Hirdetés: 2026. március 15.

1. Március 15. Nemzeti ünnepünk. Megemlékezés 10 órakor a Petőfi Iskolánál. 12:15 órakor a Vártéren és a Nyerges-tetőn 16 órakor.

2. Keresztútiájtatosságot végzünk a nagyböjtben minden vasárnap, szerdán, pénteken 17:15 órakor.

3. Csütörtökön, Szent József főünnep, a kápolna búcsúját délután 4 órakor tartjuk.

4. A plébániai hittanórákra várjuk a diákokat: kedden, csütörtökön és pénteken. Pénteken az elsőáldozásra készülőket 3-4, és 4-5 óráig. A bérmálkozókat 19 órára.

5. Szerdán Jegyeskurzus az altemplom Mailáth termében 18 órakor.

6. Autóbuszos zarándoklat Olaszországba 2026. május 25 és június 3 között. Az olasz szentek útján. 10 nap, 9 éjszakai szállás, vacsora és reggeli. Ára 850 euró. Iratkozni lehet a plébánián 400 euró befizetésével és személyi igazolvány másolattal.

7. Ministránsaink, akik még nem vették át a 2025. évi ministránspontokra a jutalmat a jövőhéten vegyék át.

8. Kedves híveink adójuknak 3,5%-ával segíthetik plébániánkat az Egyházközségi Apostol hetilap, és a Krisztus világa havilap kiadásában. Űrlapok a sekrestyében és a plébánián kaphatók. A kitöltés után a sekrestyébe vagy a plébánia irodájában szíveskedjenek letenni.

9. Szombaton Nagyböjt esték 18 órakor a felső hittanteremben.

10. Krisztus világa márciusi szám kapható. A borítólapon Arábiai Nagyasszony látható. A tartalomból: A tavasz hozzon felmelegedést és békét - Február 24-én, az újabb háború előtt négy nappal jelent meg az USA-ban, „És legyen béke!” című könyv, melyhez XIV. Leó pápa írt előszót. A béke Isten ajándéka. A szívünk a legfontosabb csatatér. Ott kell megtanulnunk a vértelen, de szükséges győzelmet a halál és az uralkodás késztetései felett. - Hiszed ezt? (Jn 11,26) – Nagyböjt 5. vasárnapi evangélium Lázár haláláról és feltámasztásáról szól. Az a kérdés, amit Jézus feltett Mártának, az mindannyiunknak szól: Hiszed ezt? Vagyis hiszed a feltámadás nagy tényét? E választól függ minden az ember életében – olvassuk Msgr. Tamás József ny. segédpüspök elmélkedésében. - Szent József – Március 19. és Gyümölcsoltó Boldogasszony – Március 25. – P. Barsi Balázs atya elmélkedése. Szent József és Szűz Mária mindvégig értelmét használják. –Akármilyen jelenésnek, üzenetnek nem adják át életüket, csak annak, amelyik a mindenható Istentől származik. - Az elnémult harangok üzenete - Márton Áron 130 év kapcsán egy korai írását adjuk közre (Erdélyi Iskola 1935/36). Azóta is időszerű. A népek fennmaradásának záloga: a család. A magyar nép történetében hagyomány az igaz családi élet. Ifjúságunk lelkében ezt kell visszaállítsuk, nehogy erőt vegyen rajtunk az úri sorvadás. – Harangszó – Bács Béla János írása. Van, amikor megkondult az Angelusra hívó harang, akkor a család lélekben egyesül. - Út a felnőttség felé – Mi hát a család? - Gyurián Edit írása a 10 – 16 éves serdülő ifjúság számára. Szent-Györgyi Albert orvos-biokémikus, Nobel-díjas vallomásával kezdődik a témát. – Arábiai Miasszonyunk - Címe nemcsak a földrajzi identitást fejezi ki, hanem a diaszpórában élő egyház mély bizalmát is a Szent Szűz iránt, aki vigyáz az itt élő és dolgozó gyermekeire. - Milyen feltételei vannak a keresztelésnek? – A lehetséges kérdésekre választ kapunk a cikkben. - Katolikus pap családdal - egy rendhagyó hivatástörténet – egy baptista prédikátor útja az oltárig. - Szent Patrik élete -   Derűs oldal. - Keresztrejtvény. - Harsányi Lajos – Az első Úrangyala c. verse az 1307 óta kötelező esti harangszóról. 

