Hv. 3.A - Jézus velünk van és velünk jár

Gyakran találkozom olyan látogatókkal, akik a Kárpátokon kívülről jönnek, megnézik a Millenniumi templomot és fényképeznek, megszólítanak, érdeklődnek és kérdeznek. Elmondják, hogy a centrális alakú templom szokatlan, de mégis vonzó. A berendezése sem a hagyományos, hiszen az oltár a templom tengelyében, középen van. A bemutatást ilyenkor az oltár elhelyezésével kezdem. Elsőként a neves román szobrászművész, Constantin Brâcuși a Csend Asztala alkotására hivatkozom, amely Zsílvásárhelyen (Tg-Jiu) található. Ez a műalkotás az Utolsó vacsorát jelképezi. - Itt jegyzem meg, hogy 1971-ben a kántoriskolai kirándulás alkalmával felkerestük Zsílvásárhelyen száműzetésben élő, Duma János (1896-1981) moldvai minorita szerzetes, titkos püspököt. Ő ismertette velünk Brâncuși alkotásait, köztük a Csend Asztalát, ami Az utolsó vacsora asztala. A kommunisták mellőzték a művészt, és alkotásának is más értelmezést adtak.

Visszatérve a Millenniumi templomhoz, az oltárasztal a megtestesült Igét, Jézust jelképezi, ő sugározza szét az igazságot és kegyelmet a köréje összegyűlő hívekre, mint az oltárasztal a rá eső fényt. A centrális templomban ülhetünk bárhová, figyelmünk mindig az oltárra irányul, hiszen a szentségi jelenlét az oltáron történik. Az egyház életének középpontja az eucharisztikus Krisztus, aki feloldotta a halál bilincseit és feltámadt. (ApCsel 2,14, 22-28) Jézus körül egy nagy családot alkotunk, és itt cselekedjük meg a húsvéti misztériumot. (1Pt 1,17-21) A mai vasárnap evangéliuma az Emmauszi tanítványok hitre jutásáról szól. (Lk 24,13-35) Húsvétnap délután az Emmausz felé tartó két tanítvány csak a tragikus húsvéti eseményről beszélget, tanakodik, mert ez mélyen érintette őket. Jézus zarándokként csatlakozott hozzuk és szóba elegyedik. Nem sajnálja idejét, tanítja őket, kifejtette az Írások értelmét, hogy a Messiás engesztelő áldozatával bűnbocsánatot és örök életet hoz az emberiségnek. Közben odaértek a faluhoz, ahová tartottak. Úgy tett, mintha tovább akarna menni. Most ők marasztalják: „Maradj velünk, mert esteledik...” 

Kérésükre Jézus betér és velük marad. „Amikor az asztalhoz ültek, kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte s odanyújtotta nekik. Ekkor megnyílt a szemük s felismerték. De eltűnt a szemük elől.” Jézus elölük eltűnt, mégis „ott maradt” a kenyér színe alatt, melynek megtörésekor megnyílt a szemük. 

Rembrandt, a híres festő: Krisztus Emmauszban c. képén a közös vacsorát mutatja be, amelyen a tanítványok mellett láthatjuk a ház lakóit is. Az esti hangulatot, a családias légkört a fények melege érzékelteti. Jézusra, mint központra, rögzülnek a tekintetek. Az emmauszi tanítványok története segítsen, hogy átéljük a Szent Eucharisztia misztériumát.

„Veletek vagyok minden nap a világ végezetéig.” (Mt 28,20)

A szavazatok nem számítanak, hanem mérlegeltetnek

A szavazatok nem számítanak, hanem mérlegeltetnek - ez magyar hagyomány.

Sulyok Tamás köztársasági elnök úr, most ezt kellene tegye.

 A pálos rend általános káptalanján, amelyet pünkösd vigíliáján kezdtek, nemcsak a vikáriusoknak, hanem a kolostorok összes perjelének meg kellett jelennie. Aki nem tudott részt venni, annak megfelelő helyettest kellett küldenie.

