19.A. - Az élet viharaiban - gondolat

Az élet viharaiban - A világ és az Egyház története mindig is viharok között haladt. Napjainkban különösen sokan érzik úgy, hogy az Isten nélküli életmód, az anyagi biztonságba vetett hit és a társadalmi feszültségek egyre mélyebb válságot idéznek elő. A gazdagok és szegények közötti szakadék növekszik. Háborúk dúlnak, milliók kényszerülnek menekülésre, miközben a családok meggyengülése, a demográfiai hanyatlás, az erőszak és a függőségek tovább súlyosbítják a helyzetet. A keresztény ember azonban a bizonytalanság közepette is Istenhez fordul bizalommal. 

A Szentírás arra figyelmeztet, hogy Isten nem a pusztító erőben, hanem a csendes jelenlétben mutatkozik meg. (1Kir 19,9a. 11-13a) Illés próféta története ezt példázza, aki Ácháb király és Izebel királyné idején bátran szembe mert szállni a Baál-kultusszal, ezért üldözni kezdték. Elcsüggedve a Hóreb hegyére menekült, ahol egykor Mózes is találkozott Istennel. Illés a barlang előtt várta az Urat. Erős szél, földrengés és tűz jelezte Isten hatalmát, de az Úr nem ezekben jelent meg. Végül a szelíd szellő hangjában szólította meg prófétáját. Ez az élmény megerősítette Illést küldetésében: Isten nem félelemmel, hanem türelemmel és szeretettel vezeti népét.

Az evangéliumban Jézus hasonló módon erősíti tanítványait. (Mt 14,22-33) A kenyérszaporítás után szólt a tanítványoknak, szálljanak bárkába, és evezzenek a túlsó partra. Ő hazaküldte a népet, és felment a hegyre imádkozni. Közben besötétedett és vihar támadt a tengeren. Éjjel, Jézus a víz tükrén elindult feléjük. Amikor a tanítványok észrevették, megrémültek. Ő így szól: „Bátorság! Én vagyok! Ne féljetek!” Péter Jézus hívására elindult a vízen, de az erős szél láttán, megijedt, merülni kezdett és felkiáltott: „Ments meg, Uram!” Jézus kinyújtotta kezét és megfogta. figyelmezteti: „Te kishitű, miért kételkedtél?” Amikor beszállt a bárkába, a szél nyomban elült. A többiek leborultak előtte és megvallották: „Te valóban az Isten Fia vagy!” 

A hajó az Egyház jelképe. Krisztus ma is itt van, és gondja van ránk. Az evangélium arra int, hogy ne csupán a veszélyeket lássuk, hanem bízzunk Krisztusban, aki nem hagy magunkra. – Szent Pál apostol a rómaiakhoz írt levelében népe üdvösségéért aggódik. (Róm 9,1-5) Bár fájlalja sokak hitetlenségét, rendületlenül hisz Isten hűségében és irgalmában. Meggyőződése, hogy az ember hűtlensége sem írhatja felül Isten üdvözítő tervét. A keresztény számára ma is ez a legfontosabb üzenet: hitünket imádsággal és a szentmisén való részvétellel erősítsük. Ha csak saját erőnkben vagy a földi biztonságban bízunk, hamar csalódunk. Ha naponta Krisztussal járunk, s az élet viharok megijesztenek, Ő kinyújtja kezét és megtart. A Krisztussal való járás, a kereszthordozás mindig reménnyel tölt el és erőt ad, hogy közösségeinkben tudjunk szeretettel szolgálni. Ha Jézussal járunk, ő békésen elsegít az örök életre.

„Bátorság! Én vagyok, ne féljetek!” (Mt 14,27)

Hirdetés: 2026. augusztus 9.

1. Ma 16 órától családos mise.

2. Keresztelői felkészítő pénteken 18 órakor.

3. Augusztus 11-én, kedden kezdődik a Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó, és 15-én szombaton zárul. Fiataljainkat bátorítjuk, hogy vegyenek részt a találkozón. Imádkozzunk a résztvevőkért.