1848. március 15. - A felebaráti szeretet ünnepe

A főparancs: „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Szeresd felebarátodat, mint saját magadat.” (Mt 22,37-39) A felebaráti szeretet mindenkivel szemben kötelező, van bizonyos rendje. Elsősorban a hozzánk közelállókat kell szeretnünk és segítenünk:

a) Szeressük, akikkel együtt élünk a családban: szülők, testvérek, nagyszülők. Szt. Pál mondja: „Aki övéinek, főleg háza népének nem viseli gondját, az megtagadta hitét, és rosszabb a hitetlennél” (1Tim 5,8).

b) A család után az osztálytársainkat vagy a munkatársaikat. Őszinteségünkkel, együttérzésünkkel és komolyságunkkal, céltudatos, kiegyensúlyozott magatartásunkkal.

c) A szomszédunkat. Köszönésünkkel elősegítjük a jó szomszédság kialakulását.

d) A szeretetet kell gyakorolnunk a nagyobb közösségekben, amelyekben élünk, akikkel egy községben vagy városban, egy országban lakunk.

e) A szeretet különösen kötelez egyházközségünk és tagjai iránt, tehetségünk szerint segítsünk.

f) A szeretet kötelez nemzetünk iránt is, hogy őrizzük és fejlesszük tovább értékeinket. Mi magyarok a Kárpát-medencében, 1000-ben lettünk Isten gyermekei. Az Egyház által itt kaptunk egyszerre égi és földi koronát. A szentmise így imádkozunk: „Istenünk, Te Szent István királyt adtad vezetőnknek az igazság útján, hogy meglássuk az éji homályban a krisztusi hajnal fényét, és egyenes ösvényen járva, örök hazát és otthont leljünk. Ő megtanított, hogy levessük magunkról a régi embert, és kősziklára építsünk országot és életet, hogy minden vihart rendületlenül álljunk, Krisztus a mi Urunk által.” E földön lett Isten kegyelme osztályrészünk, folyamatosan tapasztaljuk Isten szeretetét. A földi haza számunkra az a hely, ahol a keresztségi kegyelem, a Szentháromság szeretete meghozza bennünk maradandó gyümölcsét: a lelki gazdagodást, a kultúrát, a civilizációt és a haladást. Krisztus szeretetének mindennapi megélése lelkünkbe szövi az igazi hazaszeretetet.

A földi haza szeretetének igaz kifejezője és fokmérője az örök haza szeretete. Szülőföldünk az az élettér, ahol valódi és maradandó értékekkel gyarapíthatjuk a magyar örökségünket. Nagyra hívatott életünk kibontakoztatása által gazdagítson bennünket Jézus Krisztus mindazzal, ami magyar érték. Ezért e földet szeretni kell, de feladni és feledni nem szabad. A szeretet módja és mértékét Krisztus határozta meg a főparancsban: Önmagunk.Ne tegyünk soha olyat, ami minket is bántana. 

Isten, áldd meg a magyart!

Nb. 4.A - Krisztus a lelkek világossága

Nagyböjt 4. vasárnap olvasmányai által is közelebb kerülünk Jézus húsvéti misztériumához. Az első vasárnap Jézust szemléltük a pusztában, amint feltárja szent embersége sebezhetőségét, aki kísértést szenved küldetése kezdetétől a kereszthalálig. A második vasárnap Jézus felragyogtatta istenségét a Tábor-hegyen és megerősítette három tanítványát a hitben. A múlt vasárnap Jézust szemléltük Jákob kútjánál, ahol a vízért jövő szamariai asszonyt megszólította és tanításával kinyilatkoztatta kilétét. Ennek következménye lett, hogy a szamaritánusok befogadták Krisztust és hittek benne. 

Ma, a született vak ember meggyógyításával, Jézus olyan embernek ad látást, aki eddig nem látott! Igazából nem is volt beteg az illető, hanem híjával volt annak a képességnek, amelyre emberi kapcsolataink leginkább épülnek. Úgy látszik, hogy ez a vak ember elboldogult a meglévő érzékszervei segítségével, hisz nyoma sincs, hogy kérte volna a látás csodáját Jézustól. Isten annak is adja kegyelmét, aki nem kéri, de nem ellenkezik vele és szót fogad neki.

