Az Eucharisztiáról
237. Mi az Eukarisztia, vagyis az Oltáriszentség?
Az Eucharisztia, vagyis az Oltáriszentség az Úr Jézus valóságos teste
és vére a kenyér és bor színe alatt.
238. Miért rendelte az Úr Jézus az Eukarisztiát?
Azért rendelte az Úr Jézus az Eucharisztiát, hogy jelenvalóvá váljék
keresztáldozata, testével és vérével tápláljon minket, és jelenlétével építse
az Egyházat.
239. Mikor rendelte az Úr Jézus az Eukarisztiát?
Az Eucharisztiát az Úr Jézus az utolsó vacsorán rendelte.
240. Mit tett az Úr Jézus e szavakkal: „Ez az én testem, ez az én vérem”?
Az Úr Jézus e szavakkal: „Ez az én testem, ez az
én vérem”, átváltoztatta a
kenyeret és a bort az ő testévé és vérévé.
241. Kiknek adott az Úr Jézus hatalmat, hogy a kenyeret és a bort
testévé és vérévé változtassák át?
Az Úr Jézus az apostoloknak és utódaiknak adott hatalmat, hogy a
kenyeret és a bort testévé és vérévé változtassák át.
242. Mikor változtatják át a püspökök és a papok a kenyeret és a bort
az Úr Jézus testévé és vérévé?
A püspökök és a papok a szentmisében változtatják át a kenyeret és a
bort az Úr Jézus testévé és vérévé.
243. Mi a szentmise? - A szentmise az Újszövetség áldozata az Eucharisztia
ünneplésében.
244. Miből áll a szentmise?
A szentmise az Ige liturgiájából és az Eucharisztia liturgiájából áll.
245. Mi történik az Ige liturgiájában? – (Olvasmány,
szentlecke, evangélium és prédikáció.)
Az Ige liturgiájában az Egyház elénk adja Isten üzenetét, és mi hittel
válaszolunk rá.
246. Mi történik az Eucharisztia liturgiájában?
Az Eucharisztia liturgiájában a kenyér és a bor színében az Úr Jézus
jelenvalóvá teszi keresztáldozatát, testével és vérével táplál minket.
247. Hogyan veszünk részt a szentmisén?
A szentmisén befogadjuk Isten Igéjét, áldozatul felajánljuk magunkat
Jézus Krisztussal az Atyának, és lehetőleg megáldozunk.
248. Mi történik, amikor áldozunk? - Amikor áldozunk, az Úr Jézus testét és vérét
vesszük magunkhoz.
249. Ki áldozhat? - Az áldozhat, aki szereti Jézust és lelkileg, s testileg felkészült Jézus fogadására.
250. Hogyan készülünk lelkileg a szentáldozásra?
Lelkileg úgy készülünk a szentáldozásra, hogy:
1. a halálos bűnöktől megtisztítjuk lelkünket a szentgyónásban, a bocsánatos
bűnöket pedig legalább megbánjuk;
2. imádságos lélekkel várjuk a Jézussal való találkozást.
251. Hogyan készülünk testileg a szentáldozásra?
Testileg úgy készülünk a szentáldozásra, hogy megtartjuk az egyórás
szentségi böjtöt, és ünneplőbe öltözködünk.
252. Hogyan
áldozhatunk? - Áldozni lehet nyelvre és kézbe. II.
253. Mit teszünk a
szentáldozás után? A Szentáldozás után KIK-kelünk: köszönöm, ígérem, kérem.
Szentáldozás után
imádjuk az Úr Jézust, hálát adunk neki, rábízzuk magunkat, és segítségét
kérjük.
254. Mi a szentáldozás
hatása?
A szentáldozás egyesít
Jézussal, növeli bennünk a szeretetet és az istengyermeki életet, erősíti bennünk az Egyházhoz tartozást és az örök élet
zálogát adja nekünk.
255. Ki áldozik
méltatlanul?
Az áldozik méltatlanul,
aki tudatosan halálos bűnben áldozik. Ez
szentségtörés.
256. Mi jelzi
templomainkban, hogy az Úr Jézus az Eucharisztiában jelen van?
Templomainkban az
örökmécses jelzi, hogy az Úr Jézus az Eucharisztiában jelen van.
257. Hogyan köszöntjük
az Úr Jézust az Oltáriszentségben?
Az Úr Jézust
térdhajtással köszöntjük az Oltáriszentségben.
259. Hogyan van jelen
Jézus az Oltáriszentségben?