4. Augusztus 15-én, szombaton Nagyboldogasszony, Szűz Mária mennybevétele, kötelező ünnep. Szentmisét végzünk reggel 7 órakor, délelőtt 11 órakor és este 19 órakor.

5. Krisztus világa július-augusztus-i száma kapható: A tartalomból: - Az életünk feltöltése - A nyár nemcsak a testi felüdülés, hanem a Krisztussal való találkozás, és a Szentlélek vezetésével történő lelki megújulásnak az áldott ideje. 

Márton Áron 130: A papság hivatása a világban – A pap legfontosabb feladata, hogy életével és tanításával az evangéliumi értékeket a társadalom minden területére eljuttassa, és hitelesen képviselje Krisztust. – Prohászka Ottokár írásában pedig azt vizsgálja, hogy a gazdagság hogyan hat a szellemi életre és a kultúrára. Konklúziója, hogy a gazdagság csak erkölcsös, munkára ösztönző közegben válik a fejlődés eszközévé. - Út a felnőttség felé: Vallásosságról – fiataloknak, szülőknek és pedagógusoknak. - Az egyház és szentségei – A szentségek életjelek, amelyek kifejezik és megjelenítik az Istennel való kapcsolatot, erősítik a hívők közösségét és Krisztushoz kapcsolnak. 

Mementó 1526 – 2026. Ötszáz éve volt a mohácsi vész – Virt László szociológus értékelése. A mohácsi csatavesztés a magyar történelem egyik legnagyobb fordulópontjává vált, amely évszázadokra hatással volt az ország sorsára. - Goretti Szent Mária szűz és vértanú a XX. század egyik fiatal szentje, az ifjúság példaképe. - Derűs oldal –Keresztrejtvényben Szent Péter apostol jótanácsa rejlik a gondokkal küzdőknek. A lap Mária mennybemenetele c. versével zárul. Ára 10 lej.

6. Szécsenyben minden vasárnap 10 órakor tartjuk a szentmisét.

Nyugatra szakadt székelyeknek

 Arany János - Vágy

Nem itt, nem itt van az én világom;
Más vidék az, ahova én vágyom!
Illatosabb, napfényesebb róna,
Mintha nem is az a napja volna.

Erdő, mező változatos színnel -
Mesteri kéz olyat soh'se színel:
Kék ligetek, kék hegyek aljába'
Fürödik a puszták délibábja.

Ott van az én egyszerű tanyácskám,
Mintha most is szemem előtt látnám;
Kertem is van: talpalatnyi birtok...
Most is abban ültetek és irtok.

Csemetéim bodorodva nőnek,
Hosszú sorral mind elémbe jőnek,
Örömarccal, mint hálás növendék,
Mutogatván a piruló zsengét.

Nőjetek is nagyra, kicsiny fáim,
Szülőhazám kedves rónatájin:
Hadd legyen ott jó pihenésem még,
Mielőtt egy hosszabb útra mennék.

Lombjaitok hűse ha beárnyal:
Zeng fölöttem szózatos madárdal;
Ismerem én e madarat régen,
Dalt ezután is hoz az énnékem.

Egyszerű dal, egyszerű szív s lélek
Sorsosi az avatag fedélnek! -
Földi ember kevéssel beéri,
Vágyait ha kevesebbre méri.

1853.

