Imets László fametszőre emlékezünk

 A darabos és aprólékos között: Imets László különleges fametszetei

A 2018-ban készült riporttal tiszteleg a csíkszeredai Szent Kereszt Plébánia jótevője előtt.

(Forrás:https://szekelyhon.ro/liget/studio/a-darabos-es-aprolekos-kozott-imets-laszlo-kulonleges-fametszetei)

Fotó: Gecse Noémi

Imets László a festészet helyett választotta a fametszést

Noha rajzolt és festett is, végül a fametszés, a lapdúcra vésett, kézi erővel történő nyomtatással előállított képek készítése mellett kötelezte el magát a csíkszeredai Imets László, akinek alkotásai között arcképek, illusztrációk, tájképek és kisgrafikák is megtalálhatók. Márton Áron püspök is szerzett neki papírt, később a Szekuritáté tiltotta el az alkotástól. Szerinte ha az ember azt csinálhatja, amit szeret, az nagy elégtételt nyújt.

Kovács Attila készítette interjú (Székkelyhon 2018. február 02.)

Imets László Csíkszeredában, Zsögödben született 1934-ben, gyermekkorát szülőhelyén, illetve Csíkdánfalván töltötte, majd Gyergyószentmiklóson végezte iskoláit. A rajz mindig közel állt hozzá, diákéveiben iparművészeti vagy képzőművészeti pályára készült, de az akkori idők ,,osztályharcos” körülményei között a főiskola elvégzéséről szó sem lehetett. „A faipari iskola elvégzése után főiskolára szerettem volna menni, de édesapám akkor kuláklistára került, és engem politikai okokból nem vettek fel, szóba sem álltak velem” – emlékezett. Gy. Szabó Béla hatása Akvarelleket is készített korábban, de végül egy fiatal korában látott, Gy. Szabó Béla kolozsvári grafikus fametszeteiből készült kiállítás hatására döntött a fametszés mellett.

„Elmentem arra a kiállításra, és megnéztem az alkotásokat, még a szerszámok is ott voltak. Akkor nem tudtam a művésszel beszélni, de végignéztem a munkáit, és úgy éreztem, hogy ezt én is meg tudnám csinálni. Akkor a csíkszentkirályi parkettagyárnál dolgoztam, a fának az ismerete valamelyest segített ebben, de rajzolni is szerettem már gyermekkoromtól. Nekifogtam és készítettem magamnak szerszámokat Szentkirályon, saját kezűleg” – említette, hozzátéve, tulajdonképpen nem fametszésről, hanem favésésről volt szó, mert a fametszet készítésekor a fa harántfelületét kellett megdolgozni, ők pedig a lapfelületét dolgozták meg.

Saját stílust alakított ki

„Régebben a fametszést illusztrálásra használták, és ezeket az
illusztrációkat olyan tökélyre fejlesztették, hogy az már súrolta festészeti igényeket. Egyesek rátértek erre, de a lapmetszetnek más technikája volt, mert a harántmetszet esetében egy vésővel kitaszították a fa megmunkált felületéből a megfelelő részt, de a lapdúcnál vésni kellett, nem taszítani. Láttam Nagy Imre metszeteit, nekem egy kicsit túl darabosaknak tűntek, Gy. Szabóé pedig túl aprólékosaknak. Megpróbáltam a kettő között egy sajátos utat járni, úgy ahogy meg is valósult. Olyan aprólékosan nem tudtam dolgozni, mint Gy. Szabó, és olyan darabosan sem, mint Imre bácsi.

„Az ember, ha valamihez hozzáfog, akár tetszik neki, akár nem, úgyis saját stílusát fogja csinálni, mert más a saját elképzelése” – magyarázta.

Később egy alkalommal Gyergyószentmiklóson Tarisznyás Márton, a helyi múzeum igazgatója megnézte Imets László munkáit, és azt mondta, ezeket ki kellene állítani. De szakvélemény nélkül nem merte megtenni, viszont éppen ott volt Gy. Szabó Béla, aki megnézte, és azt mondta, nyugodtam kiállíthatja. Ezután már közös kiállításuk is volt. Rajtuk kívül kevesen művelték a fametszést, Imets László szerint ez nem is egy könnyű műfaj. „Tulajdonképpen magasnyomás, azt jelenti, hogy az a rész, amit befestünk festékkel, az kerül a papírra. Fekete alapban dolgoztam, megmunkáltam a lapot, bekentem nyomdafestékkel, arra rárajzoltam, amit akartam, s a fölösleget kiszedtem. Az ex libris készítésével, amely tulajdonképpen egy kisgrafika, sokat kellett dolgozni, nem csak rárajzolni kellett, ki is kellett vésni mindent tükörben, pláne a feliratokat nem lehetett egy az egyben bevésni, mert fordítva kellett rajzolni. Sok pepecselés volt vele, s ezt nem szívesen csinálta senki” – emlékezett.

