A csíksomlyói pünkösdi búcsú

Az egykori csíki monostort, Lackfi András (Endre) székelyek és szászok kapitánya, később erdélyi vajda építtette, fogadalma emlékére, hogy a székelyekkel a moldvai részeket megszállva tartó tatárok fölött nagy diadalt aratott 1345 és 1352-ben.  
E monostorhoz tartozott a Salvator hegyi Natalitia Sanctissimi Salvatoris kápolna és remeteség.
Murad török szultán amikor elfoglalta Brassót1421-ben majd 1432-ben, a török hadsereg végig dúlta Székelyföldet egészen Besztercéig. Felégették, földig rombolták a templomokat, köztük a Csíki pálos monostort. Ilyenkor senkinek sem kegyelmeztek, a szerzeteseket akiket elértek lemészárolták. A pálosokról tudjuk, hogy köztük öreg hadfiak is voltak, ezért harcos szellemet képviseltek, életüket is képesek voltak áldozni azért, hogy a pogány Mária-országát ne tiporja. 
A dúlást követően a túlélők a Salvator remeteségbe húzódtak vissza, ahol a környék népe szívesen felkereste. A szerzetesek anyagi és emberi erőforrás hiányában lemondtak a lerombolt monostorról. Ilyen esetben a király és a pápa más szerzetnek is átadhatta a romossá vált monostort. (Erről Györffi Pál ferences elöljáró szól az 1729-ben írt művében.) A király személyét Hunyadi János vajda képviselte Erdélyben, és amikor a pápai követ Újlaki Dénes Erdélybe jött, jogukban állt intézkedni.  Így kapta meg a ferences obszerváncia 1442-ben a feldúlt pálos monostort, aminek újjáépítéséhez hozzá is kezdtek (de novo construi coepta). Majd 1448-ban már a hitélet és középfokú oktatás elindult a csíki konventben, ahol 12 felsőfokú végzettséggel rendelkező szerzetesek közül kettő mindig középfokú iskolát vezetett. 
A búcsúról.
Búcsút engedélyezni az a pápának fenntartott jog. 1300-ban VIII. Bonifác pápa volt, aki elsőként a középkorban a búcsúengedélyezést szabályozta. Először 50 éves ciklikusságban, majd 25 éves időközönként hirdettek búcsút a pápák. 
IV. Szixtus pápa  1471-ben Mátyás király kérésére búcsút engedélyezett tíz pálos monostor részére, köztük a Nagyvárad-kápolnai és a Gyulafehérvár melletti Szentmihálykövi monostoroknak. A nép buzgóságát szem előtt tartva, a búcsúengedélyt 1475-ben kiterjesztette minden pálos monostorra. Utóda, VIII. Ince pápa pedig 1484-ben a teljes búcsú engedélyt kiterjesztette a pálos rend minden templomára és kápolnájára, amely búcsút a hívek minden pünkösdszombaton és vasárnap elnyerhetnek.
Ezáltal is a csíksomlyói Salvator kápolna kiemelt státust kapott és a nép ezt különösen látogatta, gondozta és megmaradt, míg a Nagy-Somyló déli ponkján levő Szent Lukács templomot 1704-ben a kurucok megontották. Hasonló sorsra jutott a Szent Rókus kápolna is a borvíz forrás déli szomszédságában a 19. század derekán.

Az erdélyi reformáció idején Csík megmaradt a régi hitben. Amikor János Zsigmond 1566. nov. 30-án Nagyszebenben tartott részországgyűlésen kötelezte a nagyváradi kanonokokat és a Csíkiakat, hogy az új hitet vegyék fel, a csíkiak ellenálltak. 1567. május elejétől szervezkedtek a csíkiak, hogy hitüket megvédjék és István gyergyóalfalvi pap buzdítására Csíksomylóra jött a nép a pünkösdszombati búcsúra. Ez kapóra jött Telegdi Mihály Székelytámadt vár (Udvarhely) kapitányának - aki hivatalánál fogva feljogosított volt a közigazgatás itányítására, a bírói hatalom gyakorlására és katonai akciók vezetésére -, hogy a Hargitán átkelve pünkösdszombatján lepje meg a csíkiakat. De a csíkiak kapitánya, Mikes sem volt rest, mert a hadra képes néppel a Tolvajos tetőnél cselt vetett a támadóknak, és 1567 május 17-én, pünkösdszombatján harvba bocsátkozott és ez a küzdelem a katolikusok győzelmével ért véget. Ezalatt az asszonynép és a gyerekek a Segítő Mária oltalmát kérték.  