Krisztus népikonyhája - 18.A. - gondolat

Isten mindannyiunkat meghívott az üdvösségre, és szeretettel gondoskodik testi-lelki szükségleteinkről. Erre emlékeztetnek a mai szentírási olvasmányok, amelyek azt hirdetik, hogy Isten hűséges népéhez, táplálja gyermekeit, és semmi sem szakíthat el bennünket Krisztus szeretetétől. Izajás próféta a babiloni fogságban élő népet azzal vigasztalja, hogy Isten őket hazavezeti és megvendégeli: „Jöjjetek és egyetek!” (Iz 55,1–3) A vendégség víze, bora és a tej mind az ő ingyenes ajándékai: a víz az életet, a bor az örömöt, a tej a bőséget jelképezi. Tőlük azt kéri, hogy szeressék Istent, hallgassanak szavára, és bízzanak gondviselésében. A próféta meghívása Jézus lakomára hívó szavaira emlékeztet. Isten nemcsak a testi szükségleteinkről gondoskodik, hanem még inkább lelki éhségünket akarja betölteni. A földi javak önmagukban nem tesznek boldoggá; a valódi békét csak az élő Istennel való kapcsolat adja. Ez az örök szövetség majd Jézus Krisztusban teljesedik be. Ő olyan szeretet asztalt készít, amelynél mindenki helyet kaphat, ha testileg és lelkileg felkészül, ahol éltadó ajándékai sosem fogynak el. – Keresztelő János halála után, Jézus működése annyira magára vonta Heródes Antipás figyelmét, hogy ő hajón otthagyta a környéket, s egy puszta helyre ment, Betszaida vidékére. A tömeg azonban gyalogszerrel utána ment a városokból. Amikor kiszállt, megesett rajtuk a szíve, meggyógyította betegeiket, és sokmindenre tanította őket. (Mt 14,13–21) Amikor beesteledett a tanítványok elküldenék a népet, hogy élelmet szerezzenek. Jézus azonban így válaszolt: „Nem kell elmenniük, ti adjatok nekik enni!” Bár csak öt kenyerük és két haluk van, Jézus megáldja, megtöri és szétosztja azokat. Mindannyian ettek és jól is laktak, sőt még tizenkét kosarat töltöttek meg a kenyér és a hal maradékából. A kenyérszaporítás előképe az Eucharisztiának, amelyben Krisztus ma is táplálja híveit. A történet arra is tanít, hogy Isten a kevésből is sokat tud adni, ha készséggel felajánljuk neki azt, amink van. A tanítványok és a jelenlévők megosztották egymással az ételt, így senki sem maradt szükségben. 

A keresztény közösség feladata ma is az, hogy Krisztus szeretetét továbbadja, és gondoskodjon a rászorulókról. – Szent Pál megtapasztalta, hogy sem szenvedés, sem üldözés, sőt „semmiféle teremtmény el nem szakíthat bennünket Isten szeretetétől.” (Róm 8,35.37–39) A mennyei Atya Fiában a “mindent” adta nekünk, ő hűség záloga. Életünk során sok próbatétellel találkozunk, de Krisztus mindig velünk van és megsegít. Az Eucharisztiában újra és újra megerősít bennünket, hogy kitartsunk a hitben és a szeretetben. Jézus velünkvalósága reményt ad, erőt és örömet keresztény életünkben, és arra ösztönöz, hogy mi is az Ő szeretetének hiteles tanúi legyünk a világban.

 

 

„Az embert a Jézus Krisztusba vetett hit teszi igazzá.” (Gal 2,16)

 

 

Hirdetés: 2026, augusztus 2.

1. Ma elsővasárnapi szentségimádás 13:30 órától 18 óráig.

2. Pénteken keresztelői felkészítő 18 órakor.

3. Krisztus világa július-augusztus-i száma kapható: A tartalomból: - Az életünk feltöltése - A nyár nemcsak a testi felüdülés, hanem a Krisztussal való találkozás, és a Szentlélek vezetésével történő lelki megújulásnak az áldott ideje. - Nagy kímélettel igazgatsz minket (Bölcs 12,16) – A helyes istenkép kialakítása – mert Isten nemcsak igazságos, hanem irgalmas, türelmes, jóságos és szerető személy. A helyes istenkép Isten igazságosságát és irgalmát együtt szemléli. 

- Márton Áron 130: A papság hivatása a világban – A pap legfontosabb feladata, hogy életével és tanításával az evangéliumi értékeket a társadalom minden területére eljuttassa, és hitelesen képviselje Krisztust.

– Prohászka Ottokár írásában pedig azt vizsgálja, hogy a gazdagság hogyan hat a szellemi életre és a kultúrára. Konklúzió, hogy a gazdagság csak erkölcsös, munkára ösztönző közegben válik a fejlődés eszközévé. 