A rendfőnökválasztó káptalanra a nagyobb kolostorok, ahol vikárius székelt, egy-egy, a kisebbek többen egy discretust, vagyis küldöttet választottak a perjel és a vikárius részvétele nélkül. A küldötteket az általános káptalanon alapos vizsgálat alá vetették, hogy mindenben megfelelnek-e a rendi elvárásoknak (nem hiányzik-e a fogadalma, nincs-e kiközösítés alatt stb.) és legalább subdiaconus-e, különben a küldöttnek dicséretes életű és a titoktartásban kipróbált sacerdos atyának kellett lennie. A káptalanra hívatlan nem mehetett senki.

Először elénekeltek a Szentlélek segítségét kérő misét, majd a választás helyére vonultak. A Szentírásból olvastak fel egy részletet, amit buzdító beszéd követett. A választás előtt a generális vikárius felolvasta a konstitúciókat. Ezt követve bejelentették a választást, amelyen csak a fogadalmas atyák voltak jelen. Az isteni megvilágosításért elénekelték a Veni Creator spiritus himnuszt és a Mindenszentek litániáját a könyörgésekkel együtt. A halott testvérek feloldozása után a generális lemondása jeleként letette a pecséteket, majd cellájába vonult. Ez alatt a generális vikárius vezetésével alaposan megvizsgálták a rendfőnök egyéves tevékenységét. Ennek megtörténte után visszahívták és a generális vikárius ismertette a vizsgálat eredményét, és ott a felmerült kérdésekre a generálisnak válaszolnia kellett egészen addig, amíg az egész közösség fel nem oldozta.

A káptalanon a definitorok választhattak, akik két vagy több monostort irányító vikáriusokkal voltak azonosak. A generálist a tisztségviselők közül választották (vikáriusok, perjelek és mások). A választás elején három perjelt választottak szavazatvizsgálónak, akik a választáson megjelenteket összeírták.

A kánonjogilag megfelelő személyekre leadott szavazatokat nem összeszámolták, hanem mérlegelték. A középkori általános európai elv szerint cselekedtek, vota non numerantur, sed ponderantur[1], s hogy a pars sanior, a józanabb fél határoz.[2] A „pars sanior” szavazatai döntöttek, hacsak a többi szavazat nem múlta felül az érdemesebb szavazók szavazatát. Ha két személy között oszlottak meg a pars sanior szavazatai, a választást addig folytatták, amíg az egyik „pars sanior” szavazatai a másikat felül nem múlták. Ezután a definitorokat választották meg, akik a vikáriusokkal voltak azonosak. Az eredmény kihirdetése után Te Deumot énekeltek, amelyet versiculus követett és két könyörgés.

A megválasztott rendfőnököt munkájában sociusa, titkára és egy szervítor atya segítette. A vizitációkat többnyire ők végezték évente kétszer: Mindenszentek után a szerzetesek regula szerinti életét vizsgálták, Húsvét után a szerzetesi öltözéket és az ellátást. A rendtartomány ügyeit az egyes országokban a tartományfőnökök intézték a rendi tanáccsal karöltve. Ha a rendfőnök vagy személyes megbízottja tartott vizitációt, ilyenkor a terület irányítójának kellett elkísérnie őket.[3]

---

[1] A szavazatok nem számíttatnak, hanem mérlegeltetnek.

[2] Ferdinándy Gejza: A választói jog történeti fejlődése. In: Magyar Társadalomtudományi Szemle. 1909. december. II. évf. 909–910.

[3] Spekner Enikő: Pálosok és domonkosok az ágostonos regula és a konstitúciók tükrében. In: Decus sollitudinis... i.m. 319–320.

Hirdetés: 2026. április 19.

1. Hétfőn, április 20-ánaz elsőáldozók szüleivel 17 órakor értekezletet tartunk a Millenniumi templomban. 

2. Kedden Szent Antal nagykilenced II. keddje. Elmélkedés az esti szentmisében.

3. Plébániai hittanórára várjuk a gyerekeket. 

Az elsőáldozóknak csütörtökön és pénteken 3-4. és 4-5. óráig. 