A pünkösd szombati és vasárnapi búcsú most egy új patinát, a győzelem örömét kapta, s erről évről-évre megemlékeztek, és megemlékezünk amikor kivonulunk a Salvator hegyi kápolnához. 
Ma mint Krisztus-hívő keresztények jövünk össze, hogy Isten kegyelmét leesdjük népünkre és a szentmise áldásaiban részesülve, az Egyházhoz tartozás élményében is legyen részünk. Maga az Üdvözítő mondta: ahol az Ő nevében összejövünk, Ő is velünk van! S arra kér, hogy maradjunk meg az ő szeretetében.


Pünkösdre ajánlott cikkek:
A csíksomlyói pünkösdi búcsú - rövid története -
Csodákkal jeleskedő Csíksomlyói Szűzanya
Csodákkal jeleskedő csíksomlyói Segítő Mária
Visszük a csíksomlyói Madonna képmását
Csíksomlyóra zarándokolunk
A csíksomlyói pünkösdi búcsú
Csíksomlyói Sarlós Boldogasszony
Csíksomlyón vitéz nagybányai Horthy Miklós 

A pünkösdi búcsú eredete a pálosokhoz nyúlik vissza?

A csíksomlyói pünkösdi búcsú eredete a pálosokhoz nyúlik vissza? 2014. június 17. 11:58 Ifj. Tompó László - Hunhír.info

Darvas-Kozma József pápai prelátust, címzetes esperest és csíkszeredai plébánost aligha szükséges bemutatnunk olvasóinknak. Idéztük már 2012. március 15-i bátor beszédét arról, hogy a Rothschildok parancsára verték le 1848-at, Ferenc József akadályozta meg a bankárház pápajelöltje megválasztását, végül ők darabolták fel hazánkat Trianonban. Most pedig arról értesültünk, hogy csíksomlyói oknyomozásai során felmerül a kérdés: az ottani pünkösdi búcsú eredete a pálosokhoz nyúlik vissza?
Amint a Magyar Kurír katolikus hírportál hírcikkéből megtudjuk, Darvas-Kozma József A csíksomlyói búcsú eredettörténete című könyve megjelenése alkalmával elmondta, hogy mindmáig nem egyértelmű a csíksomlyói búcsú eredete. Vannak, akik a ferences hagyománnyal és a csíki köztudattal azt vallják, hogy a hargitai Tolvajos-tetőn 1567. május 17-én a csíki katolikusok s az őket unitárius hitre téríteni szándékozó székely sereg között a katolikusok győzelmével véget ért csata emlékére van minden pünkösdkor. Vannak viszont olyanok is, akik szerint e csata mégsem történt meg, mivel nincsen róla hiteles eredeti dokumentum. Ezért, amint elmondta, foglalkoztatta mindig e téma és, amikor 2009-ben bemutatták Mohay Tamás néprajzkutató A csíksomlyói pünkösdi búcsújárás. Történet, eredet, hagyomány című könyvét, amelyben egyfajta köztes megoldással próbálta feloldani ezt a vitát, úgy érezte, hogy illene a népi emlékezetre hagyatkozva, valamint egyházjogi és egyháztörténeti szempontból is újravizsgálni a búcsú történetét.

Ennek során annak nyomára próbált rábukkanni, hogy történetesen melyik pápa is adott engedélyt a pünkösdszombati- s vasárnapi búcsúra, és így jutott el a pálosokig:

„IV. Szixtus pápa Mátyás király kérésére 1471-ben búcsút engedélyezett tíz pálos kolostorban, majd 1475-ben minden pálos kolostorban. Utóda VIII. Ince pápa 1484-ben adott a pálos rendnek búcsúengedélyt pünkösd szombatjára és vasárnapjára. Minden bizonyíték arra mutat ugyanis, hogy a ferencesek előtt a pálos rend volt Csíksomlyón. Erre utaltak az 2010-ben végzett régészeti ásatások, amelyek 14. századi leleteket azonosítottak. A monostort valószínűleg Lackfi Endre erdélyi vajda építtette, fogadalma emlékére, hogy a székelyekkel a moldvai részeket megszállva tartó tatárok fölött nagy diadalt aratott 1345-ben és 1352-ben. 1421-ben, majd 1432-ben a törökök, amikor feldúlták a Székelyföldet, felégették, földig rombolták a kolostort is. Sok szerzetest megölhettek, ugyanis a pálosok harcos rendet képviseltek, életüket is képesek voltak áldozni azért, hogy a pogány ne tiporja Mária országát. A túlélők a Salvator-remeteségbe húzódtak vissza, lemondva a lerombolt monostorról.

A remetéket a nép szívesen felkereste a Salvator-hegyen. Hunyadi János vajdának és a pápa követének, Újlaki Dénesnek jogában állt egy szerzetesrend monostorát egy másiknak átadni, így kaphatta meg ezt a ferences rend 1442-ben. 1448-ban a hitélet és középfokú oktatás is elindult már a csíki konventben, mert a tizenkét felsőfokú végzettséggel rendelkező szerzetes közül kettő mindig a középfokú iskolát vezette. Valószínű, hogy a pálos hagyományból a ferencesek a búcsút is átvették.”

Darvas-Kozma atya fentebbi nyilatkozatából az általunk kiemeltek is mutatják, mekkora jelentősége volt Boldog Özséb remeterendjének történelmünkben. Nem véletlenül. Hiszen a pálosok élen jártak az Istenanya, a középkorban egyenesen Magyarországi Égi Királynőjeként tisztelt Szeplőtelen Szűz tiszteletének meghonosításában és meghonosíttatásában. Éspedig olyannyira például, hogy Magyar Mihály pálos atya a tizenötödik században számos könyvében védelmébe vette a Szeplőtelen Fogantatás tantételét. Vagy a rend egyik általános főnöke, Borkovich Márton (1597-1687) érsek, aki (amint Saly Lászlónak a rend jelentőségét is méltató könyvében (Az Egyetemi Templom, a pálosok régi pesti szentegyháza, 1926) olvassuk) Szűz Máriát annyira tisztelte, hogy minden Mária-ünnep előtt szigorú vezeklőnapot tartott és a horvát rendeket olyan törvény megalkotására vette rá, hogy a Szeplőtelen Fogantatás vigiliáján mindenki szigorúan böjtöljön.

Köszönjük Darvas-Kozma atyának régmúltunk e fontos fejezete újraértékelésére vonatkozó kutatásait, amelyekkel méltán egészítette ki a pálosokról szóló eddig is oly gazdag történelmi irodalmat, ezekkel is nyomatékosítva, mennyire fontos egy nép életében általában a boldogok s a szentek, de mindenekelőtt az Istenanya tisztelete.

Elindult az Alfalvi keresztalja

1567-ben István Alfalvi pap végigjárta a Csíki falvakat és felszólította az embereket, hogy május 8-án induljanak el Csíksomlyóra a Salvator-hegyre imádkozni, hogy a Szűzanya segítse meg hitük védelmében. P. Fabritius a gyulafehérvári fejedelmi udvar diplomatája titkon értesítette a csíkiakat a készülő veszélyről. Az alfalviak mindenüket hátrahagyva Somlyóra mentek. Május 17-én, pünkösdszombatján akarta a búcsús népet megtámadni Székelytámadt vár királybírája, Telegdi Mihály, hogy az új vallásra kényszerítse a régi hithez ragaszkodókat és Mikes csíki kapitányt pedig élve elfogja és pünkösd napján Udvarhelyt kivégeztesse. Mikes és a csíkiak ezért zászlóskereszt alatt a Hargita átjárójánál lest vetettek az orvul támadóknak és diadalmaskodtak. Ettől kezdve  a hargitai győzelem a somlyói pünkösdi búcsú "patinája" lett. Azóta a hagyomány töretlen, s a nagy körmenetet tiszteletből az Alfalu-i kereszt vezeti.
** 
Több mint száz fő sorakozott fel Gyergyóalfalu templomi zászlaja alatt csütörtök reggel, hogy kétnapos gyalogos zarándoklat után Csíksomlyóra érkezzen. A helyiekhez borzontiak, gyergyószentmiklósiak, illetve a Mária út tizenkét zarándoka is csatlakozott. Csomafalván 43 személlyel, Újfaluban kilenc fővel egészült ki a csapat.