- Út a felnőttség felé: Vallásosságról – fiataloknak, szülőknek és pedagógusoknak. - Az egyház és szentségei – A szentségek életjelek, amelyek kifejezik és megjelenítik az Istennel való kapcsolatot, erősítik a hívők közösségét és Krisztushoz kapcsolnak.

- Mementó 1526 – 2026. Ötszáz éve volt a mohácsi vész – Virt László szociológus értékelése. A mohácsi csatavesztés a magyar történelem egyik legnagyobb fordulópontjává vált, amely évszázadokra hatással volt az ország sorsára. 

- Goretti Szent Mária szűz és vértanú a XX. század egyik fiatal szentje, az ifjúság példaképe. - Derűs oldal –Keresztrejtvényben Szent Péter apostol jótanácsa rejlik a gondokkal küzdőknek. A lap Mária mennybemenetele c. versével zárul. Ára 10 lej.

4. Szécsenyben minden vasárnap 10 órakor tartjuk a szentmisét. Ott is van élet:

            Ebéd

Álmaim egyike ilyen intézetnek létesítés

Félpercesek, ezek segítenek a tisztánlátásban...

Gandhi (1869-1948) az indiai nemzeti mozgalom vezére beszédet tartott a páriák egyik nagygyűlésén. Megemlítette a dél-afrikai Mariannhill (Mária-Anna-domb) tarappista kolostorban tett látogatását. Kiemelte, aki a páriák megváltásán akar dolgozni, annak utánoznia kell ezeket a szerzeteseket. "Láttam őket hajnali fél háromkor felkelni, s dolgoztak folyton, bár zöldségen kívül mást nem ettek. Megtartották a szigorú hallgatást, életük az apostolság. Kolostoruk ellátását, rendben tartását, kerti munkáikat saját kezükkel végzik. Még most is cella életük csendjének hatása alatt állok. Álmaim egyike ilyen intézetnek létesítése, mert vezérekre van szükségem, akiknek nem lehet más életcéljuk, mint testtel-lélekkel a Harija páriák felszabadításán dolgozni."
A Mariannhilli trappista priorátust 1882-ben F. Pfanner  alapította, mely 1885-ben apátság lett. 1909 óta Mariannhill, a modern  misszionáriusok Kongregációjának központja.

Kapcsolódó 15 félperces:
Edessza lakói aludták
Meneküléssel nem győzhette le
Kegyelmi kérvényt írt

Miért énekel a fülemüle?

Egy virág segíthet

Élhető, nem érthető, csak hihető

Ne élj félelemben!

A legnagyobb kihasználatlan erő

Nem is cipész, hanem

Ami belül van, az emeli a magasba

A baj mélyebben van

 Hiányzik egy házibútor?
A kettő közül melyik
A dicséret ereje
Az önérzetes

A zöld skapuláré

A zöld skapuláré a katolikus egyház egyik elismert szentelménye, amelyet 1840-ben Párizsban, a Miasszonyunkról elnevezett Irgalmas Nővérek egyik novíciája, Jusztina Bisqueyburu kapott látomásban Szűz Máriától. Fő célja a lelki megtérés – különösen a hitetlenek vagy eltávolodottak számára – és a testi gyógyulás elnyerése Mária közbenjárásával.

A zöld skapuláré a megrögzött bűnösök megtéréséért

A Szűzanya tíz évvel azután, hogy Labouré Katalin nővérnek látomásában a Csodásérmet megmutatta, ismét megjelent egy vincés nővérnek ugyanott, az Irgalmas Nővérek kolostorában, Párisban. Bisqueyburu Jusztina volt a kiválasztott, aki rendjében, mint betegápoló nővér nagy megbecsülésnek örvendett, de nem is gyanította senki, hogy égi látomások kegyelmében részesült.