C. S. Lewis angol író Keresztény vagyok c. könyvében egy régi történetről, egy emberről ír, akinek álarcot kellett viselnie: az álarc következtében sokkal szebbnek látszott, mint amilyen a valóságban volt. Évek múlva, amikor levette, kitűnt, hogy saját arca hozzáidomult az álarchoz, s igazán szép lett. 

Hasonlóképpen kell Krisztus ragyogó arcához hasonlítanunk, hogy szívünk-lelkünk azonosuljon vele. Jézus Krisztus bennünket a keresztség szentségében magába oltott úgy, hogy a Szentlélek temploma, a mennyei Atya gyermeke és az Egyház tagja lettünk. A keresztelő pap így figyelmeztette a szülőket és a keresztszülőket: Rátok van bízva a világosság: a hit és a kegyelem fénye, amelyet ez a gyertyaláng jelképez. Óvjátok gondosan, hogy gyermeketek, akire ma ráragyogott Krisztus fényessége, szüntelenül a világosság fiaként járja az élet útját! 

A szülők felelősségét így mondta Szent Ágoston: „A szülők élete egy könyv, amit a gyermekek olvasnak.”  Felnőttek és gyermekek a krisztusi hit által megkaptuk értelmi megvilágosodásunkat, hogy a világot, az embereket és önmagunkat a kinyilatkoztatás fényében helyesen lássuk, ismerjük és értékeljük. Ez Isten adománya, ezért a látásért Jézusra emeljük tekintetüket, ápoljuk vele kapcsolatunkat, és a világ felé hittel teszünk róla tanúságot. Sámuel próféta is az Úrtól tanulta meg: „Az ember a külsőt nézi, az Úr azonban a szívet.” (1Sám 16,1b. 6-7. 10-13a) Ő is végül meglátta Dávidban az Úr választottját, és Izrael királyává kente. Ha hittel felemeljük tekintetünket Jézusra, akkor meglátjuk mások szívében a szeretetet és behatolunk Isten természetfeletti világba. Most világosság vagyunk az Úrban. (Ef 5,8-14). Maradjunk Jézus bátor tanúi a jóság, igazság és szeretet útján.

  

„Éljetek úgy, mint a világosság fiai.” Ef 5,9.

Székely szabadság napja

 

Március 8.

 

"A nő az a szentkehely, akiben a természet felfogja Isten leheletét." (Szent VI. Pál pápa)

"Megcsodálom Isten százszorszépét, d e nem vagyok ökör, hogy lelegeljem." (Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök)

Az első március 8-hoz kötődő esemény 1857. március 8-án történt, amikor New York utcáin 40.000 textil- és konfekcióipari munkásnő beszüntette a munkát, sztrájkba léptek emberibb munkafeltételeket, béregyenlőségért és munkaidő csökkentést követeltek. Az I. Internacionálé (1866) a női emancipációt hirdette, a nők munkához való jogát karolta fel, majd egyre több igényt csatoltak ehhez a következő fél évszázadban. 

A New York-i nők sztrájkjának emlékére tartják a Nemzetközi nőnapot. 

Az USA-ban először 1909-ben tartottak nőnapot február utolsó vasárnapján, 28-án. Magyarország 1913-ban voltak nőnapi megmozdulások.

Oroszországban 1917. március 8-án a gregorián naptár szerint (a Juliánus-naptár szerint február 23-án, azaz február utolsó vasárnapján) a nők kenyérért és békéért tüntettek.

Szovjetoroszországban ettől kezdve ez a nap lett a nőnap. Ezzel véglegessé vált a nőnap dátuma is, mely a világ legtöbb országában március 8-a. Az ENSZ is felvette a világnapok közé.

Amikor Rákosi Mátyás az egyház felszámolásába kezdett, akkor szovjet mintára, 1948. március 8-át, mint Nemzetközi nőnapot a  rendszer egyik kötelező ünnepévé tette, mert másnap, március 9-én ünnepelte születésnapját (1892-1971).

Az 1989-es rendszerváltással március 8-án a virággal való megajándékozás dominál, a nők iránti tisztelet kifejezéseként.

Az édesanyák napja május első vasárnapján van.
Kívánom, hogy a jó Isten éltesse "százszorszépjeit", a nőket! 