Az Oltáriszentségben a
feltámadt Jézus van jelen, istenségével és emberségével, testével és vérével,
egészen és osztatlanul, mindkét szín alatt.
260. Mi a bűnbocsánat szentsége?
A bűnbocsánat szentsége az a szentség, amelyben a gyóntató
pap feloldozása által elnyerjük Istentől bűneink bocsánatát, és kiengesztelődünk az Egyházzal. A szentgyónás Isten szeretetéről szól, aki nekünk megbocsát.
261. Mi a szentgyónás
hatása?
A szentgyónásban Isten
megbocsátja bűneinket, visszaadja,
illetve növeli bennünk a megszentelő kegyelmet, megment a
kárhozattól, és erőt ad a bűn elleni küzdelemre.
262. Mikor kell gyónni? - Feltétlenül gyónni
kell legalább évente egyszer, és ha halálos bűnt
követtünk el, minél előbb.
- Hányszor kell
kezet mosni? – Ahányszor szükséges! Így vagyunk a gyónással is. Annyiszor kell, ahányszor szükséges!
263. Miért ajánlatos a
gyakori gyónás?
Azért ajánlatos a gyakori gyónás, mert a gyónásban Isten nemcsak a bűnt törli el, hanem helyes keresztény szemléletre is
nevel minket.
264. Mi a rendje a bűnbocsánat szentségének?
A bűnbocsánat szentségének
rendje:
1. lelkiismeretvizsgálat;
2. bánat és erős fogadás;
3. bűnbevallás és
feloldozás;
4. elégtétel.
265. Hogyan vizsgáljuk meg lelkiismeretünket?
Lelkiismeretünket így vizsgáljuk meg:
1. a Szentlélek segítségét kérjük:
Szentlélek
Úristen, igazságnak fénye,
küldj
világosságot lelkem rejtekébe.
Segíts, hogy
ismerjem minden bűnöm, vétkem,
s
megtisztuljak tőlük a gyóntatószékben. Ámen.
2. megkérdezzük magunktól, mikor gyóntunk utoljára (ha már voltál elsőáldozó;
3. gondosan számba vesszük bűneinket a Lelkitükör
segítségével, jól teszed, ha leírod a bűneidet.
266. Mit kell feltétlenül meggyónnunk?
Feltétlenül meg kell gyónnunk minden halálos bűnt, azok számát és a súlyosbító körülményeket is.
267. Miért szükséges a bánat és erős fogadás?
A bánat és erős fogadás azért
szükséges, mert ezek nélkül nincs bűnbocsánat.
268. Mikor van bánatunk?
Akkor van bánatunk, ha szívből sajnáljuk, hogy
Istent megbántottuk.
269. Mi az erős fogadás?
Az erős fogadás komoly
elhatározás, hogy Isten segítségével a jóra törekszünk és a bűnt kerüljük.
270. Mit cselekszünk, amikor gyónunk?
Amikor gyónunk, akkor őszintén megvalljuk bűneinket a gyóntató papnak, hogy azoktól feloldozzon
minket. A pap Krisztus személyét képviseli és az Egyház nevében cselekszik.
271. Mit kell tennie annak, aki halálos bűnt kifelejtett a gyónásból?
Aki halálos bűnt kifelejtett a
gyónásból, annak Isten megbocsátotta bűnét, de a következő gyónásban meg kell vallania.
272. Mit kell tennie annak, aki szándékosan kihagyott a gyónásból
halálos bűnt?
Aki a gyónásból szándékosan kihagyott halálos bűnt, annak gyónása érvénytelen és szentségtörő, ezért az egész gyónást meg kell ismételnie.
273. Mit tesz a gyóntató pap a bűnbevallás után?
A gyóntató pap tanácsaival segíti a gyónót, elégtételt ad, és az Úr
Jézustól kapott hatalmával feloldozza a gyónót bűneitől.
274. Mit teszünk a szentgyónás után?
A szentgyónás után hálát adunk Istennek, hogy megbocsátotta bűneinket, és elvégezzük az elégtételt.
275. Mi az elégtétel?
Az elégtétel imádság vagy jócselekedet, ami jele annak, hogy készek
vagyunk bűneinket jóvá tenni. A
teljes elégtételhez hozzátartozik az okozott kárnak a jóvátétele.
276. Mit kell tennünk,
ha halálos bűnünk van, de nincs
alkalmunk meggyónni?
Ha halálos bűnünk van, de nincs alkalmunk meggyónni, akkor Isten
iránti szeretetből megbánjuk bűneinket a gyónás őszinte
szándékával.