Jusztina nővérről

Jusztina 1817. november 11-én született Dél-Franciaországban, a Pireneusokban fekvő Mauléonban. Mivel szüleit nagyon korán elveszítette, édesanyjának húga vette magához, aki Orlon-ban lakott, és aki buzgó kereszténynek nevelte. Jusztinát már kora ifjúságától vonzotta a szerzetesi hivatás, és úgy gondolta, hogy számára különösen a betegápolás felelne meg Isten akaratának. Ezért 1839. augusztus végén belépett Dél-Franciaországban, Pau-ban az Irgalmas Nővérek kórházába, a Páli Szent Vince által alapított társaságba.

Három hónap után Jusztinát Párizsba küldték, a de Bac utcában lévő kolostorba, hogy ott töltse noviciátusának idejét. Bizonyára nem volt véletlen, hogy 1839. november 27-én pont oda került, ahol éppen kilenc évvel azelőtt Labouré Katalinnak jelent meg a Szűzanya, és adta nekünk általa a Csodásérmet. De akkor senki sem beszélt Labouré Katalinról, aki ebben az időben Enghien-ban az idősek otthonában dolgozott, szinte ismeretlenül.

A jelenés

Két hónap röpült el. A novíciák számára megkezdődtek a lelkigyakorlatok. 1840. január 28-án Jusztina nővér a kápolna fölötti konferenciateremben éppen elmerült az imádságba, amikor hirtelen ott állt előtte a Legszentebb Szűzanya. Csak éppen annyi lélekjelenléte volt, hogy elfojtsa a csodálkozás feltörő kiáltását, és feltűnés nélkül csendben maradjon, amíg a jelenés véget nem ért. Mária fehér ruhában volt, felette egy égszínkék palástot viselt. Fátyla nem volt, haja a vállára omlott. Lángoló Szívét a két kezében maga előtt tartotta. Noviciátusának ideje alatt Jusztina nővér még egyszer részesült abban a kegyben, hogy láthassa Máriát lángoló Szeplőtelen Szívével. A fiatal nővért még ugyanebben az évben áthelyezték Normandiába, Blangy-ba, ahol más Mária-jelenésben volt része. 

A szentelményeket papnak kell megáldania, egyébként nem hatásosak!

1840. szeptember 8-án történt. Jusztina éppen imádkozott. Ismét ott állt előtte Szűz Mária ugyanabban a ruhában, mint azelőtt, azzal a különbséggel, hogy szívét csak jobb kezével fogta, a baljával egy kis zöld skapulárét tartott. A nővér pontosan látta, hogy a kis zöld vászondarab egyik oldalán egy Máriát ábrázoló kép van, ahogy eddig is megjelent, a másik oldalon egy tőrrel átszúrt lángoló szív, ezzel a felirattal: 

Mária Szeplőtelen Szíve, könyörögj érettünk, most és halálunk óráján!

A nővérrel egy belső hang közölte, hogy ez a kis zöld skapuláré különösen azoknak a hitetleneknek fog nagyon sok kegyelmet közvetíteni, akik közel állnak a halálhoz.

A zöld skapuláré két oldala

Jusztina nővér ezeket közölte novícia-mesternőjével, aki továbbította ugyanannak az Aladel atyának, akire annakidején Katalin nővér bízta az üzenetet. Az óvatos pap kezdetben csak néhány skapulárét készíttetett. De amikor Mária későbbi megjelenései alkalmával – különösen 1846-ban sürgette, hogy a kegyelemnek ezt az eszközét buzgóbban használják, a pap akkor hozzájárult, hogy sok a bűnösök megtérésére szolgáló zöld skapulárét osszanak szét.

A siker nem maradt el. 

Olyan haldoklók, akik már évek óta nem jártak templomba, Istennel megbékélve haltak meg, ha az irgalmas nővérek a zöld skapulárét feltűnés nélkül a párnájuk alá tették, vagy az ágyukra erősítették. A főnöknő arról is beszámolhatott, hogy 1859-ben, mielőtt meghalt, – a skapuláré által közvetített kegyelem hatására – még a párizsi érsek gyilkosa is megtért. (Az érseket 1848.-ban, a forradalom idején ölte meg.)
Ezek által a jelek által felbátorítva az Irgalmas Nővérek generális prokurátora, Borgogno atya 1870-ben kihallgatáson kérte IX. Piusz pápától, a zöld skapuláré jóváhagyását. Ezt a pápa szívesen meg is adta.
Jusztina nővér később főnöknő lett, magas kort ért meg, de titkát, hogy a zöld skapulárét rajta keresztül kaptuk, élete végéig megőrizte.

