Hirdetés: 2026. július 12.

1. Ma családos szentmise 16 órakor a Millenniumi templomban.

2. Pénteken kirándulunk Szécsenybe az elsőáldozókkal és ministránsokkal. A plébániáról indulunk reggel 8:30 órakor.

3. Keresztelői felkészítő pénteken 18 órakor a felső hittanteremben.

4. Július 21-25. lelkigyakorlat a Millenniumi templomban, vezeti Manfred Huber atya, Vallapila nővér egészségügy állapota miatt. Online regisztráció szükséges a plébánia weboldalán: csikszeredaszentkereszt.ro. A lelkigyakorlat idején az esti szentmiséket is a Szent Kereszt templomban tartjuk.

5. Olvasnivaló a Szikla, mely a Szent István király alapította püspökségünk legrégibb középiskolájában készült. A most végzett diákok, valamint az itt tanulók nyilatkoznak arról a többletről, amit ez az iskola nyújt. A kudzsiri egyházközség most ünnepelte 200 éves alapítását és templombúcsút tartottak. A plébánia múltját és jelenét bemutatja Ft. Kovács József a Kántoriskola lelkivezetője, kudzsiri plébános. A lap kapható a ministránsoknál és a sekrestyében.

6. A szécsenyi deszkatemplom Árpád-házi Szent Kinga búcsúját július 25-én, szombaton délután 16 órakor tartjuk. Keresztaljával 15 órakor indulunk a Millenniumi templomtérről.

 

15.A. - vasárnapi gondolat

A jó mag Isten igéje - A Szentírás tanúskodik, hogy Isten szava nem csupán közöl valamit, hanem véghez is viszi azt, amit kimond. A teremtéskor elég volt Isten egyetlen „Legyen!” szava, és létrejött a világmindenség. Isten teremtő szava ma is éltet, reményt ad és megújít. Emberként testből és lélekből állunk, ezért Istent nemcsak lelkünkkel, hanem egész emberségünkkel kell szolgálnunk. A feltámadás reményében testünk is részesedik majd Krisztus dicsőségében.

Izajás próféta Isten igéjét az esőhöz és a hóhoz hasonlítja, amely megöntözi a földet, termékennyé teszi azt, és nem tér vissza eredménytelenül. (Iz 55,10-11) Ugyanígy Isten szava is megvalósítja akaratát. Ezek a vigasztaló szavak a babiloni fogság idején reményt adtak a száműzötteknek: Isten nem feledkezett meg róluk, és ígéretei valóra válnak. Aki nyitott szívvel fogadja Isten szavát, annak élete gazdagodik, mert az isteni szó mindig életet és áldást közvetít.

Isten nemcsak prófétákat küldött hozzánk, hanem egyszülött Fiát, Jézus Krisztust, az örök Igét. (Mt 13,1-23) Jézus azért jött, hogy elültesse Isten országát az emberek szívében. Szavai mindenható erővel bírnak, képesek átformálni az emberek életét és elvezetni az üdvösségre. 

A magvetőről szóló példabeszéddel azt tanítja, hogy ugyanaz a mag különböző talajokra hull. Van, ahol azonnal elvész, máshol gyorsan kihajt, de elszárad, vagy a tövisek elfojtják. Csak a jó föld hoz bőséges termést. A mag Isten igéje, a különböző talajok pedig az emberi szíveket jelképezik. Jézus tudta, hogy tanítása sokszor közönybe, felszínességbe vagy a világ gondjaiba ütközik, mégis hirdette Isten országát, mert bízott abban, hogy lesznek, akik nyitott szívvel fogadják.

A földműves is vállalja a vetés kockázatát. Nem tudja biztosan, milyen lesz a termés, mégis vet, mert reménykedik Isten áldásában. Ugyanez a bizalom vezeti Jézust is. Tudja, hogy az ember gyarló, és a gonosz sokféleképpen akadályozza Isten országának növekedését, mégis minden embernek felkínálja az üdvösség lehetőségét. A jó föld végül harminc-, hatvan- vagy százszoros termést hoz, amely felülmúlja az elszenvedett veszteségeket. 