Nb. 3.A - Krisztus az örök élet forrása

Isten áldásának nevezzük a nyári aszályban jött esőt, ami nemcsak nekünk, hanem a növényeknek, állatoknak is az. Áldás az is, hogy vannak források, csobogó patakok és folyók. A vizet azok értékelik jobban, akik szomjaznak, akik sivatagos vidéken élnek. A próféták, a szentírók a víz gazdag képeivel fejezték ki Isten és az ember kapcsolatát, a gondviselést, a megújulást, a messiási idők elérkezését. Az Isten után vágyódó lelkek imájában az Isten és a víz kapcsolata jelenik meg: „Ahogy a szarvasünő a forrás vizére kívánkozik, úgy vágyakozik a lelkem utánad, Uram. Lelkem szomjazik az Isten után, az élő Isten után. Mikor mehetek már, hogy lássam Isten arcát?” (Zsolt 42). 

Az evangéliumban Jézus egy szomjazó asszonnyal beszélget Jákob kútjánál. Beszélgetésével rávezeti az asszonyt, hogy a testi szomjúságnál még súlyosabb az Isten utáni szomjúság. És a szamariai asszonynak kinyilatkoztatja magát, hogy az örök életre szökellő vizet csak Ő tudja adni.

Azért jöttünk a szentmisére, hogy az Ige asztaláról élő vizet kapjunk, és az Eucharisztia asztaláról táplálkozzunk. Nemcsak testi, hanem lelki, szellemi és érzelmi szomjúság is létezik. Egyik szomjúság sem kellemes, mert személyiségünket mindenik érinti, próbára teszi és érleli. Ha valamilyen szomjúságban szenvedünk, ilyenkor igazán megismerhetjük magunkat. 

Egy ilyen esetről szól a mai olvasmányunk. (Kiv 17,3-7) Az Ígéret földje felé haladva Izrael fiainak egész közössége Szin-pusztában, Refidimnél tábort vert, de itt nem volt ívóvíz a nép számára. A szomjas nép zúgolódott és neki támadt Mózesnek: „Adj nekünk ivóvizet!” Ennél a nehézségnél elfelejtették Isten jótéteményeit, megrendült bizalmuk Mózesben, végső soron az Istenben. A pörlekedő népről Isten csoda által gondoskodik. Arra indítja Mózest, hogy az élettelen sziklára üssön, és az abból előtörő, bőséges vízből igyék a nép. A mindenkori ember képe ez. Mindig a jót várjuk Istentől, s nehezünkre esik a megpróbáltatás és hogy az ő szavára támaszkodva kell élni. Isten örök jelenlétét csak az élő hit veszi észre. 

Az itt elbeszélt esemény értelmét a két következő olvasmány bontja ki. Szent Pál a rómaiaknak írja, hogy Krisztus által kiáradt szívünkbe az Isten szeretete, a Szentlélek. (Róm 5,1-2. 5-8) A korintusiaknak azt írja, hogy ittak a sziklából, amely kísérte és „a szikla Krisztus volt” (1Kor 10,4). A szikla a Messiás előképe, aki az „élő víz” forrása lesz mindenki számára. 

Rólunk és nekünk szól a mai evangélium. Annyira fönséges a „Jézus Jákob kútjánál” történet, hogy különböző korokban feldolgozták művészek, pszichiáterek, igehirdetők, s mind azok, akikhez eljutott az esemény. (Jn 4,5-42) Jézus az üdvözítő hitre vezeti a bűnös asszonyt és általa a város lakosságát is. Jézus bírja Isten ajándékát, a Szentlelket. A keresztségben és a többi szentségekben megadja, hogy benne higgyünk, szeressük és általa örök életünk legyen.

„Az a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne.” Jn 4,14.

Hirdetés: 2026. március 8.

1. A hónap 2. vasárnapján 16 órakor Családos misét végzünk.

2. Keresztúti ájtatosságot végzünk nagyböjtben minden vasárnap, szerdán, pénteken 17:15 órától.

3. Hétfőn, március 9-én az elsőáldozásra készülő gyerekek szüleivel  értekezletet tartunk 17 órakor a Millenniumi templomban.

4. A plébániai hittanórákra várjuk a diákokat: kedden, csütörtökön és pénteken. Pénteken az elsőáldozásra készülőket 3-4, és 4-5 óráig. A bérmálkozókat 19 órára.

5. Szerdán Jegyeskurzus az altemplom Mailáth-termében 18 órakor.

6. Autóbuszos zarándoklat Olaszországba 2026. május 25 és június 3 között. Az olasz szentek útján. 10 nap, 9 éjszakai szállás, vacsora és reggeli. Ára 850 euró. Iratkozni lehet a plébánián 400 euró befizetésével és személyi igazolvány másolattal.