A bérmálkozóknak pénteken 19-20 óráig felkészítő.

4. A Krisztus világa áprilisi száma kapható. A lap tartalmából: A húsvét, az ünnepnapok ünnepnapja. Az Emmausz-i úton – vagyunk amíg élünk, elmélkedés. – Márton Áron püspök életpéldája – Venczel József professzor írása. – 111 éve született Huber József teológiai tanár, püspöki helynök. 

A keresztség: kettős születés. – Út a felnőttség felé: Olvasni! Olvasni! Olvasni! – fiataloknak, szülőknek és pedagógusoknak. A hónap szentje: Sziénai Szent Katalin. Derűs oladal: az orvosnál, az üzletről és a spekulációról. Keresztrejtvényben Vianney Szent János  mondása rejlik. Sík Sándor: A keresztúton c. versével zárul a húsvéti lap. Kapható a ministránsoknál. Ára 5 lej.

5. Élő víz – vezetett szentségimádás szombat este 21-23 óráig.

6. Pénteken 18 órakor a Csíki Székely Múzeum protokoll termében Dr. Rab Irén: Megmaradás-Verbleiben című könyvének a bemutatója.

7. Július 21-25 között Margaritha Valapilla lelkigyakorlat a Millenniumi templomban. Online regisztráció szükséges a plébánia weboldalán: csikszeredaszentkereszt.ro

Krisztus világa 2026 április – Szemle

A húsvét, mint fényforrás – A Húsvét az ‘ünnepnapok ünnepnapja’, ‘az ünneplések ünneplése’, mint ahogy az Eucharisztia a szentségek szentsége. Szent Atanáz a nagy vasárnapnak nevezi, mint ahogy a szent hetet Keleten és a Kárpát-medencében is ‘Nagy Hétnek’ nevezik. A föltámadás misztériuma, melyben Krisztus megsemmisítette a halált, hatalmas erejével áthatja a mi régi időnket, mindaddig, amíg minden alá nem lesz vetve Krisztusnak. (vö. KEK, 1169.) „A föltámadás új ideje a húsvéti szent három napból, mint fényforrásból beragyogja az egész liturgikus évet” (KEK, 1168.) és az egész egyházi év tetőpontjaként tündöklik. Ahogy a vasárnap csúcspont a köznapok fölött, úgy csúcspont a húsvét ünnepe is az egyházi évben. – A húsvéti Szent Háromnap: Krisztus keresztre feszítésének, sírba tételének és feltámadásának három napján kerül bemutatásra és valósul meg húsvét titka, azaz az Úr távozása ebből a világból az Atyához. Az Egyház ennek a szent titoknak liturgikus és szentségi jelekben való ünneplése által Krisztussal, a Vőlegénnyel bensőségesen egyesül. A Szent Három Nap liturgiáján járjunk a feltámadt Jézussal, mint Tiszteletreméltó Márton Áron, boldogemlékű Huber József, Sziénai Szent Katalin, és akkor jelen húsvét hozzájárul, hogy életünk az örök húsvétban kiteljesedjék – olvassuk a vezércikkben.

Az Emmauszi úton – Tamás József ny. segédpüspök elmélkedése. Mi történik az emmauszi úton? A történetet három részben ismerhetjük meg. Az emmauszba vezető út első szakaszát a csalódottság jellemzi. A második szakasza a történetnek a magyarázat szakasza. Ez az idegennek vélt valaki elkezdi magyarázni nekik a prófétai írásokat, hogy megértsék, a Megváltónak mit és miért kellett szenvednie, hogy az emberiség adóslevelét megsemmisítse, az embert kibékítse Istennel. A harmadik szakasza e történetnek a megértés szakasza. Az a pillanat, amikor a tanítványoknak felnyílik a szemük. Amikor aztán Emmauszba érve asztalhoz ülnek, elég egy gesztus. Egy jól ismert mozdulat: a kenyértörés. S ebben a pillanatban minden világossá válik számukra. Felismerik a Mestert. S ím reményeik nem haltak meg, hanem újra éledtek.

