Ma van a magyar kultúra napja

Forrás: MVR/metropol.hu

Ma van a magyar kultúra napja, amelyet 1989 óta ünnepelünk meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát.

Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.

A nap megrendezésének ötlete Fasang Árpád zongoraművészhez köthető, aki 1985-ben vetette ezt fel. Végül a nap tényleges megünneplésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december végi ülésén tett felhívást és 1989 januárjában ők szervezték meg az első évfordulós rendezvénysorozatot, és azóta rendre évente ünneplik meg ezt a napot.

Ma Erdély-szerte kulturális rendezvényekre kerül sor az alkalomból.

marosvasarhelyiradio.ro / Wikipedia

A Magyar Kultúra Napját ünnepelték Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán

Ünnepi műsorral és díjátadóval ünnepeltek csütörtök délután Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán. A verses-zenés összeállítás és kiállításmegnyitó mellett az esemény fénypontja a Pro Cultura Hungarica-díj átadása volt.

 

Soós Zoltán a Pro Cultura Hungarica-díjjal

„Amit örökbe kaptunk, csak annyiban ér valamit, ha kihívásokkal teli világunkban is maradandóvá, nemzeti közösségünk felemelkedését elősegítő hajtóerővé tudjuk tenni. A kultúra nem valamilyen képzeletbeli vitrin mögött megbámulandó örökség, sokkal inkább aktivitás, a jelenben végzett tevékenység, állandó tanulás, befogadás és újrateremtés, amelyért sokszor meg kell dolgozni, sőt néha meg kell érte szenvedni, áldozatot kell hozni. A kultúra nemcsak az eddigi értékek csodálata, tisztelet, hanem a mindannyiunkban ott levő késztetés, hogy a dolgokat felemeljük. Csakis annyiban lehet valóságos jelentése, amennyiben részt kérünk belőle és hozzájárulunk ki-ki a maga képessége és tudása szerint” – hangsúlyozta ünnepi beszédében Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja.
A csíkszeredai Lazarus-házban tartott ünnepségen Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója, marosvásárhelyi önkormányzati képviselő vehette át a  Pro Cultura Hungarica kitüntetést. Az elismerést a térség épített és szellemi értékeinek megőrzéséért adományozta számára Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Zsigmond Barna Pál Soós Zoltánt a kultúra igazi felelősének nevezte. Rámutatott, hogy az elismerésben részesülő múzeumigazgató olyan ember, aki a magyar értékek őrzése mellett a román kultúra értékeit is vigyázza, és folyamatosan azt keresi, ami összeköt, nem azt, ami szétválaszt.
A laudációt Szarka Gábor konzul olvasta fel. Soós Zoltán 2002-től alkalmazottja a Maros Megyei Múzeumnak, annak igazgatójaként az intézmény fellendítője – hangzott el. „Rövid idő alatt nemcsak szakmailag tűnt ki, hanem Marosvásárhely román és magyar kulturális életének megpezsdítéséhez is jelentősen hozzájárult. Munkásságával a város, a Maros megyei magyarság, a Székelyföld olyan jól felkészült, következetes és elkötelezett személyiségévé vált, aki bátran kiáll a magyar ügyek mellett. Ezért is joggal élvezi közössége bizalmát. Kiemelt figyelmet fordít Marosvásárhely épített és szellemi értékeinek megőrzésére.”
Soós Zoltán úgy véli, hogy nagy felelősséggel jár ebben a kitüntetésben részesülni, és még nagyobb hittel kell továbbvinni a munkát. „Az ember egy idő után észreveszi, hogy amit csinál, azt figyelemmel is követik, és ebből kifolyólag is nagy felelősség. Az elején a múzeumi tevékenység kevésbé eredményezett konfliktusokat politikai vagy kulturális téren, aztán a Forgatagban megismertem, hogy tényleg milyen a magyar kultúráért harcolni egy olyan városvezetéssel, amely nem értette, hogy ennek mi a lényege, és ellenrendezvénnyel próbáltak megfékezni. Végül is sikerre jutottunk éppen azért, mert az elhivatottság és a munka meghozta eredményét. És sikerült elérni Marosvásárhelyen, hogy senki ne kérdőjelezze meg, hogy van a magyar kultúrának helye és ennek többnapos rendezvényt is tartson. Akkor van esélyünk, ha össze tudunk fogni. Nagyon hálás vagyok ezért a kitüntetésért, és hajrá, magyarok, menjünk tovább, előre ezért a kultúráért, és ki ahogy tudja, szolgálja nemzetét!” – köszönte meg a kitüntetést Soós.

székelyhon.ro

Orbán Viktor: a kulturális kötelék tehet minket erőssé

Forrás: mno.hu

Fontos emlékezetünkbe vésni, hogy ahogy a múltban, úgy a jelenben és a jövőben is egyedül a minden magyart egymáshoz fűző kulturális kötelék tehet bennünket erős és nagy nemzetté – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Zeneakadémia épületében.