7. Ministránsaink, akik még nem vették át a 2025. évi ministránspontokra a jutalmat a jövőhéten vegyék át.

8. Kedves híveink adójuknak 3,5%-val segíthetik plébániánkat az Egyházközségi Apostol hetilap, és a Krisztus világa havilap kiadásában. Űrlapok a sekrestyében és a plébánián kaphatók. A kitöltés után a sekrestyébe vagy a plébánia irodájában szíveskedjenek letenni.

9. Jövő vasárnap Március 15-én Csíkszereda Városháza és Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa idén is méltó módon emlékezik az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 178. évfordulóján. Rendhagyó módon kétnapos ünnepi programsorozatot tartunk, amelynek központi momentuma, a Vár téri megemlékezés 2026. március 15-én 12.15-kor kezdődik. 

10. Március 15-én a Nyerges-tetőn 16 órakor kezdődik az ünnepi megemlékezés.

Rákosi 75 éve küldte halálba Meszlényi püspököt

Boldog Meszlényi Zoltán püspök élete. Az 1948 karácsonyán letartóztatott Mindszenty József hercegprímás akadályoztatása miatt az egyházmegye kormányzását Drahos János addigi érseki helynök vette át, az ő halála után, 1950. június 17-én Meszlényi Zoltánt választották meg a feladatra. Az állambiztonsági szervek még 1950 nyarán elhurcolták a helynököt. A sorozatos kínzások és kegyetlen bánásmód következtében Meszlényi Zoltán 1951. március 4-én hunyt el a kistarcsai internálótáborban. A volt kommunista diktatúra magyarországi vértanúi közül a püspök az első, akit Egyházunk a boldogok sorába emelt.

Meszlényi Zoltán Lajos 1892. január 2-án Hatvanban, sokgyermekes családban született. Gimnáziumi tanulmányait a rimaszombati protestáns főgimnáziumban kezdte, majd néhány évet a fővárosban, a Józsefvárosban tanult, végül kisszeminaristaként az esztergomi bencés gimnáziumban érettségizett. Vaszary Kolos hercegprímás jóvoltából a római Collegium Germanicum et Hungaricum növendékeként 1909. október végétől a Gregoriana Egyetemen hallgatott teológiát. 1912 júliusában filozófia doktorátust szerzett. Az I. világháború miatt 1915-ben Innsbruckba kényszerült, ahol a Leopold-Franzens Egyetemen tanult tovább. Itt a Canisianumban szentelte pappá 1915. október 28-án Franz Egger brixeni herceg-püspök, majd ugyanitt mutatta be első szentmiséjét november 1-jén. 1916. július 21-én szerezte meg teológiai doktorátusát.