Márton Árontól kapott papírt

Mint elmondta, abban az időben, amikor az első metszeteket kezdte készíteni, mindenféle papírt kipróbált, de nagyon nehezen ment, mert csak rossz minőségű papírhoz lehetett hozzájutni. Még a Szászsebes melletti papírgyárba is eljárt, hogy ott próbáljon jó minőségű papírhoz jutni, de nem sikerült. „Volt egy ismerősöm a püspökségnél, Erőss Lajos kanonok, aki irodafőnök volt ott, korábban itt volt Taplocán. Kérdezte tőlem, hogy milyen papír kell? Mondtam, olyan, amilyet csak Olaszországban gyártanak, a Fabiano papír, azt ajánlották. Mondta, hogy a püspök úr megy Rómába, és elintézi, de mennyi papír kell? Húsz kiló, válaszoltam.

Azt mondta, nem húszat kérünk, hanem hatvanat. Hozott nekem akkor Márton Áron püspök hatvan kiló papírt, olyant én sem azelőtt, sem azután többé nem láttam.

Próbáltunk utána rendelni, de már ott sem volt. A püspöknek köszönhetem, hogy hozzájutottam ilyen papírhoz, vittem is neki később képeket” – mesélte.

Keresztutak, templombelsők

Az évek során több templom belső berendezésének kialakításában vett részt – akkor már – a megyésítés után – Csíkszeredában dolgozott, a megyei településrendezési osztályon. „A rendszer jóvoltából senki nem volt hajlandó az egyháznak dolgozni. Én, mivel én ilyen alak voltam, hogy nem vettek fel a főiskolára, érzelmileg az egyházhoz közelebb álltam, és mertem. Persze nem nyilvánosan, hanem anélkül, hogy nagydobra vertem volna. Én terveztem sok környékbeli templomnak a szembemiséző oltárát és az új berendezését – az első a csíktaplocai volt, de Csicsóban, Szentimrén, Szentsimonban, illetve távolabbi helyekre is dolgoztam, én készítettem a keresztúti képeket Tusnádfürdőn az új templomban. Annak az a története, hogy a csíksomlyói ferences házfőnök, Écsy János atya egy alkalommal eljött hozzám, és azt mondta, készítsek egy keresztúti sorozatot, mert az, ami a somlyói templomban van, nem tetszik. Kérdeztem, miért? Azt mondta, azért, mert giccses. El is készítettem tizenöt metszetet, mert úgy egyeztünk meg, hogy nem csak az utolsó stáció lesz benne, hanem úgy kerek az egész, ha a feltámadás is szerepel.

„Így aztán egy olyan, II. János Pál pápa irányzata szerintikeresztutat készítettem, amely valamelyest eltér a hagyományostól” – elevenítette fel. De Écsy János váratlanul elhunyt, és a következő házfőnök nem vette át a képeket, mert nem ő rendelte meg. Viszont akkor készült az új tusnádfürdői templom, amelynek plébánosa, Incze Dénes elkérte a nagyméretű képeket, és azok díszítik a teplombelsőt. Imets László később a csíkszeredai Millenniumi templom számára is készített faragott keresztutat, illetve az új kézdivásárhelyi katolikus templomban is az ő munkái láthatók.

Eltiltotta a Szekuritáté

Imets László fametszetei számos kiállításra eljutottak itthon és külföldön, alkotásai az 1980-as években az államhatalom érdeklődését is felkeltették. „Eljött ide hozzám egy szekus, Pârlea nevű, ő azt mondta, hogy történelem szakos tanár, és azt kérdezte, hogy hol van a nyomda? Ez abban az időben volt, amikor még az irodában a másolópapírt is le kellett adni, miután a gépírónő megcsinálta a munkát. Mondtam, itt nyomda nincsen, az én két karom, az a nyomda. Nem hitte el, mondtam, győződjön meg róla, s egy alkalommal nekiálltam, és készítettem egy metszetet, levonatot. Látta, hogy történik, eltátotta a száját, de azt mondta, ez egy olyan munka, amelyik magyarkodás. Kérdeztem, mennyire magyarkodás az, ha az ember valamit lerajzol? Azt mondta, többet ne csináljam. Ez egy olyan dolog volt, mintha azt mondták volna nekem, hogy többet ne lélegezzek. Szerencsére ez aztán megváltozott” – emlékezett Imets László.

 Elégtételt nyújtott

Jézus mennybemenetele

Az általa is művelt fametszésnek ma nincs követője, szerinte ez már eltűnt. „A valóság az, hogy a fametszet-készítés elég macerás dolog, ma már a technika olyan csúcsokra jutott, hogy nem érdemes vele foglalkozni, pláne a levonatkészítésnek azt a megerőltető, fizikai munkát követelő formáját végezni. Meghaladta a kor, aztán lehet, hogy később még visszajön, mert a festészettel is eljutottunk odáig, hogy az absztrakt irányzat után egyesek ismét elkezdtek festeni a régi módszer szerint, próbálva összehangolni a régit az újjal” – vélekedett. Azt tartja a legnagyobb elégtételnek, hogy a fametszés révén volt, amivel kitölteni az életét.

„Nem feltétlenül anyagilag, hanem inkább lelkileg érte meg, mert mikor az ember azt csinálja, amit szeret, az más, mint amikor »favágást« végez” – zárta a beszélgetést a szép kort megért művész.