Minden embernek van egy saját és önálló, egyedi emmauszi útja. És ezen az élet számtalan keserűségével, csalódásaival találja szembe magát, de kedvét ne veszítse, s ne meneküljön a káros szenvedélyek karmaiba, mert van egy fogódzó pontja életünknek: az értünk meghalt és feltámadt Krisztus, aki mellénk szegődik.

Az irgalmasság lelki cselekedetei – Hofher József jezsuita atya írása. Figyelmeztetni a tévelygőket. Hívjuk fel a figyelmét arra, ami aggaszt minket, de őt nem ítéljük el. A figyelmeztetés nem kioktatás – szerzetesi közösségben ez a correctio fraterna – testvéri figyelmeztetés, ahogy az Úr Jézus mondta (Mt 18,15–17). A figyelmeztetés formái – segítenek, hogy testvérünket megnyerjük. Ez nem azt jelenti, hogy a magunk oldalára állítjuk őt. Megnyerjük a másikat Krisztus számára, az élet számára; megnyerjük őt az út számára, amely életre vezeti őt. Meg kell hagynunk neki a szabadságát. Joga van a saját útján járni, amiért már ő a felelős. A bibliai hagyományban a próféták feladata volt, hogy felhívják a figyelmet: vigyázzatok, rossz irányba haladunk. A kereszténységnek meg kell őriznie ezt a prófétai dimenzióját, és fel kell hívni a figyelmet olyan dolgokra, amelyeket sokan nem szívesen hallanak.

Márton Áron püspök életpéldája - Márton Áront 1939. február 12-én Erdély püspökévé szentelték a kolozsvári Szent Mihály templomban. Erre az alkalomra adták ki, Venczel József szerkesztette „Szentelik a püspököt” című emlékfüzetet. Ebben a szerkesztő, tanítvány és munkatárs a vallomás melegével úgy ír a 42. éves püspök egyéniségéről, mintha az eljövendő 42 évét is ismerné. Meggyőzően jelenti ki, hogy „nemzedékünk nem tud elszakadni tőle, mert neki köszöni, hogy ma nemzedék.” A Márton Áron 130 emlékév kapcsán közreadjuk Venczel József szociológus professzor 1939-ben megjelent vallomását.

111 éve született Huber József püspöki helynök – Virt László bemutatja a gyulafehérvári püspöki titkár, irodaigazgató, teológiai tanár és általános püspöki helynök életútját. Ő volt a Szürke Eminenciás, aki mindig háttérben maradva azt szolgálta, hogy az erdélyi katolikus egyház megőrizze a Krisztustól kapott autonómiáját, az istentelen hatalommal szemben is megőrizze függetlenségét. (7-8. oldalon)

A keresztség újjászületésünk szentsége: kettős születés – P. Babos István SJ atya írása. A család számára öröm és ajándék a gyermek. A szülők alakítják a gyermek jellemét és meg vannak győződve arról is, hogy a földi élet végén nem a betegség, a halál és a rossz fog győzedelmeskedni, hanem a remény, a szeretet és az élet. Ezért vezetik be gyermeküket az Isten családjába. A keresztség választása a második születés.

Út a felnőttség felé: Olvasni! Olvasni! Olvasni! – fiataloknak, szülőknek és pedagógusoknak az olvasási iszonyról és gyógymódjáról – Gyurián Edit írása. Mit olvassunk? Mert ez bizony nem mindegy! Tippeket kapunk, és útmutatást: Az olvasás a leghasznosabb foglalkozás. Aki olvasni szeret, sosem unatkozik! A cél pedig Olvassunk - művelt magyar ifjúság megteremtéséért! (10-11.)

Tavaszhirnökök - Közeledik a tavasz. És mi arra vagyunk hivatottak, hogy éberen induljunk feléje - írja Stephan Wahle, fordította Bács Béla János. 

Sziénai Szent Katalin - a család 23. gyermeke, egyháztanító. A hónap szentjét bemutatja Bakó Mária Hajnalka. 