277. Mi a búcsú?
A búcsú a feloldozott bűnök ideig tartó
következményeinek csökkentése vagy eltörlése, az Egyház közbenjárására.
278. Kik nyerhetnek búcsút?
Azok nyerhetnek búcsút, akiknek nincs halálos bűnük, és elvégzik az Egyháztól előírt imát vagy jócselekedeteket.
A lelkiismeret Isten szava bennünk, amely bensőleg
arra indít, hogy a jót megtegyük, a rosszat pedig elkerüljük. Ha mégis rosszat
tettünk, arra késztet, hogy bűnünket megbánjuk és jóvá tegyük. Jézustól
tanulhatjuk meg, hogy mi a biztosan jó és mi a biztosan rossz. A lelkiismeret
egy egészséges „gát” a bűn ellen. Nagyon hasznos, ha minden este megvizsgáljuk
a lelkiismeretünket és szentgyónás előtt mindig alapos Lelkiismeret-vizsgálatot
tartunk.
Írd le a bűneidet a Lelkitükör segítségével egy
lapra, amit a szentgyónáskor
előveszel és arról könnyen felolvasod. Utána azt a lapot elégeted vagy
elégetjük közösen.
Lelkitükör a
leggyakoribb „gyermekbűnök” szerint
1. Nem imádkoztam (reggel, este). Rosszul imádkoztam. Hitem ellen
beszéltem. Nem tanultam meg a hittant.
2. Káromkodtam. Átkozódtam. Szitkozódtam. Feleslegesen vagy hamisan
(hazugságra) esküdtem. Szent dologgal tréfálkoztam.
3. Szentmisét mulasztottam, vagy elkéstem. Templomban nem figyeltem, mást
zavartam.
4. Szüléimét megszomorítottam. Nem engedelmeskedtem. Nem segítettem.
Feleseltem. Nevelőimet kijátszottam. Kigúnyoltam.
5. Veszekedtem. Csúfolódtam. Verekedtem. Haragot tartottam. Mást bűnre
csábítottam. Más bűnét dicsértem. Egészségemre nem vigyáztam. Nem tartottam meg
a közlekedési szabályokat.
6. Szemérmetlenül beszéltem. Ocsmány szavakat használtam. Szemérmetlent
néztem, játszottam, mutogattam.
7. Leckémet nem tanultam meg. Csaltam. Loptam. Kárt okoztam. Holmimra nem
vigyáztam. Kötelességemet elmulasztottam.
8. Hazudtam. Árulkodtam. Rágalmaztam. Mást kibeszéltem. Titkot elárultam.
9. Önző voltam. Elégedetlen voltam. Telhetetlen voltam. Irigy voltam. Hiú
voltam. Öntelt voltam.
A
felnőtt, aki hűtlenkedik, elhagyja családját, gyermekeiről nem gondoskodik
10. Időtolvaj voltam. Elkívántam más tulajdonát. Nem törekedtem hibáimat
kijavítani.
A GYÓNÁS MÓDJA
1. Belépve a gyóntató helyiségbe, köszönsz: Dicsértessék
a Jézus Krisztus!
2. Letérdelsz vagy leülsz és keresztvetéssel
kezded: Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.
3. Gyónom a mindenható Istennek és
neked lelkiatyám, hogy kiskorom óta ezeket a bűnöket követtem el: Vallomást
teszel és a végén ezt mondod: Más bűnömre nem emlékszem.
4. Ekkor meghallgatod a lelkiatya szavait és elfogadod
az elégtételt.
5. Bánatima: Teljes szívemből bánom minden
bűnömet, mert azokkal a jó Istent megbántottam. Erősen fogadom, hogy
Isten segítségével a jóra törekszem, a bűnt és a bűnre vezető alkalmat kerülöm.
5. A pap feloldoz: … az Atya + és a Fiú, + és
a Szentlélek nevében. Keresztvetéssel magadra veszed a feloldozást és
feleled: Ámen.
6. Pap: Magasztaljuk
Istent, mert jóságos hozzánk!
Gyónó: Mert
örökké szeret minket.
7. Pap: Isten megbocsátotta bűneidet, menj békével!
Gyónó: - Istennek legyen hála
Ezután felállsz, köszönsz: Dicsértessék a
Jézus Krisztus és távozol.
Bonaparte
Napóleon száműzött császárt
megkérdezte egy újságíró:
- Melyik volt élete legszebb napja? Az excsászár azt
felelte:
Életem legszebb napja az elsőáldozásom!