 

Miénk lehet az Isten országa! - 17.A. - 2026. gondolat

1799-ben Nagyszentmiklóson egy szőlősgazda árkot ásva felbecsülhetetlen értékű aranykincsre bukkant. A híres nagyszentmiklósi kincs közel ezer éven át rejtőzött a föld mélyén, miközben emberek százai jártak el fölötte anélkül, hogy tudtak volna róla. Ez a történet jól megvilágítja Jézus példabeszédét (Mt 13,44-52) Isten országa sokszor egészen közel van hozzánk, mégis könnyen észrevétlen marad azok előtt, akik nem keresik nyitott szívvel. 

Az évközi 17. vasárnap evangéliumában Jézus a mennyek országát az elrejtett kincshez, az értékes gyöngyhöz és a tengerbe vetett hálóhoz hasonlítja. Mindhárom példabeszéd ugyanarra az igazságra mutat: Isten országa minden földi értéknél többet ér. Aki egyszer valóban találkozik Krisztussal, annak megváltozik az értékrendje. Felismeri, hogy az örök élet reménye felülmúlja a mulandó javakat, ezért kész áldozatot hozni érte. Az evangéliumi lemondás nem veszteség, hanem nyereség, mert Krisztus mindazt, amit érte felajánlunk, az örökkévalóság távlatába emeli.

Az olvasmányban Salamon király példája áll előttünk. (1Kir 3,5. 7-12) Isten megengedi Salamonnak, hogy bármit kérjen, és ő nem gazdagságot, hosszú életet vagy győzelmet kér ellenségei felett, hanem bölcs és értő szívet. Felismeri, hogy a rá bízott küldetést csak Isten segítségével tudja betölteni. Ez a kérés ma is időszerű minden keresztény számára. Nekünk sem elsősorban azt kell kérnünk, hogy megszűnjenek életünk nehézségei, hanem azt, hogy bölcsességgel és hittel tudjuk felismerni Isten akaratát, és ahhoz hűségesek maradjunk.

Jézus példabeszédei (földbe rejtett kincs, az értékes igaz gyöngy) figyelmeztetnek, mert sokan életüket az evangélium közelében élik, mégsem fedezik fel annak gazdagságát. Hallják Isten hívását, de nem válaszolnak rá; ismerik Krisztus tanítását, de nem engedik, hogy az alakítsa életüket. 

A hálóról szóló példabeszéd emlékeztet arra, hogy egyszer minden ember számot ad földi életéről. Akkor nem a birtokolt javak vagy az elért sikerek lesznek a döntők, hanem az, hogy szerettük-e Istent és embertársainkat. 

Szent Pál apostol hirdeti: „Azoknak, akik Istent szeretik, minden javukra válik.” (Róm 8,28-30) A hívő ember számára még a szenvedések és megpróbáltatások sem hiábavalók, mert Isten ezeket is az üdvösség útjának részévé tudja tenni. A vasárnapi liturgia arra hív, hogy Salamon példáját követve mi is bölcs és Istenre figyelő szívet kérjünk. Olyan szívet, amely felismeri az igazi kincset, Krisztust, és kész mindenek fölé helyezni őt. Mert akinek életében Krisztus van az első helyen, az valóban megtalálta a legnagyobb kincset, a legértékesebb gyöngyöt. Az ilyen ember már a földön megél valamit az örök élet öröméből, és biztos reménnyel halad a mennyek országa teljessége felé. Ott nincs halál, sem fájdalom, hanem Isten boldog színelátása.

 

„Áldalak Atyám, mert feltártad a kicsinyeknek országod titkait.” (Mt 11,2)