Istennek egész szívvel kell szolgálni. A megbocsátást már az ősi világban is a királyok erényének tartották. Egy történet szerint Nagy Sándor gyertyát állított palotája udvarán, és kihirdette: aki vétkezett ellene, amíg a gyertya ég, bátran járuljon elé, mert bocsánatot nyer. Sokan éltek a lehetőséggel, mások azonban semmibe vették a király szavát. Amikor a gyertya kialudt, már nem volt lehetőségük a kegyelemre. A történet arra figyelmeztet, hogy életünk ideje a megtérés és a megbocsátás ideje. Isten irgalma mindenki előtt nyitva áll, ezért amíg életünk „gyertyája” ég, forduljunk hozzá bizalommal.
Theodor Ratisbonne, egy strasbourgi zsidó család fia, Krisztusban találta meg a teljes igazságot. Megtérése után pap lett, életét népe üdvösségének szolgálatába állította.
Öccse, Alphonse 1842-ben Rómában egy templomban különös élményt élt át: megjelent neki a Szűzanya, és ez a hitre vezette. Megkeresztelkedett, később jezsuita pap lett, majd bátyjával együtt megalapította a Notre Dame de Sion kongregációt. Jeruzsálemben az Ecce homo templom is az ő kezdeményezésükhöz kapcsolódik. Ott ma is felhangzik Jézus kereszten mondott imája: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit tesznek.” A Miatyánkban naponta kérjük: „Bocsásd meg a mi vétkeinket.” Ez azért fontos, mert a megbocsátás hiánya családokat, közösségeket és kapcsolatokat tehet tönkre.– Sirák fia szerint a harag és a bosszú helyett meg kell tanulnunk megbocsátani. „Bocsáss meg embertársadnak, ha vétett” – tanítja. (Sir 27,30-28,7) Isten irgalmából kell megtanulnunk irgalmasnak lenni. Jézus ezt a tanítást teljesíti be. Az evangéliumban Péter azt kérdezi Jézustól, hányszor kell megbocsátania testvérének. Jézus válasza világos: a megbocsátásnak nincs határa. (Mt 18,21-35) A tízezer talentummal tartozó szolga példabeszéde ezt szemlélteti. Adóssága kifizethetetlen volt, mégis ura irgalomból elengedte. A szolga azonban nem tudott ugyanígy irgalmazni társának. Jézus arra tanít: amilyen irgalmat kapunk Istentől, olyan irgalmat kell tanúsítanunk mások iránt. Mindannyian adósai vagyunk Istennek, mégis bocsánatot nyerhetünk, ha őszintén hozzá fordulunk. Krisztus a kereszten életével mutatta meg a megbocsátás tökéletességét. A rosszat nem bosszúval, hanem jóval győzte le, és ellenségeiért is imádkozott.
Szent Pál emlékeztet: „Akár élünk,
akár meghalunk, az Úréi vagyunk.” (Róm 14,7-9) Földi életünk célja az örök
élet, és ezen az úton Jézus irgalma vezet bennünket. Isten azt akarja, hogy
szeretetében éljünk: szeressünk, mert ő szeret; bocsájtsunk meg, mert ő
megbocsát; és gondoskodjunk másokról, mert ő gondoskodik rólunk.
Nagy Szent Leó szerint Isten azt
akarja, hogy irgalmasságunkban felismerhető legyen bennünk a teremtő Isten
képe. Ezért nincs harmadik út: vagy megtanulunk megbocsátani, vagy saját
szívünket zárjuk be Isten irgalma előtt. Légy bölcs!
„Szeressétek egymást, amint én
szerettelek titeket.” (Jn 13,34)









.jpeg)

.jpeg)