Az Egyház küldetése ma is ez: hirdetni Isten igéjét mindenkinek, mert a kegyelem még a legkeményebb szívet is képes megváltoztatni, ahogyan Saulból Pál apostolt formált, vagy Pétert hűséges tanítvánnyá tette. Ha valaki nem fogadja be az igét, az nem Isten igéjének gyengeségét mutatja, hanem az ember szabadságát.

Szent Pál húsvét fényében hirdeti, hogy a jelen szenvedései nem hasonlíthatók az eljövendő dicsőséghez. (Róm 8,18-23) A Szentlélek bennünk él, és feltámadásunknak a záloga. A teremtett világ is várja Isten országának beteljesedését, amikor minden megújul Krisztusban. Ezért jó szívvel hallgassuk Isten igéjét, Krisztus alakítsa életünket, tegye gazdaggá, és kezdődjék el bennünk az az új élet, amely az örökkévalóságban teljesedik be.

„A jó mag Isten igéje, Krisztus a magvető, aki reá talál, örökké élni fog.”

Hirdetés: 2026. július 5.

1. Elsővasárnapi szentségimádás 13:30-tól 18 óráig.

1a. Nyár van, de minden reggel és késő délután az énekes madarak megszólalnak. Az emberek szabadságolnak, a gyermekek vakációznak, de a Szent Benedeki szabály szerint imádkozni, dolgozni és olvasni kell. Ezért is ajánljuk a Kirsztus világából a két József írását Márton Áron püspökről, dr. Venczel József 1939-ben bemutatta a szentelendő Márton Áront; Msgr. Tamás József püspök atya pedig a szentéletű püspök életútját foglalta csokorba a Tiszteletreméltó halála utáni 46. évben. A lap kapható a ministránsoknál és a sekrestyében.

2. A másik olvasnivaló a Szikla, mely a Szent István király alapította püspökség, Erdély legrégibb középiskolájában, a főegyházmegye szívében készült. A most végzős diákok és végzettek, valamint az itt tanulók nyilatkoznak arról a plusszról, amit ez az iskola nyújt az ifjúságnak. A kudzsiri egyházközség ma ünnepli 200 éves alapítását és templombúcsúját. Az plébániát bemutatja Ft. Kovács József a Kántoriskola lelkivezetője, aki kudzsiri plébános is. A lap szintén kapható a ministránsoknál és a sekrestyében.

3. „A Csíkszeredai Régizene Fesztivál július 6-12. szeretettel hívja és várja az érdeklődőket a következő hangversenyekre:

Július 6-án, hétfőn 20 órától a Millenniumi templomban kerül sor a fesztivál ünnepélyes megnyitójára és a CODEX együttes CODEX ’30 – Arany idejim folyása című koncertjére. (A koncert jó idő esetén a Mikó-várban lesz 19 órától, ha esik akkor a Millenniumi templomban 20 órától.)

Július 7-én, kedden 20 órától a Millenniumi templomban a Pax et Bonum Kamarakórus ad koncertet: Evangélikus motetták – Gesius, Schein és Bach művei címmel.

Július 8-án, szerdán 18 órától a Szent Kereszt-templomban Csörsz Rumen István és Fehér Árpád Lantos krónika – Tinódi Sebestyén énekei és más 16. századi lantmuzsika című koncertjére várjuk a közönséget.”

További információ a www. Regizene.ro oldalon található.

4. Pénteken keresztelői felkészítő a felsőhittanteremben 18 órakor.

5. Július 11-én Csinódban Szeretetláng lelkinap. A program a hirdetőtáblán található.

6. Július 21-25. lelkigyakorlat a Millenniumi templomban, vezeti Manfred Huber atya, Vallapila nővér egészségügy állapota miatt. Online regisztráció szükséges a plébánia weboldalán: csikszeredaszentkereszt.ro.