A kormányfő a magyar kultúra napja előestéjén szervezett gálakoncert alkalmából, az új magyar fejlesztésű Bogányi-zongora bemutatóján beszélt. Úgy vélte, a magyar kultúra olyan fonál, amely egybeszövi a nemzetnek a világ különböző részeibe sodródott és szakított részeit.

Szólt arról, hogy a nagy nemzetek nemcsak kiváló gazdasági mutatókkal rendelkeznek, hanem arról is felismerhetők, hogy becsben tartják kultúrájukat, elismerik kiemelkedő művészeiket.

„Kellő szerénységgel, de büszkén mondhatjuk, hogy folytatva elődeink példamutató hagyományait, az elmúlt években a kultúra számos szentélyét építettük vagy újítottuk fel. Csak itt a fővárosban a Budapest Music Centert, a Liszt Ferenc Zeneakadémiát, az Erkel Színházat, a Pesti Vigadót és a Várkert Bazárt. A mostani ciklusban pedig hozzálátunk a múzeumi negyed építéséhez is" – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a „csodazongorában" minden benne van, ami a magyarokat jellemzi: az örök vállalkozó kedv, az újító szándék, valamint a magyar lélek nyughatatlansága, amely mindig arra törekszik, hogy egyre tökéletesebbet alkosson és soha ne legyen elégedett azzal, ami éppen van. Megjegyezte: a Bogányi-zongorában benne van tíz év fáradhatatlan kitartása és szorgalma is.

„Bogányi Gergely művész úr ezt a hangszert megálmodta, meggondolta, mérlegelte és megvalósította, még akkor is, ha a kedvező szelek hosszú évekig várattak magukra. Ez a zongora eredeti alkotás, amely hangzásában és külső megjelenésében hidat épít hagyományaink és a jövő között. Méltó arra, hogy a Zeneakadémia épületében álljon, ott, ahol a világ egyik leghíresebb zongoraművésze, zeneszerzője, Liszt Ferenc alkotott" – szögezte le Orbán Viktor.

Mint mondta, bár legnagyobb tudósaink, Teller Ede, Wigner Jenő vagy Neumann János Budapesten születtek és jártak iskolába a múlt században, tudásukat valahogy mégsem Magyarországon kamatoztatták.

„A mai nap reményeink szerint arra is bizonyíték, hogy Magyarországon ma már másként állnak a csillagok. A Bogányi Gergely, Bolega Attila, Cs. Nagy József és Üveges Péter Attila által alkotott kvartett nemcsak megálmodta, megtervezte és kivitelezte ezt a zongorát, hanem itt, Magyarországon támogatókra is talált. Miért ne hihetnénk, hogy a jövőben egyre gyakrabban lesz így?" – fogalmazott Orbán Viktor, aki azt kívánta, hogy a Bogányi-féle zongora a magyar kultúra nagykövetévé váljon a világ nagy koncerttermeiben és legyen a magyar szellem nagyszerűségének nyilvánvaló bizonyítéka.

A miniszterelnök kitért arra, hogy a tökéletes hangszer elkészítésének vágya egyidős a zene történetével. Hozzátette: amíg a fegyvereket az emberek mindig azért gyártották, hogy megvédjék magukat a körülöttük lévő világtól, addig a hangszerek elkészítése arra szolgált, hogy a legnemesebbet szólítsuk meg az emberben és a világot meg tudjuk védeni rosszabbik énünktől.
„Minden kultúra közös nyelveként a zene ma is békét teremthet a világunkban, amikor az egymás kultúrájával szembeni tiszteletlenség ismét kiásta a gyűlölet lövészárkait" – fogalmazott Orbán Viktor.

A gálakoncerten politikusok és a közélet több szereplője mellett jelen volt Schmitt Pál volt államfő és felesége, valamint Mádl Dalma, Mádl Ferenc néhai köztársasági elnök özvegye.

MTI