(Forrás:https://szekelyhon.ro/liget/studio/a-darabos-es-aprolekos-kozott-imets-laszlo-kulonleges-fametszetei)

Az itt közölt fatetszeteket, Imets László bocsátotta Darvas-Kozma József esp.-plébános rendelkezésére.

    A gyónás - Az előtérben a gyóntató atya lehajtott fővel, arcát balkezével takarja, jobb keze a papi hatalmat jelző stóláról bármelyik pillanatban magasba lendülhet, hogy a feloldozást megadja. 

- Az idős gyónó bűnbánatának jeleként térdelve is meghajol, fejét majdnem összekulcsolt kezére hajtva tesz vallomást.

A két szereplő mögött Jézus Krisztus nagypénteki keresztáldozata mint az eső csordogál le és elmossa a bűnöket. Ennek tanúja a születő Egyház két képviselője. Az irgalom és a megbocsátás Jézus Krisztustól jön az Egyház közreműködésével.

Amikor a metszettel megajándékozott Laci bácsi, azt kérdeztem: 

- Mit mond a pap a gyónónak? - provokáltam a művészt. 

- Ő így válaszolt: - Megérjük a pénzünket!

Aki érti e mondást, az nemcsak élvezője Isten irgalmának, hanem tanúja is a bűnbocsánatnak!

Kedves Laci bácsi, 46 évi földi ismeretségünk nem ért véget, ennek folytatása lesz a mennyben! Nyugodj békében, az Úr Jézus szent nevében. A viszontlátásra a mennyországban. - Családod nyerjen a feltámadás hitében igazi vigasztalást.

Temetése a csíktaplocai ravatalozókápolnából lesz, 2026. május 29-én 10 órakor. 

Pünkösd, akkor Csíksomlyó

A csíksomlyói pünkösdszombati búcsújárás. Népünk történetében találkozunk fogadalmi szokásokkal, emlékekkel, ünnepekkel és búcsúkkal. A székely múlt öröksége a búcsújárás.

- Szent István 997-ben legyőzte Koppányt és Solyban kápolnát emeltetett.

- Szent László 1074. március 14-én Salamonnal vívott győzelme emlékére Mogyoródon templomot építtet. 

Királyaink példáját a vajdák is követték.

- 1345. február 2-án, majd 1352-ben Lackfi Endre székely serege háromnapos ütközetben tönkreverte a tatár sereget Kunországban. A vezérnek pedig fejét vették. A győzelemben nagy része volt Szent László királynak és Szűz Máriának. 

A nép fogadalomból Lackfi székely ispán, Lázár Egyed csíki kapitány segítségével Csíksomlyón és Szárhegyen pálos monostort és remeteséget alapított.

- 1421-ben és 1432-ben a törökök II. Murad szultán vezetésével végig pusztították a Székelyföldet Brassótól Besztercéig.

- 1436-ban az egyházi tizedet fizetni nem tudó Székelyföld interdiktum alá került, bezárták a templomokat. (Bábolnai felkelés) Csak a Somlyó-hegyi Salvator kápolna pálos remetéi maradtak a csíkiak lelki vigasztalói.

- 1442-ben Hunyadi János és Újlaki Dénes pápai követ a somlyói megontott pálos monostort és templomot a szigorú ferenceseknek átadta. Hunyadi segítségével elkezdték az újraépítést. IV. Jenő pápától búcsú engedélyt kértek. A pápa levelében azt írta, hogy ember emlékezet óta a nép sokasága fogadalomból Somlyóra szokott járni hétköznap is, és mindazoknak. akik a templom újjáépítésére és berendezésére adományt adnak és eleget tesznek a búcsúnyerés előírásainak: július 2-ra búcsút engedélyez.

- 1484-ben VIII. Ince pápa a pálos rend részére pünkösdszombat és vasárnapra teljes búcsút engedélyezett. Ettől fogva a Salvator kápolna méginkább ‘szenthely’ lett.

- A katolikus székelyek ide jöttek 1567-ben is, amikor május 17-én, pünkösd szombatján meg akarták támadni őket. IMivel idejében értesültek a tervről, a hitüket “saját vérükkel és véres fegyvereikkel” megvédték. Ekkor fogadalmukat megújították, hogy hitükhöz és a Szűz Anyához hűségesek maradnak és évente ide zarándokolnak.

- A karácsony, húsvét és pünkösd a keresztény ember nagy ünnepe. Karácsonyra és húsvétra mindenki a családjával ünnepel. Pünkösdkor viszont a családok jönnek Somlyóra, mert 1567 pünkösdjén olyan esemény történt, amit feledni nem szabad! 

- A lélektan, az évkönyvek és a hagyományok ezt bizonyítják! Azóta ez a pünkösdszombati győzelem a csíksomlyói búcsú patinája. A búcsújárás pedig magán hordja a katonás jelleget: keresztes zászlók az élen, csengő szóra lépők, labarum (harci jelvény) alattvonulnak.

- A Habsburgok 1772-ben kezdték tiltani a búcsújárást, majd 1784-ben letiltják. 1784-ben Batthyány Ignác püspök vizitációs jegyzőkönyvbe írta: „a templomtól ünnepélyesen vonulunk a Szenthelyre”, a néppel együtt a Boldogságos Szűz Mária oltalmát kérjük, Te Deumot és könyörgés végzünk, majd közös hitvallást teszünk, utána leindulunk a templomhoz.