Szülei

Az esztergomi egyházmegyébe visszatérve először Komáromba kapott kápláni kinevezést, de Csernoch János bíboros már alig néhány hónap után, 1916 decemberében a prímási kancellária hivatalába rendelte. Egyre jelentősebb feladatokat bízott rá, így 1917. március 2-án már érseki levéltáros és szertartó lett. Mindeközben folytatta tudományos munkásságát: A főkegyúri jog és a forradalom című műve 1920-ban jelent meg. Ebben az esztendőben kinevezték az Esztergomi Érseki Főszentszék jegyzőjévé, majd december 15-től érseki titkárrá. Főpásztora bizalma töretlen volt iránta, így 1926. január 30-án hercegprímási és érseki titkár lett.
Csernoch János bíboros kíséretében jelen volt XI. Piusz pápa megválasztásán 1922 februárjában, két évvel később egy újabb római zarándoklaton vett részt, 1926 júliusában a chicagói Eucharisztikus Kongresszusra, majd 1927 márciusában, néhány hónappal a főpásztor halála előtt San Remóba utazott.
Tudományos munkássága egész életében fontos szerepet játszott: 1927-ben jelent meg Házassági köteléki perek című műve. 1928. május 2-án a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Kara bekebelezett hittudorrá választotta fölényes többséggel. 1930. május 23-án tartotta székfoglaló értekezését a Szent István Akadémián A kánonjogi tanulmányok fontossága témában. Emellett 1934. április 1-jétől az Egri Érseki Jogakadémia egyházjogi magántanáraként is működött. 1940-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem Teológiai Karára kapott rendkívüli tanári kinevezést, és ugyanebben az évben a Hittanárokat Vizsgáztató Bizottság elnöke lett.
Csernoch Jánost 1927 novemberében Serédi Jusztinián követte az esztergomi érseki székben. Új főpásztora mellett Meszlényi Zoltán egyre jelentősebb egyházi pozíciókat töltött be: 1931-től kanonokként a főkáptalan tagja, 1934 márciusától a Prímási Főszentszék zsinati bírója. 1937-ben XI. Piusz pápa kinevezésével Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, Breyer István győri megyéspüspök és Kriston Endre püspök Sinope címzetes püspökévé szentelte. 1938-ban a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus aktív résztvevője volt. Emellett több egyházilag elismert mozgalmat támogatott, így például a Magyarországi Katolikus Legényegyletek Országos Szövetségének volt elnöke 1939 júliusától.
Püspöki szolgálatát elkötelezetten végezte, a háború utolsó napjaiban, 1945 januárjában a szeminárium pincéjében papokat szentelt. Serédi Jusztinián bíboros halálát követően a hercegprímás végrendeletének ő volt a végrehajtója. Miután Mindszenty József hercegprímást 1948 karácsonyán letartóztatták, majd koncepciós perben elítélték, Drahos Jánost követően a káptalan döntésének megfelelően Meszlényi került a kormányzói posztra, noha a kiépülő kommunista diktatúra mást akart a helyére. "Krisztus hű pásztoraként a hitet és az Egyházunk iránti hűséget nem tagadom soha! Isten engem úgy segéljen!" - ezekkel a szavakkal zárta esküjét Meszlényi Zoltán, esztergomi érseki helynök. Már 1946 szeptemberétől kezdve készültek róla ügynöki jelentések. A székeskáptalan döntését, melyben Meszlényit választották helynöknek, Rákosi Mátyás pártfőtitkár a kormánnyal szembeni ellenséges cselekedetnek minősítette a szerzetesek elhurcolásának körülményei miatt panaszt tevő püspököknek. Meszlényi nem ijedt meg a fenyegetésektől, legfontosabb feladatának a főpásztori feladatok áttekintését és folytatását tartotta. 1950. június 20-án első és egyetlen alkalommal volt jelen a budapesti Központi Papnevelő Intézetben, a püspökkari konferencián. Néhány nappal később, június 29-én, késő délután Esztergomban letartóztatták, majd Kistarcsán tartották fogva. Az érseki helynöknek éjjel-nappal, télen-nyáron nyitva kellett tartania cellája ablakát, őrei szadista módon bántalmazták, gyakran rúgták és bottal ütötték. Sem letartóztatásának tényéről, sem vádemelésről nem jelent meg semmiféle nyilvános híradás. Egy rabtársa visszaemlékezése szerint, amikor halkan kifejezte részvétét a püspöknek, Meszlényi ujját az égre emelve csak annyit mondott: "ő többet szenvedett."
Sok szenvedés után 1951. március 4-én a Mosonyi utcai kórházba már a halott főpásztort szállították, majd 10-én temették el. Halálát utólagosan anyakönyvezték 1954 júniusában. 1966. június 22-én hamvait exhumálták a Rákoskeresztúri új köztemetőben, majd az esztergomi bazilikába kerültek földi maradványai. 2004. március 10-én Erdő Péter bíboros indította el boldoggá avatási eljárását. Miután az Esztergom-budapesti Főegyházmegyei Bíróság az ügyet lezárta, az aktákat Szőke János SDB posztulátor személyesen vitte Rómába 2006. január 10-én. 

2008. június 11-ére készült el a positio, a végleges összefoglaló dokumentum, amelyet Erdő Péter bíboros díszkötésben adott át a Szentatyának. 2009. január 16-án a Szenttéavatási Ügyek Kongregációja pozitív és egyhangú nyilatkozatot hozott vértanúságáról. Az előírások szerint ezután héttagú bíborosi bizottság vizsgálta meg az aktákat. Jóváhagyásukat követően XVI. Benedek pápa 2009. július 3-án hagyta jóvá a dokumentumot, amely Meszlényi Zoltán püspök vértanút kanonizálja a boldogok sorában.

Azóta tiszteletére templomot is szenteltek. Közbenjárását kérjük.