7.   Előre hirdetjük, hogy az elsőáldozó és ministráns ifjakkal július 17-én, pénteki napon reggel megyünk Szécsenybe “összerázódni”. Fél 9 órakor indulunk lábbusszal. A közös programot és ebédet a plébánia állja.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

14.A - A szeretet az élet forrása

A szeretet az élet forrása - Az Isten adta életünkről, céljáról és megváltásunkról csodálatosan ír János apostol első levelében (1Jn 4,16): Szeretteim, szeressük egymást, mert a szeretet Istentől van… Isten szeretet, és aki kitart a szeretetben, az Istenben marad, s az Isten is benne marad… Isten szeretete abban nyilvánult meg, hogy elküldte egyszülött Fiát a világba, hogy általa éljünk… A szeretet által bizalommal tekinthetünk életünkre és az örök élet ígéretére. Az Isten és a szülői szeretet kiemeli az embert a magányból, reményt és erőt ad. Ez nem csupán érzelem, hanem együtt szárnyalás és közösség Istennel, aki maga a Szeretet. Pilinszky János szerint a világ rideg ok-okozati rendjét egyedül a szeretet haladja meg. Egy konkrét ember életének értelmét nem a filozófia, hanem a szeretet igazolja. Ha az ember léte a szeretetben nyer értelmet, akkor a közösség léte is erre épül. 

Az ószövetség népe a babiloni fogság alatt és után is megtapasztalta Isten gondviselését. Amikor Ezdrás és Nehémiás vezetésével újjáépítették a jeruzsálemi templomot, a törvény felolvasása mélyen megérintette a népet. Nehémiás így vigasztalta őket: „Ne sírjatok. Az Úrban való öröm a mi erősségünk.” Ebben az időben Zakariás próféta megjövendölte a béke királyának eljövetelét: „Íme, közeleg királyod: igaz és győzedelmes, alázatos, szamáron jő.” (Zak 9,9-10) Ez a jövendölés Jézus Krisztusban teljesedett be, aki az Atya békéjét és szeretetét hozta el nekünk. – Jézus érkezését és életét öröm kísérte. Örvendezett Szűz Mária és Erzsébet, az angyalok örömhírt hirdettek a pásztoroknak, Simeon pap és Anna prófétaasszony hálát adott Istennek, a napkeleti bölcsek pedig hódolattal keresték fel az újszülött királyt. Keresztelő János örömmel mutatott rá: „Íme, az Isten Báránya!”, ekkor a tanítványok követték Jézust. A hetvenkét tanítvány ujjongó örömmel tért vissza küldetéséből, de Jézus emlékeztette őket: a legnagyobb öröm nem a sikerekben rejlik, hanem abban, hogy nevük fel van írva a mennyben. Jézus maga is örömmel adott hálát az Atyának, mert az üdvösség titkát az egyszerű embereknek is kinyilatkoztatta. (Mt 11,25-30) 

Az evangélium valóban örömhír: olyan célt mutat, amely felülmúl minden földi eredményt és sikert. Isten kegyelmével elérhetjük, amire emberi erőből nem vagyunk képesek. Hittel válaszoltunk Jézusnak, amikor megkeresztelkedtünk, és Isten Lelke lakik bennünk. A Szentlélek segít minket Isten akarata szerint élni, és biztosít, hogy Krisztushoz tartozva az örök élet részesei lehetünk.

Csíksomlyón százezrek látták a Megfeszített című rockoperát 2005. július 2-án. A mű üzenete ma is időszerű: csak a jóság és a szeretet válthatja meg a világot. 