- A nagy körmenet elmaradt időjárás miatt 1883-ban, 1905-ben, egyházi tilalom miatt 1907-1910-ig, politikai helyzet miatt 1917 és 1918-ban.

- 1920. május 22-én, két héttel Trianon előtt a román hatóságok korlátozó rendelete miatt elmaradt a körmenet.

- 1921-ben hatósági korlátozás volt, de megtartották a körmenetet.

- 1922-ben már tizezrek jöttek, helyreállt a rend.

- 1924-ben Gr. Mailáth G. Károly püspök vezette. Harangokat szentelt.

- 1939-ben Márton Áron püspök vezette a körmenetet, vendége volt Andrea Casulo nuncius. 

- A kommunizmus kezdetén, 1949-ben megtartották Márton Áron püspök jelenlétében. Utána tiltották.

- 1990. június 2-án újraindult a búcsú és körmenet, Bálint Lajos érsek jelenlétében, a szentbeszédet P. Barsi Balázs tartotta.

- 2020. május 30. karanténos pünkösdi búcsú. Szent István ereklyéinek emléknapja. Szent István halála előtt országát, koronáját és lelkét a Szűzanyának ajánlotta, akire a mennyei Atya Egyszülöttjét merte bízni. 

Mi is egyházközségeinket, népünket, életünket a szándékszlagok küldésével a Szűzanyának ajánljuk. Így fejezzük ki ragaszkodásunkat, megvallva ilyen formán is hitünket Jézus Krisztusban, valamint szeretetünket egyházunk és népünk iránt.

Istennek hál, hogy részt vehettünk az idei zarándoklaton, mások a Duna tévé, a Mária Rádió, valamint a ferences atyák közvetítésével lélekben be tudtak kapcsolódni. 

Hirdetés: 2026. május 24.

1. Május 24-én pünkösd. Szentmisét végzünk: reggel 7 és 8 órakor, a bérmálási szentmise 11 órakor kezdődik. Ez az egyházközség és a fiatalok pünkösdje, erre várjuk a kedves híveket. A bérmálkozók 10:30-kor átveszik a cédulákat és elfoglalják a helyüket.

2. A májusi litániát 18:45 órakor végezzük.

3. Pünkösdhétfőn a Boldogságos Szűz Mária az Egyház anyja, ünnepi mise reggel 9:30, 11. és este 19. órakor.

4. Kedden Szent Antal kilenced 7. keddje. Elmélkedés az esti misén.

20 órakor Antal Imre: A hársfa c. könyvét mutatjuk be.

5. Pénteken keresztelői felkészítő 18 órakor.

6. A Krisztus világa májusi száma kapható a sekrestyében és a ministránsoknál. A gazdag tartalomból: Titkos értelmű rózsa – Évszázadok óta templomainkban a Lorettói litániát imádkozzuk májusi estéken. Ez a Boldogságos Szűz Máriát köszöntő és oltalmát kérő litánia, olyan szép, hogy a német költő óriás, Goethe, zeneiségét és költői képeit csodálatos alkotásnak tekintette, amelyért minden művét odaadná. Mi pedig, a Szent Szűz megszólításaiban közbenjárását és oltalmát kérjük. - Szállj ránk életadó Lélek! – Tamás József ny. segédpüspök elmélkedése. Kereszténységünk harmadik nagy ünnepe pünkösd. A Szentlélek a mi pártunkon áll, és ma is segít abban, hogy meg tudjunk maradni Krisztus közösségében, Krisztus mellett. Az irgalmasság lelki cselekedetei 2. Tanítani a tudatlanokat – Hofher József jezsuita atya írása. A tudás minden korban nagyon fontos volt. Azonban nem mindegy, hogy a tudással rendelkező hogyan adja át a tudását. Mert a szavak nyitják föl a diák szemét, aminek gyógyítónak és felszabadítónak kell lennie. Márton Áron püspök életpéldája 2.rész - Venczel József szerkesztő, tanítvány és munkatárs vallomása 1939-ből. Úgy írt a 42. évesen püspökké szenteltről, mintha életének második felét is ismerné. Érdekes írás. Mementó – A csíksomlyói pünkösdi búcsú – A székelyek fogadalomból 1352-ben Csíksomlyón monostort alapítottak. 1442-től a ferencesek szolgálata idején, majd 1567. május 17-i, pünkösdszombati hitvédő, győztes harc napján újabb fogadalmat tett a hitéhez ragaszkodó nép, hogy évente ide zarándokolnak és kifejezzük ragaszkodásunkat, szeretetünket a Segítő Szűz iránt. - Papi hivatás – Mementó: „Hét Papot Nevelő Anya” – az imádkozó édesanyákat köszöntjük, akik nagylelkűen adják gyermeküket az Úrnak. A családból kell újrakezdeni a hivatásgondozást, csak így bontakozhat ki és érhet be Isten hívása, ha környezeteink hitben élnek, imádkoznak, és szeretettel kísérik. - A keresztség újjászületésünk szentsége: kettős születés – P. Babos István SJ atya írása. A keresztségkor Isten családjában új, örökké tartó életre születünk, mert Krisztus a maga életét megosztja velünk. - Út a felnőttség felé: Nem vagyok egy kicsit TV-őrült? – fiataloknak, szülőknek és pedagógusoknak. Néhány fontos dolog: Soha ne ülj a tv elé tanulás előtt, vagy helyett! - A Szűzanya Háza Lorettóban – A názáreti Szent Ház kalandos útja Lorettóig, ahonnan a litánia elterjedt. - Boldog Luigi Novarese – A hónap szentje tanít megélni jól a szenvedést. Derűs oldal. Keresztrejtvény. Gárdonyi Géza – Esti harangszó c. versével zárul.