 

Zászlóhajtás az alfalvi templom előtt

„Aki már egyszer részt vett, igyekszik, hogy többé ne maradjon le. Ki kell próbálni, a következőkben már nem lesz kérdés, hogy gyalog-e, vagy kocsival” – hangzott el Alfaluban, a gyalogos zarándokok gyülekezésekor. A templom előtt összegyűltek többsége régi ismerősként üdvözölte egymást, örömmel fogadva az „első indulókat”.
Mások élményei formálták zarándokká
„Megfogalmazhatatlan, hogy milyen érzés. Az biztos, hogy sokkal másabb, mint amikor azért jöttem ki az induláshoz, hogy búcsút intsek. Évek óta gyűjtöm a résztvevők élményeit, mostanra „ért meg bennem” a zarándok. Remélem, nekem is lesz olyan lelki élményem, amit – ha elmesélek – másokat is útra késztet” – mondta el indulás előtt portálunknak egy útra induló, aki először vesz részt  gyalogos zarándoklaton. Hitét szeretné erősíteni, ez vezérelte az útra. „Szeretnék hinni annyira  magamban, hogy ne az akarat vezérlejen akkor, ha bizonyítási helyzetbe kerülök. Ha este lefekszem, nem kell akarnom, hogy reggel felkeljek, és mégis megtörténik. Valami hasonlóra vágyom a magamban vetett hit terén is” – fogalmazott.
A zarándoklat ünnep
„Lelki tartalma szempontjából a zarándoklat számomra az év legnagyobb ünnepe, hiszen amit a léleknek ad ez az öt nap, ahhoz semmi sem hasonlítható. Hosszú ideig feltölt. Nem az a fajta feltöltődés, amit egy kitűnő buli, vagy egy jól sikerült túra után érez az ember, és amitől esetleg pár napig még jól van, hanem lelkileg »tesz helyre«. Feltölti azt, ami egy év alatt kiürült. Sokan megkérdőjelezik, hogy tömegben mennyire élhető meg az egyén zarándoklata. Az én tapasztalatom, hogy teljesen mindegy, hogy hány ember vesz körül, ha magamba akarok fordulni, meg tudom tenni. Percekre, vagy egy adott pillanatban. És az, akkor, boldogság” – mondta el a Székelyhonnak egy fiatal nő. Nyolc éve csatlakozott a gyalogos zarándokokhoz, azóta egy évet hagyott ki, gyermeke születésekor. „Bár örömteli körülmény miatt maradtam akkor otthon, hatalmas hiányérzetem volt” – mondta.

 

Balázs József huszonkettedszerre az alfalvi zarándokok élén

A szeretetet, békét ismét együtt élik meg
Ha hazaér, a huszonkettedik vonalkát rója fel zarándokbotjára Balázs József, ennyi éve vezeti a Gyergyóalfaluból induló gyalogosokat a csíksomlyói búcsúba. A csütörtökön indulók nevében úgy  nyilatkozott: „Isten segedelmével megint útra kelhetünk a magyarok istene, a csíksomlyói Babba Mária köszöntésére. Idén is megadta nekünk azt a testi és lelki egészséget, hogy készek legyünk az ő felkeresésére. Örömmel gyűltünk össze. Látom mindenkinek az arcán a boldogságot, a vágyat arra, hogy ismét együtt lehessünk félmillió nemzet- és kereszténytársunkkal abban a szeretetben és békében, ami csak Csíksomlyón, pünkösdkor tapasztalható meg. Adja a jó Isten, hogy az idén is egészségben járhassuk meg ezt az utat, és bízunk, mint mindig is bíztunk abban, hogy a csíksomlyói Mária velünk lesz, erőt ad a nehézségek elviseléséhez”.
A feltöltődésből az itthon maradottaknak is jut
Adorján Imre helyi plébános a Szűzanya oltalmát, Isten áldását kérte a zarándokokra. Az út előtt állókat kérte, vigyázzanak egymásra, és figyelmeztette, ne feledkezzenek meg arról, hogy egy közösség hitét, Istenhez való ragaszkodását és a Szűzanya iránti szeretetét sugározzák magatartásukkal, ehhez méltóan viselkedjenek az út során. „Szeretettel várunk haza mindnyájatokat” – bocsátotta útjukra a zarándokokat.
A búcsúzásra a helybéliek közül sokan összegyűltek. Soraikból fogalmazódott meg: „Minden évben kijövök elbúcsúztatni őket, és mindig sírógörcs fog el. Úgy érzem, mintha a lelkem a zarándokokkal együtt tartana, a testem pedig marad. Öröm, amikor hétfőn este fogadhatom őket, energiájuktól én is megújulok”.