Derűs oladalon már az orvosnál vagyunk, hallunk az üzleti etikáról, a helytálló spekulációról stb. Slojmi kérdez: - Papa, mi az, hogy üzleti etika? - Mondok neked egy példát. Bejön egy kuncsaft a boltba, vesz valamit 60 schillingért és százassal fizet. Látom, elfeledkezett a visszajáró 40 schillingről. Látod, itt kezdődik az etika: megtartsam-e a pénzt magamnak, vagy az üzlettársamnak is adjak belőle?

Keresztrejtvény - Vianney Szent János mondásának egy részét rejti.

Sík Sándor: A keresztúton c. versével zárul a lap.

KRISZTUS VILÁGA – Erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapja – rólunk és nekünk szól. Megrendelhető a plébániákon, a kézbesítőknél és a szerkesztőségben: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38. sz., Hargita megye, tel/fax: +40-266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159  0154 1927 0001, BCR Agentia Miercurea Ciuc. ISSN: 2558-8389.

Jutalomként csatoljuk az alábbi linken a Krisztus világa márciusi számát:

krisztus-vilaga_03_2026.pdf

Igaz, ami hihetetlennek tűnik

Észak-Olaszország, Piemont tartomány Casale Monferrato városkában a 19. század végén tizenegy éven át nem volt lelkipásztor. Mégis itt és a környékén virágzott ki legjobban a papi hivatás. 

- Kik ápolták?

- Az édesanyák.

Kezdetben nyolcan-tízen összebeszéltek, hogy minden hónap egyik vasárnapján összejönnek közös imádságra, hogy Istentől minél több papi és szerzetesi hivatást kérjenek az egyház számára. A bátor kezdeményezést nemcsak a városka lakó vették át, hanem a környékbeli falvak hívei is. Minden hónap első vasárnapján szentáldozáshoz járultak, hogy Jézushoz fűzzék életüket. Utána egy vasárnap imádságra gyűltek össze. Így megerősödött bennük a vágy, hogy válasszon az Úr az ő gyermekeik közül is szolgákat az oltár számára.

Az imádság hatása nem maradt el, mert a városkából és környékéről 500 pap és szerzetes származott.

2010-ben a 36.000 lakosú városban 4000 bevándorló, köztük 534 román él. A városka püspöki székhely és nevét viseli az egyházmegye is, melynek 115 plébániája van.

Verba volant, exempla trahunt! A szavak elröpülnek, a példák vonzanak. 

Bár nálunk is így lenne. Imádkozzunk családi hivatásokért, hogy legyen gyermek, akkor lesz erős nemzet, autonómia, és lesz akiknek Isten hivatást adjon.

Kérdések az Eucharisztiáról és a bűnbánat szentségéről - 2026

Az Eucharisztiáról                                                                           

237. Mi az Eukarisztia, vagyis az Oltáriszentség?

Az Eucharisztia, vagyis az Oltáriszentség az Úr Jézus valóságos teste és vére a kenyér és bor színe alatt.

 

238. Miért rendelte az Úr Jézus az Eukarisztiát?

Azért rendelte az Úr Jézus az Eucharisztiát, hogy jelenvalóvá váljék keresztáldozata, testével és vérével tápláljon minket, és jelenlétével építse az Egyházat.

 

239. Mikor rendelte az Úr Jézus az Eukarisztiát?

Az Eucharisztiát az Úr Jézus az utolsó vacsorán rendelte.

 

240. Mit tett az Úr Jézus e szavakkal: „Ez az én testem, ez az én vérem”?

Az Úr Jézus e szavakkal: „Ez az én testem, ez az én vérem”, átváltoztatta a kenyeret és a bort az ő testévé és vérévé.

 

241. Kiknek adott az Úr Jézus hatalmat, hogy a kenyeret és a bort testévé és vérévé változtassák át?

Az Úr Jézus az apostoloknak és utódaiknak adott hatalmat, hogy a kenyeret és a bort testévé és vérévé változtassák át.

 

242. Mikor változtatják át a püspökök és a papok a kenyeret és a bort az Úr Jézus testévé és vérévé?

A püspökök és a papok a szentmisében változtatják át a kenyeret és a bort az Úr Jézus testévé és vérévé.