7. Július 21-25 Margaritha Valapilla lelkigyakorlat. Online regisztráció szükséges a plébánia weboldalán: csikszeredaszentkereszt.ro.

 

 

 

 

2026. Csíksomlyói pünkösdszombati búcsú

2026. május 23. a pünkösdszombati búcsú Csíksomlyón. Mottó: „A keresztséggel Krisztus előttünk jár, hogy a keresztény nép hűségesen kövesse őt.” (Szent Maximus)

A hargitai csata a búcsú patinája

A csíksomlyói búcsú eredettörténete címmel Darvas-Kozma József katolikus esperesnek jelent meg könyve, melyben egyházjogi és egyháztörténeti szempontból vizsgálja a búcsút. Az alábbiakban a szerzővel beszélgettünk.

– A csíksomlyói pünkösdi búcsút sokan vizsgálták, mi késztette Önt arra, hogy kötetet írjon az eredetéről?

– A rendszerváltás után elindult egy fajta vita, hogy a csíksomlyói pünkösdi búcsú mihez kötődik. A ferencesrendi hagyomány, meg úgy általában a csíki köztudat azt tartja, hogy a Hargitán, a Tolvajos tetőn 1567 május 17-én volt egy csata a csíki katolikusok és az unitárius hitre téríteni szándékozó székely sereg között. Ez a harc a katolikusok győzelmével ért véget és ennek emlékére is gyülekeznek minden évben Csíksomlyón a hívek. Van egy olyan vélemény is, hogy ez az ütközet nem történt meg, mivel nem lehet olyan eredeti, korabeli dokumentumot találni, amely erről írna. Foglalkoztatott mindig ez a téma és, amikor 2009-ben bemutatták Mohay Tamás néprajzkutatónak A csíksomlyói pünkösdi búcsújárás Történet, eredet, hagyomány című könyvét, amelyben úgy vélem, hogy egy köztes megoldással próbálta feloldani ezt a vitát, éreztem, hogy illene a népi emlékezetre hagyatkozva és az egyházjogi és egyháztörténeti szempontból is újravizsgálni a búcsú  történetét.

– Milyen következtetésekre jutott, mikortól eredhet a búcsú?

Búcsút engedélyezni az a pápának fenntartott jog. 1300-ban VIII. Bonifác pápa volt, aki elsőként a középkorban a búcsúengedélyezést szabályozta. Először 50 éves ciklikusságban, majd 25 éves időközönként hirdettek búcsút a pápák. Legutóbb 2000-ben II. János Pál pápa Krisztus születésének kétezredik évfordulója tiszteletére hirdetett búcsút. Elkezdtem tanulmányozni, hogy melyik pápa adott engedély pünkösdszombati és pünkösdvasárnapi búcsúra és eljutottam a pálosokig. Tudniillik IV. Szixtus pápa  Mátyás király kérésére 1471-ben búcsút engedélyezett tíz pálos kolostorban, majd 1475-ben minden pálos kolostorban, utóda VIII. Ince pápa 1484-ben adott a pálos rendnek búcsúengedélyt pünkösdszombatra és vasárnapjára. Minden bizonyíték arra mutat ugyanis, hogy ferencesrend előtt, a pálos rend volt Csíksomlyón. Erre utaltak az 2010-ben végzett régészeti ásatások, amelyek 14 századi leleteket azonosítottak. A monostort valószínű, Lackfi Endre erdélyi vajda építtette, fogadalma emlékére, hogy a székelyekkel a moldvai részeket megszállva tartó tatárok fölött nagy diadalt aratott 1345 és 1352-ben. 

1421-ben majd 1432-ben a törökök, amikor a Székelyföldet feldúlják, felégetik, földig rombolják a kolostort is. Bizonyára a szerzetesek egy részét lemészárolták, tudniillik a pálosok harcos rendet képviseltek, életüket is képesek voltak áldozni azért, hogy a pogány Mária-országát ne tiporja. A túlélők pedig a Salvator remeteségbe húzódtak vissza, lemondva a lerombolt monostorról. A túlélő remetéket a nép szívesen felkereste a Salvator hegyen. Hunyadi János vajdának és a pápa követe Újlaki Dénesnek jogában állt egy szerzetesrend monostorát, egy másiknak átadni, így kaphatta meg a ferencesrend 1442-ben. 1448-ban már a hitélet és középfokú oktatás elindult a csíki konventben, mert a 12 felsőfokú végzettséggel rendelkező szerzetesek közül kettő mindig a középfokú iskolát vezette. Nagy valószínűséggel a pálos hagyományból a ferencesek vették át a búcsút, miután II. József császár 1782-ben felszámolta a Salvator remeteséget és a szerzeteseket elűzték.