székelyhon.ro


Pünkösdre ajánlott cikkek:
Csíksomlyó búcsú történetének egyházi vonatkozásai
A csíksomlyói pünkösdi búcsú - rövid története -
Csodákkal jeleskedő Csíksomlyói Szűzanya
Csodákkal jeleskedő csíksomlyói Segítő Mária
Visszük a csíksomlyói Madonna képmását
Csíksomlyóra zarándokolunk
A csíksomlyói pünkösdi búcsú
Csíksomlyói Sarlós Boldogasszony
Csíksomlyón vitéz nagybányai Horthy Miklós

Csíksomlyó és Csíkszereda pünkösdi programja

A csíksomlyói pünkösdi zarándoklatot pénteken az este 7 órakor kezdődő szentmise nyitja meg.  A szentmisét követően a kegytemplomban egész éjszakán át tartó virrasztás kezdődik.

Szombaton reggel 7-kor és 8-kor, valamint este 7 órakor lesznek szentmisék a kegytemplomban.
A papságot, a búcsú szimbólumának tekintett labarumot és a pápai kisbazilika-jelvényt kísérő kordon fél 11-kor indul a kegytemplom előtti térről az ünnepi szentmise helyszínére, a Hármashalom-oltárhoz.
Az ünnepi búcsús szentmise, amelyet a Duna Televízió és a Mária Rádió élő adásban közvetít, délután fél 1-kor kezdődik a Salvator- és Nagysomlyó-hegy között, a Hármashalom-oltárnál. A szentmise főcelebránsa Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke lesz. A 2014-es pünkösdi búcsú egyetlen meghívottja az ünnepi szónok: Oláh Dénes marosvásárhelyi főesperes, plébános.
A hagyományos csángómisét szombaton 17 órától a csíksomlyói Szent Péter és Pál plébánia Betlehem- kápolnájában tartják. A kápolna előtti udvaron padokkal ellátott sátrak állnak a hívek rendelkezésére.
A kegytemplomban a pünkösd-előesti szentmisét követően, este 8 órától reggelig tartó virrasztás lesz.
Pünkösdvasárnap a szentmisék a kegytemplomban reggel 7-kor, 8-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7 órakor lesznek.

Hétfőn, pünkösd másodnapján a szentmisék a kegytemplomban szintén ünnepi sorrendben lesznek: 8-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7 órakor.

* * *

A csíkszeredai Szent Kereszt és a Millenniumi-templomban Pünkösdszombatján reggel 1/2 6, 7, 1/2 8 és este 19 órakor szentmise.

A keresztaljával 9 órakor indulunk Csíksomlyóra.

Pünkösdnapi miserendünk:

Reggel 7 és 8 órakor.

Bérmálási mise: 11 órakor.

Délután 17 és 19 órakor.

Pünkösdhétfőn: 7, 8, ½ 10, 11, ¼ 1, 17, 19 órakor.

Kedden: 6,30  7, 11 és 19 órakor.

 Minden kedves hívőnek kegyelemteljes pünkösdöt kívánunk.