Nem mindig a hatalmasok teszik a legtöbbet, hanem azok, akik szeretettel szolgálnak, mert rajtuk keresztül működik Isten kegyelme. Kívánom, hogy ez az üzenet mindennap legyen visszhang a szívünkben.

„Áldalak téged, Atyám, mert feltártad a kicsinyeknek országod titkait.” (Mt 11,25)

Szent Péter és Szent Pál apostolok főünnepe

Június 29. – Szent Péter és Szent Pál - 

Jézus Krisztus a benne hívőkből látható közösséget hozott létre a földön. Ez a látható közösség az Egyház. Az egyház legszentebb elnevezése Szent Pál apostoltól származik: Krisztus Titokzatos Teste (1Kor 12,27).

Az ószövetség népe Egyiptomból az ígéret földje felé Isten különös oltalma alatt vándorolt: tápláléka az égből hullott manna; irányítója az előttük haladó felhőoszlop; vezére pedig Isten választottja, Mózes volt. Ezek nélkül biztosan elpusztult volna, nem ért volna céljához. 

Mi, az újszövetség népe is átjöttünk a keresztség megtisztító tengerén. Életünk vándorlás az örökhaza felé, melyet a feltámadt Krisztus készített. Ő három isteni segítséget adott Egyházunknak. Ezek megkülönböztetnek minket más egyházi jellegű közösségektől: táplálékunk az Oltáriszentségben jelenlévő Krisztus; fényoszlopunk a titkos értelmű rózsa, a Boldogságos Szűz Mária; és  vezetőnk a Szentlélek ihlette, Krisztus választottja Szent Péter és utódai.

Az egyház első földi vezetőjét, Pétert és a nemzetek apostolát, Szent Pált ünnepeljük. Szentmisénk kezdetén vizsgáljuk meg lelkiismertünket: hogy amikor Péter utóda szól hozzánk, úgy fogadjuk-e szavát, mint Krisztus szavát? Tiszteljük-e az Egyház egységének jelét, a pápaságot? Becsüljük-e, hogy katolikusok vagyunk? Bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait.

Szentbeszéd

A jövő a szenteké, az apostolokra épült Egyházé

A kereszténység központi kérdése mindig ez: Kinek tartjuk Krisztust? Erre a sorsdöntő kérdésre adott személyes feleletben, akármilyen előjelű legyen is az, a válaszában  benne van az illető Krisztushoz fűződő viszonya. Mert akinek tartunk valakit, úgy viszonyulunk hozzá.

Simon, Kafarnaumban lakó halász ember volt. A Genezáreti-tó vizének és partjának látóhatárán kívül a Szentírás volt a szellemi horizontja. Benne is élt a vágy, mint kortársaiban a messiás után. Nyílt, lelkesedő és cselekvő ember. Amikor először találkozott Jézussal, a Mester rátekintett, nevén szólította és jövőbeli szerepét is kijelölte: Te Simon vagy, Jónás fia, Péter lesz a neved, vagyis szikla.

Mivel többet beszél róla az evangélium, mint a többi apostolról együttvéve, ezért közismert személy. Tekintsünk emberi adottságaira. Első emberi adottsága, hogy a jelen embere volt és tudott úgy parancsolni, hogy ez magától értetődő volt és ezzel nem sértett vele senkit.

Második tulajdonsága, hogy nem jött zavarba, ha kérdezték. Jézus bármit kérdezett tőle, arra világos és egyszerű fogalmakkal, őszintén válaszolt. Jézus kezdettől szinte csak Pétertől kérdezett, mert Péterben meg volt a lényeglátás, és az a belső öntudat, hogy ő ennek a birtokában van.

Jézus működésének második tavaszán felteszi a döntő kérdést apostolainak: „Hát ti mit mondotok, ki vagyok?” 

Simon Péter válaszolt: : „Te vagy Krisztus, az élő Isten Fia.” 