- Milyen források utalnak az 1567-es csatára?

János Zsigmond fejedelem Csíkba küld kilenc prédikátort, hogy itt térítsenek mindenkit unitárius hitre. Mikes kapitány ezekkel úgy bánt el akár Mátyás király a huszitákkal, nyakig a földbe ásatta őket, ahogy mondta elültette a palántákat, amelyek persze imigyen nem kelhettek ki. Ennek hatására Telegdi Mihály a Székelytámadt vár királybírója összegyűjti a Homoród-menti és Nyikó-menti unitárius székelyeket, akiket szabad rablás ígérete mellett felbiztat, hogy meginduljanak Csík ellen. Mikest pedig élve fogják el, hogy pünkösd napján Udvarhelyen kivégezzék. Egy Fabritius nevű diplomata pap, aki János Zsigmond udvarához tartozott leértesíti levélben a csíkiakat. Ők pedig összegyűlnek és a többit már ismerjük. A térítésekről tudhatunk például a szentegyházi katolikus egyházközség 1572-ben írt panaszleveléből, amelyet Báthory István fejedelemhez küldtek, hogy az udvarhelyi királybíró nem engedi, hogy körmenetet tartsanak, hogy papot tartsanak, ami akkoriban ellehetetlenítette a működésüket. A fejedelem visszaír a bírónak, hogy engedélyezze az egyházközség akadálytalan működését. Szintén Báthory István telepíti be a jezsuita szerzeteseket, megalapítván 1580-ban a kolozsvári egyetemet. Ezek a jezsuiták misszióztak 1581-ben Csíkban, itt értesültek a csatáról, és mivel ők „dokumentgyárosok” voltak, vagyis minden útjukról, tapasztalataikról be kellett számoljanak, be is jegyzik a történetet a domus historiájukba. 1729-ben Péterffy Domokos ferencesrendi misszionárius másolja ki, az akkori rendházfőnök engedélyével ezt a dokumentumot, és ugyanezt a domust használja fel később Cserei Farkas is. 1572-1780-ig több mint harminc olyan utalást találtam, köztük a Csíki papság és a Szentegyházi hívek 1735-ben kelt levelét, ami a hargitai csata győzelme nyomán fogadalmi búcsúként tünteti fel a csíksomlyói pünkösdi búcsút. Tehát nem 1567-ből ered, de a győztes csata után tett újabb fogadalom egy újabb patinát, erőt, hírnevet adott a búcsújárásnak.

Szőcs Lóránt
Csíki Hírlap (2014.06.06)

Pünkösdi búcsúról szóló bejegyzések:
A csíksomlyói pünkösdi búcsú - rövid története -
Csodákkal jeleskedő Csíksomlyói Szűzanya
Csodákkal jeleskedő csíksomlyói Segítő Mária
Visszük a csíksomlyói Madonna képmását
Csíksomlyóra zarándokolunk
A csíksomlyói pünkösdi búcsú
Csíksomlyói Sarlós Boldogasszony
Csíksomlyón vitéz nagybányai Horthy Miklós

Hirdetés: 2026. május 17.

1. Ma, május 17-én elsőáldozás a 10 órakor kezdődő szentmisében, ezért a 11 órai szentmise kimarad. Ma van a Tömegtájékoztatás 60. Világnapja, gyűjtés a katolikus sajtó javára.

2. Kedden Szent Antal kilenced 6. keddje. Elmélkedés az esti misén.

3.  Csütörtökön 17 órakor a bérmálkozók próbája.

4.     Pénteken 17 órától a bérmálkozók szentgyónása, 18 órától a bérmaszülők és szülők szentgyónása a Millenniumi templomban.

5.    Május 22-én, pénteken Szent Rita emléknapja, az esti szentmisében megáldjuk a rózsákat.

6.   Május 23-án, szombaton reggel 6:30, 7:00 és 19:00 órakor szentmise. Keresztaljával 9 órakor indulunk a Csíksomlyói búcsúban.

7.   Május 24-én pünkösd. Szentmisét végzünk: reggel 7 és 8 órakor, a bérmálási szentmise 11 órakor kezdődik. Ez az egyházközség és a fiatalok pünkösdje, erre várjuk a kedves híveket. A bérmálkozók 10:30-kor átveszik a cédulákat és elfoglalják a helyüket.