Ajánlott cikkek pünkösdre: 
Csíksomlyó búcsú történetének egyházi vonatkozásai
A csíksomlyói pünkösdi búcsú - rövid története -
Csodákkal jeleskedő Csíksomlyói Szűzanya
Csodákkal jeleskedő csíksomlyói Segítő Mária
Visszük a csíksomlyói Madonna képmását
Csíksomlyóra zarándokolunk
A csíksomlyói pünkösdi búcsú
Csíksomlyói Sarlós Boldogasszony
Csíksomlyón vitéz nagybányai Horthy Miklós
Miért van szükségem a bérmálásra?
Bérmálás
Csak bérmálkozóknak
Bérmálásra készülünk
Csak bérmálkozóknak! 1. rész
Csak bérmálkozóknak! 2. rész
Csak bérmálkozóknak! 3. rész
Csak bérmálkozóknak! 4. rész
Szülők- és bérmaszülő értekezlete
Bérmálkozás idején
A BÉRMÁLÁS SZERTARTÁSA
Pünkösdi bérmálás Csíkszeredában

 

Áder János elnök és Hende Csaba miniszter is jön a búcsúra

Áder János is részt vesz a szombati pünkösdi búcsú ünnepi szentmiséjén.

 

Áder János tavaly is részt vett a pünkösdi búcsún

Magyarország elnöke pénteken repülővel érkezik Marosvásárhelyre, ahonnan Magyarország csíkszeredai főkonzuljával utazik Csíkszeredába. A legfőbb közjogi méltóság ezúttal is – akárcsak tavaly – a csíksomlyói Fodor házban száll meg, majd szombaton délelőtt fél tizenegykor az ünnepi kordonnal indul a csíksomlyói szentmise helyszínére, a Nyeregbe.

Az idei pünkösdi búcsún Hende Csaba magyarországi honvédelmi miniszter is részt vesz.

székelyhon.ro

Székely bélyeget adnak ki a pünkösdi búcsúra

Forrás: 3szek.ro

Székely bélyeget ad ki a pünkösdi búcsúra a Szé­kelyudvarhelyért Egyesület. A szervezet közleménye szerint az első székely bélyeg az autonómiatörekvésekre kívánja felhívni a figyelmet. Azt üzeni, hogy egy ezer éve a Kárpát-medencében élő nemzeti közösség önrendelkezésre vágyik, Székelyföld Európa részeként akar autonómiát, önrendelkezést saját ügyeiben ugyanúgy, mint a dél-tiroliak, a katalánok vagy a Finnországhoz tartozó Åland-szigeteken élő svédek.

Százötven éve a világ bélyegei nem csupán postai értékcikkek, hanem a kibocsátó ország vagy nemzeti közösség kulturális névjegyei is. Fontos üzeneteket hordoznak, melyeket a kibocsátók szükségesnek tartanak elmondani magukról egymásnak és a nagyvilágnak. Az első székely bélyeg is ezzel a szándékkal jelent meg. Azt üzeni, a székely-magyar emberek nyelvük, történelmi, vallási és kulturális hagyományaik megőrzése érdekében akarnak autonómiát. Az első székely bélyeg igazi filatéliai különlegesség, a csíksomlyói búcsút idézi.

A székely bélyeg nem klasszi­kus postabélyeg, hiszen nem lehet vele küldeményt bér­mentesíteni, de a bélyeggyűjtők számára becses filatéliai ter­mék. A levélzáró bélyeg hasonló célt szolgál, mint a pecsét régen, amikor a borítékok, illetve összehajtott papírok nem voltak ragasztófelülettel ellátvaA levélzárót 25 darabos ívben fogják forgalmazni. Emellett ötezer sorszámosított emlékív is készül. A bélyegen és emlékíven a magyarul és rovásírással feltüntetett Szé­kelyföld-feliraton kívül a csíksomlyói Mária-szobor képe jelenik meg, valamint egy székely címer: háromszögű pajzs kék mezejében arany nyolcágú csillag és növekvő ezüst holdsarló. Ennek érdekessége, hogy nem a Székely Nemzeti Tanács jelképe, mivel ebben a nyolcágú csillag a címertani követelményeknek megfelelően helyezkedik el, sugarai a szélrózsa irányába mutatnak. Megjegyzendő, hogy ez még mindig nem a „székely nemzet címere”, mert abban a holdsarló párjaként nap – nem csillag – látható, mint ahogyan eleink az 1659. május 24.–június 25-e között Szászsebesen tartott országgyűlésen törvénybe foglalták.