Nem magától, hanem az Atya kegyelmi segítségével adta meg a teljes választ. És Jézus erre gratulál neki, mert behatolhatott Isten Fia és az emberek Üdvözítője misztériumába. Az őt felismerő tanítványt, a saját jellemvonásaiban és hatalmában részesíti: Te Péter vagy, és én erre a sziklára építem egyházamat… Neked adom a mennyek országának kulcsait…

1. A kereszténység központi kérdése mindig ez: Kinek tartjuk Krisztust? (Mt 16,13-19). E kérdésre adott válaszban  benne van a Krisztushoz fűződő viszonyunk. Mert akinek tartunk valakit, úgy viszonyulunk hozzá.

Péter apostol belső öntudatából fakadt, hogy különb akart lenni, mint apostol társai. Lobbanékony természetű és könnyen letörő. A bátorság valóságos rohamai után meg-megriad, sőt néha gyáva. Jézus mellett három éven át hányódott a lelkesültség és meg-megriadások hullámai között.

Pétert önismeretre a kakas kétszeri kukorékolása és Jézus tekintete segítette. Hivatásához illő átalakulása az Úr feltámadása utáni megjelenésekkel és a főhatalom átadásával érlelődött: Legeltesd bárányaimat, legeltesd juhaimat.

Pünkösdtől vértanúságáig egyre elmélyültebben vallotta szóval, amit első levelében ír: „Akik közületek elöljárók, azokat mint magam is elöljáró és Krisztus szenvedéseinek tanúja, s egyszer majd kinyilvánuló dicsőségének is részese, kérem: Legeltessétek az Istennek rátok bízott nyáját, viseljétek gondját, ne kényszerből, hanem önként, az Isten (szándéka) szerint ne haszonlesésből, hanem buzgóságból” (1Pét 5,2-3). „Kötelességemnek tartom ugyanis, hogy amíg e sátorban élek, buzdítsalak és ösztönözzelek benneteket, mert tudom, hogy közel van sátram levetése, mint azt Urunk, Jézus Krisztus is tudtomra adta. De igyekszem, hogy ezekre halálom után is mindig emlékezzetek” (2Pt 1,14-16).

Paul Claudel versben vallja, hogy életét a Szikla ember bizonyságára építi: „A faragatlan ember, Péter, a tarfejű, ki esküdözött öklét rázva,

Ím, égnek emelt kézzel elsőül esküszik, s nem holmi hallomásra,

Hanem az élő Krisztusra, vallván, maga Ő az, ki előtte áll ott,

Ezért kőszikla Péter mindörökké, mert hitte, mit a szeme látott.

Jól tudta maga Jézus is, Pétertől milyen bizonyságot várhat:

Én pedig, ahogy ő Istennek, hiszek Péternek s szava igazának."

2. Aki átadta magát Krisztusnak, annak életében a szabadító Krisztus jelen van. (ApCsel 12,1-11) Az Apostolok Cselekedetei Péter szabadulásáról szól. Éppen a zsidó húsvét megünneplésére készült, amikor Heródes Agrippa király 44-ben elfogatta, és a börtönben négysze-négyes katonai őrizet alatt tartotta, hogy húsvét után kivégezteti. Az utolsó éjszaka két katonához bilincselték, amikor Isten csodálatos módon kiszabadította. Kiszabadulását közölte a jeruzsálemi közösséggel és onnan elmenekült. Ez lett Péter húsvétja, amikor véglegesen kiszabadult a zsidó-törvény alól és Heródes börtönéből. Szakított a törvény szűkkeblűségével, hogy teljesen a pogányoknak szentelje életét Antióchiában és Rómában.