 

243. Mi a szentmise? - A szentmise az Újszövetség áldozata az Eucharisztia ünneplésében.

 

244. Miből áll a szentmise?

A szentmise az Ige liturgiájából és az Eucharisztia liturgiájából áll.

 

245. Mi történik az Ige liturgiájában? – (Olvasmány, szentlecke, evangélium és prédikáció.)

Az Ige liturgiájában az Egyház elénk adja Isten üzenetét, és mi hittel válaszolunk rá.

 

246. Mi történik az Eucharisztia liturgiájában?

Az Eucharisztia liturgiájában a kenyér és a bor színében az Úr Jézus jelenvalóvá teszi keresztáldozatát, testével és vérével táplál minket.

 

247. Hogyan veszünk részt a szentmisén?

A szentmisén befogadjuk Isten Igéjét, áldozatul felajánljuk magunkat Jézus Krisztussal az Atyának, és lehetőleg megáldozunk.

 

248. Mi történik, amikor áldozunk? - Amikor áldozunk, az Úr Jézus testét és vérét vesszük magunkhoz.

 

249. Ki áldozhat? - Az áldozhat, aki szereti Jézust és lelkileg, s  testileg felkészült Jézus fogadására.

 

250. Hogyan készülünk lelkileg a szentáldozásra?

Lelkileg úgy készülünk a szentáldozásra, hogy:

1. a halálos bűnöktől megtisztítjuk lelkünket a szentgyónásban, a bocsánatos bűnöket pedig legalább megbánjuk;

2. imádságos lélekkel várjuk a Jézussal való találkozást.

 

251. Hogyan készülünk testileg a szentáldozásra?

Testileg úgy készülünk a szentáldozásra, hogy megtartjuk az egyórás szentségi böjtöt, és ünneplőbe öltözködünk.

 

252. Hogyan áldozhatunk? - Áldozni lehet nyelvre és kézbe.                                                               II.

 

253. Mit teszünk a szentáldozás után? A Szentáldozás után KIK-kelünk: köszönöm, ígérem, kérem.

Szentáldozás után imádjuk az Úr Jézust, hálát adunk neki, rábízzuk magunkat, és segítségét kérjük.

 

254. Mi a szentáldozás hatása?

A szentáldozás egyesít Jézussal, növeli bennünk a szeretetet és az istengyermeki életet, erősíti bennünk az Egyházhoz tartozást és az örök élet zálogát adja nekünk.

 

255. Ki áldozik méltatlanul?

Az áldozik méltatlanul, aki tudatosan halálos bűnben áldozik. Ez szentségtörés.

 

256. Mi jelzi templomainkban, hogy az Úr Jézus az Eucharisztiában jelen van?

Templomainkban az örökmécses jelzi, hogy az Úr Jézus az Eucharisztiában jelen van.

 

257. Hogyan köszöntjük az Úr Jézust az Oltáriszentségben?

Az Úr Jézust térdhajtással köszöntjük az Oltáriszentségben.

 

259. Hogyan van jelen Jézus az Oltáriszentségben?

Az Oltáriszentségben a feltámadt Jézus van jelen, istenségével és emberségével, testével és vérével, egészen és osztatlanul, mindkét szín alatt.

A bűnbocsánat szentségéről, a szentgyónásról

260. Mi a bűnbocsánat szentsége?

A bűnbocsánat szentsége az a szentség, amelyben a gyóntató pap feloldozása által elnyerjük Istentől bűneink bocsánatát, és kiengesztelődünk az Egyházzal. A szentgyónás Isten szeretetéről szól, aki nekünk megbocsát.

261. Mi a szentgyónás hatása?

A szentgyónásban Isten megbocsátja bűneinket, visszaadja, illetve növeli bennünk a megszentelő kegyelmet, megment a kárhozattól, és erőt ad a bűn elleni küzdelemre.

 

262. Mikor kell gyónni? - Feltétlenül gyónni kell legalább évente egyszer, és ha halálos bűnt követtünk el, minél előbb. 

- Hányszor kell kezet mosni? – Ahányszor szükséges! Így vagyunk a gyónással is. Annyiszor kell, ahányszor szükséges!