A bélyeg népszerűsítéséhez készült hirdetésben II. János Pál pápa Emlékezet és azonosság című könyvéből idéznek: „A területek, amelyeket egy néptől erővel elszakítottak, bizonyos értelemben a nemzet »szelleméhez« intézett könyörgést, sőt kiáltást jelentenek. A nemzet szelleme ilyenkor fölserken, új életre kél, és harcba száll, hogy visszaszerezze a földnek az őt megillető jogokat”.

Szekeres Attila
Háromszék

Ajánló:

Mária Úton jönnek a pünkösdi búcsúra 

Csíkszereda - Nemzeti Összetartozás - 2014.06.04.

Csíkszereda Főterén fog állni a Márton Áron-szoborkompozició

Mária Úton jönnek a pünkösdi búcsúra

1350 kilométert gyalogol az a két zarándok, aki a Mária Út egyik legtávolabbi pontjáról, az ausztriai Mariazelltől indult a csíksomlyói pünkösdi búcsúra.

 

Élővé vált a Mária Út. Sokan érkeznek ezen a csíksomlyói búcsúra

Több csoport indult el idén is a Mária Úton a csíksomlyói búcsúra: Magyarországról például 2008 óta most gyalogolnak a legtöbben, legalább százan tartották fontosnak, hogy ily módon zarándokoljanak el a jeles eseményre, közülük huszonöten Budapestről. Amint Molnár Sándortól, az Erdélyi Mária Út Egyesület alelnökétől megtudtuk, a két mariazelli zarándok a magyarországi csoporthoz csatlakozott. A távolból érkezők egy része Székelyudvarhely irányából, a többiek pedig Gyergyószék felől közelítik meg a kegyhelyet. Az alelnök szerint további szervezett csoportok indulnak a Mária Úton Sepsiszentgyörgyről, Marosvásárhelyről, illetve több erdélyi településről is.
Több százra tehető azok száma, akik az egyesület által kiépített útvonalon érkeznek az idei búcsúra. „Azokról tudunk biztosat, akik előre bejelentkeztek, ám sokan vannak, akik saját szakállukra kelnek útra” – nyomatékosított az illetékes. Molnár hangsúlyozta, a Mária Út egyes szakaszait csak idegenvezetővel ajánlott megtenni, ezért biztonságosabb, ha előre bejelentkeznek a szervezőknél. Akik így tesznek, segítséget kapnak az útvonaltervezésben, idegenvezetőt, szállást és ha szükséges, akár csomagszállítást is biztosítanak számukra.
A kelet-közép-európai El Camino
Az egyesület alelnöke kiemelte, a 2010-ben megálmodott Mária Út hasonló akar lenni az El Caminohoz, a spanyolországi Szent Jakab sírjához vezető úthálózathoz, ám ennek eléréséhez még rengeteg munkára van szükség. „A születés fájdalmain már túl vagyunk, azonban még sok tennivalónk van” – jegyezte meg.
A Mária Út egyébként még kiépülőben van Erdélyben. A nyomvonalak kijelölését 2011-ben kezdték el. Hargita megyében az úthálózat mintegy 550 kilométert tesz ki, ennek közel fele van megfelelően kijelölve.
Ünnep a zarándokok fogadása
„Minden évben ünnep számunkra a zarándokok fogadása” – jegyezte meg Farkas Árpád. A csíkkarcfalvi plébános elmondta, a Mária Úton zarándoklók egy része a gyergyócsomafalvi és gyergyóalfalvi keresztaljákhoz csatlakozik, együtt érkeznek a településre. Fogadásuk csütörtökön 19 órakor esedékes. „Harangszóval köszöntjük őket, a helybéliek pedig minden évben nagy számban várják a megfáradt utasokat. Fontosak ők számunkra, hiszen mindegyikük valamilyen okból vállalja fel ezt a próbára tevő utat” – említette a plébános. Bartalis Ágoston megyebíró szerint a községbeliek az alkalomhoz illően készülnek a mai eseményre, többen saját hajlékukban látják vendégül a távolból érkezőket.

székelyhon.ro

Székely bélyeget adnak ki a pünkösdi búcsúra

Csíkszereda - Nemzeti Összetartozás - 2014.06.04.

Június 4-i megemlékezés Csíkszeredában