3. Szent Péter és Szent Pál mutatják a szentté levés útját. (2Tim 4,6-8. 17-18) Ugyanebben az időben a Szentlélek Pált és Barnabást az első misszió útra indította 45-ben, amely 49-tartott. Ezt követte a második, majd a harmadik, talán a negyedik missziós út. Pál búcsúlevelét a római börtönből írja Timóteusnak: „Kérve-kérlek az Istenre és Krisztus Jézusra, aki ítélkezni fog élők és holtak fölött, az Ő eljövetelére és országára: hirdesd az evangéliumot, állj vele elő, akár alkalmas, akár alkalmatlan. Érvelj, ints, buzdíts nagy türelemmel és hozzáértéssel… Te azonban maradj mindenben meggondolt, viseld el a bajokat, teljesítsd az evangélium hirdetőjének feladatát, töltsd be szolgálatodat.” Levele végén összefoglalja pályafutását: „Az én véremet ugyanis nemsokára kiontják áldozatul, eltávozásom ideje közel van. A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam. Készen vár az igazság győzelmi koszorúja, amelyet azon a napon megad nekem az Úr, az igazságos bíró, de nemcsak nekem, hanem mindenkinek, aki örömmel várja eljövetelét.

Paul Clodel így ajánlja Szent Pált az Úrnak:

„Isten Báránya, ki országodat a szenvedélyes lelkeknek ígérted,

Fogadd szolgádat, Pált, aki tíz talentumot hoz ma néked,

Ötöt te bíztál rá, másik ötöt ő maga keresett.”

Szentmisénk prefációjában így zengjük: Örvendezünk Urunk, hogy szent apostolaid, Péter és Pál által gondoskodtál rólunk, és egyikük a hit megvallásában lett vezérlő tekintély számunkra, a másik pedig feltárta nekünk hitünknek mélységes értelmét. Míg Péter az ősegyházban szervezte, ami Izrael népéből hű maradt, a pogány nemzeteknek Pál lett tanítómestere, hogy ők is meghallják hívó szózatod. Bár különböző úton jártak, mégis egységbe gyűjtötték a krisztusi család népét, s a két apostolt együtt tiszteljük itt a földön, mert közös mennyei koszorú várta őket.”

Íme az Egyház két oszlopának krisztusi útja!

Szent Ágoston vallja, hogy a hit Isten tekintélyére támaszkodik, Aki szól a Szentírásban s élő tekintélyként az Egyházban. „Én pedig az evangéliumnak sem hinnék, ha a katolikus egyház tekintélye nem indítana arra” (Mani lev. ellen 5,6). Tőle származik a mondás: Róma szólt, az ügy be van fejezve. 

Az első századtól kezdve minden vitás ügyben a püspökök Szent Péter utódához folyamodtak. Így történt 451 őszén is, amikor a Boszporusz parti kisvárosban, Kalkhedon-ban tartották a 4. egyetemes zsinatot. Nagy Szent Leó pápa nem tudott elmenni, csak levelet küldött Flavianosz pátriárkának, melyben a monofizita tévedéssel szemben az igaz hitet fejtette ki, azaz Krisztus egy személyben két természet, amelyek azonban nem vegyülnek. Mindegyik természet a másikkal együtt fejti ki hatását. E levél hallatára a zsinati püspökök kijelentették: „Ez az atyák hite, ez az apostolok hite. Ezt hisszük mi mindnyájan… Péter szólott tehát Leó által”.

Legyen zárógondolat XII. Piusz pápától: 

„A jövő azoké, akik hinni tudnak, és nem azoké, akik hit nélkül élnek, vagy kételkednek. 

A jövő a bátraké, akik erősek a reményben és a tettben, nem pedig a kislelkűeké és határozatlanoké. 

jövő azoké, akik szeretnek, nem pedig azoké, akik gyűlölnek.” 

Röviden: a jövő a szenteké, az apostolokra épült Egyházé, mert Krisztus él benne. Ámen.

Darvas-Kozma József

2026. június 29.

13.A év - A keresztény élet jutalma

A keresztény élet jutalma - A keresztségben Jézussal meghaltunk a bűnös, önistenítő, ádámi életforma számára, hogy Jézus életstílusát vegyük át. Erre az életfelfogásra vet fényt a jutalom szemszögéből a mai olvasmány és evangélium.