 

263. Miért ajánlatos a gyakori gyónás?

Azért ajánlatos a gyakori gyónás, mert a gyónásban Isten nemcsak a bűnt törli el, hanem helyes keresztény szemléletre is nevel minket.

 

264. Mi a rendje a bűnbocsánat szentségének?

A bűnbocsánat szentségének rendje:

1. lelkiismeretvizsgálat;

2. bánat és erős fogadás;

3. bűnbevallás és feloldozás;

4. elégtétel.

 

265. Hogyan vizsgáljuk meg lelkiismeretünket?

Lelkiismeretünket így vizsgáljuk meg:

1. a Szentlélek segítségét kérjük:

Szentlélek Úristen, igazságnak fénye, 

küldj világosságot lelkem rejtekébe. 

Segíts, hogy ismerjem minden bűnöm, vétkem,

s megtisztuljak tőlük a gyóntatószékben. Ámen. 

2. megkérdezzük magunktól, mikor gyóntunk utoljára (ha már voltál elsőáldozó;

3. gondosan számba vesszük bűneinket a Lelkitükör segítségével, jól teszed, ha leírod a bűneidet.                                                                                                                                               

266. Mit kell feltétlenül meggyónnunk?

Feltétlenül meg kell gyónnunk minden halálos bűnt, azok számát és a súlyosbító körülményeket is.

 

267. Miért szükséges a bánat és erős fogadás?

A bánat és erős fogadás azért szükséges, mert ezek nélkül nincs bűnbocsánat.

 

268. Mikor van bánatunk?

Akkor van bánatunk, ha szívből sajnáljuk, hogy Istent megbántottuk.

 

269. Mi az erős fogadás?

Az erős fogadás komoly elhatározás, hogy Isten segítségével a jóra törekszünk és a bűnt kerüljük.

 

270. Mit cselekszünk, amikor gyónunk?

Amikor gyónunk, akkor őszintén megvalljuk bűneinket a gyóntató papnak, hogy azoktól feloldozzon minket. A pap Krisztus személyét képviseli és az Egyház nevében cselekszik.

 

271. Mit kell tennie annak, aki halálos bűnt kifelejtett a gyónásból?

Aki halálos bűnt kifelejtett a gyónásból, annak Isten megbocsátotta bűnét, de a következő gyónásban meg kell vallania.

 

272. Mit kell tennie annak, aki szándékosan kihagyott a gyónásból halálos bűnt?

Aki a gyónásból szándékosan kihagyott halálos bűnt, annak gyónása érvénytelen és szentségtörő, ezért az egész gyónást meg kell ismételnie.

 

273. Mit tesz a gyóntató pap a bűnbevallás után?

A gyóntató pap tanácsaival segíti a gyónót, elégtételt ad, és az Úr Jézustól kapott hatalmával feloldozza a gyónót bűneitől.

 

274. Mit teszünk a szentgyónás után?

A szentgyónás után hálát adunk Istennek, hogy megbocsátotta bűneinket, és elvégezzük az elégtételt.

 

275. Mi az elégtétel?

Az elégtétel imádság vagy jócselekedet, ami jele annak, hogy készek vagyunk bűneinket jóvá tenni. A teljes elégtételhez hozzátartozik az okozott kárnak a jóvátétele.

 

276. Mit kell tennünk, ha halálos bűnünk van, de nincs alkalmunk meggyónni?

Ha halálos bűnünk van, de nincs alkalmunk meggyónni, akkor Isten iránti szeretetből megbánjuk bűneinket a gyónás őszinte szándékával.

 

277. Mi a búcsú?

A búcsú a feloldozott bűnök ideig tartó következményeinek csökkentése vagy eltörlése, az Egyház közbenjárására.

 

278. Kik nyerhetnek búcsút?

Azok nyerhetnek búcsút, akiknek nincs halálos bűnük, és elvégzik az Egyháztól előírt imát vagy jócselekedeteket.

