keresésére utal. A vámos
példája azt mutatja, hogy az ember elfogadhatja önmagát Isten előtt valódi állapotában.
A szív az ember belső középpontja, ahol a jó és rossz gondolatok születnek. A
gesztus arra hív, hogy megvizsgáljuk életünket, felismerjük hibáinkat, és Isten
kegyelméhez forduljunk. A megkeményedett szív Isten szeretete által
átalakulhat, ahogy a felszántott föld befogadja az esőt, és termékennyé válik a
lelki megújulás során.
Füle
Lajos – Mégis verse:
Egyedül Te ismersz, Uram,
Sokkal
jobban, mint én magam,
S
lelkem örök öröme ez:
Ismersz
engem, mégis szeretsz!
Ég
és föld között Istennel: Goretti Szent Mária
szűz és vértanú
– Bakó Mária Hajnalka kvíze. A XX. század egyik fiatal szentje ő, 1890-ben
született Olaszországban. Szegény családja a megélhetés miatt elköltözött, majd
édesapja halála után Mária segítette édesanyját és testvéreit. Elsőáldozása
után Alessandro Serenelli zaklatni kezdte, de Mária ellenállt neki, mert nem
akart bűnt elkövetni. 1902-ben Alessandro halálosan megsebesítette, Mária pedig
másnap meghalt. Halála előtt megbocsátott támadójának. Alessandro később
megbánta tettét és megváltozott. Mária példája a hitről, tisztaságról és
megbocsátásról tanít. XII. Pius pápa boldoggá, majd 1950-ben szentté avatta őt.
Szentté avatásán hatalmas tömeg vett részt. Édesanyja is jelen lehetett ezen a
különleges eseményen, amely egyedülálló volt az Egyház történetében. Goretti Mária
az ifjúság példaképe.Derűs oldal – A gyógyfürdő hatása csodálatos – mondja
egy sánta férfi a barátjának. Bottal mentem be, anélkül jöttem ki.
-
Hogy-hogy?
-
Ellopták...
Keresztrejtvényben Szent Péter apostol jótanácsa rejlik a
gondokkal küzdőknek. Készítette néhai Korodi Zoltán.
A
lap Tűz Tamás: Mária mennybemenetele c. versével
zárul. (Tűz Tamás, született
Makkó Lajos (Győr, 1916. április 18. – Hamilton, Kanada, 1992. április 7.)
magyar költő, író, katolikus pap.)
KRISZTUS VILÁGA – Erdélyi katolikus családok
lelkiségi havilapja – rólunk és nekünk szól. Megrendelhető a plébániákon, a kézbesítőknél és
a szerkesztőségben: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38. sz.,
Hargita megye, tel/fax: +40-266-311-726, email:
krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159 0154 1927 0001, BCR Agentia Miercurea Ciuc. ISSN: 2558-8389.