Isten jutalmat ígér és ad mindenkinek, aki azt megérdemli. Elizeus próféta csodáival igazolja küldetését. (2Kir 4,8-11. 14) A történet egy szerencsétlen sunami házaspárról szól, akiket jóságukért Isten esztendő elteltével egy fiúgyermekkel ajándékozott meg. E történet azt mutatja, hogy az Istennel való kapcsolat a kiteljesedett élet felé vezet. Az aki befogadja vagy segíti Isten emberét, az áldásában részesül. 

Elizeus, az Isten szolgája az élet gazdagodását képviseli, amely Jézusban teljesedik be. Jézus is ezt tanítja, hogy megkapja jutalmát, aki legkisebb tanítványának egy pohár friss vizet ad. (Mt 10,37–42). Jutalmat tehát várhatunk, de ég és föld különbség mutatkozik az ó- illetve újszövetségi jutalomvárás között. Jézus apostolaitól azt várja, hogy teljesen kövessék Őt, nemcsak ösztönösen, hanem Krisztus-központú szeretettel. E követésben nem valamit remélnek az Úrtól, hanem Valakit, azt, hogy Istent magát bírhatják a szeretet kölcsönösségében. 

A menny lényegében Valaki. Az égi boldogság: egymásra találás Istennel, teljesen odaadó szeretetben: Ő a miénk, mi az övéi leszünk mindörökre. Nazianzi Szent Gergely szerint: „Az örök élet az, hogy Isten örök szépsége mozgásban tartja az ember vágyait”. E kijelentés, az emberi vágyakozás és az isteni transzcendencia kapcsolatát fejezi ki. Tehát az örök élet nem egy statikus, unalmas állapot, hanem az Istennel való kapcsolat dinamikus, végtelen kibontakozása. Mivel Isten szeretete kimeríthetetlen, az ember vágyai is folyamatosan növekednek és új lendületet kapnak a szeretetben.

Jézus azt kívánja, hogy minden olyan földi kötődést szorítsunk háttérbe, amely akadályozza a vele való kapcsolatunkat és az evangélium szolgálatát. Legyünk kitartók, még áldozatok árán is. Jézus három feltételt emel ki: őt kell a legjobban szeretni, vállalni kell a keresztet, és életünket neki kell átadni. 

a) Aki Jézust mindenek elé helyezi, annak szeretete mások iránt is mélyebb és igazabb lesz. 

b) A kereszt hordozása a szeretetből vállalt önfeláldozást és kötelességeink hűséges teljesítését jelenti. 

c) Aki Krisztusért lemond önmagáról, az megtalálja az igazi, örök életet. A további hét kijelentés az Egyház küldetésére irányulnak. Aki befogadja Krisztus tanítványait, magát Krisztust és az Atyát fogadja be. Aki természetfeletti ragaszkodással szereti az Atyát, annak számára minden jutalom, még a szenvedés is, mert megérti, hogy minden kellemesben és kellemetlenben övé az Isten és ő az Istené. Csak az talál igazi önmagára, aki Istent találja meg az odaadószeretetben. Járjunk Jézus útján, melyen Ő jött hozzánk, és amelyet Ő jelölt ki számunkra. (Róm 6,3-4. 8-11) Életünk szabályozója legyen: Istené az elsőbbség.

 

„Hirdessétek annak erejét, aki a sötétségből csodálatos világosságára hívott meg titeket.” (1Pt 2,9)

Hirdetés: 2026. június 28.

1. Június 29. Hétfőn Szent Péter és Pál apostolok ünnepe. Szentmisét végzünk reggel fél 7-kor, 7 órakor és este 19 órakor. A perselyezés a Szentszék támogatására történik.