 

A lelkiismeret Isten szava bennünk, amely bensőleg arra indít, hogy a jót megtegyük, a rosszat pedig elkerüljük. Ha mégis rosszat tettünk, arra késztet, hogy bűnünket megbánjuk és jóvá tegyük. Jézustól tanulhatjuk meg, hogy mi a biztosan jó és mi a biztosan rossz. A lelkiismeret egy egészséges „gát” a bűn ellen. Nagyon hasznos, ha minden este megvizsgáljuk a lelkiismeretünket és szentgyónás előtt mindig alapos Lelkiismeret-vizsgálatot tartunk.                  

Írd le a bűneidet a Lelkitükör segítségével egy lapra, amit a szentgyónáskor előveszel és arról könnyen felolvasod. Utána azt a lapot elégeted vagy elégetjük közösen.

Lelkitükör a leggyakoribb „gyermekbűnök” szerint

1. Nem imádkoztam (reggel, este). Rosszul imádkoztam. Hitem ellen beszéltem. Nem tanultam meg a hittant.

2. Káromkodtam. Átkozódtam. Szitkozódtam. Feleslegesen vagy hamisan (hazugságra) esküdtem. Szent dologgal tréfálkoztam.

3. Szentmisét mulasztottam, vagy elkéstem. Templomban nem figyeltem, mást zavartam.

4. Szüléimét megszomorítottam. Nem engedelmeskedtem. Nem segítettem. Feleseltem. Nevelőimet kijátszottam. Kigúnyoltam.

5. Veszekedtem. Csúfolódtam. Verekedtem. Haragot tartottam. Mást bűnre csábítottam. Más bűnét dicsértem. Egészségemre nem vigyáztam. Nem tartottam meg a közlekedési szabályokat.

6. Szemérmetlenül beszéltem. Ocsmány szavakat használtam. Szemérmetlent néztem, játszottam, mutogattam.

7. Leckémet nem tanultam meg. Csaltam. Loptam. Kárt okoztam. Holmimra nem vigyáztam. Kötelességemet elmulasztottam.

8. Hazudtam. Árulkodtam. Rágalmaztam. Mást kibeszéltem. Titkot elárultam.

9. Önző voltam. Elégedetlen voltam. Telhetetlen voltam. Irigy voltam. Hiú voltam. Öntelt voltam.

    A felnőtt, aki hűtlenkedik, elhagyja családját, gyermekeiről nem gondoskodik

10. Időtolvaj voltam. Elkívántam más tulajdonát. Nem törekedtem hibáimat kijavítani.

A GYÓNÁS MÓDJA

1. Belépve a gyóntató helyiségbe, köszönsz: Dicsértessék a Jézus Krisztus!

2. Letérdelsz vagy leülsz és keresztvetéssel kezded: Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.

3. Gyónom a mindenható Istennek és neked lelkiatyám, hogy kiskorom óta ezeket a bűnöket követtem el: Vallomást teszel és a végén ezt mondod: Más bűnömre nem emlékszem.

4. Ekkor meghallgatod a lelkiatya szavait és elfogadod az elégtételt.

5. Bánatima: Teljes szívemből bánom minden bűnömet, mert azokkal a jó Istent megbántottam. Erősen fogadom, hogy Isten segítségével a jóra törekszem, a bűnt és a bűnre vezető alkalmat kerülöm.

5. A pap feloldoz: … az Atya + és a Fiú, + és a Szentlélek nevében. Keresztvetéssel magadra veszed a feloldozást és feleled: Ámen. 

6. Pap: Magasztaljuk Istent, mert jóságos hozzánk!

Gyónó: Mert örökké szeret minket. 

7. Pap: Isten megbocsátotta bűneidet, menj békével!

Gyónó: - Istennek legyen hála   

Ezután felállsz, köszönsz: Dicsértessék a Jézus Krisztus és távozol.

Bonaparte Napóleon száműzött császárt megkérdezte egy újságíró: 

- Melyik volt élete legszebb napja? Az excsászár azt felelte: 

Életem legszebb napja az elsőáldozásom!