8. Pünkösdhétfőn a Boldogságos Szűz Mária az Egyház anyja, ünnepi mise reggel 9:30, 11. és este 19. órakor.

9. A Krisztus világa májusi száma kapható a sekrestyében és a ministránsoknál. A gazdag tartalomból: Titkos értelmű rózsa – Évszázadok óta templomainkban a Lorettói litániát imádkozzuk májusi estéken. Ez a Boldogságos Szűz Máriát köszöntő és oltalmát kérő litánia, olyan szép, hogy a német költő óriás, Goethe, zeneiségét és költői képeit csodálatos alkotásnak tekintette, amelyért minden művét odaadná. Mi pedig, a Szent Szűz megszólításaiban közbenjárását és oltalmát kérjük. - Szállj ránk életadó Lélek! – Tamás József ny. segédpüspök elmélkedése. Kereszténységünk harmadik nagy ünnepe pünkösd. A Szentlélek a mi pártunkon áll, és ma is segít abban, hogy meg tudjunk maradni Krisztus közösségében, Krisztus mellett. Az irgalmasság lelki cselekedetei 2. Tanítani a tudatlanokat – Hofher József jezsuita atya írása. A tudás minden korban nagyon fontos volt. Azonban nem mindegy, hogy a tudással rendelkező hogyan adja át a tudását. Mert a szavak nyitják föl a diák szemét, aminek gyógyítónak és felszabadítónak kell lennie. - Márton Áron püspök életpéldája 2.rész - Venczel József szerkesztő, tanítvány és munkatárs vallomása 1939-ből. Úgy írt a 42. évesen püspökké szenteltről, mintha életének második felét is ismerné. Érdekes írás. Mementó – A csíksomlyói pünkösdi búcsú – A székelyek fogadalomból 1352-ben Csíksomlyón monostort alapítottak. 1442-től a ferencesek szolgálata idején, majd 1567. május 17-i, pünkösdszombati hitvédő, győztes harc napján újabb fogadalmat tett a hitéhez ragaszkodó nép, hogy évente ide zarándokolnak és kifejezzük ragaszkodásunkat, szeretetünket a Segítő Szűz iránt. - Papi hivatás – Mementó: „Hét Papot Nevelő Anya” – az imádkozó édesanyákat köszöntjük, akik nagylelkűen adják gyermeküket az Úrnak. A családból kell újrakezdeni a hivatásgondozást, csak így bontakozhat ki és érhet be Isten hívása, ha környezeteink hitben élnek, imádkoznak, és szeretettel kísérik. - A keresztség újjászületésünk szentsége: kettős születés – P. Babos István SJ atya írása. A keresztségkor Isten családjában új, örökké tartó életre születünk, mert Krisztus a maga életét megosztja velünk. - Út a felnőttség felé: Nem vagyok egy kicsit TV-őrült? – fiataloknak, szülőknek és pedagógusoknak. Néhány fontos dolog: Soha ne ülj a tv elé tanulás előtt, vagy helyett! - A Szűzanya Háza Lorettóban – A názáreti Szent Ház kalandos útja Lorettóig, ahonnan a litánia elterjedt. - Boldog Luigi Novarese – A hónap szentje tanít megélni jól a szenvedést. Derűs oldal. Keresztrejtvény. Gárdonyi Géza – Esti harangszó c. versével zárul.

 

10 éve avattuk fel a Márton Áron-szoborcsoportot

Fotó: Gecse Noémi

2026. május 16-án, szombaton 20 órakor közös megemlékezés Tiszteletreméltó Márton Áron-szoborcsoportnál.

Ezrek jelenlétében áldották meg a Márton Áron-szoborkompozíciót

Csíkszereda Szabadság terén, az egykori város origójának számító helyen, ahol – amint Ráduly Róbert Kálmán lemondott polgármester, a kezdeményező Márton Áron Katolikus Férfiszövetség képviseletében elmondta – egykoron (Sarlós Boldogasszony) kápolna, később milícia- és szekuritáté-székhely is állt, pünkösdvasárnap szoborcsoportot avattak. A bérmálás szentségét kiszolgáltató Márton Áront, Erdély szent életű püspökét, valamint egy bérmálkozó fiatal lányt és annak keresztanyját megörökítő alkotás leleplezési, megáldási ünnepségén több ezren vettek részt

Bérmálási mise (Csúcs E.)

Mi csíki székelyek ezen alkotás létrehozásával hálánkat szeretnénk leróni nemzetünk nagy fia, Isten szolgája, Márton Áron előtt születésének 120. évében, a Magyarország kormánya által az ő személyének szentelt évben – hangzott el a felvezető beszédben, majd Antal Attila  csíkszeredai alpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket, mondott köszönetet a szobor megálmodóinak, alkotóinak, a megvalósulást támogatóknak. „Az alkotással nemcsak Áron püspöknek állítunk emléket, nemcsak a keresztény nagykorúvá válást állítjuk a középpontba, de a székely anyának, keresztanyának, a bölcs tanítóra felnéző és a krisztusi életet követő ifjainknak is, hiszen ezek a legfontosabb örökségeink, ez a jövőnk záloga” – hangsúlyozta Antal.

Tamás József püspök egy embertpróbáló időszak kiemelkedő egyéniségeként mutatta be Márton Áront, aki példaértékű magatartásával tartotta a lelket az emberekben, akinek személyével egy egész nemzet gazdagodott. Miért éppen bérmáló püspököt ábrázol a szobor, és miért épp ezen a helyen – tette fel a kérdést. „A bérmálás fontos ténykedése egy püspöknek, ilyenkor kerül közvetlen kapcsolatba a híveivel, és Márton Áron bérmaútjai diadalutaknak számítottak, főként fogságból való szabadulása után, mint Jézusnak Jeruzsálembe való bevonulása – vont párhuzamot. Arra biztatott, lépjünk a nyomába: vállalva hitünket, örökségünket.