2. Június 29-én a gyulafehérvári főszékesegyházban papszentelési szentmise kezdődik 11 órakor. Imádkozzunk a szentelendőkért, valamint papi és szerzetesi hivatásokért.

3. Július 2-án, csütörtökön Sarlós Boldogasszony, Szűz Mária látogatása Erzsébetnél a csíksomlyói kegytemplom búcsúja. Szentmise 10,30 és 18 órakor.

4. Elsőpénteken meglátogatjuk az idős és beteg testvéreinket.

5. Keresztelői felkészítőt tartunk pénteken 18 órakor.

6. Jövő vasárnap hónap elsővasárnapi szentségimádás 13:30 órától 18 óráig.

7. Krisztus világa júniusi száma kapható a ministránsoknál. Nagyon sok elismerő visszajelzést kaptunk a 10. Fekete Madonna Vonatos-zarándoklat alkalmával a lapról. A tartalomból: Jézus Szíve hónapja. – Ne féljetek az emberektől. – Jó tanácsot adni a kételkedőknek. – Márton Áron püspök életpéldája. Márton Áron 130 alkalmával szíves figyelmükbe ajánljuk a csíkszeredai Márton Áron-szoborcsoport felavatásának 10. évfordulóján elhangzott Msgr. Tamás József ny. segédpüspök úr beszédének írott változatát. – Vianney Szent János: Ki a pap? – Út a felnőttség felé (16) téma: A sport. – Jézus 12 ígérete. – Jó éjszakát, az alvás a bizalom iskolája. – A hónap szentje: Prágai Szent Ágnes. – Keresztrejtvény. – Litánia Jézus Szent Szívéről – hogy naponta tudjuk otthon is imádkozni.

8. Az elsőáldozók és bérmálkozók a csoportképet vegyék át a plébánián.

9. A Csíkszeredai Régizene Fesztivált július 6-12. között rendezik. Részletes program a www.regizene.ro oldalon található!

10. Július 21-26 között tartják a 35. Tusványost.

11. A szécsenyi deszkatemplom Szent Kinga búcsúját július 25-én, szombaton fél 1 órakor tartjuk. Keresztaljával 11,30-kor indulunk.

12. KEGY missziós közösség Szentmiséje Csíksomlyón 11 órakor. Utána előadás a Jakab Antal Tanulmányi Házban, adomány gyűjtés céljából.

 

Szabadulás a félelemtől

Szabadulás a félelemtől - „Ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, a lelket azonban nem tudják megölni!” (Mt 10,26-33) A „ne félj” formula Isten segítő szándékának és hatalmának jele, mely arra utal, hogy Isten hű a szövetséghez, megtartja ígéretét, választottját segíti. Erről biztosítja Ábrahámot, Mózest, a prófétákat, a száműzötteket mielőtt feladatot bízna rájuk. Isteni szóként is hangzik e formula, amikor ember bátorítja, nyugtatja a másik embert. A Szentírásban 365 alkalommal fordul elő a „ne félj, ne féljetek”, ami jelzi, hogy Isten mindig velünk van. A félelem az akarat elutasító aktusa egy várható és fenyegető rosszval szemben. 

- Kitől félünk és miért?

A Szentírás sokféle  félelmet ismer. Van, ami a személyek létbizonytalanságából fakad, és van a nyomasztó halálfélelem. Ezenkívül félelemkeltő lehet a kiszolgáltatottság, az ismeretlen út, az ellenség, a rossz emberi kapcsolat. A félelem összefonódhat szégyenkezéssel, féltésbe, tapintatba mehet át. Tiszteletadás alapja is lehet a szülők, az idősek, a hatalom, a tekintély iránt. Az Isten szeretetének megismerése, minden félelmet eloszlat. Ez az istenfélelem Jézus szeretetében tökéletes, mert a szeretetben nincs félelem. Péter is legyőzte félelmét. Jézus bátorít: „Bízzatok, mert legyőztem a világot” (Jn 16,33).