Áder János magyar köztársasági elnök szerint a szobor, amely immár Csíkszereda főterét díszíti, a püspököt a rá legjellemzőbb mozdulattal örökíti meg: „védelmező, útra bocsátó gesztusa üzen minden magyarnak, hívőnek és nem hívőnek, légy bátor, őrizd a magad méltóságát és tiszteld a másokét, légy hű a hazádhoz”. Ünnepi beszédét egy  Kányádi-idézetre építve kiemelte: „Márton Áron megtapasztalta, milyen kiállni mások elé, vezetni a népet. Tudta, milyen hadvezérnek lenni, amikor az embernek más fegyvere sincs, csak az igazság… Tudta, hogy lehet félelem nélkül is élni, és azt is, hogyan lehet gyengének látszani, mégis erősebbé válni a fogvatartóknál, hogyan lehet elveszíteni a szabadságot, mégis lélekben szabadnak maradni…” A boldog emlékű püspök szavait idézve biztatott: „Legyetek az igazság védői és a szeretet apostolai, álljatok az őrhelyen, ahová küldettetek, hősi elszántsággal.”
Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke  Márton Áront a magyarság és a kereszténység egyik  nagy formátumú személyiségeként mutatta be. Hangsúlyozta: hozzá hasonlóan minden felelősen gondolkodó vezetőnek elsősorban a saját közössége, a saját nemzete iránt van felelőssége, kötelezettsége. „Kereszténység nélkül nincs Európa, Márton Áron nélkül nincs Székelyföld, Székelyföld léte nélkül nem volt és nem lehet jövendője magyar nemzetünknek” – mondta.

Ráduly Róbert Kálmán megválaszolta, hogy miért épp egy lányt és egy asszonyt örökít meg a szobor, és miért ezen a helyen. „Mondhatnám, hogy a művészi szabadság gyümölcse mindez. De azt gondolom: sokkal többről van szó: azért látható egy lány meg a keresztanyja a kompozíción, mert férfiak állították, mert ők tudják, hogy a férfinak társ kell, olyan, aki gyereket vállal, és aki köré családot, tűzhelyet alapíthat. Miért épp itt? Ez a hely számított a város origójának. 1750-ből ismerjük az első Mikó-vár környéki ábrázolást, és azon valahol itt szerepelt egy kápolna Tehát ez egy szent hely, nemcsak az origója a városnak, közösségünknek, hanem az első szent helye. Ugorjuk 180 évet az időben, kölyökkoromban valahol itt volt a milícia és a szekuritáté székhelye. Van-e annál nagyobb igazságtétel, hogy Márton Áron püspök atyának a csíkiak itt állítanak szobrot? Mindig van tehát kiút és megoldás, hogy ha nem csak türelmünk, erőnk is van hozzá. Felmerült, hogy a szoborral az 1949-es pünkösdi bevonulást próbáljuk felidézni, ábrázoljuk a püspök atyát fehér lovon. Akkor Gyimesből érkezett hozzánk, és tudták az emberek, hogy le fogják tartóztatni, ezért a csángó legények gyűrűt alkottak köréje, a legerősebbek álltak legbelül, és még tíz ilyen gyűrű vette őt körül, így kísérték be (…) Pünkösdvasárnapján ez a szobor és ez a ’49-es történet hozzá nemcsak azt mondja el számunkra, hogy Márton Áron hiteles politikai programot hozott számunkra, hanem azt is egyúttal, hogy nekünk e program mögé kell felsorakoznunk, egymásba kapaszkodnunk, belül a legerősebb, és aztán a többiek, sok-sok koncentrációs körben, amíg a Székelyföldet mind be tudjuk lakni – adott választ Ráduly Róbert.

(A szoborcsoportot a M.Á. Kat. Férfiszövetség 2006-ban kezdeményezte. Tervet elsőként Makovecz Imre készített, amit a tér közepében képzelt el. A városvezetés 207. január 15-én egy bizottságot hozott létre: Msgr. Tamás József püspök az egyház részéről, Ráduly Róbert Kálmán a Városháza és Eigel Tibor a M.Á.Kat. Férfiszövetség képviseletében. Utána húzavona következett. a Férfiszövetség 60.000 új lejjel támogatta a szobor elkészítését. Tíz évbe tellett a megvalósítása! Mivel Ráduly polgármester ellen már egy éve eljárás folyt, ezért az Önkormányzat nevében nem beszélhetett, ezért a Szent Kereszt Plébánia megbízta, hogy a Férfiszövetség nevében szóljon az ünnepen!)

A szoborkompozíciót megáldó Jakubinyi György érsek Márton Áron jelmondatának – Non recuso laborem, azaz Nem futamodom meg a munkától/ a szenvedéstől – fényében emlékeztetett a nagy püspök életútjára. A szoboravató ünnepség a koszorúk elhelyezésével és a himnuszok eléneklésével zárult.
Mint arról már többször is írtunk, a Márton Áron-szoborcsoportot Tövissi Zsolt tervezte, a makettet és portrét pedig Sárpátki Zoltán készítette. A művet Lakatos Pál Sándor öntötte ki bronzból, a talapzatot pedig a csíkszeredai ING Service Kft. alakította ki.

Szöveg: Izsák-Székely Judith, székelyhon.ro 2016.